Transcript Magyarország - Mindenkilapja.hu

Társadalmi egyenlőtlenségek
Társadalmi problémák szociológiája 4.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Tehát:
• Nem adhatunk egy objektív probléma listát.
• Nem mondhatjuk valamilyen társadalmi
jelenségről, hogy az minden korban és
társadalomban „probléma”.
• Amikor a szociológus feltárja a problémát,
az is kérdés, hogy ki fizeti őt és milyen
célra használja az eredményeket.
• A szociológia nem tud semleges maradni, a
politika épp a legradikálisabb javaslatokat
nem fogadja el általában.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Társadalmi egyenlőtlenség fogalma
• Egyének, családok és különféle ismérvek
alapján definiált társadalmi csoportok
helyzete a társadalomban nagy különbséget
mutat.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Társadalmi egyenlőtlenségek – már az ókori
filozófusok óta társadalmi probléma:
• Lehet-e jó egy társadalom, ha
egyenlőtlenségek vannak benne?
• Létezik-e olyan társadalom, amelyben
nincsenek társadalmi egyenlőtlenségek?
• Mekkora egyenlőtlenség az elviselhető?
• Lehet-e csökkenteni a társadalmi
egyenlőtlenségeket?
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Hogyan nyilvánulhat meg az
egyenlőtlenség?
• Leggyakrabban jövedelmi
egyenlőtlenségről beszélünk: szegények,
gazdagok.
• De számos más ismérv alapján is mérhető:
pl. iskolázottság, egészség,
munkakörülmények, lakáskörülmények,
egészség, műveltség stb.
Esélyegyenlőség: a magasabb társadalmi
pozíciókba való bejutás egyenlő lehetősége.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Szegénység, mint az egyenlőtlenség
legfontosabb formája
• Abszolut szegénység: a létminimum alatt élők, akik
hiányt szenvednek a fizikailag egészséges létezéshez
szükséges javakból (étel, hajlék, testük nem tud
hatékonyan működni)
Booth: azonos korú, fizikumú ember számára ugyanaz
a világ minden táján (ennek azért vannak
megszorításai, pl. éghajlat hatása!)
• Relatív szegénység: adott társadalom többségének
életszínvonalához mért szegénység
Townsend: "olyan anyagi javak hiánya, ami a
társadalomban megszokott vagy széles körben
elfogadott életkörülmények fenntartásához kell"
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Relatív szegénység
• Megszokott mérési módszer. az adott ország egy
főre jutó átlagjövedelmének 50 %-ánál kevesebbel
rendelkező személy a relatív szegénység
kategóriájába esik. (30 % körül)
• Másik módszer: az egy főre jutó jövedelem
alapján sorba rakott személyek „alsó” 10 %-a
(decilis) vagy 20%-a (kvintilis) szegény.
• 2005-ben az alsó decilis értéke: 20.803 Ft/fő/hó;
az alsó kvintilis értéke: 31.108 Ft/fő/hó
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Elméleti kérdések 1. Az elfogadható
szegénység mértéke
Az egyenlőtlenségek
szükségszerűek, sőt
kívánatosak
A mérsékelt
egyenlőtlenség
elfogadható
Elitista álláspont:
győzzön a jobbik
Szociáldemokrata
(liberális) álláspont:
méltányos jövedelemLibertariánus álláspont: különbség, de legyen
esélyegyenlőség
nem helyes a
szegények érdekében a Hosszabb távon
gazdagok jogait
javuljon a szegények
korlátozni
helyzete is.
Funkcionalizmus:
mindenki annyit kap,
amennyi hasznot hajt
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
A teljes egyenlőség a
kívánatos dolog
Egalitáriánus álláspont:
teljes egyenlőség vagy
munka szerinti elosztás
Elméleti kérdések 2: A szegénység okai
Biológiai adottságok
Gazdasági-társadalmi rendszer jellege
Műveltségbeli, iskolázottságbeli különbségek
Rossz testi- és lelki egészség
Családi okok (pl. egyszülős család)
A szegénység kultúrája
Életciklusbeli okok (gyerekszülés, öregedés)
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Szegénység Magyarországon
• Sokáig tabu téma, a szocializmus önképébe nem fért
bele. 1962 óta vannak családi jövedelem adatok, 1982
óta létminimum számítások (1980-as évek 9-11 %).
• 1960-as évek: falusiak, mezőgazdasági fizikai
dolgozók, nyugdíjasok.
• 1980-as évek: megjelenik a városokban is,
szakképzetlen munkások, nyugdíjasok már nem.
• Rendszerváltás óta: gyerekek,
munkanélküliek,
iskolázatlanok, szakképzetlenek, idős, egyedülálló
nők, romák.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Oktatási egyenlőtlenségek
• Meglétük mindenki számára nyilvánvaló.
• Ez az egyenlőtlenség forma az, aminek létét
semmi sem igazolja (legitimálja).
• Az oktatási hiányosságok (alacsony iskolai
végzettség, illetve a gyenge, felszínes tudás)
alapvető negatív hatást gyakorol az emberek
társadalmi struktúrában elfoglalt helyére.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Miért fontos egyenlőtlenségi tényező?
* Az eltérő iskolai végzettség eltérő esélyeket biztosít a
munkaerőpiacon
emiatt eltérő esélyek az anyagi és
szimbolikus javakhoz való hozzájutásban
* Emellett az iskolai végzettség olyan direkt és indirekt
tudásokat testesít meg, ami a világban való
eligazodást segíti(direkt tudások: nyelv, számítógép,
könyvtárhasználat, indirekt tudások: fellépés,
magabiztosság, logikus-racionális gondolkodás,
tanulni tudás stb.)
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Szoros összefüggés a szülők társadalmigazdasági helyzete és a gyerek iskolai
végzettsége között
szülő társadalmi helyzete/rétege
gyerek
iskolaválasztása
gyerek iskolai sikeressége
gyerek iskolai végzettsége
gyerek felnőtt kori társadalmi státusza (ha szülő lesz, újra
indul a kör)
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
I. Az oktatási egyenlőtlenségek keletkezése
Magyarországon
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Differenciálatlan pedagógiai gyakorlat.
Elitista elvárások – „általános műveltség”.
Homogén összetételű osztályok.
Verseny az iskolák között a csökkenő gyereklétszámért.
Túl korai szelekciót semmi sem ellensúlyozza.
A középfokú beiskolázás pillanatában a gyerekek
CSALÁDI HÁTTERÜK alapján kerülnek az eltérő
minőségű iskolákba.
Roma tanulókkal szembeni előítéltek.
Hatalmas teljesítménykülönbségek – nemzetközileg
alacsony átlageredmény.
Az iskolából való kilépés után is megmarad – igen
alacsony részvétel a felnőttoktatásban.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
II. A magyar közoktatás „méltányosságprofilja”
• Ma az egyenlőtlenséget az oktatásban a különböző
tanulócsoportok eltérő tanulási eredményeivel
mérjük.
• Méltányosság: mindenki annyi anyagi és egyéb
javadalmazásban (itt és most: tudásban,
iskolázottságban) részesüljön, amennyivel
hozzájárul a közjóhoz.
• Bizonyos egyenlőtlenségek teljesen
elfogadhatatlanok (etnikai), másoknak nem a
megléte, hanem a mértéke lehet probléma (fiúklányok).
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
„Méltányosság-profil”
Az egyenlőtlenségek
dimenziói
A dimenzió hatása az
oktási eredményekre
Szociális, családi
háttér
Lakóhely
Hatalmas hatás
Etnikai, nyelvi
háttér
Korlátozott
személyes
képességek
Nem
Hatalmas hatás
Gyenge hatás
Közepes hatás
Közepes hatás
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
A hatás változásának
iránya
Szociális státusz, családi háttér
Hatalmas, növekvő hatás.
• PISA vizsgálatok eredményei alapján a magyar 15
évesek teljesítménye olvasásban, matematikában,
természettudományban elmarad a várakozásoktól.
• Magyarországon a legerősebb a család kulturális
tőkéjének hatása (ez már az iskolaválasztásnál
megjelenik). Adott iskola társadalmi összetétele
erősen hat a teljesítményre.
• A jól teljesítő országokban az elemi iskolai
végzettségű és az egyetemi végzettségű anyák
gyerekeinek teljesítménye között kicsi a
különbség, Magyarországon rendkívül magas.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Lakóhely
Gyenge, nem változó hatás.
• A lakóhely nagyon fontos tényező az
egyenlőtlenségek alakulásában.
• Települési lejtő (Budapest, megyeszékhely,
város, község), regionális különbségek.
• DE: az iskolai teljesítményekre a
települések eltérő szociális összetétele van
hatással!
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Etnikum (Magyarországon romák)
Nem változó, hatalmas hatás
• Hátrányos megkülönböztetés a cigány
tanulókkal szemben.
• Semmilyen központi beavatkozással nem
tudják a szegregáció elterjedtségét
csökkenteni.
• Iskolák közötti és iskolán belüli
szegregáció.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Korlátozott személyes képességek
Közepes, gyengülő hatás
• A valódi sajátos nevelési igényű gyerekek
(organikus okokból fogyatékosok, illetve
tanulási nehézségekkel küzdők)
integrálásában vannak eredmények.
• Probléma: a roma gyerekektől való
„megszabadulás” egyik formája a
fogyatékosoknak fenntartott intézményekbe
irányítás.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Nem (társadalmi nem, gender)
Közepes, növekvő hatás
• Valamennyi modern társadalomban megfordult a
trend és nem a lányok vannak oktatási
szempontból hátrányban, hanem a fiúk.
• Lányok teljesítménye sokkal jobb szövegértésben,
egyforma teljesítmény természettudományokban,
fiúk kicsit jobb teljesítménye matematikából.
• A tendencia a lányok teljesítményének folyamatos
javulását mutatja a fiúkhoz képest.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak
Tanulságok, lehetséges lépések
• Korai szegregáció előnytelen mindenki számára.
• Ezt törvényi eszközökkel nehéz meggátolni,
szemléletváltás.
• Akkor érhető el eredmény, ha komplex
iskolafejlesztési programok történnek – a
hátrányosabb helyzetű iskolákba több erőforrás.
• Nem az egyes, hátrányos helyzetben lévő tanulók
segítése a legjobb megoldás, hanem az ilyen
tanulókat tömörítő iskolák fejlesztése.
Dr. Tóth Olga PTE Illyés Gyula
Főiskolai Kar, Szociális munka szak