Transcript Személyi döntések az iskolában

SZEMÉLYI DÖNTÉSEK
AZ ISKOLÁBAN
a) Munkajogi
jogszabályok
• Az 2012. évi I. törvény
a Munka
törvénykönyvéről (a
továbbiakban Mt.)
• A közalkalmazottak
jogállásáról szóló,
többszörösen
módosított 1992. évi
XXXIII. törvény (Kjt.)
• A 138/1992. (X. 8.)
számú
kormányrendelet a Kjt.
végrehajtásáról.
b) Köznevelési
ágazati
jogszabályok
• A köznevelésről szóló,
2011. évi CXC. törvény;
• A 277/1977. sz.
kormányrendelet a
pedagógusok
továbbképzéséről és
szakvizsgájáról.
c) Intézményen
belüli szabályozás,
kollektív szerződés
• A Munka
törvénykönyve a
munkaviszony
alanyainak alapvető
jogait, kötelességeit
tartalmazza és a
munkajogi kapcsolatra
vonatkozóan teljes
körű szabályzást nyújt.
A munkaviszonnyal összefüggő
garanciális szabályok
írásbeliség
a túlmunka felső időhatárának meghatározása
a munkabér védelme
a tanulmányi szerződés
a munkavállalók és a munkáltató kártérítési felelőssége
AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS A DEMOKRÁCIA ÉS AZ
AUTONÓMIA ALAPPILLÉREI
Érdekegyeztető
fórumok
Közalkalmazotti
tanács
Szakszervezetek
A munkáltató - döntése előtt - a közalkalmazotti tanáccsal
(képviselővel) véleményezteti:
a munkáltató gazdálkodásából származó bevétele felhasználásának tervezetét
a munkáltató belső szabályzatainak tervezetét (pl. az szmsz-t, a
munkavédelmi szabályzatot, leltározási szabályzatot)
a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés
tervezetét (például a létszámcsökkentést, a bérkorrekciót, az átszervezést)
a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket
a munkáltató munkarendjének kialakítását
az éves szabadságolási tervet
A kollektív szerződés
A kollektív szerződés olyan intézményi szerződés,
amely kiegészítő jelleggel kapcsolódik a
közalkalmazottak jogviszonyát és munkafeltételeit
szabályozó törvényekhez és rendeletekhez.
A szerződéskötő partnerek:
az igazgató és a szakszervezetek
A szerződésben szabályozható kérdések
a helyi szabályozás nem lehet ellentétes a jogszabályokkal
a munkarend és a munkaidő-beosztás
milyen feltételekkel lehet hozzátartozót alkalmazni
a tanár-diák-szülő viszony kérdései
illetménykiegészítés szabályai
a termelőtevékenységből származó eredmény felosztásának lehetőségei
a munkáltató milyen mértékben kötelezheti kártérítésre a közalkalmazottat
stb.
Munkaerő tervezése a köznevelési
intézményekben
A pedagóguslétszámot, a nevelést
oktatást közvetlenül segítő
szakalkalmazottak számát és az
egészséges, biztonságos működést
biztosító úgynevezett technikai
minimumlétszámot a köznevelési
törvény meghatározza.
A pályázatok kiírása
Főszabályként csak olyan
közalkalmazottat lehet kinevezni,
aki a pályázaton részt vett és a
pályázati feltételeknek megfelelt.
A pályázati
felhívás kötelező
közzététele
• a Személyügyi Központ
internetes honlapja
• Oktatási Közlöny
Mit tegyünk a
pályázat
lebonyolításáig?
• rendkívüli munka és
túlmunka elrendelése
• határozott idejű kinevezéssel
pedagógus alkalmazása
Pályázat nélkül is
kinevezhető a
közalkalmazott
állásfelajánlás elfogadása
esetén áthelyezett
közalkalmazott, illetve nem
kell pályázatot kiírni, ha a
pedagógus munkakört
olyan személlyel kívánják
betölteni, akit az
intézményben határozott
időre szóló kinevezéssel
legalább 10 hónapig már
korábban alkalmaztak.
A kinevezés és munkaszerződés jogviszonyt teremt
A megbízás abban különbözik a kinevezéstől és a munkaszerződéstől, hogy annak keretében a
megbízó és a megbízott között megállapodás jön létre meghatározott feladat ellátására.
A Kjt. tiltja, hogy a saját munkakör ellátására egyéb jogviszonyban is foglalkoztassa a munkáltató a
közalkalmazottat.
Köznevelési intézményekben a vezető és a helyettes kinevezése pedagógus munkakörre szól.
Kötelező óraszámukat a törvény szabályozza.
Az intézményvezető-helyettes megbízását az intézmény vezetője adja ki, amely legfeljebb öt évre,
határozott időre szól. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét is a megbízás, illetve annak
visszavonása előtt.
Az igazgatóhelyettes megbízásának visszavonásakor ki kell emelni azokat a tényezőket, amelyek
valósak, okszerűek és bizonyíthatóak. E három feltétel összefügg és együttesen kell érvényesülniük.
A nevelési-oktatási intézményekben dolgozók - vezetők, pedagógusok és egyéb alkalmazottak alkalmazásukkal, amely kinevezéssel jön létre, valamennyien közalkalmazotti jogviszonyba
kerülnek, nem állami fenntartású intézményekben munkaviszonyban kell foglalkoztatni a
pedagógust és más munkavállalót.
A köznevelésben az alkalmazás feltételei:
előírt iskolai végzettség
szakképzettség
cselekvőképesség
szakképesítés
büntetlen előélet
A pedagógus a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot
ellátó személy
A végzettségi és szakképzettségi követelményeket a Köznevelési tv.
3. melléklet tartalmazza
Pedagógus munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi
jogviszony nem létesíthető.
Óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 10 óra vagy
foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató.
A közalkalmazotti jogviszony lehet határozatlan és határozott időre szóló
A pályakezdő közalkalmazottak esetében a törvény gyakornoki időt ír elő
Határozatlan időre kinevezett, hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező
pedagógust, ha nem felel meg a szakmai követelményeknek csak
alkalmatlanság címén lehet felmenteni.
Egyes, a tv-ben nevesített kivételektől eltekintve - a kinevezésben a
közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő
megállapítása kötelező. (legfeljebb négy hónap lehet)
A SZEMÉLYI ILLETMÉNYEK - ANYAGI ELISMERÉS
A közalkalmazottak illetményéről:
Komplex illetmény-előmeneteli
rendszer (10 fizetési osztályhoz 14
fizetési fokozat tartozik, ami a
munkakörtől, a végzettségtől és a
jogviszonyban töltött időtől függ)
A pedagógusok előmeneteli rendszere - pedagógus életpálya-modell:
Gyakornok
Pedagógus I.
Pedagógus II.
Mesterpedagógus
Kutatótanár
A pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép.
A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába
besorolni.
A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra
kezdődik.
A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal
szervezi.
A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a
jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott
kötelezettségek teljesítését vizsgálja.
Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt
minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a
megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg"
minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e
törvény erejénél fogva megszűnik.
A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó
garantált illetményt az illetményalap százalékában a állapítja meg.
Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér
száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.
Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógusokat az
intézményvezető jutalomban részesítheti: maximum az éves bér 15%-a évente.
Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az
intézményvezető kereset kiegészítésben részesítheti, maximum az éves bér 10%a évente.
A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos
kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság)
vehet igénybe.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka
választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére
pedig csak a munkaidő csökkentés arányának ötven százalékával csökken.
A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás
feltételei
az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges
- a Ktv. 3. mellékletben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,
középiskolában mesterfokozat,
pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,
legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,
a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan
időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
Pedagógus munkavégzés
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus
heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, a kötött munkaidőt az
intézményvezető által - a törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával
köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy
felhasználását maga jogosult meghatározni.
A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában neveléssel-oktatással lekötött
munka- időben tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.
A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő,
nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti
helyettesítést lát el.
Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja
az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok
mértéke az illetményalap százalékában (Knt. 8. sz. melléklete)
A
B
C
alsó határa
felső határa
2 intézményvezetői
40
80
3 osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői
10
30
4 munkaközösség-vezetői
5
10
5 intézményvezető-helyettesi
20
40
6 nemzetiségi
10
10
7 gyógypedagógiai
5
10
8 több szakon tanító pedagógusnak járó
5
10
9 hiányszakon tanító pedagógusnak járó
5
10
10 nehéz körülmények között végzett munkáért járó
10
30
1 Pótlék megnevezése
Jubileumi jutalom: 25, 30, 40 év után
25 év közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi,
30 év közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi,
40 év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi
illetményének megfelelő összeg.
Megszűnik a közalkalmazotti
jogviszony:
kinevezésben foglalt határozott idő
lejártával,
A közalkalmazotti jogviszony
megszüntethető
közös megegyezéssel
áthelyezéssel
a közalkalmazott halálával,
lemondással
a munkáltató jogutód nélkül történő
megszűnésével.
az intézményt vagy részlegét a munka
törvénykönyv hatálya alá tartozó
fenntartónak adja át az önkormányzat, és a
dolgozót nem foglalkoztatják tovább,
a prémium évek elfogadásával, ennek
leteltével.
rendkívüli lemondással
felmentéssel
azonnali hatállyal
rendkívüli felmentéssel
Továbbtanuló dolgozó kedvezményei
A korábbi Munka Törvénykönyv alapján a továbbtanuló dolgozónak
járt a szabadidő a tanulmányok folytatásához. Az új szabályok szerint
ez a kedvezmény csakis az általános iskolai tanulmányokat folytatók
számára, vagy a tanulmányi szerződés keretében biztosítható.
Más a helyzet a pedagógus munkavállalók esetében, ha
továbbképzésre kötelezettek. Jelenleg a 277/1997. (XII. 22. ) Korm.
rendelet 16. §. rendelkezik a továbbképzés finanszírozásáról.
Az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. Aki ebben a tervben
szerepel, részére biztosítani kell a képzésben való részvételt és a
képzési költségekhez való hozzájárulást.