Transcript Jogszabályi változások a 2012/2013-as tanévben Dr. Dudás Lilian jogtanácsos www.pedagogusok.hu www.oktatasrol.blog.hu [email protected] Jogforrások        a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.

1
Jogszabályi változások
a 2012/2013-as tanévben
Dr. Dudás Lilian
jogtanácsos
www.pedagogusok.hu
www.oktatasrol.blog.hu
[email protected]
Jogforrások







a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény (Kjt.)
a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény (2012.12.31)
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.)
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról rendelkező
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályon kívül
helyezve a nevelési-oktatási intézmények működéséről
szóló 11/1994. MKM rendelet)
Közigazgatás átszerezésére vonatkozó törvények,
rendeletek (Járások, Klebersberg Intézményfenntartó
Központ)
2
Módosult Kjt. rendelkezések
25. § (2) bekezdés
(A közalkalmazotti jogviszony megszűntethető)
f) azonnali hatállyal
 fa) a próbaidő alatt,
 fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
 fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
 fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
 g) rendkívüli felmentéssel
 ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy
 gb) a gyakornoki idő alatt.
3
Módosult Kjt. 37/B. §- helyette új Mt.
294. § (1) bekezdés

g) nyugdíjas munkavállaló, aki

ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi
nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi
nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi
nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított
ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított
öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban)
részesül,
gd) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi,
felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban
részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül,






4
Módosult Kjt. - nincs fegyelmi,
törölték a Kjt. 45-53. §.

Helyette új Mt. rendelkezéseket kell alkalmazni

4. Általános magatartási követelmények
6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény
eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott
helyzetben általában elvárható.
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a
jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni,
továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan
magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét
sérti.
(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés
alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának
egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan
sérelmet nem okozhat.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden
olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról
tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e
törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek5
teljesítése szempontjából lényeges.




Módosult Kjt. - nincs fegyelmi,
törölték a Kjt. 45-53. §.


8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása
alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem
tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója
jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
(2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat
olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló
munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében
elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen
alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági
érdekének vagy a munkaviszony céljának
veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. §
(2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A
korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen
tájékoztatni kell.
6
Módosult Kjt. - nincs fegyelmi,
törölték a Kjt. 45-53. §.


8. § (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való
jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és
szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető
módon nem gyakorolhatja.
(4) A munkavállaló köteles a munkája során
tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen
túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan
adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben
jutott a tudomására, és amelynek közlése a
munkáltatóra vagy más személyre hátrányos
következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a
közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből
nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott
adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
7
Mt. 78. §-a



(1) A munkáltató vagy a munkavállaló a
munkaviszonyt azonnali hatályú
felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges
kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben
megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít,
amely a munkaviszony fenntartását
lehetetlenné teszi.
8
Mt. 78. §-a

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek
alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok
bekövetkeztétől számított egy éven belül,
bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség
elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés
időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás
jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni,
amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a
testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló
szervet – tájékoztatják.
9
Fegyelmi helyett: Mt. 56. § Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes
kötelezettségszegéséért

56. § (1) A munkaviszonyból származó
kötelezettség vétkes megszegése
esetére kollektív szerződés vagy – ha a
munkáltató vagy a munkavállaló nem áll
kollektív szerződés hatálya alatt –
munkaszerződés a kötelezettségszegés
súlyával arányos hátrányos
jogkövetkezményeket állapíthat meg.
10
Fegyelmi helyett: Mt. 56. § Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes
kötelezettségszegéséért

(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak
olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak
feltételeit határozott időre módosító hátrány
állapítható meg, amely a munkavállaló
személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát
nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító
jogkövetkezmény összességében nem
haladhatja meg a munkavállaló – a
jogkövetkezmény megállapításakor irányadó –
egyhavi alapbére összegét.
11
Fegyelmi helyett: Mt. 56. § Jogkövetkezmények a munkavállaló
vétkes kötelezettségszegéséért



(3) A hátrányos jogkövetkezmény
alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
(4) Hátrányos jogkövetkezmény nem
állapítható meg olyan kötelezettségszegés
miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony
megszüntetésének indokaként is megjelöl.
(5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó
intézkedést írásba kell foglalni és indokolni
kell.
12
Megoldás: KSZ vagy egyéb
szabályzat


Mt. 17. § (1) A munkáltató a 15–16. §-ban
meghatározott jognyilatkozatait általa
egyoldalúan megállapított belső
szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított
gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban
együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti.
(2) A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell
tekinteni, ha azt a helyben szokásos és
általában ismert módon közzé teszik.
13
Mt. 15-16. §-a



Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat
A kötelezettségvállalás
14. § Az e törvényben szabályozott
megállapodás a felek kölcsönös és
egybehangzó jognyilatkozatával jön létre.
14
Új Munka Törvénykönyve
2012. évi I. törvény
15
Hatálybalépés


legnagyobb része 2012. július 1. napjától
2013. január elsejétől a szabadság és
szabadság kiadásáról való rendelkezések
16
Szerkezete



Indokolás szerint azért jobb, mint a régi, mert
„modern” és nincs tele utaló szabállyal;
Szellősnek és olvashatónak tűnik, de tele van
olyan jogi – főként polgári jogi szakszavakkal, amit jogász élvezettel
alkalmaz, a az átlagembernek azonban
idegen;
Nincs összhangban az eddigi
munkatörvénykönyvi rendelkezésekkel
17
Munkavégzés alóli mentesülés –
Mt. 55. §







55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási
és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
a) keresőképtelensége,
b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós
eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben
történő kezelés, valamint
c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra
időtartamra,
e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában
naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két
órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,
ikergyermekek esetén naponta két órára,
f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,
18
Munkavégzés alóli mentesülés
- Mt. 55. §






g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek
megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a
képzésben való részvételhez szükséges időre,
h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása
tartamára,
i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való
személyes részvételhez szükséges időtartamra,
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy
elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott
tartamra.
(2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett
kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt,
a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc
napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre
19
állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
Munkaszerződés módosítása –
Mt. 58-59. §

58. § A felek a munkaszerződést közös
megegyezéssel módosíthatják. A
munkaszerződés módosítására a megkötésére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
20
Munkajogi védelem Mt. 273. §


(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv
egyetértése szükséges – a (3) bekezdés szerint
megjelölt – választott szakszervezeti tisztséget betöltő
munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő)
munkaviszonyának a munkáltató által felmondással
történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató
tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt
megbízatásának idejére és annak megszűnését
követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét
legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
21
Munkajogi védelem Mt. 273. §







(3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak
szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott
tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári
év első napján a megelőző naptári évre számított
átlagos statisztikai létszáma
a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,
b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja
meg, két főt,
c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja
meg, három főt,
d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem
haladja meg, négy főt,
e) a négyezer főt meghaladja, öt főt
jelölhet meg.
22
Munkajogi védelem Mt. 273. §



(4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1)
bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál
képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti
legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.
(5) A szakszervezet akkor jogosult a (3)–(4) bekezdésben foglaltak
szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt
megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy
szakszervezeti tisztsége megszűnt.
(6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti
munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató
írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül
írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett
intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait
tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn
belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel
egyetért.
23
Munkaidő-kedvezmény Mt. 274. §


(1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti
tevékenységének ellátása érdekében munkaidőkedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)–(4)
bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül
munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval
való konzultáció tartamára.
(2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként
igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a
munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két
szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe
vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet
január elsejei taglétszáma alapján kell
meghatározni.
24
Munkaidő-kedvezmény Mt. 274. §



(3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által
megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a
munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét –
előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül
indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban
köteles bejelenteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető
igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.
(5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval
való konzultáció tartamára távolléti díj jár.
25
Képviselete

275. § A szakszervezet képviseletében eljáró,
munkaviszonyban nem álló személy, ha a
szakszervezetnek a munkáltatóval
munkaviszonyban álló tagja van, a
munkáltató területére beléphet. A belépés és
a munkahelyen való tartózkodás során a
munkáltató működési rendjére vonatkozó
szabályokat meg kell tartani.
26
A nemzeti köznevelésről
2011. évi CXC. törvény
27
Alaptörvény XVI. cikk



(1) Minden gyermeknek joga van a
megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és
gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani
a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú
gyermekükről gondoskodni. E
kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
28
Miben más?




Kerettörvény
Más szerkezet
Más logika
Nem kerülhető el a régi átemelése
sem (pl. pedagógusok képesítése)
29
Alapelvek

2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt
ingyenes és kötelező alapfokú,
ingyenes és mindenki számára
hozzáférhető középfokú nevelésoktatáshoz való jog biztosítása az
érettségi megszerzéséig, valamint az
első szakképesítésre történő
felkészítés a magyar állam
közszolgálati feladata.
30
Alapelvek

1. § (2) A köznevelés közszolgálat, amely
a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar
társadalom hosszú távú fejlődésének
feltételeit teremti meg, és amelynek általános
kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A
köznevelés egészét a tudás, az
igazságosság, a rend, a szabadság, a
méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és
szellemi értékei, az egyenlő bánásmód,
valamint a fenntartható fejlődésre és az
egészséges életmódra nevelés határozzák
meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja
a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó
egyéni célokat.
31
Alapelvek

1. § (3) A nevelési-oktatási intézmények
pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra
való törekvés, a gyermek, a tanuló
elfogadása, a bizalom, a szeretet, az
empátia, az életkornak megfelelő
követelmények támasztása, a feladatok
elvégzésének ellenőrzése és a gyermek,
tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a
követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
32
Alaplevek

3. § (1) A köznevelés
középpontjában a gyermek, a
tanuló, a pedagógus és a
szülő áll, akiknek
kötelességei és jogai
egységet alkotnak.
33
Alapelvek

3. § (2) A köznevelésben a nevelés
és oktatás feladatát a gyermek
szülei, törvényes képviselői
megosztják a köznevelési
intézményekkel és a
pedagógusokkal. E közös
tevékenység alapja a bizalom, az
intézmény és a pedagógusok
szakmai hitele.
34
Szerkezete




Értelmező rendelkezek: 4 §
Intézmény típusok és igazgatási
feladatok: 7-23. §
Köznevelési intézmény működési
rendje: 24-25.§
Pedagógiai program: 26. §
35
Szerkezete



Tanulók, gyermekek jogai: 45-47. §
Tanulók kötelezettségei: 51-57. §
Pedagógusok jogai és kötelességei:
62-65. § - kiemelt büntetőjogi
védelem – Btk. 278. §
36
Pedagógus jogai




63. § (1) A pedagógust munkakörével
összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját
megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi
jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói
tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket,
a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit
megválassza,
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai
munkaközösség véleményének kikérésével
megválassza az alkalmazott tankönyveket,
tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati
és más felszereléseket,
37
Pedagógus jogai




e) hozzájusson a munkájához szükséges
ismeretekhez, intézményi és fenntartói
információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a
nevelési-oktatási intézmény pedagógiai
programjának megalkotásában, elfogadásában és
értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait
megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett
továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,
részt vegyen a köznevelési rendszer
működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos
megyei és országos feladatokban, pedagógiai
kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy
képviseletében részt vegyen helyi, regionális és
országos közneveléssel foglalkozó testületek
38
munkájában,
Pedagógus jogai



i) az iskola könyvtárán keresztül
használatra megkapja a munkájához
szükséges tankönyveket, tanári
segédkönyveket, az intézmény SZMSZében meghatározottak szerinti
informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi
önkormányzatok által fenntartott
könyvtárakat, muzeális intézményeket és
más kiállító termeket, színházakat
jogszabályban meghatározott
kedvezményekre való jogosultságát
igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,
k) az oktatási jogok biztosához forduljon.
39
Pedagógus jogai (hatályba lép 2013.09.01)


65. § (6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért
pedagógus tízévenként – tudományos
kutatáshoz, vagy egyéni tudományos
továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb
egy évi fizetés nélküli szabadságot (a
továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe.
(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven
belül elérő pedagógus, óvodai dajka
választása szerint csökkentett munkaidőben
dolgozhat, illetménye, munkabére pedig
csak a munkaidő-csökkentés arányának
ötven százalékával csökken. Az e
bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok
választhatják, akik a nyugdíjkorhatár
elérése előtti ötödik évet megelőzően
legalább 20 év szakmai gyakorlattal
rendelkeznek pedagógus-munkakörben
40
vagy óvodai dajkaként.
Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép
2013.09.01)

62. § (5) A nevelési-oktatási
intézményekben pedagógusmunkakörökben dolgozó pedagógus
heti teljes munkaidejének nyolcvan
százalékát (a továbbiakban: kötött
munkaidő) az intézményvezető által
– az e törvény keretei között –
meghatározott feladatok ellátásával
köteles tölteni, a munkaidő
fennmaradó részében a munkaideje
beosztását vagy felhasználását maga
jogosult meghatározni.
41
Pedagógus kötelezettségei (hatályba
lép 2013.09.01)


(6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt
százalékában (a továbbiakban:
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő)
tanórai és egyéb foglalkozások
megtartása rendelhető el. A kötött
munkaidő fennmaradó részében a
pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő,
nevelés-oktatással összefüggő egyéb
feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá
eseti helyettesítést lát el.
(7) Az intézményvezető a kötött
munkaidőben ellátandó feladatok
elosztásánál biztosítja az arányos és
egyenletes feladatelosztást a
nevelőtestület tagjai között.
42
Pedagógus kötelezettségei

62. § (2) A pedagógus hétévenként legalább egy
alkalommal – jogszabályban meghatározottak
szerint – továbbképzésben vesz részt.
Megszüntethető – munkaviszony esetében
felmondással, közalkalmazotti jogviszony
esetében az alkalmatlanság jogcímén történő
felmentéssel – annak a pedagógusnak a
munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki
a továbbképzésben önhibájából nem vett részt,
vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az
első továbbképzés az első minősítés előtt
kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség
alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55.
életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni
annak a pedagógusnak, aki pedagógusszakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét
43
évben.
Pedagógus kötelezettségei (hatályba
lép 2013.09.01)

(3) A Pedagógus II., a
Mesterpedagógus és a Pedagógus IV.
(a továbbiakban: Kutatótanár)
fokozatból eggyel alacsonyabb
fokozatba kerül visszasorolásra az a
pedagógus, aki a fokozatba lépését
követő kilencedik tanév végéig
önhibájából nem teljesíti a
pedagógus-továbbképzésben történő
részvételi kötelezettségét.
44
Intézményvezető




69. § (1) A köznevelési intézmény
vezetője
a) felel az intézmény szakszerű és
törvényes működéséért, gazdálkodásért,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,
c) dönt az intézmény működésével
kapcsolatban minden olyan ügyben,
amelyet jogszabály, kollektív szerződés,
közalkalmazotti szabályzat nem utal más
hatáskörébe,
45
Intézményvezető



d) felelős az intézményi szabályzatok
elkészítéséért,
e) jóváhagyja az intézmény
pedagógiai programját,
f) képviseli az intézményt.
46
Hatálybalépés

Szakaszos:
• 2012. szeptember 1.
• 2013. január 1.
• 2013. szeptember 1.
Ezen időtartamokra a közoktatási törvény
hatályban maradó rendelkezéseit kell
majd alkalmazni.
47
Változik



Nemzeti Alaptantervre épülő, (NAT
várható elfogadása - május eleje)
kerettanterv, majd
helyi tanterv
• 10 %-ban térhet el
48
Változik


Tankönyvellátás rendje
Tankönyvek elbírálásának a rendje
szigorodik
49
20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet


a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és
a köznevelési intézmények
névhasználatáról rendelkezik
hatályon kívül helyezték a
nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló 11/1994.
MKM rendeletet
50
20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet




Szerkezetileg azonosnak indul,
de van benne a közel 40. §
helyett majdnem 200 új §.
Csökken egyúttal a mellékletek
száma
Részletező, „szájbarágós”
Igazgatóválasztásról szól a 189194. §-a, ezt a végére tették.
51
Budapest, 2012. augusztus
22.
A jogszabályokból adódó
változások
a 2012/2013-as tanévben
Környei László
Studiorum Consulting
szakmai igazgató
52
Új fogalmak a törvényben
• Fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a
köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy
azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel
közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges
feltételekről gondoskodik.
• Működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát
képez ő ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz
kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti.
(Részletesen 76.§ (1) bekezdés)
53
A fenntartói jogok gyakorlása?
Nemzeti Erőforrás
Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium
Oktatási Hivatal
működtetés
MIK
„Üzemelte
tési”
Főoszt.
KORMÁNYHIVATAL
Oktatá
si
Főoszt.
Oktatási
Főosztály
szakmai
irányítás
ellenőrzés
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
54
A fenntartói jogok gyakorlása?
Nemzeti Erőforrás
Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium
Oktatási Hivatal
Országos
Intézményfenntartó
Központ
Oktatási Főosztály
Járási hivatala
Járási
Tankerület
Megyeközponti
Tankerület
Szakszolgálat
KORMÁNYHIVATAL
TISZK
iskola
Szakmai
szolgálat
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
iskola
55
ELNÖK
1 fő
Belső ellenőrzés
2 fő
Gazdasági elnökhelyettes
2 fő
Titkárság, Koordinációs és
Minőségirányítási Főosztály 8 fő
Informatikai
Főosztály
2 fő
Jogi és Humánpolitikai
Főosztály
2 fő
Humánpoliti
kai Osztály
6 fő
Jogi
Osztály
6 fő
Inf.
Üzemel
-tetési
Osztály
5 fő
Nyilván
tartási
Osztály
6 fő
Ellenőrzési
Osztály 5 fő
2 fő
SzakTerületi
Szervezé-si szolgálati
Osztály
Osztály
20 fő
5 fő
Üzemeltetési és
Gazdálkodási Főosztály
2 fő
Szakképzés-szervezési
Főigazgatóság
2 fő
Köznevelés-igazgatási
Főigazgatóság
2 fő
Fejlesztési és
Kommunikációs Osztály
5 fő
Szak
mai
szolgáltat
ási
Osztá
ly
Szervezési és
Módszertani
Osztály
8 fő
Tervezési/
kapacitáskoordináci
ós
Osztály
6 fő
5 fő
10 fő
5 fő
Megyeközponti Tankerületek (19+1 fővárosi
szakképzési igazgatóság)
(megyeszékhely megyei jogú városai)
(főosztály kb.30 fővel)
(köznevelési, szakszolgálati. szakmai
szolgáltatási,szakképzési és kollégiumi
fenntartói és működtetési feladatokra)
Pályázati
és Közbeszerzési
Osztály
5 fő
Intéz-ményműköd-tetési,
Üzemel-tetési és
Vagyon-gazdálkodási Osztály
10 fő
Pénzügyiszámviteli
Osztály
10 fő
Költségvetéstervezési
Osztály
5 fő
Tankerületek (175)
(osztályok kb. 11 fővel)
(az általános iskolák, az alapfokú
műv.oktatás, a gyógypedagógiai
intézmények, tiszta profilú
gimnáziumok fenntartói feladatai
megszervezésére, s működtetési
feladatokra)
56
Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ
•
A hivatali létszám 130 fős központi szervezeti egységgel és 2465 fős
tankerületi összlétszámmal tervezhető az alábbi bontásban és
rendezőelvek mentén:
•
Tankerületi létszámkeret összesen (198 tankerület + a fővárosi): 2465
fő
•
Központi szervezeti egység: 130 fő
•
Tartalék létszámkeret: 35 fő (A váratlan feladat-ellátási helyzetek
megszervezésére, a települések számát figyelembe véve az üzemeltetési,
működtetési feladatellátáshoz plusz létszámok.)
•
Létszámkeret összesen: 2500 fő
57
Megyeközponti tankerület
•
19 megyeközponti tankerület többféle feladatot lát el. (további 1 a fővárosban a szakképzés,
szakszolgálat, gyógypedagógiai hálózat irányítása, szakmai szolgáltatás feladatát végezné
osztályként).
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Feladatai:
a) általános iskolai, gimnáziumi, alapfokú művészetoktatási és kollégiumi feladatok
b) pedagógiai szakszolgálati feladatok
c) pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok
d) szakképzési feladatok
e) üzemeltetési, működtetési feladatok.
Élén tankerületi igazgató főosztályvezetői besorolásban.
Országosan a legkisebb ilyen tankerület: Szekszárd (12782 tanuló).
Országosan a legnagyobb ilyen tankerület: Miskolc (47924 tanuló).
A struktúra 3 területre osztható:
1. köznevelési osztály az igazgató irányítása alatt
2. szakképzési osztály az igazgatóhelyettes vezetésével
3. működtetési csoport.
58
Megyeközponti tankerület
A tankerületi szakmai irányítást egy 31 fős stáb az alábbi struktúrában látná el:
•
1 fő tankerületi igazgató (főosztályvezető) a köznevelési feladatok irányítására
•
1 fő tankerületi igazgatóhelyettes, aki a szakképzési osztály vezetését látná el (osztályvezető)
•
1 fő jogász (tanügy-igazgatási gyakorlattal)
•
2 fő általános iskolai és alapfokú művészetoktatási referens
•
2 fő gimnáziumi és kollégiumi referens
•
1 fő gyógypedagógiai referens
•
1 fő pedagógiai szakszolgálati referens
•
2 fő szakmai szolgáltatási referens
•
3 fő szakképzési referens
•
1 fő pályázati referens /pénzügyes
•
5 fő HR-es szakember (jogi végzettség előny)
•
2 fő informatikus (help desk, rendszergazda)
•
2 fő titkársági ügyintéző
Működtetési csoport:
•
3 fő referens (vagyonkezelő, műszakis, könyvelő)
•
4 fő referens (szakképzési beszerzések, közbeszerzés, könyvelés)
59
„Kicsi” tankerület
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
29 tankerületben csak általános iskolai feladat jelenik meg, a javasolt minimális
létszám :
Feladatai:
a) szakmai feladatellátás tekintetében ellátja az általános iskola és az alapfokú
művészetoktatás szakmai irányítását
b) mindemellett üzemeltetési, működtetési feladatokat is ellát.
Illetékessége az adott tankerületre terjed ki.
Élén tankerületi igazgató osztályvezetői besorolásban.
A tankerületi szakmai irányítást egy 7 fős stáb az alábbi struktúrában látná el:
1 fő tankerületi igazgató (osztályvezető)
1 fő általános iskolai és alapfokú művészetoktatási referens
1 fő HR-es szakember (jogi végzettség előny)
1 fő titkársági ügyintéző - informatikához is értő szakember
Működtetési csoport:
1 fő műszaki szakember
1 fő könyvelő
1 fő vagyonkezelő, karbantartó
60