Transcript A magyar animáció képről képre III. Az „újhullám”. 2. rész Ha én felnőtt volnék (1966) Korai filmjei a gyermeki fantáziavilág és a felnőtté válás,

A magyar animáció képről
képre III.
Az „újhullám”. 2. rész
Ha én felnőtt volnék (1966)
Korai filmjei a gyermeki fantáziavilág
és a felnőtté válás, a szürke realitás
összeütközésének látleletei,
avantgárd stíluselemekkel mint a
szájból kifolyó szöveg vagy a tördelt,
didaktikus feliratok.
Sós lötty (1969)
Másik csoportjuk erősen társadalomkritikus alkotás: a hétköznapokat
átható hatalmi játékok újszerű megjelenítésére vállalkozik. Ez a film
szecessziós, hippis ötvözetű. „Szinte végiggondolom, értelmezem a
szavakat a beszélő helyett és az összes variációban sorra veszem a
lehetséges reakciókat. Talán ezért nem válik monotonná a film a sokszor
elhangzó anyós-monológgal.” (Sz. P.)
A
dokumentum,
a publicisztika
felől közelített
a rajzfilmhez.
A korabeli
zörejfilmek
között
meglepően
friss volt az
általa készített
monologikus
animációs film.
Hogyan éljen az idős ember? (1968)
A főiskolai diplomafilm rajzos
megjegyzéseket fűz egy ismeretterjesztő
könyv szövegéhez. A mai téma eleven,
dokumentarista megközelítése a szövegre
reagáló rajz ütköztetésén alapul.
Nyelvlecke (1968)
Rajz- és papírkivágásos
kombinált technika puritán
háttér előtt – a módszer
gépiességén ironizál.
A mozi (1969)
A film útjának gunyoros
látlelete az ötlettől a nézőig.
A vásznon erotikus jelenet,
a nézőtéren csak egy ember,
az is alszik.
Szabály az
szabály (1964)
A kisember és az
erőszak modern
szemléletű
feldolgozása.
Úgy jeleníti meg a
képzelet világát,
hogy a háttér csak
jelzésszerű. Ez
erősíti az
alapgondolat
hatását.
Madár (1966)
A korabeli művészetet
groteszk módon
figurázza ki a film. Az
emberke nem tudja
megörökíteni a
sematikus szobrot,
mert egy tiszteletlen
madár ebben
megakadályozza. E
filmből nőtt ki később
Mata tv-sorozata, az
emberi konfliktusokat
sok humorral
modellező Kukori és
Kotkoda.
Homo Faber –
Vannak eszközeink
(1965)
Történelmi-társadalmi
jelenségeket vizsgáló animációs
esszé. Leegyszerűsített figurák, a
látványt ellenpontozó verbális
szólamok. A vizuális és verbális
sík egymásba játszatása speciális
metaforaláncot hoz létre.
Magyarázom
(tv-sorozat, 1968-ban
indul)
Újdonságnak számító
rajzfilmpublicisztika.
Különböző gazdasági
fogalmakat tesz
humoros formában
közérthetővé.
A kezdetben
monologikus sorozat
néhány epizód után
áttér a dialógusra, és a
közvélemény hangja is
helyet kap .
Réber László – Imre István
Autókor (1964)
Karikatúra az autóra vágyó
házaspárról, akik álmuk
beteljesedésével tragikus véget érnek.
A morbid szemléletmód a kollázs
eszközeinek felhasználásával egy
életvitelt, életérzést jár körül.
Zárt vonalú, szikár,
vázlatos figurái
jellegzetesek, játékosak,
abszurditásukban is jól
illeszkednek a nyelvi
humorhoz.
Eldorado (1965)
A papírkivágásokkal kombinált
rajzfilm mozaikszerűen mutatja
be a technika eleinte áldásos
vívmányait, amelyek később
túlnőnek az emberi igényeken.
Cseh András
Filozofikus, fanyar humorú alkotásai főleg
papírkivágásos technikával készültek, de kedveli a
kombinált módszert is
A tapéta nem minden (1964)
A túlzott modernségre való törekvést
figurázza ki a film. A metaforikus tárgyi motívumok
kollázsa harsány látványvilágot eredményez.
Áprilisi szél (1965)
A képzelet játékának megjelenítése kombinált technikával. Egy fiatal lány
fantáziaképeivel kitágul a horizont, amelyben a szél a fő elem.
Hatására a valóság a fiatalság vágyai szerint alakul.
Az animációs újhullám
jelentős képviselője.
Különösen egyedi
munkáira jellemző a
zenei, költészeti,
képzőművészeti háttér.
Még televíziós szériái
filmképe is az álló
képzőművészeti
grafikához közelít.
Indiában (1966)
József Attila verse szabad improvizációs lehetőség a képzőművészet, a
költészet és a zene szintézisének megteremtésére.
Kommercializálódott a műfaj, de nem a szó negatív
értelmében, hanem szükségszerűen.
A lényegretörő, jelenidejű, kritikus téma modernista
fölvetése a legszembeötlőbb újhullámos vonásai ezeknek
a filmeknek.
A mennyiségi változás a hatvanas években évről évre
tapasztalható volt mind az egyedi, mind a
sorozatfilmeknél, noha a TV mint kommunikációs eszköz
1968 előtt még nem élt eléggé az animációs műfajban
rejlő lehetőségekkel.
Az új gazdasági mechanizmus éve új helyzetet és új
elvárásokat teremtett .