Transcript 2.difer_hasznalata - Borsod-Abaúj

A DIFER MÉRÉS FELVÉTELE ÉS
EREDMÉNYEINEK
ALKALMAZÁSA
AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN
Buczkóné Pásztor Melinda
fejlesztőpedagógus
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
„ Az igaz felfedező utazás nem új tájak
keresésében, hanem új látásmódban rejlik”
Marcel Proust
Napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk:
 sok kisgyereknek nehéz elindulnia az iskolába
vezető úton
 gondot
okoz
az
olvasás-írás-számolás
elsajátítása
 egyre
nő a tanulási problémával küzdő
gyermekek száma.
Akkor indulhat sikeresen egy gyermek iskolai
pályafutása:



ha a tanulási képességeket meghatározó
funkciók fejlettségében megfelelő szintet ér el,
és a környezet és a család ebben támogatja.
Ahhoz azonban, hogy hatékony segítséget
kapjanak a gyerekek elengedhetetlen a lehető
legpontosabban feltárni, hogy honnan is indulnak
el egy-egy képességterületen.
Alkalmazott vizsgáló eljárások a pedagógusok
kompetenciáin belül
PREFER- (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer
4–7 éves gyerekek számára)
 Porkolábné Balogh Katalin-féle vizsgálat
 MSSST
 Saját összeállítású mérések

Célja
A lehetséges a részképesség-gyengeségek korai
felismerése és befolyásolása, hogy
megakadályozzuk vagy enyhítsük az iskolai tanulási
és magatartási problémákat, elősegítsük a tehetség
kibontakozását.
DIFER Programcsomag: Diagnosztikus
fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő
rendszer 4–8 évesek számára
Mi a célja ?

Segítse az eredményes
iskolakezdést.

Az alapkészségek, elemi készségek
fejlettségének megállapítása.
A mérőanyag jellemzői





A DIFER mérési anyaga alapos és személyre szóló
tájékoztatást adhat az óvodában lévő és majd iskolába lépő
gyermek felkészültségéről.
A tesztek elemzéséből az óvónő részletes információkat
kaphat a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségéről,
illetve hiányáról.
Figyelembe veszi a kisgyermek életkori jellemzőit.
Szövegezése informatív, megfogalmazása jól érthető, világos.
Ábrasora segíti a megértést és a feladat megoldását.
A programcsomag elemei
Tesztrendszer
 Kézikönyv
 Fejlődési útmutató
+ Módszertani segédanyagok (a
beszédhanghallás, a szocialitás, az
írásmozgás koordináció fejlesztésére)

Fejlődési mutató füzet




Ebben lehet vezetni a gyerekkel elvégzett mérések
eredményeit.
Ez a füzet a „tulajdonos” gyerek készségfejlettségét
jellemző diagnosztikus térkép.
A méréseket évente, esetleg félévente célszerű
elvégezni.
A gyerekek Fejlődési mutató füzetében nyolc egymás
utáni mérés eredményének bejegyzésére van hely.


A méréseket és az ezekre alapozódó fejlesztést
mindaddig érdemes végezni, amíg a készségek
optimális elsajátítása nem történik meg, amit a
tesztek kérdéseinek helyes megválaszolása jelez.
A fejlesztés szempontjából hasznos lehet, ha a szülő is
betekint a füzetbe, nyomon követi, ideális esetben
segíti a gyerek fejlődését.
Ki veheti fel?



Nem szükséges külön szakképzettség: elegendő
tesztek használatának kellő ismerete.
Javasolt a 30 órás képzés elvégzése.
A mérés előtt alaposan tanulmányozni kell a
tesztlapokat, különösen azoknak, akik nem vettek
részt megfelelő továbbképzésben.
Mennyi időre van szükség?



kb. háromszor negyedórát vesz igénybe.
Egy-egy mérési alkalom keretében két készség
diagnosztikus mérésének vizsgálata javasolt, amely
körülbelül 15 percet tesz ki.
Középső csoportos óvodások esetében javasolható,
hogy minden tesztet külön-külön vegyenek fel, ez
alkalmanként csak négy-hat percet jelent.
Milyen életkorban ajánlatos
elkezdeni?

A hét teszttel legkorábban a kiscsoport végén, a
középső csoport elején lehet mérni, amikor még
általában viszonylag alacsony eredmények várhatók.
Felmért területek:







koordináció
hallás
szókincs
számolási készség
következtetés
összefüggés- megértés
szocialitás
1 teszt=3 teszt



Teljes teszt
Rövidített teszt (a teljes tesztben piros színnel
megjelölt feladatok)
Rövid DIFER (kék színű lapon)
Jelölések
Ha működik, akkor a Fejlődési mutató
megfelelő kis négyszögébe pipát írunk be.
 Ha azt állapítjuk meg, hogy még nem
működik, akkor kérdőjelet.
 Kivételt képez ez alól a szocialitás, amit a
rangskála megfelelő számaival értékelünk 1től 5-ig.

1. lépés
A teljes teszt


Ez a csomag a kiemelt hét tesztből áll.
Összesen 254 összetevő vizsgálatát lehet
elvégezni vele.
AZ ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ MÉRÉSE
A vizsgálat lebonyolítása


Elkülönített helyen elhelyezünk egy asztalt, amely
alkalmas arra, hogy négy vagy kevesebb gyerek
körbe ülje.
Az instrukció lényege, hogy mindenkinek van egy
saját lapja, amit jól meg kell nézni. Az első
sorban vannak rajzok, a másodikban nincsenek.
(Mutatjuk, magyarázzuk) ,,A második üres sorba
rajzoljátok majd ugyanazt, ami az első sorban
van.
Írásmozgás-koordináció



kicsiny vonalak, vonalkombinációk pontos észlelése,
8 különböző vonalrajz lemásolása
szem-kéz koordináció: ezek reprodukciója
Az írásmozgás-koordináció megfelelő fejlettsége az
eredményes írástanítás alapvető feltétele.
Az értékelő eszköz és használata
4 csoportba osztja:
 a) függőleges egyenes
 b) kör és fordított csésze
 c) háromelemű rajzok (3 db)
 d) 2 db hurkos vonalrajz
Értékelés: 3 szempont szerint = összesen 24
pont (=100%pont)



tartalom: egyértelműen felismerhető és minden eleme
megvan
-ha a tartalom nem jó, elhelyezést és méretet már
nem is kell vizsgálni.
Elhelyezés: akkor jó a rajz, ha az eltérések egy
teljes vonalköznyinél kisebbek, és 45 foknál kevésbé
ferdék.
-ha nem jó, akkor méretet már nem kell vizsgálni.
Méret: egyetlen elem sem rövidebb vagy hosszabb a
mintánál 1mm-vel (alsó és felső vonal 1mm vastag =
ezt lehet viszonyításként használni)
TAPASZTALATI
ÖSSZEFÜGGÉS-KEZELÉS
Tapasztalati összefüggés
megértés
8 vizsgálati elem
 A *** feletti rész a pedagógusnak szól
 Mivel nem biztos, hogy mindenki ugyanazzal
a tudással rendelkezik, az elején tanítani
kell.
 Akár kétszer is fel lehet olvasni a
mondatokat. Amennyiben a gyermek
kérdez, válaszolhatunk, segítve a mondat
tartalmának megértését.
Értékelés
Egyéni vizsgálat során történik
 8x4 = 32 pont = 100%pont

Az országos átlag fejlődése


Meglepő: a fejlődés kétharmada 4 éves kor végéig
-középső csoport végén -64% megvalósul
Segítség módja: mesék, történetek feldolgozása –
beszélgetés az összefüggésekről
BESZÉDHANGHALLÁS
Megkülönböztetünk
1.
2.
3.
4.
5.
Képzés helye
Zöngésség
Időtartam
Hangkihallás
Rövid és hosszú változat
Beszédhanghallás
Spontán fejlődő készség.
 Fejlődés nagy része óvodáskorban, lassabban
fejlődőknél iskola első két évében.
 Iskolába lépéskor gyerekek 40%-nak fejletlen
ez a készsége.
 Beszédhibákat, olvasási, helyesírási
problémákat okozhatnak.

Értékelése




egyéni adatfelvétel
Rövid és hosszú változat a van (mindkettőben 3
szubteszt)
ha a rövid változat 15 eleméből 2-nél több hiba
van,tovább a hosszabb változatra.
maximális pont 60 (=100%pont)
Az országos átlag fejlődése




nagycsoport végén: 89%
ugyanakkor iskolába kerüléskor a gyerekek közel
felének bizonytalan a beszédhang hallása (vagyis
optimális szint alatt vannak)
Logopédiai játékokat (hangzódifferenciálás) lehet
gyakorolni az óvodában.
Nagyon jó a szakmai segédanyag.
TAPASZTALATI
KÖVETKEZTETÉS


Nagyban függ a gyermek környezetétől, elsősorban
szülők nyelvhasználatától , iskolázottságától.
Ha nem elég fejlett: akadályozhatja a hallott és
olvasott szövegek megértését, így végső soron a
tanulást.
Tapasztalati következtetés







Két 16-16 feladatos tesztsor
Két premissza alapján egy konklúzió, azaz be kell
fejezni a mondatot
Egyéni teszt
Próbafeladattal rátanítás
„Minden gyerek szeret játszani. Panni gyerek,
tehát….
Ha nem tudja megmondjuk és ismét ugyanezt
megkérdezzük.
Többszöri ismétlés után sem tudja, mit kell tennie,
ilyenkor is elkezdjük a vizsgálatot.
Értékelés




Részletes diagnosztikus elemzésre (egy gyerek
esetén) mindkét feladatlapot meg kell oldatni, és a
feladattípusok alapján megnézni, mi szorul
fejlesztésre.
Későbbi tesztek során elég azokat a feladatokat
megcsináltatni, amiket nem tudott.
Összesen 32 pontot lehet elérni=100%
Lehet fél tesztet is elvégezni 1-15-ig, ekkor a
szorzó 2.
Az országos átlag fejlődése


Középső csoport végén a gyerekek 80%-a,
nagycsoport végén 67% szorulna fejlesztésre
(befejező és optimum alatt lévők).
Fejlesztésre a felolvasás, mese, szövegfeldolgozás
és az azzal összefüggő beszélgetés alkalmas.
5. RELÁCIÓSZÓKINCS





Minden nyelv alapját néhány száz relációszó, a relációszókincs
képezi.
Ezek a szavak dolgok, tulajdonságok, folyamatok, stb. közötti
viszonyokat fejeznek ki.
Nyelvünkben ilyen szerepe van a ragoknak, az igekötőknek is.
A relációszókincs ismerete nélkül a nyelv használhatatlan.
A kialakulatlan, fejletlen relációszókincs esetén a gyermek
leküzdhetetlen hátránnyal indulnak, mert nem vagy nehezen
érti azt, amit a pedagógus és társaik beszélnek.
Relációszókincs
4 tesztváltozat van


Az iskolába lépők 20%-ának hiányos
Késői beszédindulás, hátrányos nyelvi környezet.
Területei






8 térbeli viszony (alatt, előtt stb.)
4 mennyiség (páros, negyed stb.)
4 igekötős (rálép, átlép stb.)
4 időbeli (délután, idős, tavasz stb.)
4 hasonlósági (legrövidebb, ugyanolyan magas stb.)
Egyéni adatfelvétel, minden gyerekkel másik lap
Értékelés


Van, ahol több jó megoldás is van!
Maximálisan 24 pont = 100 % pont
Az országos átlag fejlődése




A mennyiségre és az időre vonatkozó szavak
fejlődnek lassabban.
Az iskolába lépő gyerekek közel felének hiányos a
reláció szókincse (befejező alatt).
Azok a gyerekek, akiknek mesét olvastak minden
nap, tudás és magatartás tekintetében is másfél
évvel érettebbek voltak a többi gyereknél.
Ezért a fejlesztés eszközének a mesét és az arról
való beszélgetést tartják. Napi kétszeri
mesemondás és annak megbeszélése.
ELEMI SZÁMOLÁSI
KÉSZSÉG
Elemi számolási készség






Számlálás
Számolás visszafelé
Műveletek pálcikákkal
számkép felismerés
számolvasás
Az elemi számolás erősen összefügg általános
értelmességgel – aki itt lemarad, annak később
szinte mindenben hátrányai lesznek.
Értékelése



10-20 perc
A tesztlapon kívül 20 db azonos színű és hosszúságú
pálcika kell.
Összesen 58 pontot lehet elérni=100%
Az országos átlag fejlődése



Iskolába lépés előtt 78%-os átlag
Az 1975-el összehasonlítva 2002-ben a gyerekek
számolási készsége nagycsoport végén jobb volt, mint
akkor első osztály végén, úgy, hogy a gyerekek
életkorát figyelembe vették.
Ez arra utal, hogy ezek a készségek a környezet
változásának függvényében gyorsabban fejlődtek,
tehát jól fejleszthetők.
Fejlettségbeli különbségek




Már a középső csoport végére néhány gyereknél optimális
szint lehet.
Nagy csoport végére gyerekek kb. ötöde optimális szinten,
további 27% befejező szinten – nekik rendben lesz az
iskolakezdés.
Másik 30% segítséggel tudja venni az akadályokat.
A kimaradó 17+5%nak az óvodában kellene maradnia és
fejlesztésben részt vennie.
SZOCIALITÁS
Tartalma




a csoport, a társadalom szociális értékrendje,
szokásrendszere,
a személyiség szociális kompetenciája ,a személyiség
szociális aktivitása (szociális magatartása,
viselkedése).
A 4-8 eves gyerekek szociális kompetenciája
fejlettségének értékelése szociális aktivitásuk
kiváltása és megfigyelése alapján történt.
Beszoktatást is nagyban segítené, ha ezekről többet
tudnánk.
Az értékelő eszköz és használata


A három különböző alkalommal értékelhetjük a
gyermek kapcsolat-felvevő képességét egy csoportos
és 5 egyéni vizsgálat során
Írásmozgás koordináció felvételekor a csoportos
vizsgálat: késleltetett utasítás – társakhoz való
viszony.
Egyéni feladatmegoldás során




5 egyéni vizsgálat előtt egy-egy moralitás történet,
amelyet útmutató szerint pontozni kell.
5 egyéni vizsgálathoz kapcsolódóan ötös skálán
feladatvállalási hajlandóságot vizsgálni.
5 egyéni vizsgálathoz kapcsolódóan ötös skálán
feladattartást vizsgálja
Összesen 120 pont = 100%pont
Az országos átlag fejlődése



Legmagasabb szinten: kapcsolatfelvétel – már
középsőben 89%, és utána még emelkedik.
Erkölcsi érzék a legkevésbé fejlett – ez indul
62%pontról, nagycsoportban fejlődik 10%-ot,
aztán 3-at, de első és harmadik osztály között
semmit.
A többi összetevő a kettő között van, és
gyakorlatilag nem fejlődik. Fejlesztés eszköze a
mesék, történetek olvasása, eljátszása.
AZ EGYES TESZTEKNEK
RÖVIDÍTETT VÁLTOZATA


A beszédhanghallás és az írásmozgás-koordináció
kivételével a rövidített változat feladatelemeit a
piros betűjelek, sorszámok jelölik.
Ha a rövidített változat szerint kívánjuk a felmérést
elvégezni, akkor csak a piros jelű feladatelemeket
kell megoldatni, kérdezni.
Terület
Feladatok
Értékelés
Írásmozgáskoordináció
Teljes teszt
elvégzése
24 pont
maximum
Tapasztalati
összefüggés
megértés
2, 4. 6, 8
Szorzója:2:
beszédhanghal 15
lás
feladateleme
Szorzója. 4
Tapasztalati
8, 10, 12, 14,
következ-tetés 17, 22, 23,
24, 30, 32.
Szorzója:
3. 2
Terület
Feladatok
Értékelés
Relációs szókincs
Teljes teszt
elvégzése
24 pont maximum
Számlálás
Számlálás,
Szorzója: 2 és a
számkörök állépése szorzatból ki kell
( C, E),
vonni 7-et.
visszafelé
számlálás(B,G),
műveletek
pálcikákkal (D, H, I),
számképfelismerés
(D, F, I) számolvasás
(C).:
Szocialitás
Teljes teszt
elvégzése
120 pont
maximum
Pontszámok átváltása százalékra




A kapott pipák száma a készség globális
diagnózisának pontszámát adja.
Alatta található a pontszámnak megfelelő százalék
és az, hogy az adott területen melyik szakaszban
tart.
A tesztek rövidített változatai bizonyítottan nagy
valószínűséggel mutatják a vizsgált készség
fejlettségét, a globális diagnózist.
A belső borítón lehet jelölni az összesített értékeket
(az időpontok megjelölésével).
A diagramok oszlopszínei a következő
módon jelölik a fejlődési szakaszokat:

Előkészítő szakasz: szürke

Kezdő szakasz: sárga

Haladó szakasz:rózsaszín

Befejező szakasz:zöld

Optimális szakasz: kék
RÖVID DIFER



A teljes tesztrendszer rövid változata önálló tesztlapon
található.
Ez a rövid változat a DIFER-index közvetlen becslését adja.
A feladatelemeket az egyes tesztekhez hasonlóan értékeljük,
és a pipákat, illetve a kérdőjeleket a Fejlődési mutató hátsó
borítójának belsején lévő rovatokba jelöljük be.
Terület
Értékelés
Szocialitás
Pityu és Jancsi történet
Számlálás
A,B, C, D, E
Relációs szókincs
A-H
Terület
Értékelés
Beszéghanghallás
I-J
Tapasztalati összefüggés megértés
K-S
Szocialitás
Jutka történet
elmondása
Tapasztalati következtetés
T-Z
Írásmozgás koordináció
Teljes teszt,
max.. 24 pont
Értékelés



A DIFER-indexet a pipák száma, illetve a vele együtt
bekarikázott százalékpont mutatja.
A teljes tesztrendszer rövid változatával kapott DIFER-index a
gyors átfogó tájékozódást, az iskolakezdési szűrést szolgálja.
P=pipák számának összegét öttel megszorozzuk +írásmozgás
koordináció pontszáma+szocialitás+számlálás
Maximális pontszám 204 lehet
A TESZTEK NÉGYFÉLE ÉRTÉKELÉST
TESZNEK LEHETŐVÉ.
Az elemenkénti analitikus diagnózist


úgy kapjuk, hogy a teszt minden feladatelemét
felmérjük
így részletes ismereteket kapunk arról, hogy a
készség mely elemei működnek már, illetve arról,
hogy mely elemek fejlesztésére van még szükség.
Az összetevőnkénti analitikus diagnózis.


Minden kritikus készség néhány átfogó összetevő
(részkészség) rendszere.
Ezek feladatelemeit és jó megoldásait (pipáit)
összeszámlálva, kiszámítható a készség szóban forgó
összetevőjének fejlettsége az egyes gyerekekre és a
csoportra vonatkozóan (a könyvben mind a hét
készség összetevőinek országos szintű fejlődési
folyamata megtalálható)
Globális diagnózis



A Fejlődési mutató című füzetben minden teszt
elemeinek táblázata alatt két számsort tartalmazó
táblázat található:
Amikor a pipák számának megfelelő két számot
bekarikázzuk, egyúttal megkapjuk a globális
diagnózist is, vagyis azt, hogy a vizsgált gyerek a
fejlődés melyik szintjére jutott el.
Ez azért fontos, mert a fejlesztés feladatai a
különböző szinteken különbözőek.
A hét teszt százalékpontban kifejezett
globális mutatóinak átlaga adja a DIFERindexet.



Ez a legátfogóbb fejlődési mutató a gyermek
általános fejlettségét, fejlődési folyamatát jellemzi.
A Fejlődési mutató füzet borítójának belsején a hét
globális mutató és a DIFER-index alakulását színes
oszlopok szemléltetik.
A gyermek fejlettségének százalékpontban kifejezett
értékét az oszlopon áthúzással kell bejelölni.



Az így kapott vonalra baloldalt beírjuk a mérés
évszámát (pl. 04), a jobb oldalára pedig a hónapok
számát (pl. 05).
A vonal alatt pedig aláírásunkkal hitelesítjük a mérés
eredményét.
A DIFER-index minden eddig használt eszköznél,
mutatónál megbízhatóbb iskolakezdési szűrést tesz
lehetővé.
A kiértékelés után



Az iskoláskorba lépő gyermekek 15 százaléka még
csak az előkészítő és kezdő fejlettségi szintet éri el (a
hátrányos helyzetű környezetben lévő óvodákban
ennél jóval több, az előnyös környezetűek estén
pedig jóval kevesebb).
Ezek a gyerekek feltétlenül visszatartandók még egy
évig az óvodában.
Javasolt továbbá, hogy az a gyermek, akinél a hét
készség közül valamelyiknek a fejlettsége előkészítő
vagy kezdő szinten van, járjon még egy évet
óvodába.
Következő mérések


Ezt követően tanévenként, lehetőleg a tanév végén
ismételjük meg a felmérést .
Az ismételt mérések során azonban mindig csak
azokat a feladatelemeket kell mérni, amelyek a
korábbi méréskor még nem működtek (vagyis a
kérdőjeles feladatelemeket).



Ha rövid változatokkal kezdtük a mérést, akkor az
ismételt mérések is rövid változatokkal célszerűek,
problematikus esetekben áttérhetünk a
feladatelemenkénti mérésre.
A feladatelemenkénti mérés után a további mérések
esetén választhatjuk a rövid változatot.
Természetesen az adott teszten (teszteken) optimumot
elérőket többé már nem kell mérni.
Életkor
Bemeneti méréskor Kimeneti méréskor
Középső
csoport eleje
Rövid DIFER
Középső
csoport vége
Nagycsoport
eleje
Nagycsoport
vége
Rövid DIFER
Rövidített DIFER
Rövidített DIFER
Szülők tájékoztatása
.
Felhasznált irodalom


Nagy József-Józsa Krisztián-Vidákovitch TiborFazekasné Fenyvese Margit: Az elemi
alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban
DIFER programcsomag ábrái
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
www.fejleszto.eoldal.hu