Transcript Mit is jelent az IPR?

A gyermek, aki az IPR mögött van
- A tanulási esélyegyenlőség
biztosításának lehetőségei
„Az integráció emberi jog, nem pedig
ajándék vagy jutalom, amit ki kell
érdemelnie azoknak, akikkel ráadásul
szűkmarkúan bánt az élet.”
(Blackstone)
Mit is jelent az IPR?
• INKLÚZÍV-ADAPTÍV
NEVELÉS-OKTATÁS:
– A hátrányos (HH) és halmozottan
hátrányos helyzetű (HHH), eltérő
nevelési
igényű,
helyenként
többségében roma gyermekek egy
osztályban,
csoportban
történő
nevelése,
oktatása
a
többségi
gyermekekkel, tanulókkal.
Mit is jelent az IPR?
• PEDAGÓGIAI:
A pedagógiai gyakorlat új alapokra helyezve
valósítható meg, egyénre szabottan, az egyén
hátránykompenzációs igényeit figyelembe véve,
ahhoz kiválasztva a megfelelő fejlesztő hatású
tartalmat,
színtereket,
eszközöket
és
módszereket.
Kiterjed:
• új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazására,
• tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetésére,
• hagyományos
tanulási
térés
időkeretek
megváltoztatására,
• pedagógus szerep megváltozására,
• a
nevelésben-oktatásban
érintett
külső
szereplők
bevonására,
• az intézmény falai közül kilépő gyakorlat új elemeire.
Mit is jelent az IPR?
• RENDSZER:
Az intézményi keretek között és azon
túl zajló nevelés és oktatás valamennyi
színterét,
tevékenységi
formáját,
nevelési-,
tanulásiés
oktatásszervezési eljárását áthatja,
egy
rendszert
alkotva,
egymást
erősítve, bevonva valamennyi érintett
felet
a
teljes
körű
személyiségfejlesztés érdekében.
Miben nyilvánul meg az
IPR?
Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja
és
működtetése
intézményfejlesztést,
pedagógiai
módszertani
fejlesztést
jelent,
amely
hatékony
együttnevelés során a szociális környezetből és a
képességek
fejlettségéből
adódó
hátrányok
ellensúlyozását
célzó
nevelő-oktató
tevékenységben
nyilvánul meg.
Az
IPR működtetése során az intézményben alapvető
feltétel:
– a be- és elfogadó szemlélet,
– a gyermek- és tanulóbarát környezet,
– az
integrációt
támogató
új
tanulásszervezési
eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulástanítás folyamatában,
– a széleskörű tevékenységformák biztosítása,
– az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés,
– a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd.
Miben nyilvánul meg az
IPR intézményi szinten?
• a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai
módszerek,
iskolai
tanulásszervezési
eljárások
alkalmazásában
a
tanórákon
és
tanórán
kívüli
foglalkozásokon
(Pl.
differenciált
tanulásszervezés,
tevékenységközpontú
ismeretközvetítés,
kooperatív
tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.);
• az info-kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi
használatában (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban
használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni,
• elmélyíteni az internetről, az SDT-ből, fokozatosan
felhasználói szinten kezelik a számítógépet);
• a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet
kialakításában (hagyományos helyett csoportmunkára
alkalmas csoportszobai, osztálytermi be- és elrendezés);
• a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős
programok biztosításában, szervezésében;
• a pedagógus szerep megváltozásában (ismeretközvetítő
szerep helyett facilitátor szerep);
Miben nyilvánul meg az
IPR intézményi szinten?
• a szülők és az óvoda, iskola partneri kapcsolatának
javításában az intézmény mindennapi életébe
történő hangsúlyosabb bevonásukkal;
• a társadalmi és szakmai környezettel való
együttműködés erősítésében (CKÖ, gyermekjóléti
szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási
intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok,
civil szervezetek, stb);
• az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai
segítésében: óvoda-iskola, illetve általános iskolaközépiskola között (közös programok szervezése,
egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak
összehangolása,
tanulók
átadás-átvétele
intézményváltáskor,
nyomon
követés,
esetmegbeszélések, közös programfejlesztések);
Miben nyilvánul meg az
IPR az egyén szintjén?
• az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd
kialakításában
(szegregáló
nevelésés
oktatásszervezési
formák
felszámolása,
befogadó
szemlélet
kialakítása
a
pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban
és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a
sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek,
tanulók iránt).
Miben nyilvánul meg az
IPR az egyén szintjén?
• valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
bevonása a programba
• iskolában a pedagógiai munka kiemelt területei az
érintett tanulók hátrányainak feltérképezése az
egészséges
személyiségfejlődés,
a
szociális
fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási
nehézségek területén
• a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott
egyéni fejlesztési tervek készítése: megjelölve benne
a hátrányokat, azok fokát, a feladatokat, a
tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti
kereteket, színtereket, gyakoriságot – ennek
megfelelő folyamatos egyéni fejlesztés
Miben nyilvánul meg az
IPR az egyén szintjén?
•
a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények
javítása érdekében az érintett tanulók körében differenciált
tanórai tanulásszervezéssel, valamint fejlesztő, felzárkóztató,
tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri
tanórán kívüli foglalkozások biztosításával, s azokba történő
bevonásukkal folyamatosan javuló mutatókat elérni
•
iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programokba történő
bekapcsolódás segítése, ösztönzése (Útravaló Ösztöndíjprogram,
Tanoda Program, Arany János Tehetséggondozó Program, …)
•
fokozott figyelem irányítása az érintett tanulókra, pozitív
befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással
•
a háromhavonkénti értékelő megbeszélésbe minél több érintett fél
bevonása (gyermek, tanuló, szülő, osztályfőnök, szaktanár,
ifjúságvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat képviselője,
családgondozó, …)
• Ha le akarnánk egyszerűsíteni:
az IPR intézményi gyakorlata,
működtetése tulajdonképpen az, amit
egy
innovatív
intézményben
a
változásokra érzékeny, felkészült
pedagóguscsapat eddig is követett,
csak még jobban figyelve az egyéni
szükségletekre, a „hátsó padban
ülőkre”!
Fogalomgyűjtemény
INTEGRÁCIÓ
• Az integráció beilleszkedést, fogadást jelent. A
nevelés-oktatás
terén
különböző
megvalósulási
szintjei vannak, melyek közül a legmagasabb, és
egyben a legeredményesebb az inklúzió. Az
integráció szót használjuk a sajátos nevelési igényű,
a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek, tanulók együttnevelésének (együttes
nevelésének) kifejezésére egyaránt. A tanítástanulás
folyamatában,
annak
pedagógiai
eszközrendszerében
mindegyik
megközelítésben
mást-mást jelent.
• A
HHH
integráció
a
társadalmi,
szociális
hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését
hivatott biztosítani a közoktatási rendszerben
szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az
esélyt a társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő
hozzáféréssel a társadalmi életben való egyenlő
részvétellel.
Fogalomgyűjtemény
INKLÚZIÓ, INKLUZÍV NEVELÉS
Az inklúzió befogadást jelent. Az inkluzív nevelés
alapvető intézményi szemlélet, mely a gyermekek,
tanulók egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális,
biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe
veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki
befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai
vonatkozásban, mely biztosítja a hatékonyság,
eredményesség és méltányosság hármas egységének
megvalósulását.
Fogalomgyűjtemény
INKLÚZÍV-ADAPTÍV PEDAGÓGIAI RENDSZER
 az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg
részletes
tanítási
tartalmakat,
választandó
tantervet,
tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó
programokat,
 kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés
kialakításának szükségességét,
 kiindulópontja, hogy a gyermekek, tanulók közti különbségek
rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók
le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai
eredményekben megmutatkozó különbségekre,
 a differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a
tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi
eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki
számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább
megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti,
figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb
területeit,
a
gyermek,
tanuló
igényeit,
törekvéseit,
érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait,
 A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez.
Fogalomgyűjtemény
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK,
TANULÓ
• Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akit a
jegyző
védelembe
vett
VAGY
rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményre
jogosult.
Egyik
feltételnek érvényesülnie kell!
• Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek,
tanuló, akit a jegyző védelembe vett VAGY
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
ÉS akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a
gyermek
3.
életévének
betöltése,
illetve
tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az
iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait
fejezte be sikeresen VAGY tartós nevelésbe vették.
(Két feltételnek egyidejűleg érvényesülnie kell!)
Vonatkozó jogszabályi
rendelkezések
 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási
intézmények működéséről
(39/D-E §)
 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget
szolgáló
intézkedések
támogatása,
valamint
az
integrációs rendszerben részt vevő intézményekben
dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének,
döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és
ellenőrzésének részletes szabályairól – központosított
pályázati
rendjéről
támogatás
igénylésének
és
elszámolásának
 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról
szóló 1992.
évi
XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben
15/A. § – IPR-ben résztvevő pedagógusok kiegészítő
illetményéről
Vonatkozó jogszabályi
rendelkezések
•
•
•
•
•
Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó
szabályozás
A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya
legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek
a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4)
A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek
elosztására vonatkozó szabályozás
Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell
részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5)
Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás
során – Kt. 82. §(6)
•
•
•
Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül
kell felvenni.
hhh előnyben részesítés
•
A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű.
Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek (Kt. 65. § (2))
Vonatkozó jogszabályi
rendelkezések
•
•
•
a szegregáció, a diszkrimináció tilalma
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény és a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.)
•
•
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet meghatározása
Közoktatásról szóló törvény. 121.§ 14. pont
•
•
szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz.
melléklet)
•
•
Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. §
„Mindannyian egyediek vagyunk:
vannak jellemzőink,
amelyek nem azonosak a másokra
jellemzőkkel.
Mindegyikünk képtelen bizonyos
dolgokat megcsinálni, de még több
dolgot igen.
Mindannyian képességek és
fogyatékosságok keverékei
vagyunk.”
(Wendy Lynes)
(Dorothy Law Holte: Egy élet a
kezedben)
„Ha gyerekek kritizálva élnek,
Megtanulnak
megbélyegezettnek lenni.
Ha a gyerekek
ellenségeskedésben élnek,
Megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,
Megtanulnak szégyenlősnek
lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve
élnek,
Megtanulják bűnösnek érezni
magukat.
Ha a gyerekek toleráns
légkörben élnek,
Megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek,
Megtanulnak bízni.
Ha a gyerekek dicsérve élnek,
Megtanulják megbecsülni
magukat.
Ha a gyerekek méltányosságban
élnek,
Megtanulják az igazságosságot.
Ha a gyerekek biztonságban
érzik magukat,
Megtanulnak hittel élni.
Ha a gyerekek megerősítve
élnek,
Megtanulják magukat szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és
szeretetben élnek,
Megtanulják megtalálni a
szeretetet a világban.”
Köszönöm a figyelmet!
Dufkáné Vincze Mária
06-30/866-1719
[email protected]