Transcript Szociálismunka vs. bürokrácia: érdekképviselet és segítői szerep

II/1. Szociálismunka vs. bürokrácia:
érdekképviselet és segítői szerep
Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ
2012. április 18-19-20.
május 16-17-18.
A családsegítés története
Magyarországon
Szociális munka története Magyarországon
„A szociális munka magyarországi története a szocializmusig a
nemzetközihez hasonlóan fejlődött. Az 1900-as évek elején az
iparosodás és az urbanizáció következtében nagyobb méreteket
öltő szegénység jelentette a legnagyobb társadalmi gondot.
1905-ben létrejött a szegénygyám intézménye, a fővárosi szociális
munkások felkeresték a szegényeket és véleményezték a
segélyezési javaslatokat a látogatások alapján.
1912-ben Hilscher Rezső vezetésével megalakult a Főiskolai Szociális
Telep, az első magyar settlement, ahol közösségi szociális munkát
végeztek előadásokkal, tanácsadással, munkaközvetítéssel.”
Szociális munka története Magyarországon
„Az I. világháború idején a szociális szolgáltatások a kor viszonyaihoz
igazodtak: a Városi Népsegítő Iroda csomagokat küldött a
frontvonalakra, az árvákat, özvegyeket segélyezte, tanácsadással
foglalkozott.
A trianoni békeszerződéssel teljes közigazgatási összeomlás
következett be, krízis alakult ki, határmenti kisközösségek,
családok hullottak szét, elszabadult az infláció, a
munkanélküliség, lakáshiányok léptek fel, nagy lett a migráció.
Ezek a problémák nélkülözhetetlenné tették a professzionális
segítést, a szociális munka ismét az elszegényedés problémájára
összpontosított.”
Szociális munka története Magyarországon
„P. Oslay Oswald, ferences rendfőnök kidolgozta az ún. Egri
normát, a nyílt szegénygondozás egyik módszerét.
Szegénygondozó bizottság gyűjtötte és osztotta szét az
adományokat, munkalehetőséget biztosítottak a
rászorulóknak, és megjelent a pszichológiai gondozás is.
Csorna Kálmán 1930-ban rendszerezte a szociális munka
addigi tapasztalatait, felvázolta a szociális ellátórendszert
életkor szerint (anya- és csecsemővédelem,
gyermekvédelem, felnőttvédelem).”
Szociális munka története Magyarországon
„Esztergár Lajos termelőszövetkezeteket hozott létre, ahol a
munkanélküli lakosság aktívan részt vehetett a javak
előállításában, ezzel biztosíthatta önmaga és családja
megélhetését.
Az 1930-as évektől a szociális munkában új paradigma
hódított, a családvédelem és a családgondozás. 1940-ben
létrejött az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA),
mely a családvédelem pénzügyi hátterét biztosította.”
Szociális munka története Magyarországon
„Az államszocializmus időszakában az uralkodó ideológia
szerint a szociálpolitika és a szociális munka
szükségtelenné vált, mivel "a népi demokrácia minden tette
szociálpolitika". Megkezdődött a szociális munka leépítése,
beolvasztása az egészségügybe.
1960-ban létrejött a Nevelési Tanácsadó, mely a szociális
munka új csírájának tekinthető.”
1968 - Csikós Nagy Béla, Nyers Rezső Új Gazdasági
Mechanizmus
Az első korlátozott reformterveket már 1961–1963 között
kidolgozták – ezek azonban kizárólag az újonnan szervezett
mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkoztak.
Az új gazdasági mechanizmus a gazdaság irányításának és
tervezésének átfogó reformja volt, amelyet Magyarországon az
1960-as évek közepén készítettek elő, és 1968. január 1-jén
vezettek be. A reform három területen hozott lényeges változást:
• csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság
a termelés és a beruházások terén;
• liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett
egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak;
• a központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb,
bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott
szabályozás váltotta fel.
Előzmények
1969-1971: első magyar reprezentatív cigánykutatás
1970 Tudományos Akadémia Kemény István előadás,
„Magyarországon vannak szegények” 1977 emigráció
1972-ben a családgondozó munkakör létrejöttével a szociális munka
újjászületett, a családgondozók a szociális munka eszközeit
alkalmazva családlátogatással, konzultációval foglalkoztak.
1974 Solt Ottilia Fővárosi Pedagógiai Intézet kísérleti programot
indít el. Cél: néhány olyan budapesti iskolában, ahová sok cigány
gyerek jár, s ahol legalább egy részüket elkülönítve tanítják,
kísérletet tegyen a status quo megváltoztatására.
Program keretében: Pesterzsébetre Csongor Anna, Nevelési
Tanácsadó. Feladata az érintett családok gondozása, a gyerekek
iskolai pályafutásának egyengetése. Elsősorban a Szikszóról
elszármazó cigány családokra koncentrált, kik hosszú évek
keserves küzdelmei árán sikerült megkapaszkodniuk
Pesterzsébeten, de gyökértelenül és elképesztő kitaszítottságban,
nyomorúságban tengődtek.
Nev.Tan.
1977 Mezei György Csili pesterzsébeti Vasas Művelődési
Központ, a legendás, a magyar munkásmozgalom egykori
fellegvárának munkatársa, Farkas Pál közreműködésével
cigány klubot szervezett, ahol felnőttek és gyerekek
egyaránt találhattak kedvükre való programot. A klub
sokféle, szerteágazó tevékenységnek adott keretet.
Szükségszerű volt, hogy Csongor és Mezei kapcsolatba
kerüljenek és összehangolják munkájukat pl.:nyári táborok
(Mezei) ahova a legnehezebb sorsú erzsébeti cigány
gyerekeket vitte el.
Szeta
Az 50-es években a szociológia betiltott „áltudomány”. A 60as években az állam létrehozza az első szociológiai
intézményt, vezetője Hegedűs András (Rákosi utolsó
minisztere), majd ezt több is követte: nagyvállalatok,
minisztériumok. Üzem- és szervezetszociológia
„A Szeta-alapítók többsége a szociológus Kemény tanítványa
volt, akik részt vettek az általa irányított szegény- és
cigányvizsgálatokban 1969-72-ben.”
Szervezetet létrehozni tilos. A szegény- és
cigányvizsgálatokban résztvevők járják az országot, és a
Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai Főosztálya (alakult
1972) felé továbbítják támogatásért.
1979. december 5. Szeta alakulás
Szeta
Gyűjtés (ruha, játék, berendezés, pénz) és eljuttatása a
rászorulókhoz
„Kocsis Zoltán hangversenyét Malina János zenetörténeti
elôadásával párosítva 1980 szeptemberében a rendôrség
megakadályozta, a tervezett helyszín környékét
megszállták, a bejáratot lezárták, és a szép számban
összegyûlt tömeget hazaküldték. A jótékonysági koncert
elmaradt.”
„Eörsi István, Dalos György és Konrád György felolvasóestjei”
Szeta
Aukció: 100 művész 200 kiállítási tárgya szerepelt a
katalógusban Barcsay Jenô, Bálint Endre, Balla Margit,
Egyed László, Galántay György, Gyarmathy Tihamér, Keserû
Ilona, Kô Pál, Lugossy László, Maurer Dóra, Melocco Miklós,
Nádler István, Somogyi Gyôzô, Szemadán György, Váli
Dezsô
Irodalmi antológia 1983 február „Feketében” 300 helyett
100 pl-ban: Konrád György, Mészöly Miklós, Gyurkovics
Tibor, Jékely Zoltán, Hervay Gizella, Kiss Benedek, Karinthy
Ferenc
TBZ kutatás
1983-84-ben szociológusok egy csoportja kutatást indított a
társadalmi, beilleszkedési zavarok felmérésére. Elsősorban arra
kerestek választ, hogy mi okozza azt, hogy európai viszonylatban
nagyon magas Magyarországon a válások és öngyilkosságok
száma. Az akkori kormányzat javaslatot kért a munkacsoporttól
arra, hogy kezelhetnék ezt a válságos helyzetet.
A kutatót egy családgondozói hálózat kialakítását javasolták. Így
jöttek létre az első, kísérleti, családsegítő központok, szolgálatok,
1985-ben. Több modellt is kipróbáltak, nagyvárosi kerületekben
(Budapest VI. és X. kerület), közepes méretű város (pl.
Tatabánya), falu (pl. Ibrány), társult települések (Csengőd és
vidéke).
1980-ban szociológusokból és szociális munkásokból álló
Szegényeket Támogató Alap alakult. Ebben az időszakban kezdték
kutatni a társadalmi beilleszkedési zavarokat, melynek
köszönhetően az 1980-as évek közepén létrejöttek a családsegítő
központok, melyek családgondozást, egészségügyi,
mentálhigiénés feladatokat láttak el. Szociális munkás szakma
ekkor még hivatalosan nem létezett, így orvosok, pedagógusok,
jogászok végezték a tevékenységet. Esetmegbeszélő műhelyek
alakultak, melyek hozzájárultak a szakma későbbi kialakulásához.
Tecsa
1985 március Terézvárosi Családsegítő Szolgálat kísérleti intézmény
Meghatározott feladatok:
- Egyéni esetkezelés – egyéni életfeltételek javítása a családban és
a társas kapcsolatokban,
- Szociális csoportmunka- részvétel az állampolgárok közös típusú
gondjainak együttes probléma-megoldási folyamataiban
- Közösségi szociális munka - a lakóhelyi közösségek azonos
érdekeinek felismerése, a közös érdekek közös képviselete,
kölcsönös együttműködés segítségével.
Újcsakö
Mezei György az általa vezetett Újpesti Családsegítő Központ az
ÚJCSKÖ programjának kialakításakor a hagyományokra
támaszkodott.
Ott működött „a két világháború között a Hilscher Rezső-féle
szociális intézet. Úgy gondolta, erre a hagyományra építeni lehet
és kell. Szorgosan összegyűjtötte az intézet és Hilscher
munkásságának levéltárakban elfekvő, feledésbe merült
dokumentumait, és megkeresett minden élő szereplőt, aki annak
idején részese volt az ott folyó munkának. Az így összegyűlt
anyag fontos új adalékokkal szolgált a magyarországi szegénység
történetéhez is. Az alternatív létminimum számításhoz
kapcsolódóan munkatársaival feldolgozta a magyarországi
létminimum számítások történetét. „
Újcsakö
Később Solt Ottília bevonásával addig példa nélkül álló interjús
kutatást kezdeményezett a hajléktalanok körében. A több mint
száz interjút hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munkások
készítették. Kutatás közben egy különböző szakemberekből álló
team közreműködésével és az interjúkészítők részvételével heti
rendszerességgel elemezték a már elkészült interjúkban
megjelenő életutak politika-, társadalom- és családtörténeti,
szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai összefüggéseit.
Amikor elterjedt az a hiedelem, hogy a Budapesten városszerte
látható koldusok koldusmaffiáknak dolgoznak, haladéktalanul
kolduskutatásba fogott, hogy aztán a kutatás eredményeire
támaszkodva nyugodt szívvel írhassa le: „Nem találkoztunk a
bérkoldultatás vagy koldusmaffia hazai legendáriumokban
megjelenő intézményeivel. Erre utaló jeleket Romániából
importált csonkolt lábú és gyerek koldusok esetében találunk, de
a hazai hajléktalanok körében nem.” Ő kezdeményezte az első un.
február 3-i hajléktalan számlálást is, amelyet azóta rendszeresen
megismételnek. Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően nála
többet senki sem tudott a hajléktalanok világáról, amit többek
között a „Vendégségben a polgári világban” című kitűnő
tanulmánya is bizonyít.
Szociális munka története Magyarországon
1985-ben nagy áttörés volt a posztgraduális szociálpolitikus képzés
megindulása.
1989-ben a rendszerváltozással a szociális szakmák legalizálódtak,
megindultak a felsőfokú szociális képzések, elsőként 1989-ben
Szekszárdon az általános szociális munkás képzés, majd Pécsett
1991-ben. 1990-ben kialakították az ún. soproni
minimumkövetelményeket, a szociális munkás képzés tananyagát,
standardjait.
A rendszerváltás után megindul a szociális törvényalkotási folyamat:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és
a gyámügyi igazgatásról.
Lépésről lépésre
Felhasznált irodalom
Kardos László: Szeta
Pick Katalin: Szociális munka története Magyarországon
Gosztonyi Géza: Közösségi Szociális munka
A Szociális Szakma Digitális Archívuma Mezei György
1953-2006 Életrajz