Petőfi Sándor Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen Egy új csillag, vérpiros sugára Életszínt vet a betegségében Meghalványult szabadság arcára.

Download Report

Transcript Petőfi Sándor Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen Egy új csillag, vérpiros sugára Életszínt vet a betegségében Meghalványult szabadság arcára.

Petőfi Sándor
1848
1848
Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen
Egy új csillag, vérpiros sugára
Életszínt vet a betegségében
Meghalványult szabadság arcára.
1848
•
•
1848 februárjában egymást követik a
véres európai események: felkelések,
lázadások.
Itáliából januárban több szabadságmegmozdulás híre kap szárnyra,
melyekről Petőfinek is tudomása van:
konkrétabbá válik a forradalom
lehetősége.
1848
Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek,
Drága élted miljom s miljom ója,
Ne félj,téged nem feszítenek meg.
1848
• Az ünnepélyes hangú 1848 című vers
megszólítottja-énekeltetje a ,,megváltás”
esztendejében elérkező szabadság.
• Ez a költemény, mely felütésében az ódák
emelkedett hanghordozását mutatja,
türelmetlen és felfokozott víziója a
szabadság kivívásának pillanatának.
1848
Elbuvék a békeség galambja,
Fészke mélyén turbékolni sem mer;
Háborúnak ölyve csattogtatja
Szárnyait a légben vad örömmel.
1848
• A vers első részében inkább a szabadság
esztendejének köszöntése, később az ellene
vétők sorsának víziószerű megjelenítése dominál.
• A költő születő ,,új csillag”-ként üdvözli a
szabadság eszméjét.
• Alkalmi megszemélyesítésben elhalványult arcú,
beteg embernek mutatja a ,,szent szabadság”-ot,
melyet ,,Ezernyolcszáznegyvennyolc” új ereje kelt
életre.
1848
Hah, ti gyávák, ti már is remegtek?
Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték…
Hátha mindazok beteljesednek,
Amiket én álmaimban láték!
1848
• A ,,másodszor süllyedt” embervilág
megváltójaként krisztusi szerepkörbe helyezi
később.
• A vers szimbolikájában az ellentétesség a
meghatározó.
• ,,Jó” és ,,rossz” egyaránt ítéletben részesül; lánc
csörög és kard cseng; a gyávák remegnek, a
bátrak dicsőséget aratnak.
• A béke szimbolikus madara a galamb, a
háborúé a harc régi szimbóluma az ölyv.
1848
Eljön, eljön az itélet napja,
A nagy isten véritéletet tart,
S míg jutalmát jó, rosz meg nem kapja,
Már nyugonni sem fog addig a kard!
1848
• Minden verskellék a helyén van, hogy
szuggesztív hatásúvá fokozza a verset,
melynek zárlatában az ítélkezés napjának
prófétai víziója jelenik meg.
• Háborút jósol a költő, de szent háborút,
melyben diadalmaskodni fog a ,,jó”(-ság)
eszméje, s új világot teremt a megénekelt
,,szent szabadság”.
Készítették:
•
•
•
•
•
Bodó Péter-(Budu)
Molnár Tamás-(Lego)
Papp Attila-(AT)
Papp Norbert-(Omlás)
Szántai Gergely-(Greg)