Transcript társadalmi helyzet

Valóság, 2010/5: 1-24. o. alapján;
az előadás szövege a MIDRA-ból letölthető:
http://193.6.1.94:9080/?docId=16667
Farkas Zoltán
A társadalmi struktúra,
alakulat és a duális
politikai rendszer
A társadalmi struktúra, alakulat
és a duális politikai rendszer
I.
A társadalmi helyzet, állapot és a rendi helyzet
II.
A társadalmi struktúra, a társadalmi és a rendi
rétegződés
III.
A társadalmi szférák és a társadalmi alakulat
IV.
A társadalmi alakulat típusai és a duális
politikai rendszer
I. A társadalmi helyzet, állapot
és a rendi helyzet
1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma
2. A társadalmi helyzet típusai
3. A rendi helyzet fogalma és típusai
1. A társadalmi helyzet és állapot
fogalma
A) A társadalmi helyzet fogalma

A társadalmi helyzet az adott egyén vagy
csoport helyzete a társadalmi viszonyok
rendszerében, amely magában foglalja
egyrészt az érdekviszonyok rendszerében
elfoglalt helyzetet, másrészt a társadalmi
erőviszonyok rendszerében elfoglalt helyzetet.
1. A társadalmi helyzet és állapot
fogalma
B) A társadalmi állapot fogalma


Az érdekérvényesítés mértékén azt értjük,
hogy milyen mértékben valósulnak vagy
valósultak meg az adott egyén érdekei, adott
érdekek, vagy az érdekek adott összetevői
vonatkozásában.
Társadalmi állapotnak nevezzük általában az
érdekérvényesítés mértékét, az adott
társadalmi csoportban vagy társadalmi
életszférában az egyén érdekeinek egészét
figyelembe véve és másokhoz viszonyítva.
I. A társadalmi helyzet, állapot
és a rendi helyzet
1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma
A) A társadalmi helyzet fogalma
B) A társadalmi állapot fogalma
2. A társadalmi helyzet típusai
A) A tipizálás szempontjai
B) A tipikus társadalmi helyzetek
3. A rendi helyzet fogalma és típusai
A) A rendi helyzet fogalma
B) A rendi helyzet típusai
2. A társadalmi helyzet típusai
A) A tipizálás szempontjai
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
Hatalmi
érdekviszonyok
helyzetben
lévőkhöz fűződő
Érdekazonosság,
Ambivalens
erőviszonyok
Érdekellentét
érdekegybeesés
érdekviszony
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet
2. A társadalmi helyzet típusai
A) A tipizálás szempontjai

A hatalmi helyzetet kiemelve vonatkoztatási
helyzetként, a különböző társadalmi helyzeteket a társadalmi helyzet két összetevője
szempontjából, egyrészt a hatalmi helyzetben
lévőkhöz fűződő erőviszonyok, másrészt a
hozzájuk fűződő érdekviszonyok szempontjából tipizáljuk.
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
Hatalmi
érdekviszonyok
helyzetben
lévőkhöz fűződő
Érdekazonosság,
Ambivalens
erőviszonyok
Érdekellentét
érdekegybeesés
érdekviszony
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet
 A társadalmi állapot típusaiként
megkülönböztetjük (1) a nagyon rossz, (2) a
viszonylag rossz, (3) a közepes, (4) a viszonylag
jó, és (5) a nagyon jó vagy kiváló állapot.
 A tipikus társadalmi helyzetek által meghatározottan az adott társadalmi helyzetben lévő
egyének bizonyos mértékben érvényesítik
érdekeiket, és jobb vagy rosszabb társadalmi
állapotot érnek el.
Társadalmi helyzet
Érdekérvényesítés mértéke
Társadalmi állapot
Hatalmi helyzet
Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés;
Nagyon jó állapot
Támogatott helyzet
Erős tolerált helyzet
Pártolt helyzet
Közepes tolerált helyzet
Gyenge tolerált helyzet
Korlátozott helyzet
Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag jó állapot
Kielégítő mértékű érdekérvényesítés;
Közepes állapot
Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag rossz állapot
Kiszolgáltatott helyzet
Nagyon kismértékű érdekérvényesítés;
Nagyon rossz állapot
Rivális helyzet
Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű
érdekérvényesítés;
Közepes vagy viszonylag jó állapot
2. A társadalmi helyzet típusai
B) A tipikus társadalmi helyzetek
a) A hatalmi társadalmi helyzet


A hatalmi helyzetben lévő egyén vagy
csoport az adott társadalmi csoportban
összességében kiemelkedő mértékű
társadalmi erővel, és az egyének nagy
részével szemben hatalommal rendelkezik.
Ha több egyén van hatalmi helyzetben, a
hatalmi helyzetben lévő egyének közötti
erőviszonyok kiegyenlítettek, és elvileg
azonossági társadalmi viszonyok fűzik őket
össze.
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi
helyzetben
lévőkhöz fűződő
erőviszonyok
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
érdekviszonyok
Érdekazonosság,
érdekegybeesés
Ambivalens
érdekviszony
Érdekellentét
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet

Az adott helyzet következményeként, a
hatalmi helyzetben lévő egyén vagy csoport
általában véve kiemelkedő mértékben
érvényesíti érdekeit, és kiváló társadalmi
állapotot ér el.
Társadalmi helyzet
Érdekérvényesítés mértéke
Társadalmi állapot
Hatalmi helyzet
Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés;
Nagyon jó állapot
Támogatott helyzet
Erős tolerált helyzet
Pártolt helyzet
Közepes tolerált helyzet
Gyenge tolerált helyzet
Korlátozott helyzet
Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag jó állapot
Kielégítő mértékű érdekérvényesítés;
Közepes állapot
Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag rossz állapot
Kiszolgáltatott helyzet
Nagyon kismértékű érdekérvényesítés;
Nagyon rossz állapot
Rivális helyzet
Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű
érdekérvényesítés;
Közepes vagy viszonylag jó állapot
4,86
5
3,85
4
4
3
2,91
Állapot
2
2
1,75
1,75
1
1,18
Közepes
Erők
0
Kicsi
Azonos
Ambivalens
Érdekek
Ellentétes
B) A tipikus társadalmi helyzetek
b) A kiszolgáltatott társadalmi helyzet

A kiszolgáltatott társadalmi helyzetben lévő
egyének kis erőkkel rendelkeznek, hatalmi
függésben vannak a hatalmi helyzetben lévő
egyénnel vagy csoporttal szemben, és
érdekeik ellentétesek a hatalmi helyzetben
lévők érdekeivel.
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi
helyzetben
lévőkhöz fűződő
erőviszonyok
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
érdekviszonyok
Érdekazonosság,
érdekegybeesés
Ambivalens
érdekviszony
Érdekellentét
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet
B) A tipikus társadalmi helyzetek
b) A kiszolgáltatott társadalmi helyzet

Az adott helyzet következményeként, a
kiszolgáltatott helyzetben lévő egyének
általában csak nagyon kismértékben
érvényesítik érdekeiket, és nagyon rossz
társadalmi állapotban vannak.
Társadalmi helyzet
Érdekérvényesítés mértéke
Társadalmi állapot
Hatalmi helyzet
Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés;
Nagyon jó állapot
Támogatott helyzet
Erős tolerált helyzet
Pártolt helyzet
Közepes tolerált helyzet
Gyenge tolerált helyzet
Korlátozott helyzet
Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag jó állapot
Kielégítő mértékű érdekérvényesítés;
Közepes állapot
Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag rossz állapot
Kiszolgáltatott helyzet
Nagyon kismértékű érdekérvényesítés;
Nagyon rossz állapot
Rivális helyzet
Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű
érdekérvényesítés;
Közepes vagy viszonylag jó állapot
4,86
5
3,85
4
4
3
2,91
Állapot
2
2
1,75
1,75
1
1,18
Közepes
Erők
0
Kicsi
Azonos
Ambivalens
Érdekek
Ellentétes
B) A tipikus társadalmi helyzetek
c) A pártolt társadalmi helyzet

A pártolt társadalmi helyzetben lévő
egyének kis erőkkel rendelkeznek, hatalmi
függésben vannak a hatalmi helyzetben lévő
egyénnel vagy csoporttal szemben, és
érdekeik azonosak vagy egybeesnek a
hatalmi helyzetben lévők érdekeivel.
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
Hatalmi
érdekviszonyok
helyzetben
lévőkhöz fűződő
Érdekazonosság,
Ambivalens
erőviszonyok
Érdekellentét
érdekegybeesés
érdekviszony
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet
B) A tipikus társadalmi helyzetek
c) A pártolt társadalmi helyzet

A pártolt helyzetben lévő egyének a hatalmi
helyzetben lévő egyénhez vagy csoporthoz
fűződő azonossági vagy egybeesési
érdekviszonyokból eredően kielégítő
mértékben érvényesítik érdekeiket, és
közepes társadalmi állapotban vannak.
Társadalmi helyzet
Érdekérvényesítés mértéke
Társadalmi állapot
Hatalmi helyzet
Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés;
Nagyon jó állapot
Támogatott helyzet
Erős tolerált helyzet
Pártolt helyzet
Közepes tolerált helyzet
Gyenge tolerált helyzet
Korlátozott helyzet
Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag jó állapot
Kielégítő mértékű érdekérvényesítés;
Közepes állapot
Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag rossz állapot
Kiszolgáltatott helyzet
Nagyon kismértékű érdekérvényesítés;
Nagyon rossz állapot
Rivális helyzet
Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű
érdekérvényesítés;
Közepes vagy viszonylag jó állapot
4,86
5
3,85
4
4
3
2,91
Állapot
2
2
1,75
1,75
1
1,18
Közepes
Erők
0
Kicsi
Azonos
Ambivalens
Érdekek
Ellentétes
B) A tipikus társadalmi helyzetek
d) A közepes tolerált társadalmi helyzet

A közepes tolerált társadalmi helyzetben
lévő egyének közepes erőkkel rendelkeznek a
hatalmi helyzetben lévő egyénnel vagy
csoporttal szemben, és a hatalmi helyzetben
lévőkhöz fűződő érdekviszonyaik ambivalens
viszonyok.
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi
helyzetben
lévőkhöz fűződő
erőviszonyok
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
érdekviszonyok
Érdekazonosság,
érdekegybeesés
Ambivalens
érdekviszony
Érdekellentét
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet
B) A tipikus társadalmi helyzetek
d) A közepes tolerált társadalmi helyzet

A közepes tolerált helyzetű egyének –
egyrészt közepes erejükből, másrészt az
ambivalens érdekviszonyokból eredően –
általában kielégítő mértékben érvényesítik
érdekeiket, és közepes társadalmi állapotban
vannak.
Társadalmi helyzet
Érdekérvényesítés mértéke
Társadalmi állapot
Hatalmi helyzet
Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés;
Nagyon jó állapot
Támogatott helyzet
Erős tolerált helyzet
Pártolt helyzet
Közepes tolerált helyzet
Gyenge tolerált helyzet
Korlátozott helyzet
Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag jó állapot
Kielégítő mértékű érdekérvényesítés;
Közepes állapot
Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag rossz állapot
Kiszolgáltatott helyzet
Nagyon kismértékű érdekérvényesítés;
Nagyon rossz állapot
Rivális helyzet
Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű
érdekérvényesítés;
Közepes vagy viszonylag jó állapot
4,86
5
3,85
4
4
3
2,91
Állapot
2
2
1,75
1,75
1
1,18
Közepes
Erők
0
Kicsi
Azonos
Ambivalens
Érdekek
Ellentétes
B) A tipikus társadalmi helyzetek
e) A rivális társadalmi helyzet

A rivális társadalmi helyzetben lévő
egyének nagy erőkkel rendelkeznek a hatalmi
helyzetben lévő egyénnel vagy csoporttal
szemben, köztük és a hatalmi helyzetben
lévők között az erőviszonyok kiegyenlítettek,
és érdekeik ellentétesek a hatalmi helyzetben
lévők érdekeivel.
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi
helyzetben
lévőkhöz fűződő
erőviszonyok
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
érdekviszonyok
Érdekazonosság,
érdekegybeesés
Ambivalens
érdekviszony
Érdekellentét
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Rivális
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet


A rivális helyzetben lévő egyének elvileg
általában a hatalmi helyzetben lévőkhöz
hasonló mértékben érvényesítik érdekeiket, és
hasonló társadalmi állapotban vannak.
A valóságos viszonyok egészét figyelembe
véve, a rivális helyzetben lévők általában
kielégítő-, vagy viszonylag nagymértékben
érvényesítik érdekeiket, és közepes vagy
viszonylag jó társadalmi állapotban vannak.
Társadalmi helyzet
Érdekérvényesítés mértéke
Társadalmi állapot
Hatalmi helyzet
Kiemelkedő mértékű érdekérvényesítés;
Nagyon jó állapot
Támogatott helyzet
Erős tolerált helyzet
Pártolt helyzet
Közepes tolerált helyzet
Gyenge tolerált helyzet
Korlátozott helyzet
Viszonylag nagymértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag jó állapot
Kielégítő mértékű érdekérvényesítés;
Közepes állapot
Viszonylag kismértékű érdekérvényesítés;
Viszonylag rossz állapot
Kiszolgáltatott helyzet
Nagyon kismértékű érdekérvényesítés;
Nagyon rossz állapot
Rivális helyzet
Kielégítő vagy viszonylag nagymértékű
érdekérvényesítés;
Közepes vagy viszonylag jó állapot
A társadalmi helyzet típusai
Hatalmi
helyzetben
lévőkhöz fűződő
erőviszonyok
Hatalmi helyzetben lévőkhöz fűződő
érdekviszonyok
Érdekazonosság,
érdekegybeesés
Ambivalens
érdekviszony
Kiegyenlített
(nagy erő)
Hatalmi
helyzet
Erős tolerált
helyzet
Mérsékelten
egyenlőtlen
(közepes erő)
Támogatott
helyzet
Közepes tolerált
helyzet
Korlátozott
helyzet
Nagymértékben
egyenlőtlen
(kis erő)
Pártolt
helyzet
Gyenge tolerált
helyzet
Kiszolgáltatott
helyzet
Érdekellentét
I. A társadalmi helyzet, állapot
és a rendi helyzet
1. A társadalmi helyzet és állapot fogalma
A) A társadalmi helyzet fogalma
B) A társadalmi állapot fogalma
2. A társadalmi helyzet típusai
A) A tipizálás szempontjai
B) A tipikus társadalmi helyzetek
3. A rendi helyzet fogalma és típusai
A) A rendi helyzet fogalma
B) A rendi helyzet típusai
3. A rendi helyzet fogalma és típusai
A) A rendi helyzet fogalma

Rendi helyzetnek nevezzük a kifejezett
értékek alapján feltételezett általános
intézményes szabályrendszerben az adott
egyén vagy csoport által elfoglalható
intézményes helyzethez képest az adott
egyén vagy csoport valóságos intézményes
helyzetét, illetve a két helyzet közötti eltérést,
a szubjektum érdekeire vonatkoztatva.
A rendi helyzet meghatározásához a következő
három lépésben jutunk el:
 Feltételezünk egy általános érvényű intézmé-
nyes szabályrendszert, amely az egyének adott
körében egyaránt érvényes valamennyi egyénre.
 Felmérjük, hogy az egyes egyénekkel vagy
csoportokkal szemben a valóságban milyen
intézményes szabályok vannak érvényben; és
megállapítjuk, hogy a valóságban érvényben lévő
intézményes szabályok mennyiben térnek el az
előfeltételezett szabályrendszertől.
 Az előfeltételezett intézményes szabályok és a
valóságban érvényben lévő, illetve a valóságban
érvényesülő intézményes szabályok között
tapasztalható eltéréseket az egyes egyének, illetve
csoportok érdekeire vonatkoztatjuk.
3. A rendi helyzet fogalma és típusai
B) A rendi helyzet típusai
a) A privilegizált rendi helyzet
b) A degradált rendi helyzet
c) A normativált rendi helyzet
3. A rendi helyzet fogalma és típusai
B) A rendi helyzet típusai

Privilegizált rendi helyzetben vannak azok
az egyének vagy csoportok, akikre nézve az
érvényben lévő intézményes szabályrendszer
az előfeltételezett általános szabályrendszerhez képest érdekeik irányában tér el, különös
előnyök révén kedvezőbb körülményeket
teremtve érdekeik érvényesítéséhez.
2. ábra: A rendi helyzetek típusai
Degradált
rendi helyzet
eltérő szabályai
Feltételezett
általános
szabályrendszer
Privilegizált
rendi helyzet
eltérő szabályai
Normativált
rendi helyzet
szabályai
Érdekekkel ellentétes
irányú eltérés
Érdekeknek megfelelő
irányú eltérés
B) A rendi helyzet típusai

Degradált rendi helyzetben vannak azok az
egyének vagy csoportok, akikre nézve az
érvényben lévő intézményes szabályrendszer
az előfeltételezett általános szabályrendszerhez képest érdekeikkel ellentétes irányba tér
el, hátrányos megkülönböztetések révén
kedvezőtlenebb körülményeket teremtve
érdekeik érvényesítéséhez.
2. ábra: A rendi helyzetek típusai
Degradált
rendi helyzet
eltérő szabályai
Feltételezett
általános
szabályrendszer
Privilegizált
rendi helyzet
eltérő szabályai
Normativált
rendi helyzet
szabályai
Érdekekkel ellentétes
irányú eltérés
Érdekeknek megfelelő
irányú eltérés
B) A rendi helyzet típusai

Normativált rendi helyzetben vannak azok
az egyének vagy csoportok, akikre nézve az
érvényben lévő intézményes szabályok
összességükben hasonlóan előnyös vagy
hátrányos körülményeket teremtenek érdekeik
érvényesítéséhez, mint amilyen
körülményeket az előfeltételezett általános
szabályrendszer teremtene számukra.
2. ábra: A rendi helyzetek típusai
Degradált
rendi helyzet
eltérő szabályai
Feltételezett
általános
szabályrendszer
Privilegizált
rendi helyzet
eltérő szabályai
Normativált
rendi helyzet
szabályai
Érdekekkel ellentétes
irányú eltérés
Érdekeknek megfelelő
irányú eltérés
II. A társadalmi struktúra,
a társadalmi és a rendi rétegződés
1. A társadalmi osztályok és a társadalmi
struktúra
2. A társadalmi és a rendi rétegződés
1. A társadalmi osztályok és a
társadalmi struktúra
A) A társadalmi osztály fogalma

Társadalmi osztálynak nevezzük az adott
társadalomban lényegében hasonló
társadalmi helyzetben lévő egyének
összességét. Elvileg a korábban tárgyalt
tipikus társadalmi helyzeteknek megfelelő
társadalmi osztályokat különböztethetjük meg
egymástól.
1. A társadalmi osztályok és a
társadalmi struktúra
B) A társadalmi struktúra fogalma

A társadalmi struktúra a társadalmi
osztályok, és az adott osztályok közötti tipikus
társadalmi viszonyok sajátos összessége. A
társadalmi struktúra fogalma tehát leegyszerűsítve fejezi ki az adott társadalom tagjainak a
társadalmi viszonyait és társadalmi helyzeteit,
kiemelve a tipikusnak tekinthető viszonyokat
és helyzeteket .
2. ábra: A társadalmi struktúra, kiemelve egyes
osztályok közötti viszonyokat
Hatalmi
osztály
Erős tolerált
osztály
Támogatott
+
osztály
Közepes tolerált
–
osztály
Korlátozott
osztály
Pártolt
osztály
Gyenge tolerált
–
osztály
Kiszolgáltatott
osztály
1. A társadalmi osztályok és a
társadalmi struktúra
C) A társadalmi struktúra és a társadalmi
hálózatok

A társadalmi struktúra által meghatározottan
az adott társadalomban jellemzően kialakul
egyrészt a hatalmi társadalmi hálózat,
másrészt a hűségi társadalmi hálózat .
3. ábra: A társadalmi struktúra és a legfőbb
társadalmi hálózatok
Erős tolerált
Rivális
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
Hatalmi
Hatalmi hálózat
Hűségi hálózat
2. A társadalmi és a rendi rétegződés
A) A társadalmi helyzetrétegződés és
állapotrétegződés


A társadalmi állapotréteg a hasonlóan jó
vagy rossz társadalmi állapotban lévő egyének összessége; a társadalmi állapotrétegződés az állapotrétegek társadalmi
egyenlőtlenségek szerinti rangsora.
A társadalmi struktúra – a következőkben
tárgyalandó rendi rétegződéssel összefüggésben – alapvetően meghatározza a társadalmi
állapotrétegződést .
2. A társadalmi és a rendi rétegződés
B) A rendi rétegek és a rendi rétegződés


A rendi réteg a hasonló rendi helyzetben lévő
egyének összessége. A privilegizált rendi
réteg a privilegizált rendi helyzetben lévő
egyének összessége; a degradált rendi réteg
a degradált rendi helyzetben lévő egyének
összessége; a normativált rendi réteg a normativált rendi helyzetben lévő egyének
összessége.
A rendi rétegződés a rendi rétegek – a
privilegizált, a normativált és a degradált
rétegek – rangsora, tehát ilyen értelemben a
rendi rétegződés a társadalmi struktúra
normatív metszete.
2. A társadalmi és a rendi rétegződés
B) A rendi rétegek és a rendi rétegződés


Az adott társadalmi intézmények által meghatározott társadalmi struktúra történetileg maga
is alakítja a társadalmi intézményeket, és
hosszabb távon kialakítja az adott struktúrának megfelelő rendi rétegződést.
A társadalmi helyzet, illetve a társadalmi
osztályhelyzet alapvetően meghatározza azt,
hogy az adott helyzetben levők, illetve az adott
társadalmi osztály tagjai milyen valószínűséggel kerülhetnek a különböző rendi rétegekbe.
4. ábra: A társadalmi struktúra és a rendi
rétegződés összefüggése
Erős tolerált
Rivális
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Pártolt
Gyenge toler.
Kiszolgáltatott
Hatalmi
Privilegizált réteg
Degradált réteg
2. A társadalmi és a rendi rétegződés
B) A rendi rétegek és a rendi rétegződés

A rendi rétegződés fő következményei: (1) a
társadalom teljesítőképességének a romlása,
(2) társadalmi állapotbeli egyenlőtlenségek
növekedése, (3) a társadalmi struktúra
merevsége, (4) az előítéletek jelentősebb
kialakulása.
III. A társadalmi szférák és a
társadalmi alakulat
1. A mindennapi élet és a politikai élet
szférája
2. A társadalmi alakulat fogalma és
funkciója
1. A mindennapi élet és a politikai
élet szférája
A) A mindennapi társadalmi élet szférája

Mindennapi társadalmi életnek nevezzük az
adott társadalmi intézmények által létrehozott
társadalmi viszonyok által meghatározott, és
az adott intézményekre nem ható társadalmi
cselekvések és -jelenségek összességét.
1. A mindennapi élet és a politikai
élet szférája
B) A politikai társadalmi élet szférája
a) A politikai élet szférájának fogalma

Politikai életnek nevezzük a társadalmi intézmények kialakítására irányuló cselekvések
összességét. A politikai élet szférájának
nevezzük az emberi életnek azt a szféráját,
amelyben a politikai cselekvések, tehát a
társadalmi intézmények kialakítására irányuló
cselekvések a tipikusak.
1. A mindennapi élet és a politikai
élet szférája

A társadalmi-politikai viszonyok olyan
érdekviszonyok és erőviszonyok, amelyek a
társadalmi intézmények létrehozására irányuló
cselekvési lehetőségekből és képességekből
épülnek fel.
1. A mindennapi élet és a politikai
élet szférája
B) A politikai társadalmi élet szférája
b) A politikai viszonyok típusai

A monista politikai viszonyokban hatalmi
viszonyokat találunk, és így alapvetően egy
adott egyén vagy csoport hozza létre a
társadalom tagjaira nézve érvényes társadalmi
intézményeket. A monista politikai viszonyok
tulajdonképpen a mindennapi társadalmi
viszonyokat tükrözik, illetve nem válik külön a
mindennapi élet és a politikai élet szférája. .
1. A mindennapi élet és a politikai
élet szférája
B) A politikai társadalmi élet szférája
b) A politikai viszonyok típusai

A pluralista politikai viszonyokban az
erőviszonyok közel kiegyenlítettek, vagy ha
egyenlőtlenek is, nincsenek bennük hatalmi
viszonyok. A pluralista politikai intézményrendszer egyfelől lehetővé teszi az érdekek
politikai érdekek formájában történő megjelenését, másfelől megakadályozza azt, hogy a
mindennapi társadalmi életben kialakult erők
és erőviszonyok a politikai erőviszonyokban
tükröződjenek .
2. A társadalmi alakulat fogalma és
funkciója
A) A társadalmi alakulat fogalma

A társadalmi alakulat a társadalom átfogó
szerveződési formája, amely magában foglalja
egyrészt a mindennapi társadalmi élet társadalmi struktúráját, másrészt a politikai élet
társadalmi struktúráját, valamint a mindennapi
társadalmi struktúra politikai társadalmi
struktúrában történő leképeződésének a
formáját és mértékét.
5. ábra: A társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Forradalom
Társadalmi
intézmények
Politikai
intézmények
(1)
Mindennapi társadalmi élet
társadalmi struktúrája
(1)
(2)
Meghatározó hatás
Történeti meghatározó hatás
Nem intézményes hatás
(3)
(2)
Politikai társadalmi
struktúra
2. A társadalmi alakulat fogalma és
funkciója
B) A társadalmi alakulat funkciója

Egyrészt a politikai struktúra meghatározza,
hogy történetileg milyen társadalmi intézmények alakulnak ki a mindennapi társadalmi élet
szférájára érvényesen; ezáltal történetileg
meghatározza a mindennapi társadalmi
viszonyokat és a társadalmi struktúrát .
5. ábra: A társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Forradalom
Társadalmi
intézmények
Politikai
intézmények
(1)
Mindennapi társadalmi élet
társadalmi struktúrája
(1)
(2)
Meghatározó hatás
Történeti meghatározó hatás
Nem intézményes hatás
(3)
(2)
Politikai társadalmi
struktúra
2. A társadalmi alakulat fogalma és
funkciója
B) A társadalmi alakulat funkciója

Másrészt a mindennapi társadalmi struktúra
és a politikai intézmények együtt határozzák
meg a politikai struktúrát, és ezáltal a
társadalom egyes tagjainak és csoportjainak a
politikai magatartását .
5. ábra: A társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Forradalom
Társadalmi
intézmények
Politikai
intézmények
(1)
Mindennapi társadalmi élet
társadalmi struktúrája
(1)
(2)
Meghatározó hatás
Történeti meghatározó hatás
Nem intézményes hatás
(3)
(2)
Politikai társadalmi
struktúra
2. A társadalmi alakulat fogalma és
funkciója
B) A társadalmi alakulat funkciója

Harmadrészt, autonóm társadalmat és a
politikai intézmények intézményes alakítását
feltétezve – azaz külső hatásoktól és forradalomtól eltekintve –, történetileg a politikai
társadalmi viszonyok alakítják, illetve a
politikai társadalmi struktúra határozza meg a
politikai intézményeket .
5. ábra: A társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Forradalom
Társadalmi
intézmények
Politikai
intézmények
(1)
Mindennapi társadalmi élet
társadalmi struktúrája
(1)
(2)
Meghatározó hatás
Történeti meghatározó hatás
Nem intézményes hatás
(3)
(2)
Politikai társadalmi
struktúra
2. A társadalmi alakulat fogalma és
funkciója
B) A társadalmi alakulat funkciója

A mindennapi társadalmi struktúra és a
politikai struktúra elvileg hosszú távon
megfelel egymásnak, a két struktúra
egyensúlyban van egymással. Közvetlenül
főleg az állami-politikai intézmények formálása
révén lehet tudatosan formálni a társadalmi
alakulat egészét .
5. ábra: A társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Forradalom
Társadalmi
intézmények
Politikai
intézmények
(1)
Mindennapi társadalmi élet
társadalmi struktúrája
(1)
(2)
Meghatározó hatás
Történeti meghatározó hatás
Nem intézményes hatás
(3)
(2)
Politikai társadalmi
struktúra
IV. A társadalmi alakulat típusai és a
duális politikai rendszer
1. A társadalmi alakulat típusai
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
1. A társadalmi alakulat típusai
A társadalmi alakulat négy fő típusa:
1. a monista alakulat,
2. a félmonista alakulat,
3. a félpluralista alakulat
4. a pluralista alakulat
1. A társadalmi alakulat típusai
A) A félmonista társadalmi alakulat
6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat
Társadalmi intézmények
Hatalmi
Erős tolerált
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
Privilegizált réteg
Degradált réteg
1. A társadalmi alakulat típusai
A) A félmonista társadalmi alakulat

A félmonista társadalmi alakulatban
tulajdonképpen monista politikai viszonyokat
találunk, de nem önmagában a hatalmi
osztály, hanem a szélesebb körben
szerveződő hatalmi társadalmi hálózat
rendelkezik a politikai hatalommal .
6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat
Társadalmi intézmények
Hatalmi
Erős tolerált
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
Privilegizált réteg
Degradált réteg
1. A társadalmi alakulat típusai
A) A félmonista társadalmi alakulat

A félmonista alakulatnak megfelelő társadalom
politikai struktúrájának megfelelő társadalmi
struktúra összetett, a rivális társadalmi osztály
kivételével valamennyi tipikus társadalmi
helyzetnek megfelelő társadalmi osztály
megtalálható benne .
6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat
Társadalmi intézmények
Hatalmi
Erős tolerált
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
Privilegizált réteg
Degradált réteg
1. A társadalmi alakulat típusai
A) A félmonista társadalmi alakulat

A félmonista alakulatnak megfelelő társadalomban viszonylag nagy arányban vannak
jelen a középrétegek, azaz olyan társadalmi
osztályok, amelyek tagjai a társadalmi állapotrétegződésben a középső társadalmi állapotokat foglalják el. Szükségszerűen kialakul a
rendi rétegződés, de a normativált rendi réteg
aránya jelentős .
6. ábra: A félmonista társadalmi alakulat
Társadalmi intézmények
Hatalmi
Erős tolerált
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
Privilegizált réteg
Degradált réteg
1. A társadalmi alakulat típusai
B) A félpluralista társadalmi alakulat

A félpluralista társadalmi alakulat politikai
életének szféráját a pluralista politikai viszonyok jellemzik, amelyekben az érdekviszonyok
szerinti különböző osztályok közötti erőviszonyok közel kiegyenlítettek .
7. ábra: A félpluralista társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Társadalmi
intézmények
Hatalmi
Erős
tolerált
Támogatott
Közepes
tolerált
(Korlátozott)
Pártolt
Gyenge
tolerált
(Kiszolgáltatott)
Rivális
Tolerált
Rivális
1. A társadalmi alakulat típusai
B) A félpluralista társadalmi alakulat

A félpluralista alakulatnak megfelelő társadalom struktúrája a félmonista társadalom struktúrájához képest kevésbé differenciált, az
erőviszonyok szempontjából is, de különösen
az érdekviszonyok szempontjából. A félpluralista társadalom struktúrája tipikusan hatalmi, támogatott, pártolt és különböző szintű
tolerált társadalmi helyzetekből épül fel .
7. ábra: A félpluralista társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Társadalmi
intézmények
Hatalmi
Erős
tolerált
Támogatott
Közepes
tolerált
(Korlátozott)
Pártolt
Gyenge
tolerált
(Kiszolgáltatott)
Rivális
Tolerált
Rivális
1. A társadalmi alakulat típusai
B) A félpluralista társadalmi alakulat

A félpluralista alakulatnak megfelelő társadalomban a félmonista társadalomhoz képest
kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek; és
ilyen társadalomban elvileg nem alakulhat ki
rendi rétegződés.
7. ábra: A félpluralista társadalmi alakulat
Mindennapi társadalmi élet szférája
Politikai élet szférája
Társadalmi
intézmények
Hatalmi
Erős
tolerált
Támogatott
Közepes
tolerált
(Korlátozott)
Pártolt
Gyenge
tolerált
(Kiszolgáltatott)
Rivális
Tolerált
Rivális
1. A társadalmi alakulat típusai
B) A félpluralista társadalmi alakulat

A félpluralista társadalmi alakulat
kialakulásának akadályai: (1) A demokratikus
politikai intézményrendszer belső ellentmondása. (2) A társadalom tagjainak széles körében a politikai életben való részvételre tipikusan az elhárító beállítottság jellemző. (3) „Az
oligarchia vastörvénye.” (4) A hatalmi osztály
által a hűségi társadalmi hálózat és a rendi
rétegződés kialakítása révén a társadalom
megosztása .
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
A) Az egységes politikai rendszer

Az egységes politikai rendszer az általunk
képviselt elméleti felfogás szerint elvileg is
csak arra lehet alkalmas, hogy általában az
előnyösebb társadalmi helyzetű osztályok, és
főleg a hatalmi hálózat politikai érdekeinek az
érvényesítését szolgálja, és csak ezen érdekeknek alárendelve nyújt aktuális lehetőséget
a hátrányosabb helyzetű osztályok politikai
érdekeinek az érvényesítésére .
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
A) Az egységes politikai rendszer

A kifejezetten és látszólag demokratikus
egységes politikai rendszer valójában oligarchikus működésének főbb okai a pártok vonatkozásában: (1) A gyűjtőpártok szerepe. (2) A
nyilvánosság és a tömegközlési eszközök
szerepe. (3) A politikusok hálózati tagsága. (4)
A hűségi társadalmi hálózat kialakulása .
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
B) A duális politikai rendszer utópiája

Az utópia a társadalom alapvető átalakítására
vonatkozó olyan elképzelés, amelyben adott
értékekre vonatkoztatva főleg a kívánatosság
tükröződik, és amelyben a megvalósíthatóság
és a valóságos körülmények közötti működőképesség tisztázatlan .
8. ábra: A duális politikai rendszer
Társadalmi
intézmények (jog)
Hatalmi
Duális döntési eljárás
Erős tolerált
Felső politikai
osztály
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Felsőház: felső
osztály parlamenti pártjai
Alsóház: alsó
osztály parlamenti pártjai
Felső osztály
pártjai
Alsó osztály
pártjai
Alsó politikai
osztály
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
B) A duális politikai rendszer utópiája

A duális politikai rendszer kialakításának legfőbb vonásai: (1) A felső és az alsó politikai
osztály kialakítása. (2) Az elkülönült pártrendszer kialakítása. (3) A felsőház és az alsóház
kialakítása. (4) A duális döntési eljárás
kialakítása.
8. ábra: A duális politikai rendszer
Társadalmi
intézmények (jog)
Hatalmi
Duális döntési eljárás
Erős tolerált
Felső politikai
osztály
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Felsőház: felső
osztály parlamenti pártjai
Alsóház: alsó
osztály parlamenti pártjai
Felső osztály
pártjai
Alsó osztály
pártjai
Alsó politikai
osztály
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
B) A duális politikai rendszer utópiája

A duális politikai rendszer és a társadalmi
alakulat: Feltételezésünk szerint a duális
politikai rendszernek megfelelő politikai
struktúra idővel kialakítja az adott politikai
struktúrának megfelelő mindennapi társadalmi
viszonyokat és társadalmi struktúrát .
8. ábra: A duális politikai rendszer
Társadalmi
intézmények (jog)
Hatalmi
Duális döntési eljárás
Erős tolerált
Felső politikai
osztály
Támogatott
Közepes tolerált
Korlátozott
Felsőház: felső
osztály parlamenti pártjai
Alsóház: alsó
osztály parlamenti pártjai
Felső osztály
pártjai
Alsó osztály
pártjai
Alsó politikai
osztály
Pártolt
Gyenge tolerált
Kiszolgáltatott
2. Az egységes és a duális politikai
rendszer
B) A duális politikai rendszer utópiája

A duális politikai rendszer megvalósításával
bizonyos mértékben a félpluralista társadalmi
alakulathoz közelíthető az adott társadalom,
ennek eredményeként a társadalmi és a rendi
egyenlőtlenségek jelentős csökkentésével és
a társadalmi hatékonyság javításával.
Valóság, 2010/5: 1-24. o. alapján
Farkas Zoltán
A társadalmi struktúra,
alakulat és a duális
politikai rendszer