Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei

Download Report

Transcript Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei

Alkalmazkodás
fejlesztési lehetőségei
Páll-Balázs Gréta
2012.04.16.
Alkalmazkodás: változás kezelésében megmutatkozó
rugalmasság, rengeteg összetevője van
IQ ( intelligencia), az alkalmazkodás szellemi
összetevője
EQ (érzelmi intelligencia): érzelmek felismerése,
kifejezése, kezelése, empátia
együttműködés
konfliktuskezelés
kommunikáció
tolerancia
önbizalom, önbecsülés
kreativitás, fantázia, képzelet
stresszkezelés, megküzdés (coping)
Tanulhatóak, gyakorolhatóak, fejleszthetőek!
Önbizalom, önbecsülés
A többi forrása, alapja, „táptalaja”
Milyen ember (gyerek, felnőtt) jut eszünkbe, ha azt
mondjuk önbizalomhiányos?
félénkségnek is vannak előnyei: Ezekből a
gyermekekből gyakran kiváló elemző
szakemberek, írók, művészek lesznek.
Örökölhető-e az önbizalomhiány?
Azt állítani, hogy: „Ezt örököltem!”, nagy
felelősség, mivel így már félig-meddig kizártuk
magunkat a változás lehetőségéből.
Önbizalomhiány okai
A családból fakadó önbizalomhiány okai
szülői tekintélyelvűség, DE túlságosan
megengedő nevelés
túlságosan elfoglalt: tünete az önbizalomhiány 
figyelem megszerzése
A fel nem dolgozott, elfojtott családi események
(válás, haláleset, baleset, trauma, testvér
születése, családi titkok, stb..)
nem a megtörténte, hanem a feldolgozása
(szülőknél, gyerekeknél is)  nem jó megoldás a
tabu, hazugság, titkolózás, pozitív érzelmek
elvárása „A fiúk nem sírnak”
A gyermek társas kapcsolataiból,
szocializációjából származó
önbizalomhiány okai
új közösségbe kerülés ( bölcsőde, óvoda, iskola..)
Ha a szülő nehezen engedi el  gyermek is
nehezen veszi az akadályokat
A társak, pedagógusok
9-10 éves korig a felnőttek szerepe jóval
meghatározóbb a gyermek életében, mint a
társaké  pedagógus csodákat tehet ( támogató
légkör)
Amire igazán szüksége van a gyermeknek,
hogy önbizalma legyen
Támogató szeretet.
Megértés, elfogadás
A gyermeknek is lehet igaza
Korlátok, melyek nem érnek az égig,
mégis rögzítik a legfontosabb
elvárásokat
Korlátok ismerete a gyermek számára
Korlátok átlépésének a
következményei és azok betartása
Biztonság
Az önbizalom növelése
„házilag” a szülő által
A viselkedés minősítése -><- személye: „Milyen buta
vagy!” helyett „Ez nem volt a legokosabb viselkedés ebben a
helyzetben!”/”Butaságot csináltál!”
Pozitív dolgok hangsúlyozása -><- negatívumok: „Már
megint elejtetted azt a labdát!” helyett „Most leesett, de előtte
számoltam, ötször el tudtad kapni!”
Legyen tisztában a saját változásával a gyermek:„Azt
vette észre a tanár, hogy az utóbbi két hétben egy kicsit
jobban viselkedsz, már ő is látja rajtad azt, amit mi Apával!”
Hagyjuk a gyermeket a saját ütemében fejlődni
népmesék, igaz történetek beépítése a mindennapi életükbe
véleményének a meghallgatása, esetleg ötletének
megfogadása
Olyan területek (közös) felkutatása, ahol ő valamiben jó, és
érdekli, ha: „Nem vagyok jó!”, ezekre rámutatni
A számítógép, TV használat csökkentése
Hogyan tudunk segíteni a
gyermeknek, ha..
Aggódós
Támogassuk
Hallgassuk meg félelmeit, tanácsadás nélkül
ő probl.-ja sajátunkká válik
Az ő beleegyezésével beszéljük meg félelmeit
azokkal, akik tudnak még segíteni (tanárok,
barátok)
Gyengéd, de határozott ( non verbális – verbális)
Engedjük a saját tempójában
Állandóság  biztonság
Kerüljük a pánikhangulatot
Lusta, amikor erőfeszítésre lenne szükség
Határozottan és megkérdőjelezhetetlenül
magyarázzuk el, amit meg kell csinálni
Legyünk megértőek ( „Tudom, hogy ez nem
könnyű neked, de…”)
Csináljuk vele együtt (ne helyette!)
Bontsuk fel a nagyobb feladatot kisebb lépésekre
Minden eredményt díjazzunk  ösztönzi további
lépésekre
Ne hasonlítgassuk mással: „ xy megcsinálta, te
miért nem tudod?”)
Saját teljesítményével össze lehet hasonlítani: „
Régebben jobban csináltad.., örülnék/szeretném,
ha…”
Hogyan tudunk segíteni a
gyermeknek, ha..
Goromba, modortalan
Elmagyarázni a következményeket:
megbűntetik, haragszunk rá
Legyünk büszkék rá, ha udvariasan
viselkedik
Mit tehet helyette?
Tisztán, világosan mondjuk el, mit várunk
tőle bizonyos helyzetekben amikor
goromba
Ilyen helyzetek előtt emlékeztessük
minderre
Agresszív, bántalmaz másokat
Miért bánt másokat
Győződjünk meg róla, hogy nem bántják
Milyen érzés neki (érzések tudatosítása)
Szerinte ez milyen hatással van másokra
Mik a következményei ( Eléri amit akar?
Hasznos?, Megbűntetik?)
Mit csinálhat helyette ( kilép a helyzetből,
elszámol tízig, szól egy felnőttnek..)
Ha jogosan dühös legyünk megértőek ( „Tudom,
hogy csalódott vagy…”)
Szerinte hogyan tehetné jóvá, akár együtt
találjunk ki valamit
Kérdezze meg, hogy ha ön változtatna a saját
viselkedésében vmit, az segítene neki? ( túl
szigorú, nem figyel oda rá eléggé, erőszakos vele,
vmi miatt neheztel önre)
Hisztinek ne adja be a derekát  manipulálási
módszer
Bűntetés, dicséret, jutalmazás
Bűntetésorientált társadalom -> pozitívumokat
természetesnek vesszük, észre sem vesszük
Viselk.probl. -> apró erőfeszítés visszajelzése ->
pozitív változás
7-ből csak 6 nap fordul elő: „Büszke vagyok rád”,
„Örülök, hogy..”, „Köszönöm, hogy..”
A gyerek képes erőfeszítéseket tenni akkor, ha
van miért és kiért!
Lehet jutalmazni, amit vele együtt találnak ki, de
ez nem helyettesíti azt, ha kimutatja örömét
(érintés, szavak, tekintet)
Dícséret
Következetesen adagolni
Fölösleges egyfolytában a jellemét („Milyen jó fiú vagy”) 
feszültté, frusztrálttá
Szabály! erőfeszítéseire, teljesítményére vonatkozzon
Legyen reális  meseszép kép
 érzi, hogy nem ilyen -> rosszalkodás
 meg akar ennek felelni -> megfelelési kényszer
Hatékony dicséret: „Köszönöm, hogy lemostad az autót,
olyan mintha új lenne!”
( Valószínűleg levont következtetés: „Jó munkát végeztem,
értékelik azt”)
Hatástalan dicséret: „ Te egy angyal vagy”
Hatékony: „Nagyszerű a könyvespolc, amit készítettél”  „
Micsoda ezermester vagy”
Hatékony: „A dolgozatodból új ötleteket merítettem” 
„Ötödik osztályos létedre nagyon jól írsz”
Bírálat, építő vagy káros?
Építő: megmutatja, hogyan kell
megoldani, vagy jóvá tenni az
elrontott dolgot, anélkül, hogy negatív
megjegyzést tennénk, a gyerek
személyiségére:
Kreativitás, képzelet, fantázia
A képzelet fontos szerepe: Az alkotásban, a
problémamegoldásban, a megértésben,
alkalmazkodásban, új ismeretek szerzésében ->
elősegíti a tanulást
Nevelés -> képzelőerő fejl.: nyitottság,
rugalmasság, tapasztalati tanulás, hobbik,
játékosság
Gátló tényezők: merevség, megszokotthoz való
ragaszkodás, sztereotípiák
2 alapformája:
1. reproduktív: tanult, látott, hallott infókat
visszamondja
2. Produktív, alkotó, teremtő: vmi újat, eredetit
teremteni  önállóság erősítése
Miért fontos a kreativitás
fejlesztése?
Fantázia korlátozása  jobb agyfélteki munka
hanyagolása  bal agyfélteki túlsúly  egyensúly
megbillenése  tanulási zavarok, EQ
fejletlensége
Érdekességek
Képzeleti munka: uazok az agyi területek mint
tényleges észleléskor, cselekvés
gyerekek/felnőttek jobban emlékeznek vmire
akkor, ha uolyan hangulatban vannak, mint az
anyag megtanulásakor
Emlékképek tárolódása: 3 dimenziós felvételek 
fantázia segítségével kialakuló belső kép a már
meglévőket „megnyitja” ezáltal módosíthatja
annak energiatöltését
Képzelet = Erő
Kreatív, újrateremtő erő
Nevelés alakítja a képzelet irányát:
kreatív/destruktív
Növeli az önértékesség érzetét, terveket sző a
valóság, jövő alakítására,  alk.-t segítő erő.
Jövőre irányul  hitet, reményt nyújt „ Most még
nem…, de…” – jövőre, fejlődésre orientált bíztatás
Erősíti a lelki immunrendszert azáltal hogy a
reményképességet, énhatékonyság –érzést, lelki
edzettséget mozgósítja, mert állandó mozgásban
van, dinamikus, teremtő..
Szervező ereje a megküzdési stratégiáknak, probl.
megoldásnak
Hogyan tanulnak szívesen
kisebbek és nagyobbak
Szabadság-könnyebbség
Alkotás, merevség miattunk
Tapasztalatokból -><- elméleti
fejtegetésekből
Minden gyermek más (tanulás, megértés,
reagálás, tünetek)
Irányított tanulás -> elveszíthetik belső
ritmusukat  átmeneti aktivitások (játékok,
mozgás)
Lehetőség képességeiket gyakorolhassák
 nagyobb önértékelés, mint a
reprodukálás
Nyitottabbak, mint a felnőttek a
szimbólumok, metaforák, fantázia világára
Stresszkezelés, megküzdés
(coping)
A stresszhelyzet megoldására tett
próbálkozás a megküzdés (a coping).
Alapvető a fejlődéshez, ha képes
megbírkózni
Nap, mint nap, DE, mi okoz stresszt  szubjektív
megítélés is: Mit jelent ez nekem? Mekkorának
értékelem a veszélyt? Mit tehetek? Van-e
megoldás?
Stresszhormonok -> immunrendszer gátolása
Megbetegítő stresszorok: passzivitás,
pesszimizmus, szomorúság, reménytelenség
megoldatlan lelki állapotok, tartósan hordozott
negatív érzelmek (harag, gyűlölet..)  test –
közérzet
Hogyan segíthetünk magunknak és
gyermekeinknek a megküzdésben?
Iskolai stressz
Óvoda –iskola; alsó-felső átmenet
Kutatások: napi frusztráció -> krónikus stressz
minden korosztálynál
Stresszorok: társas konfliktusok, állandó kritika,
túlterhelés, kudarcok, elégtelennek értékelt
képességek  következmények: lemarad, kimarad,
akadályozza készségek, ismeretek
megszerzésében, egészség
Balagyfélteki túlsúly -> IR műk. kiegyensúlyozatlan
Jobb agyféltek -> testi foly. „társalog”, akaratlan
műk. vezérlése -> reakcióink
Ki vagyunk szolgáltatva jó vagy
rossz közérzetnek? Tévedés!
Közérzet, hangulat függ.-len a tudatos befolyástól
DE van hozzá út: jobb agyfélteke
Napindító belső konc. (5 perc): ébredés -> agy
alvás-ébrenlét -> jobb agyféltek fogékonysága ->
„üzenetek” bevésődése -> becsukott szem ->
belső figyelem -> testünk lazítása+pozitív
gondolatsor -> nyújtózkodás, mélylevegő, test
átmozgatása
Rendszeres alk. -> beprogramozódik
Szorongásoldás azonnali eszközei: malomkörzés,
láblengetés, lendületes, ritmikus mozgás (tánc,
aerobik,..), úszás…
Egy élet a kezedben (Dorothy Law Holtz)
„Ha a gyerekek kritizálva élnek,
Megtanulják milyen megbélyegezettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,
Megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,
Megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,
Megtanulnak bűnösnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,
Megtanulnak türelmesek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek,
Megtanulnak bizalommal lenni,
Ha a gyerekek megdícsérve élnek,
Megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek,
Megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,
Megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek,
Megtanulják mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban
élnek,
Megtanulják megkeresni a szeretetet a
világban.