Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban
Download
Report
Transcript Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban
Munkavédelem és
környezetvédelem a
szépségiparban
Somorjai Gáborné könyve alapján készítette:
Halászné Császár Judit
Általános balesetvédelmi
szabályok
Baleset fogalma
Baleset:
Az emberi szervezetet ért olyan
egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő
alatt következik be, és sérülést, mérgezést
vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást
ill.halált okoz.
Általános szabályok:
Mindig
legyünk körültekintőek, ha elterelik
a figyelmünket hagyjuk abba a
tevékenységet amit végeztünk
Fáradság esetén pihenjünk
Csak olyan tevékenységet végezzünk
amit a kezdetétől a végéig értünk és be is
tudjuk fejezni.
Az eszközöket a rendeltetésüknek
megfelelően használjuk.
Általános szabályok:
Munkavégzés
közben ügyeljünk a
környezetünkre
Mozgásunkat igazítsuk a környezet
állapotához
Szemmagasságnál magasabb helyről
csak létra használatával vegyük le a
dolgot
Repedt üvegtárgyat ne használjunk
Általános szabályok:
A szabad mozgásnak 60 cm helyet kell
hagynunk, hogy egy személy kényelmesen
elférhessen
Ha elektromos készüléken gyanús jelet
észlelünk akkor azt ne használjuk, azonnal
válasszuk le a hálózatról
Laza, lógó dugaszolóaljzatot, kapcsolót ne
használjunk
Vizes helyiségbe, vizes kézzel ne nyúljunk
elektromos készülékhez!
Ellenőrző kérdések TK:10.old.
Mi a teendő ha az elektromos
vezeték vagy elektromos
készülék meghibásodását
észleli?
Mi a teendő üvegtárgyak és
magasan elhelyezett tárgyak
esetén?
Épületek mint veszélyforrás
Épületek
használatba vétele csak tervezői és
kivitelezői nyilatkozatokkal, engedélyekkel
lehetséges
Hosszabb
használat során keletkezett
veszélyforrások:
Meglazult korlátok,ablakok,ajtók
Síkosra kopott padló
Hulló vakolat, díszítőelemek
Törött kapcsolók, lámpatestek
Épületben rejlő veszélyforrások
fellelésekor a teendőink
Otthonunkban
a hiányosságok azonnali
megszüntetése
Az épület fenntartójának figyelmét felhívni
a veszélyre
A fenntartó kötelessége a hibára
táblákkal felhívni a figyelmet és a hibát
mihamarabb megszüntetni ellenkező
esetben kártérítési felelősséggel tartozik.
Ellenőrző kérdések
TK:11.old.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A
SZÉPSÉGSZALONOK
MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
Telephely, üzlethelyiség
Üzlethelyiség telepítése
ÁNTSZ
jóváhagyásával, száraz, jól
szellőztethető helyiség lehet
Külön vendég és dolgozói mosdó
biztosítása
Egy munkahely területe min. 6m2
A belmagasság 2,5 m-nél kevesebb nem
lehet
A falak résmentesek és moshatók
legyenek
A
padlózat csúszásmentes, résmentes,
mosható és fertőtleníthető legyen
Szennyező forrás közelében nem
létesíthető szépségszalon
Pincehelyiségben - külön bejárat,önálló
légtér, más célt nem szolgálhat
Tilos:
A közterület felől nyíló üzlethelyiség felől a
lakás felé bejáratot létesíteni
Az üzletben a szolgáltatás végzéséhez nem
használatos tárgyakat tartani
Állatot tartani
Ellenőrző kérdések
TK:14.old.
A szépségszalon
kialakítása, berendezése
Berendezésektől, helyiségtől
elvárható tulajdonságok:
Kényelmes
kezelőszék
A dolgozó részére forgatható állítható
ülőke, szerszámtartó
Ruhatár kialakítása a vendégek számára
Olvasnivaló, TV, PC+internet
Vendég mosdó
szúnyogháló
Az üzlethelyiséggel szemben
támasztott követelmények:
Jó
megvilágítás
elsősorban természetes megvilágításra kell
törekedni- az ablak világító felülete az üzlet
alapterületének 1/6-od része kell legyen
A világítás káprázatmentes, térben és
időben egyenletes legyen
A mesterséges megvilágítás lehet központi
vagy helyi – a fényforrás lehet izzólámpa
vagy fénycső
Az üzlethelyiséggel szemben
támasztott követelmények:
Biztonságos
elektromos berendezések
Csak ellenőrzött és engedéllyel ellátott
elektromos berendezéseket szabad csak
használni!)
Megfelelő
hőmérséklet
Természetes szellőztetés
Ivóvíz minőségű víz használata (ÁNTSZ-nél
ellenőriztetni!)
Ellenőrző kérdések
TK:15.old.
Tisztaság, higiénia
Hulladékok a szépségiparban
Közönséges – kommunális hulladék
Normál hulladékszállítás
Veszélyesnek minősülő hulladékok
I. Különösen veszélyes
II. Fokozottan veszélyes (fertőtlenítő szerek
dobozai)
III. Mérsékelten veszélyes (kozmetikumok
maradványai)
A veszélyes hulladékok elszállításához,
kezeléséhez engedély szükséges
Veszélyes hulladékokkal
szembeni teendők
Elkülönített
tárolás (veszélyes vegyi
folyamatok elindulásának
megakadályozására)
Külön elszállításról kell gondoskodni
A veszélyes anyagok biztonsági
adatlapuk alapján veszélyességi
kategóriákba kell sorolni
Települési hulladékok
csoportosítása
Települési
szilárd hulladék
Települési folyékony hulladék
Biohulladék (szépségszalonban a levágott
haj, köröm) – a biohulladékot is külön kell
tárolni!
A szalon tisztítása
Fertőtlenítőszerrel
Gumikesztyűben
Nyitott
ablaknál
A tisztítószereket tilos összekeverni!
A textíliákat folyamatosan cserélni kell és
tisztítani (mosással, vasalással)
Minden vendégnek frissen mosott és
vasalt törölközőt kell biztosítani
Ellenőrző kérdések
TK:17.old.
Személyi tisztaság
Szépségiparban dolgozókkal
szemben támasztott
követelmények
EÜ.
Alkalmassági vizsgálat (évente)
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat –
háziorvos végzi nincs fertőző betegsége
Eü. Kiskönyv
Tiszta, fehér vagy világos munkaruha
Kéz, köröm tisztán tartása és minden vendég
előtt és után kézmosás
Szappanos víz , kézfertőtlenítő, papírtörlő
Ellenőrző kérdések
TK:18.old.
MUNKAVÉDELEM
A MUNKAVÉDELEM CÉLJA
A MUNKÁBAN RÉSZT VEVŐK EGÉSZSÉGÉNEK,
MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGÓVÁSA, A
BIZTONSÁGOS MUNKAFELTÉTELEK
MEGTEREMTÉSE:
Megfelelő eszközökkel
Megfelelő munkakörnyezettel
Védőeszközökkel
Zavartalan információáramlással
Szakképzett munkaerővel
A biztonságos munkavédelem
feltételei:
Technikai
feltételek
A munkahely megfelelő kialakítása
Megfelelő munkaeszközök
Berendezések, felszerelések megfelelő
műszaki állapota
Munkafolyamatok megszervezése
Megfelelő munkakörülmények biztosítása
A biztonságos munkavédelem
feltételei:
Emberi
tényező
A dolgozók színvonalas szaktudása
A munkával kapcsolatos veszélyhelyzetek
pontos ismerete
Gyakorlat, rutin a munkaeszközök
használatában
Ellenőrző kérdések
TK:20.old.
A munkavédelem
területei
Fogalmak
Munkabiztonság: az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó szabályokat határozza meg ill.
ellenőrzi ezek betartását
Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy
azzal összefüggésben jelentkező minden
olyan tényező minden olyan tényező, amely
a munkát végző vagy a munkavégzés
hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt
vagy ártalmat jelent.
Veszélyforrások csoportosítása
Fizikai
veszélyforrások
Veszélyes anyagok
Vendég védelme
Dolgozók pályaalkalmassága
Biológiai veszélyforrások
Higiénia
A munkavégzés körülményei
Fizikai veszélyforrások
Munkaeszközök
Csúszóssá
Zaj,
váló felületek
rezgés
Szennyezett levegő
Nem megfelelő világítás
Áramköri feszültség
Normálistól eltérő hőmérséklet
Elkerülésük MEGELŐZÉSSEL!
Ellenőrző kérdések
TK:22.old.
Veszélyes anyagok
Vegyi
anyag regisztrációs rendszer
/REACH – EU rendelet/
Célja: a vegyi anyagok nyilvántartása
követése
Biztonsági
adatlap
Célja: biztonsági, kockázati, veszélyességi
információk nyújtása a veszélyes
anyagokról
Vegyi anyagok a fodrászszalonban
Hajfestékek
Fertőtlenítőszerek
Dauer
Stb.
Veszélyes anyagok
Vendég védelme
Érzékenységvizsgálatpróba
Nyilvántartást vezetni
a vendég
érzékenységéről
Dolgozók
pályaalkalmassága
Pályaalkalmassági
vizsgálat
Eü. Könyv
Biológiai veszélyforrások
Mikroorganizmusok
Vírusok
Baktériumok
Gombák
Védekezés:
Higiéniai szabályok betartása
Védőfelszerelés
Rendszeres fertőtlenítés
Higiéniai, Fertőtlenítés
Higiénia
fogalma: a fertőzés megelőzését,
az egészség megőrzését szolgáló eljárás.
Fertőtlenítés fogalma: minden olyan
mikrobaellenes eljárás, amely a fertőző
forrásból a külső környezetbe kikerült és
így a kórokozók elpusztításával ill.
fertőzőképességük megszüntetésével
foglalkozik.
A munkavégzés körülményei,
fiziológiai , idegrendszeri és
pszichés tényezők jelentősége
Pszichés
igénybevételek:
A vendégkör sokrétűsége, változatossága
Sokféle munkatevékenység
Monotonitás
Minden vendéghez alkalmazkodni kell
A baleset és a munkahelyi baleset
Baleset:
az emberi szervezetet ért olyan
egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid
idő alatt következik be, és sérülést,
mérgezést vagy más, (testi, lelki)
egészségkárosodást ill. halált okoz.
Munkabaleset: az a baleset amely a
munkavállalót a szervezett munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben a
munkához kapcsolódó közlekedés,
anyagmozgatás stb. során éri.
A baleset bekövetkeztének
folyamata
•Pl: hibás aljzat
Veszélyforrás •Csúszós padló
veszélyhelyzet
Baleset
•figyelmetlenség
•kapkodás
•Megrázza az áram
•Elcsúszik és eltörik a lába
A baleset alapvető tényezői
Külső hatás
A sérült akaratától függetlenül bekövetkező
esemény
Hirtelen, rövid idő alatt bekövetkező esemény
Megelőzésük:
Balesetmentes környezet kialakítása
Szervezett munkafolyamatok
Szakmai fogások tudatos alkalmazása, szakszerű
fegyelmezett munkavégzés
Ellenőrző kérdések TK:2829.old.
Foglalkozási
megbetegedések
A foglalkozási
megbetegedések kiváltó okai
Fizikai
tényezők
Kémiai tényezők
Biológiai tényezők
Ergonómiai tényezők
Fizikai tényezők
Zaj
okozta halláskárosodás
Ionizáló sugárzás
Levegőben lévő por
Repülő száraz haj
Védekezés:
Csendes működésű eszközök
nem ionizáló sugárzást kibocsátó készülékek
A szalon rendszeres tisztítása
Kémiai tényezők
Klór
által okozott megbetegedések
Vegyszerek gőze
Foglalkozási asztma
Védekezés:
Klórmentes szerek használata, védőkesztyű,
maszk
Vegyszeres edények lezárása
Biológiai tényezők
Gombák
okozta bőrbetegségek
Szerzett gyulladás (hepatitisz)
Szerzett tuberkolózis
Egyéb fertőzések (influenza)
Védekezés:
védőkesztyű, fertőtlenítős lemosás, maszk
szellőztetés
Ergonómiai tényezők
Csontok,
izmok megbetegedése
Fokozott megterhelés okozta
megbetegedés
Védekezés:
Állítható magasságú ülőkék, testtámaszok
Kerülni az egyoldalú terhelést
Mozdulatsorok váltakozása
Ellenőrző kérdések
TK:33.old.
Munkahelyi ártalmak
Állómunka következtében kialakuló
foglalkozási megbetegedések
Kémiai ártalmak
Lúdtalp
Bokasüllyedés
Visszértágulat
gerincbántalmak
Bőrgyulladás
Ekcéma
Légúti megbetegedések
Mechanikai ártalmak
ínhüvelygyulladás
Állómunka következtében
kialakult foglalkozási
megbetegedések
Lúdtalp
Bokasüllyedés
Visszértágulat
gerincbántalmak
Lúdtalp
A
láb haránt-, ill. hosszboltozatának
lesüllyedése, a harántboltozat ellapulása
A belső boka megsüllyed, a láb külső éle
megemelkedik
Az izmok majd a szalagok elváltoznak,
majd visszafordíthatatlan csontos
deformáció jön létre
A lúdtalpas beteg tünetei:
Nem
tud soká járni vagy állni
Gyorsan elfáradnak
Fájdalom a bokaizület tájékán
Megelőzése:
Kényelmes cipő
Láb tornáztatása
Egyoldalú terhelés csökkentése
Kialakult lúdtalpat lúdtalpbetéttel segíthetünk
helyreállítani
Lúdtalp fajtái:
Gyerekkori
Kialakulása:
Nem
megfelelő gyerekcipők- korrigálható
gyógytornával, gyógycipőkkel, gipsszel
Felnőttkori
Kialakulása:
Túlsúly,
terhesség, állómunka
Gyógytornával, lúdtalpbetéttel korrigálható
Bokasüllyedés- hosszboltozat
süllyedés
A
láb hosszanti boltozatának ellaposodása
Kialakulása:
A láb túlzott igénybevétele
Nem megfelelő cipő
A lábizomzat túlfárasztása
Megelőzése:
Gyógycipővel
Gyógytornával
sportolással
Visszértágulat
Visszértágulat
A
visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a
vénákban a vér egyirányú - a szív felé tartó áramlását szabályozó billentyűk működése,
emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély
vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami
ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér
pangását eredményezi.
A Visszértágulat tünetei:
A
végtag estére megdagad
A láb nehézzé válik
Fekély alakulhat ki a lábon
Okai:
Örökletes hajlam
Mozgáshiány, egyoldalú terhelés
Fogamzásgátló tabletta
Magas cipősarok
elhízás
Ellenőrző kérdések
TK:36.old.
Gerincbántalmak
Kiváltó
okai a szépségiparban:
Álló testhelyzet miatt
Helytelen testtartás miatt
Egyoldalúan terhelt gerincoszlop
Gerincferdülés
porckopás
Gerincbántalmak megelőzése
Egyoldalú
terhelés elkerülése
Tudatos helyes testtartás
gyógytorna
Kémiai ártalmak (TK.38)
Bőrgyulladás
Ekcéma
Légúti
megbetegedések
Kémiai ártalmak -Bőrgyulladás
Kialakulása:
általában vegyszeres
munkák során bőrrel érintkező vegyszerek
váltják ki.
Megelőzése: gumikesztyű használata
Kezelése: savas öblítés, kézvédő,
bőrtápláló krémek használata
Kémiai ártalmak -Ekcéma
(bőrgyulladás)
Fogalma: A bőr felszínes gyulladása, mely
viszketést, hólyagosodást, bőrpírt, duzzanatot,
nedvedzést, pörkképződést, hámlást okoz.
Okai: A bőr súlyos szárazsága, tartós
vakarása, irritációt okozó anyagokra,
allergénekre adott reakciója.
Kezelése:
•
A kiváltó tényező kiderítése és megszüntetése
Bőrvédelem, a bőr szárazságának
megszüntetése
Gyulladáscsökkentő kezelés
Megelőzése: védőkesztyű
használata, rendszeres kézápolás
Kémiai ártalmak - Légúti
megbetegedések
Okai:
szálló por, haj
Megelőzése: gyakori szellőztetés
Mechanikai ártalmak Ínhüvelygyulladás
Kialakulása: a helytelen eszközhasználat,
vagy helytelen technika kialakulása. (Pl: kéz,
kar rossz helyen tartása mosáskor)
Megelőzése:
a legmegfelelőbb mozdulatsorok begyakorlása
és azok következetes alkalmazása.
Ergonómikus munkaeszközök beszerzése és
megfelelő használata.
A monoton , ismétlődő mozdulatsorok kerülése,
váltogatása.
A munkahelyi balesetek és a
foglalkozási megbetegedések
ügyvitele
A munkabalesetek
bejelentése, nyilvántartása
és kivizsgálása
A munkabalesetek
bejelentése
1.
2.
3.
A sérült, ill. a balesetet észlelő személy
köteles a balesetet a munkát közvetlenül
irányító személynek haladéktalanul jelenteni
A munkáltatónak minden bejelentett ill.
tudomására jutott balesetről meg kell
állapítania, hogy munkabalesetnek
tekinthető-e.
A súlyos balesetet a munkáltatónak
(telefonon, személyesen) azonnal be kell
jelentenie a megyei kormányhivatal
szakigazgatási szerve munkavédelmi és
munkaügyi felügyelőségének.
Munkaügyi szervezet
Az
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Intézet beolvadásával
létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető
ami:
A
sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje
halálát, önálló életvezetését gátló
maradandó károsodását okozta.
Valamely érzékszerv elvesztését, vagy
jelentős mértékű károsodását okozta.
Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást
okozott
Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)
Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
A munkabaleset
nyilvántartása
Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet
legalább 5 évig meg kell őrizni.
A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:
1.
A munkabaleset sorszáma
A sérült személyes adatai
A sérült munkaköre
A sérülés időpontja, helyszíne
A sérült ellátására tett intézkedés
A sérült folytatta-e a munkát
A munkabaleset
nyilvántartása
2.
A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató
székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást
vezető szervezeténél kell vezetni.
A munkabalesetek
kivizsgálása során meg kell
állapítani:
A létesítmények, gépek, berendezések,
szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó
előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a
baleset okozója ismerte-e ezeket.
A védőeszközök meglétét, a használatunkra
vonatkozó előírások ismeretét és betartását
A környezeti tényezők hatását ( világítás,
tisztaság stb.)
A balesetet kiváltó okokat
Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
A kivizsgálás utáni teendők
A
munkáltató köteles a kivizsgálás
befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót
követő hónap 8. napjáig megküldeni a
jegyzőkönyvet:
A sérültnek, vagy halála esetén a
hozzátartozójának
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg
illetékes szervének ha a munkabaleset
halált vagy 3 napot meghaladó
keresőképtelenséget okozott.
Foglalkozási megbetegedések
bejelentése, nyilvántartása és
kivizsgálása
Foglalkozási
megbetegedés a munkavégzés,
foglalkozás gyakorlása közben, azzal
összefüggésben bekövetkező minden heveny és
idült egészségkárosodás.
Foglalkozási megbetegedések
bejelentése
A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes
szervének kell megtenni:
A diagnózis felállítását követő 24 órán belül
Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási
megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak
szóban azonnal és írásban 24 órán belül
A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára
kell adni.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba
veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.
Foglalkozási megbetegedések
kivizsgálása
A
kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi
Hivatal illetékességgel rendelkező szervei
vizsgálják ki.
A vizsgálatokba az érdekképviseleti
szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi
tanács)
A vizsgálatok eredményeit
jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja
a tapasztalatok szűrése.
Foglalkozási megbetegedések
kivizsgálása
A jegyzőkönyv tartalmi elemei:
A bejelentés azonosítása
A munkavállaló előző munkahelyein előforduló
kóroki tényezők
A betegséget kiváltó tényezők műszeres
vizsgálatának eredményei
Valószínűsíthető okok
A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a
megbetegedés kialakulásához
A kivizsgálást követő intézkedések
A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése
A munkáltatók és a
munkavállalók
kötelezettségei és jogai a
munkavédelemmel
kapcsolatban
A munkáltató kötelességei és
jogai
Középfokú
végzettségű munkavédelmi
szakembert kell foglalkoztatnia a
munkaadónak :
- heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó
vállalkozás esetén
- napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató
vállalkozás esetén
A munkáltató kötelességei
A munkavállaló egészséges és biztonságos
munkafeltételeit megteremteni
A munkavállalókat időben tájékoztatni,
utasítani
Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok
utánpótlását biztosítani
Új gépek és berendezések használata előtt ill.
évente egyszer munka- és tűzvédelmi
oktatásban részesíteni az alkalmazottakat
A munka- és foglalkozási megbetegedéseket
bejelenteni és nyilvántartani
A munkavállalók kötelezettségei
A
munkavállaló köteles munkaképes állapotban
megjelenni és a legjobb szakmai tudásának
megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot
Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen
használni, a védőruházatot hordani
A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani
Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni
A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
A munkavállalók jogai
Az
egészséges és biztonságos
munkafeltételekhez
Az egészség védelmére és a biztonságos
munkavégzésre vonatkozó ismeretek
rendelkezésre bocsátására
A munkavégzéshez szükséges
védőfelszerelésekhez, védőitalhoz,
tisztálkodó szerekhez
Egyéni védőeszköz fogalma
Minden
olyan készülék, berendezés,
felszerelés, eszköz, amelynek a
rendeltetése, hogy egy személy viselje
vagy használja az egészségét, valamint
biztonságát fenyegető egy vagy több
kockázat elleni védekezés céljából.
Az egyéni védőeszközök
kategóriái
Az
egyéni védőeszközöket jogszabályi
keretek között szakember segítségével a
munkáltató sorolja be kategóriákba a
fennálló kockázatok alapján
I. kategória
Azok
a védőeszközök amelyeknél a
gyártó feltételezheti, hogy kellő időben
meg tudja majd állapítani a felhasználó
szükséges-e a védőfelszerelés
Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek
(szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kézujj- fejvédők
Gyengén agresszív hatású tisztító ill.
karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű
II. kategória
Azok
az eszközök tartoznak ide amelyek
sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak:
Védősisakok
Arcvédők
Szem-, fényvédők
Kar-, kézvédők
III. kategória
Kiemelt
veszélyességű munkafolyamatokban
használandó védőeszközök (a szépségiparra ez
nem jellemző) Pl:
védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások
és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet
jelentenek
Amelyek a villamosság által okozott kockázati
tényezők ellen biztosítanak védelmet
Elsősegélynyújtó eszközök
A védőeszközök használata mellett is
előfordulhatnak balesetek
Minden munkahelyen elsősegélydobozt,
gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill.
bőrfertőtlenítő szert kell tartani.
Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező
a mentőláda
10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden
további 50 fő felett újabb mentőláda
beszerzése kötelező
Mentőláda típusai a MSZ
(Magyar Szabvány)szerint
I.
típ. 30 főig
II. típ. 31-50 főig
III. típ. 51-100 főig
IV. típ. 101-200 főig
Magatartási szabályok a
nevelési és oktatási
intézményekben
Általános magatartási szabályok
az oktatási intézményekben
Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit
csak a rendeltetésének megfelelően szabad
használni
Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó
anyagot eldobni, szemetelni
Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt
helyiségekben mások zavarása nélkül szabad
A tantermekben a terem re ndjétől eltérő
tevékenységet folytatni TILOS!
A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a
tanteremben, baleset okozására alkalmas
eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek
Elsősegélynyújtás
Égési sérülések
Első
teendők:
Szüntessük meg az égés okát
Kezdjük meg az égett testrész hűtését
Égési sebek gyógyítására soha ne
használjunk krémeket vagy kenőcsöt
Égési sérülések- kisebb égések
forrázások
A
sérülés kis területet érint, bőrpír
hólyagosodás jelentkezik
Első teendők:
Kezdjük meg az égett testrész hűtését
Égési sebek gyógyítására soha ne
használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve
napozás utáni enyhe leégés esetén:
bőrnyugtató krémek használata
Az égési sérülések ellátása
1.
2.
3.
4.
A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az
égett testrészről
Merítsük az égett testrészt legalább 10
percre hideg vízbe
Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az
égett területet fedjük be száraz, puha
kötéssel. Ne használjunk vattát vagy
rojtosodó kötszert
Polcoljuk fel az égett végtagot ha
eszméleténél van itassunk a sérülttel
kortyokban hideg vizet
Mérgezések
Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő,
vagy felnőttek esetében szándékos vagy
véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő
Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost
Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:
Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk
Légzésleállás esetén szájból szájba kell
lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő
helyzetbe helyezzük
Mérgezés esetén az orvossal
közölni kell:
Mit
vett be a mérgezett
Mennyit vett be
Mikor vette be
Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni
azt az üveget, poharat amely feltehetően
a mérget tartalmazta
Vegyszermérgezés
A
leggyakoribb mérgezést okozó
anyagok:
Háztartási tisztítószerek
Paraffin
Petróleum
Polírozó szerek
Oldószerek és festékek
Vegyi anyag okozta sérülések
– szembe jutott vegyszer
A
szembe jutott vegyszer erős égető
fájdalmat okoz
Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni
(desztillált vízzel vagy szemöblítő
folyadékkal végzik a szemre szorítják és a
sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá
került vegyszert. Ezt többször is meg kell
ismételni!
Vegyi anyag okozta sérülések
– lenyelt vegyszer
A
lenyelt mérgező anyag egy ideig a
gyomorból hánytatással, gyomormosással
eltávolítható
Kivétel!!!:
Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE
HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ
ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A
NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!
Eszméletlen
sérültnél soha ne próbáljuk
meg a hánytatást!
Vérzések
A vérzések fajtái
Orrvérzés
Súlyos
vérzés
Vénás vérzés
Artériás vérzés
Kisebb vágások, horzsolások
Orrvérzés
Többnyire
kisebb sérülések
következménye
Magas vérnyomás esetében, vagy sérült
érfalú személyeknél is gyakran előfordul
Ellátása:
Leülni és kissé előrehajolni
Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be
közben az orrát kb. 10 percig
Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a
beteg az orrát
Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk
orvosi segítséget
Vénás (visszeres) vérzés
A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom
miatt sötétpiros
A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a
nyomás kisebb)
A vénás vérzés csillapítása:
A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a
magasba emelem
A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és
gyakoroljunk rá egyenletes nyomást
A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani
Hívjunk mentőt
Artériás vérzés
A
vér oxigéntartalma nagy ezért a színe
élénkpiros
A vér az érben lévő nagy nyomás miatt
spriccelve távozik a szívműködéssel
azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált
okozhat
Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása
Artériás (ütőeres) vérzés
csillapítása
a sérült lefektetése (ha ül, akkor is);
a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése,
az artériás nyomópont elnyomása;
artériás nyomókötés alkalmazása;
ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása
(de az előzőt ekkor sem szabad levenni);
ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szív feletti
magasságban fel kell polcolni, és rögzíteni kell (ne vérezzen
át);
sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek
vérellátásának biztosítására.
Artériás nyomópontok
Súlyos vérzés
Súlyos
vérzések:
Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés)
Több mint 250 ml-es vérveszteség
5 perc után sem szűnő vérzés
Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos
hívása)
Súlyos vérzés ellátása
Fektessük
le a sérültet és emeljük magasra a
vérző végtagot
A könnyen eltávolítható idegen testeket
(szilánk)távolítsuk el a sebből
A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük
el a nyomókötést (ha a sebben mélyen
idegen test van ne nyomjuk meg)
A sebet szorosan kössük be gézzel vagy
valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre
állandó nyomás nehezedjen
Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem
tegyünk rá újabb kötést!
Kisebb vágások, horzsolások
A
vérzés kimossa a sebet és magától
megszűnik
Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta
kötszert nyomunk
Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb
környékét tiszta vattával, kendővel a
sebtől távolodó mozdulatokkal
Szúrt sebek
Hegyes
szerszámok használata során
fordulhat elő
A seb elfertőződése fennállhat
A kis vérzés nem mossa ki a sebet így
teendők:
A seb fertőtlenítése
Mély seb esetén orvos felkereséseantibiotikum, tetanusz
Eszméletlenség
Eszméletlenség fogalma
Az
a személy amely öntudatlan, nem tudjuk
felébreszteni, magához téríteni aluszékony,
zavart, nem reagál a külvilág ingereire:
kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre
Teendők eszméletlenség
esetén
1.
2.
3.
4.
5.
Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e
Távolítsuk el a szájüregéből ha van
benne idegen anyag
Szájból szájba lélegeztetés megkezdése
Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a
szorosabb ruhadarabjait
Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés lépései
A sérült oldalához térdepelünk a dereka
magasságában
Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk
A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal
megdöntjük a medencét, és a törzsének középső
részét
A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben
becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá
A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban
megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes
mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét
Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait
Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne
alkalmazzuk!
Sokk
Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet
súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés
vagy mérgezést előidéző fertőzések
okozhatnak.
Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony
vérnyomás
Gyanú áll fenn ha a sérült:
Sápadt
Hideg verejtékezés tüneteit mutatja
Aluszékonyság, zavartság
A sokk kezelése
A
sokkos beteget fektessük hanyatt
Lábait emeljük magasra
Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg
Takarjuk be melegen
Igyekezzünk megnyugtatni
Áramütés
Megelőzése:
Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón,
száraz és szigetelőanyagból készült vagy
ilyen talpú cipő viselése
Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk
mással (fémtárggyal, elektromos
berendezésekkel stb.)
Készülékeink, munkaeszközeink állapotának
folyamatos ellenőrzése
Elektromos hálózat karbantartása
Áramütés esetén keletkező
sérülések
Elsődleges
sérülések : gyenge rázáshalálos áramütés
Külső és belső égési sérülések
Sérült ellátása áramütés
esetén
Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a
beteggel való összeköttetést
Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne
érintsük meg a sérültet csak áramot nem
vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az
áramkörből
Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje
el az újraélesztést – ha a légzés visszatér
tegyük stabil oldalfekvésbe
Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket
is.
Elsősegélynyújtás rándulás, ficam,
törések esetén
Izületek sérülései
Fajtái:
Húzódás: az izmok, szalagok erőhatásra
megnyúlnak
Rándulás: az izületi tok, szalag megnyúlik,
elszakad,
Ficam: az izület természetellenes helyzetbe
kerül és ott rögzül
Izületi sérülések ellátása
Felismerése:
fájdalom, duzzanat,
mozgáskorlátozottság
Ellátás:
A sérült izületeket ne terheljük ne mozgassuk
Helyezzük nyugalomba, rögzítsük
Ellátás után hívjunk orvost!
Törések, az elsősegélynyújtó
feladata
A
törés keletkezési helyének
megállapítása (gerinc, koponya stb.)
A törés jeleinek felismerése
Zárt törés esetén: Természetellenesen
eldeformálódott végtagok, a sérült
mozdulatai rendellenesek, fájdalmasak
Nyílt törés esetén: seb keletkezik- ellátása
elsődleges
A
törött végtagot sínbe kell tenni és kendővel
átkötve rögzíteni
A törött végtagot az ép végtaghoz rögzítsük
Hívjunk
orvost!
KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezetvédelem fogalma:
Egy
társadalmi tevékenység, amely az
ember által okozott ökológiai
károsodások megelőzésére, mérséklésére
vagy elhárítására irányul.
Az ökoszisztéma
Fogalma:
az élővilág több száz millió éves
fejlődési folyamata alatt létrejött rendszer
Az ökoszisztéma alkotóelemei:
Föld
Víz
Levegő
élővilág
A környezet terület szerinti
csoportosítása
Makro
környezet: A veszélyeztetés
kiterjedt hatású: savas esők, szennyezett
folyók, tavak stb.
Mezokörnyezet: A veszélyeztetettség helyi
hatású :levegő,talaj, járványveszély
Mikrokörnyezet : az ember közvetlen
környezete: ivóvíz, füst, mérgezések stb.
Energiaforrások
Szén,Kőolaj,Földgáz
Cellulóz
alapú energiahordozók:
fa,szalma, kukorica
Napenergia, geotermikus energia, szél,vízenergia
Nyersanyagok
Élelmiszer
alapanyagok
Ruházat,bútor, épületek alapanyagai
Háztartási vegyszerek ( a szépségipar
nagy fogyasztója)
Műszaki cikkek alapanyagai: fém,gumi,
üveg
Levegő, víz szennyezése
Környezeti ártalmak
Globális
felmelegedés
Szmog
Savas
eső
Globális felmelegedés
Az
a folyamat melynek során Földünkön a
hőmérséklet folyamatosan nő. Oka
elsősorban az, hogy a légkörben megnőtt
azoknak a gázoknak az aránya (CO2)
amelyek megakadályozzák, hogy a
földfelszínt érő napsugarak és a főleg ipari
tevékenység során keletkezett hő
kisugározódjék az űrbe.
Szmog
A
környezetszennyezés miatt kialakult
füstköd. Feltétele a szélcsendes idő és a
kedvezőtlen feltételek összejátszása.
Savas eső
Az
ipari tevékenység során nagy
mennyiségű szén- és kéndioxid jut a
levegőbe amely a levegőben lévő
vízpárával egyesülve savakká alakul. Ez az
élővilág minden elemét károsítja.
A környezetvédelem
módszerei, területei
Módszerei:
Aktív és passzív védekezés
Aktív:
csökkentjük, vagy megakadályozzuk a
környezetszennyező anyagok kibocsátását
Passzív: a szennyező anyagok kibocsátása
nem haladja meg az előírt koncentrációt=
természetes egyensúly fennmarad.
TŰZVÉDELEM
Fogalmak
Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt
jelent az ember életére, testi épségére vagy
az anyagi javakra ill. ezekben károsodást
okoz.
A tűzvédelem feladata a tűzesetek
megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása tűz
okainak kivizsgálása.
Tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének
megelőzése, továbbterjedésének
megakadályozása, a munkahelyek tűzbiztos
kialakítása, a tűzvédelmi jogszabályok
érvényesítése
Éghető anyagok, az égés
feltételei
Égés:
az éghető anyag és az oxigén
egyesülésével, hőfejlődéssel és
fényjelenséggel azonos térben és azonos
időben végbemenő kémiai folyamat.
Éghető anyagok
csoportosítása:
Gáz
Folyadékok
Szilárd
anyagok
Tűzvédelmi szabályok
A tűz jelzése
Riasztás tűz esetén
Tűzvédelmi oktatás
Tűzveszélyességi osztályok
A tűz jelzése
105
Aki a tüzet észleli köteles azt haladéktalanul jelenteni
a tűzoltóságnak
A tűzjelzés elmulasztása szabálysértést von maga
után.
Tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden
rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segíteni
A nyilvános távbeszélő állomás tűzjelzésre díjtalanul
használható
A hamis tűzjelzést a törvényt bünteti!
A tűzoltóság munkájáért nem számol fel díjat!
Egységes segélyhívó
112
Észlelt tűz bejelentése
Értesítéskor
válaszolni:
a következő kérdésekre kell
A tűz pontos helye?
Mi ég milyen káreset történt?
Mi van veszélyben? (emberélet, gázpalack)
A jelzést adó azonosítója (név, cím, tel.)
Ellenőrző kérdések
TK:86.old.
Riasztás tűz esetén
5<
főt foglalkoztató gazdálkodó cégnek
50< személy befogadására képes
létesítmény esetén
Tűzvédelmi
tervet kell készíteni!
Tűzvédelmi terv tartalma:
Éghető
anyagok fajtái és elhelyezése
Tárolt anyagok veszélyességi osztályokba
való sorolása
Tűzveszélyes tevékenység végzésének
szabályai
Tűzjelző eszközök, tűzoltáshoz megfelelő
oltóanyag és eszközök biztosítása, azok
helyének kijelölése
Tűzriadó terv
Tűzriadó terv kialakítása során
figyelembe kell venni:
A
tűzjelzés módját
A riasztás rendjét
A létesítmény elhagyásának módját
(menekülési útvonalak, elsősegély nyújtó hely)
Tűz
esetén a tennivalókat
A fő veszélyforrásokat
Évente gyakorolni a tűzriadó tervben
foglaltakat
Tűzvédelmi oktatás
Tűzveszélyességi osztályok