Transcript munkavédelmi oktatás

BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS
MUNKAVÉDELEM I.
MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA
Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött
létre.
A „kapitalizmus bölcsőjében” Angliában 1802-ben kiadják a tanonc
törvényt, majd 1819-ben és 1832-ben gyári törvényeket, amelyek
tartalmazzák pl.:
 21 év alatti munkások éjjel nem dolgozhatnak
 18 év alatti munkások naponta csak 12 órát dolgozhatnak
1815-ben Svájcban, 1835-ben Poroszországban, 1841 Franciaországban
adtak ki hasonló törvényeket.
Magyarországon az 1872. évi VIII. törvény foglalkozott a
munkavédelemmel. „Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt
létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások
életének és egészségének biztosítására szolgál”.
Az 1891. évi XIII. törvény előírja, hogy vasárnaponként és Szent István
napján az ipari munkának szünetelnie kell:
2
MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA
Az 1893 XXVIII. törvény szerint a kiszabható bírság maximum. 300 forint lehet
(1 tehén ára 43 forint).
1938.ban kerül sor a napi 8 órás munkaidő általános bevezetésére.
1939-ben kerül kiadásra az Általános Balesetelhárító Óvórendszabályok (ÁBÓ)
1949-ben újra kiadják.
A 240/1950. MT rendelet szerint a baleset-elhárításra vonatkozó szabályok
megtartásának ellenőrzése a szakszervezet feladata – Szakszervezetek Országos
Tanácsa (SZOT) – ez 1980-ban szűnik meg.
1951. évi 7. számú törvényerejű rendeletben adják ki a Munka Törvénykönyvét.
Ebben az időben kezdte meg működését az Országos Munkaegészségügyi Intézet,
amely 1975-től Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézetté alakul.
Az „Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály (ÁBEÓ)”
kiadása 1955-ben. 1980-ig megközelítőleg száz szakmai BEÓ-at adtak ki.
Az Alkotmány 1972. évi módosítása (1972. évi II. törvény) szerint a munkavédelem
már alkotmányos jog (1949-es a Magyar Népköztársaság Alkotmánya még nem
tartalmazta).
3
MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA
A munkavédelemről szóló 47/1979 MT rendelet új alapokra helyezte a
munkavédelmet
Létrehozták az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget – és átvette a
szakszervezettől az ellenőrzési feladatot.
A szakmai BEÓ-at miniszteri rendeletek, szabványok váltották fel.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának (1989. évi XXXI. törvény)
szerint
„70/D.§ (1) a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető
legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi
intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az épített és a
természetes környezet védelmével valósítja meg”.
Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény)
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
4
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
Versaillesi Békeszerződés XIII. cikkelye (1919) jött létre
Ma az ENSZ szakosodott szervezeteként működik.
ILO célkitűzései:






dinamikus munkaerő politika
jobb munkakörülmények
munkaórák csökkentése
munkakörnyezet fejlesztése
dolgozók alapvető jogainak tiszteletbe tartása
munka humánusabbá tétele
 elsődleges a dolgozó élete egészsége
 szabadidőt kell hagyni a pihenésre, szórakozásra
 lehetővé tenni, hogy a dolgozók meg tudják valósítani önmagukat
ILO eszközei:
 tanulmányokat készít, találkozókat szervez
 ajánlásokat, egyezményeket készít
 együttműködési tevékenységet folytat
5
ERGONÓMIA
„Az ergonómia az a tudománycsoport, amely az emberi adottságoknak
megfelelő munkaeszközök, tárgyak, munkakörnyezet kialakításával
kapcsolatos ismereteket tárja fel azért, hogy az ember a teljesítő-képességét a
legmagasabb fokon kifejthesse, továbbá az ember kényelmét, biztonságát,
egészségének megőrzését biztosítsa.”
„Az ergonómiát a munka tudományának nevezzük, vagyis az emberi erők és
képességek tudományának.”
ERGONÓMIA az EMBER – GÉP – KÖRNYEZET (EGK) rendszerek
kialakításával fejlesztésével foglalkozik
6
ERGONÓMIA RÉSZTUDOMÁNYAINAK KAPCSOLATRENDSZERE
Munkakörnyezet
(fizikai, szociális, piaci)
Műszaki
tudományok
pl. gépészet,
elektronika
Kinematika
Biomechanika
Orvos
tudományok
pl. anatómia, élettan,
lélektan
Biztonságtechnika
Automatika
Robotika
Bioinformatika
Biomatemetika
Informatika
rendszerelmélet
vezérléstechnika
7
ERGONÓMIA
Az ergonómia három alapelve:
 Illesszük a feladatot és a munkahelyet a felhasználóhoz!
 Tervezzünk a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe
vételével!
 Vegyük figyelembe az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket is!
Az ergonómia feladata:
 kutatás (információ nyerés)
 információk rendszerezése (adatbázis, szabvány)
 ezek alkalmazása a tervezés során
Az ergonómia célja:
 az emberi teljesítmény, az egészség, a biztonság optimalizálása
 emberi (felhasználói) igények kielégítése
Az ember és környezete közötti harmónia biztosítása
8
MUNKAVÉDELEM ALAPJAI
Munkaélettan
A munkaélettan a dolgozó ember szerveinek, szervrendszereinek működését, az
élettani funkciókat vizsgálja a termelő- (fizikai és szellemi) munka feltételei között.
A munkaélettan tehát azt vizsgálja, hogy a munkaképes ember szervezetét hogyan
veszi igénybe a különféle feladatokból eredő megterhelés, ezáltal megismerjük az
emberi teljesítőképességet, és meghatározhatjuk a megengedhető terhelés határait.
Munkalélektan
A munkalélektan azokat a lélektani viszonyokat tanulmányozza, amelyek a
termelőmunka során alakulnak ki.
Ilyen viszonyok:
 az ember és a szerszám között, az ember és a gép, általában az ember és a
munkaeszköz, ill. munkatárgyak között;
 az ember és környezete, a munkavégzés szervezete között;
 a dolgozó emberek együttműködésében, így a vezetők és beosztottak között,
az azonos szintű munkatársak kapcsolataiban.
9
MUNKAVÉDELEM ALAPJAI
Munkakörülményi tényezők
A munkakörülményi tényezőket a munkához szükséges testi és szellemi igénybevétel, a
munkakörnyezeti hatások és az emberi szervezet reakciója határozza meg.
 tárgyi tényezők az egyéntől függetlenek,
 személyi tényezők a vizsgált munkafolyamatban részt vevő személy teherbíró
képességét jelentő, az egyénre jellemző sajátosságok összessége,
 környezeti tényezők a tárgyi és a személyi elemeket körülvevő tényezők, min
pl. a légállapot, a hőmérséklet, a világítás, a zaj, a munkakomfort.
A munkakörülményi tényezők egymással kölcsönhatásban vannak.
Munkakultúra
A munkakultúrát a munkakörülmények és a munkavégzés módjának célszerű,
biztonságos, komfortos, egészséges és esztétikus kialakítása jelenti.
Így pl. a munkakultúrához tartozik:
 a munkahelyi öltöző, a mosdó, fürdő;
 az étkező- vagy étkezésre alkalmas helyiség;
 a dohányzóhelyiség.
10
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
Pszichoszociális kockázati tényezők
Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon
hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony
bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott
válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű
szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be."
A stressz a környezeti ingerek hatására kiváltott lelki feszültséget jelenti.
Ezen pszichés ártalom egy sor vegetatív megbetegedés formájában jelenhet meg.
Stressz források:







zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka,
különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért),
döntés kényszer
egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania,
alkotó szellemi tevékenység,
különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka,
egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka különösen nagy odafigyelést,
vagy türelmet igénylő munka
11
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
Hosszú távú stressz hatás vezethet:
 magatartási zavarokhoz (alacsony munkateljesítmény, nagyfokú fáradtság,
összeférhetetlenség, koordinációs zavarok, ingerlékenység, fokozott dohányzás,
alkoholfogyasztás, stb.),
 pszichológiai hatásokhoz (depresszió, agresszió, szétszórtság, koncentrációs
zavarok, zavartság, figyelmetlenség, stb.),
 fizikai panaszokhoz (vérnyomás emelkedése, fejfájás, szív- és érrendszeri
megbetegedés, emésztési panaszok, diabetes, stb.),
 pszichoszomatikus megbetegedésekhez (emésztőrendszeri, szív- érrendszeri
megbetegedések).
12
MUNKAVÉDELEM ALAPJAI
1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelemről.
Munkavédelem célja:






Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
személyi, tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása,
a szervezett munkavégzés során,
munkavállalók munkaképességének megóvása,
munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések elkerülése és a
munkahelyek humanizálása céljából.
A munkavédelem fogalmán:
 a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi
követelmények,
 a munkavédelmi törvény megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások és
 a fenti előírások, rendelkezések, intézkedések végrehajtását értjük.
13
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
A munkavédelem feladatai
 Meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének
ellenőrzését és az ellenőrzés módját. Ehhez jogi és igazgatási szabályok kellenek
 Meg kell valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés
intézkedések és eszközök szükségesek
 A dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat, és meg kell
győzni őket azok szükségességéről
Munkavédelem területei:
 Munkabiztonság
 Foglalkozás-egészségügy
 Munka-környezetvédelem
A munkavédelmi szabályozás alapelvei:





munkavédelmi előírásokat meghatározása a munkáltató kötelessége,
egyeztetés az érdekképviseleti szervekkel,
a munkavédelmi szabályok megtartását a felügyeleti szervek ellenőrzik és segíti
a munka hatókörében lévők védelme,
szakképesítéshez kötött munkák.
14
MUNKAVÉDELEM RÉSZTUDOMÁNYAINAK
KAPCSOLATRENDSZERE
Személyi feltételek
Balesetelhárítás
Biztonságtechnika
Munkaegészségvédelem
Munkahely,
munkakörülmények komplex
vizsgálata
Munkakörnyezet
védelem
Munkahelyi
ártalmak
elleni védelem
Fizikai munkakörnyezet
(zaj, rezgés, világítás, klíma,
sugárzások)
15
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
Veszély, kockázat és ártalom
 Veszély az, ami ártalmat okozhat.
 A kockázat annak valószínűsége, hogy az ártalom bekövetkezik.
 Az ártalom egy negatív egészségi vagy biztonsági következmény
(pl. sérülés, megbetegedés).
16
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
Veszélyforrás a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden
olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében)
tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.
Kockázat a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás
valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
Veszélyforrások lehetnek:
1. Fizikai veszélyforrások
 a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató
eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és
anyagok mozgása;
 szerkezetek egyensúlyának megbomlása;
 csúszós felületek;
 éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok;
 tárgyak hőmérséklete;
 a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított
elhelyezése
 szintkülönbség;
 súlytalanság;
17
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI







a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása;
zaj, rezgés, infra- és ultrahang
világítás;
elektromágneses sugárzás vagy tér;
részecskesugárzás;
elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség;
aeroszolok és porok a levegőben;
2. Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy
biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a








robbanó,
oxidáló,
gyúlékony,
sugárzó,
mérgező,
maró,
ingerlő,
szenzibilizáló
18
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
fertőző,
rákkeltő (karcinogén),
mutagén,
teratogén,
utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat
retardált fejlődését is) és
 egyéb egészségkárosító anyag.





Biológiai veszélyforrás
 mikroorganizmusok és anyagcseretermékeik,
 makroorganizmusok (növény, állat);
3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek
19
MUNKAVÉDELMI ALAPJAI
Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó
munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a
munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik
maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl.
fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák,
idősödők, megváltozott munkaképességűek).
20
MUNKÁLTATÓ
MUNKÁLTATÓK MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI:
 munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló jogait gyakorolni,
kötelezettségeit teljesíteni tudja
 utasítások megadása
 rendszeres ellenőrzés
 megfelelő munkaeszközök biztosítása
 rendellenességek kivizsgálása, megszüntetése
 munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén eljárni
 egyéni védőeszközök biztosítása
 munkavédelmi oktatás
 munkavédelmi szakember alkalmazása
 veszélyes létesítmény, munkahely üzembe helyezésekor vagy
újraindításakor
 egyéni védőeszközök juttatás rendjének meghatározásakor
 kockázatértékelés elkészítésekor
 súlyos munkabalesetek kivizsgálásakor
 sorok kívüli műszaki megfelelőség-vizsgálatkor
 ügyel az egészségügyi vizsgálatokra
 munkavállalók szociális helyzetének figyelemmel kisérése
21
MUNKAVÁLLALÓI KÖTELEZETTSÉGEK A
MUNKAVÉDELEMBEN
 Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban ellátni a munkafeladatot.
 Munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásoknak megfelelően eljárni.
 Munkaeszközt, egyéni védőeszközt, munkahelyet rendeltetésszerűen
használni (tőle elvárható ellenőrzést, karbantartást elvégezni).
 A munkavédelmi előírásokat elsajátítani, alkalmazni.
 Az előírt orvosi vizsgálaton részt venni
 A munkáltatóval együttműködni (tájékoztatás, veszély elhárítás, jelzés,
intézkedés).
 A biztonsági berendezések önkényes kiiktatásától tartózkodni.
 Ne tanúsítson veszélyeztető magatartást, rendbontást, a munkatársak és a
munkavégzés hatókörében tartózkodó biztonságát személyes magatartásával
és ismereteivel segítse elő.
22
MUNKAVÁLLALÓI JOGOK A MUNKAVÉDELEMBEN
 Alkotmányos alapjog (emberi jog): a biztonságos és egészséges
munkafeltételekhez;
 A munkavégzés tárgyi feltételeihez;
 A biztonságos munkaeszközök alkalmazásához;
 Az egyéni védelemhez (egyéni védőeszközök, műszaki és
szervezési intézkedések) – kollektív műszaki védelemhez;
 A munkavédelmi ismeretekhez, oktatáshoz, eseti tájékoztatáshoz (saját
anyanyelvén is);
 Az orvosi vizsgálathoz (munkaköri, szakmai, személyi higiéniás
alkalmassági orvosi vizsgálathoz);
 Veszélyhelyzetben a menekülés lehetőségéhez;
 A veszélyeztető utasítás megtagadásához;
 A személyes adatok védelméhez;
 A munkáltatói, munkavédelmi döntésekben való részvételhez és az egyéni
fellépéshez;
 A munkavédelmi képviselő megválasztásához;
 A nemdohányzók speciális védelméhez.
23
MUNKAVÁLLALÓ
Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget,
akkor a munkavállaló:
 Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi
épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
 Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az
egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya.
 Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne
közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.
 Munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz (ahol van,
a helyi szakszervezethez) fordulhat.
 Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
 Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és
biztonságos munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a
munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.
24
MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELETE
A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel
összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül munkavédelmi képviselőt
KELL VÁLASZTANI, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő.
A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni:
 a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
 az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések
végrehajtásáról;
 a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
történő felkészítéséről és felkészültségéről.
A munkavédelmi képviselő a fenti jogok gyakorlása keretében:
 működési területén a munkahelyre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott
dolgozó munkavállalóktól;
 részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében,
 tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
 véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a szükséges intézkedés megtételét;
 részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában
 indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat;
 a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.
25
MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELETE
Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és
munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi
testületet lehet működtetni.
A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:
 rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi
munkavédelmi helyzetet;
 megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak
megvalósítását;
 állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.
26
EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS
KÖVETELMÉNYEI
Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei az alábbiak
szerint csoportosítható:





általános követelmények
létesítés követelményi
munkavégzés tárgyi feltételei
munkafolyamatokra, technológiára vonatkozó követelmények
munkavégzés személyi feltételei
Munkaeszköz
Megfelelőségi nyilatkozat
gyártó
importáló
üzemeltető
Veszélyes munkaeszköz
(miniszteri rendelet szerint)
Megfelelőségi tanúsítvány
akkreditált labor
(hatósági engedély)
27
MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI EGÉSZSÉGES ÉS
BIZTONSÁGOS
Munkavédelmi üzembe-helyezési eljárás
Minden munkavállaló részére biztosítani kell
 megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;
 a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási,
egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.
A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
 annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
 foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges
fejlődését károsan nem befolyásolja,
 foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
 mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak
bizonyult.
Személyi feltételek:




egészségügyi (testi és szellemi) alkalmasság
munkára képes (testi és lelki) alkalmasság
szakmai ismeretek, szakképzettség
munkavédelmi ismeretek (munkavédelmi oktatás)
28
MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE
Munkavédelem eszközei:
 műszaki és higiénés eszközök
 jogi és igazgatási eszközök
 oktató, nevelő és felvilágosító eszközök
Műszaki és higiénés eszközök:




technológia, munkaeszközök teljes körű kialakítása (primer védelem)
védőintézkedések (pl. egyéni védőeszközök) alkalmazása (szekunder védelem)
egészségvédő eszközök (pl. szellőző berendezés, zajcsillapítás) alkalmazása
egészségügyi eljárások (pl. ártalomszint, szűrővizsgálatok) alkalmazása
Jogi és igazgatási eszközök:




munkavédelem szabályai
munkavédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése
szabályozás szankciói
munkavédelmi tevékenység irányítása
29
MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE
Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök:
Munkavédelmi oktatás szintjei:





munkahelyi munkavédelmi oktatás
iskolarendszerű oktatás, nevelés
szakmai képzés
munkavédelmi szakképzés
egyéb
Munkahelyi munkavédelmi oktatás:
 munkába álláskor
 munkahely, munkakör megváltozásakor
 új technológia és munkaeszköz bevezetésekor
Munkahelyi munkavédelmi oktatás fajtái:
 előzetes
 ismétlődő
 rendkívüli
30
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS
Előzetes oktatás:
 Elméleti és gyakorlati részből áll.
 Az oktatás anyagát vissza kell kérdezni.
 Azt a dolgozót, aki 6 hónapot meghaladó időtartamot töltött munkahelyétől
távol, az oktatás szempontjából új dolgozónak kell tekinteni.
 Az oktatásokat a munkáltató (vagy az általa írásban megbízott személy)
tartja.
 Az oktatást munkaidőben kell megtartani.
A „Munkavédelmi Oktatási Napló”-ban célszerű dokumentálnia.
Rendkívüli oktatás:
 A munkahely vagy a munkakör megváltozásakor.
 A munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor.
 Új technológia bevezetésekor.
Ismétlődő oktatás:
A jogszabályok „szükséges gyakorisággal” írják elő, ha a munkáltató –
munkavédelmi szempontból - valamilyen szabálytalanságot észlel.
31
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS
A munkavédelmi oktatás főbb témái:
 A munkavédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által számára biztosított
általános jogokat és kötelezettségeket.
 A munkahelyi belső előírások, utasítások rá vonatkozó rendelkezéseit.
 A munkája egészséges és biztonságos végzéséhez szükséges utasításokat
(technológia, gépkezelési, karbantartási stb.).
 A jogszabályoknak a beosztásával illetve munkájával összefüggő előírásait.
 A munkavégzéssel járó, helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat
– mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében,
azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást.
 Az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát.
 A munkájával kapcsolatos közlekedésbiztonsági, tűzvédelmi, elsősegély-nyújtási
ismereteket.
32