Transcript Herczeg Csilla

Herczeg Csilla
Pedagógusok
mentálhigiénéje
Zalaegerszeg, 2011. április 6.
Mit értünk mentálhigiéné alatt?
 Köznyelvben – lelki egészség
„ Elsősorban lelki, kapcsolati kultúra.”
/ Grezsa Ferenc pszichiáter /
Fontos mindenkinek, aki emberekkel
foglalkozik – tudniuk kell, hogy
milyen módon tartható fenn, mivel
javítható a lelki egészség.
Tágabb értelemben: önismeret,
másság elfogadása
Milyen a pedagógusok helyzete?
 Sok pedagógus frusztrált
 Túl nagynak érzik a terheket
 Gyakorta a feszültségük
átszüremkedik a családi
kapcsolataikba
 Nem tudják kibeszélni
a gondjaikat
 Rákapnak nyugtatókra,
altatókra, alkoholra
 A tények:

 Egyre gyakoribb és durvább fegyelmezetlenségek a











tanórákon.
Úgy tűnik, a pedagógusok eszköztára egyre kevéssé
„alkalmas” a problémák kezelésére.
Egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki
megterhelés
Sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül
a megoldatlan konfliktusok száma magas
Egyre gyakoribb a pályán a kiégés
A pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés
problémát
Erős a „tehetetlenség” érzése
 A gyakori és tartós frusztráció következményei










pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas
vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám,
koleszterin és vércukor szint, remegés,
verejtékezés, asztma, fekélybetegségek,
funkcionális fejfájás)
indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom
alvászavarok
pszichés zavarok, szorongásos problémák
neurózis, depresszió, pánik
indokolatlan félelmek
 A gyerekek ép személyiséggé formálásához
ép,egészséges pedagógusszemélyiség
szükségeltetik.
 A pályaszocializáció jelentős a tanítóvá válás
folyamatában.
 Ha a pályaszocializáció folyamata kedvezőtlenül
alakul, akkor elindulhat a kiégés / burn out /
folyamata.
„Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális
megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai,
emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a
reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok
és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját
személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó
negatív attitűdök jellemeznek.”
Herbert J. Freudenberger (1974)
I. Idealizmus szakasza
Frissen diplomázott pedagógus
Pályájának szépségeit felnagyítva érzékeli
Elég erőt érez a problémák megoldására
Nagyon motivált
Aktivációs feszültsége magas
Bízik önmagában és környezetében
A gyerekeket és a szülőket idealizálja
Feltétlen bizalommal fordul kollégáihoz
II. Realizmus szakasza
 Kezdi összerendezni a tapasztalatait /ezek nem
csak pozitív előjelűek/
Megtapasztalta a buktatókat, a szocializáltság
óriási különbségeit
Szülői szembenállást, gyanakvást,
hozzáértésének megkérdőjelezését
Kudarcokat élt át
Kollégái nem csak jóindulatúak
Megtapasztalta az irigységet, féltékenységet
III. Stagnálás szakasza
 Fokozatosan kiábrándul a pedagógus a
hivatásából
 Elveszíti a hitet, hogy nevelni lehet a gyermeket
 Korábbi törekvéseit feladja
 Kezdi feleslegesnek érezni a szakmai
megbeszéléseket
 Meginog az önbizalma
 Nem hiszi, hogy eredményeket tud elérni
 Csak az oktatási tevékenységben látja a
munkájának szilárd pontjait
IV. Frusztráció fázisa
Minden iskolai esemény erős frusztrációs
feszültséget eredményez
Úgy érzi, semmi köze a gyermekhez
Az osztály távoli, ellenséges „gyermekmasszává” válik
A munka kimerítő robottá válik
Sikertelennek érzi magát
V. Apátia szakasza
 Lehető legkevesebbet akar a pedagógus
érintkezni a gyerekekkel, kollégákkal
 Az iskola légkörét fenyegetőnek érzékeli
„Túlbiztosítja” magát, arra hivatkozik, hogy
neki ezt mondták
Elmulasztja a határidőket,rázuhannak az
elintézetlen feladatok
Felkészületlenül megy órára, kapkod,
hibázik
Depressziós, negatív érzések uralják
Szociális jellegű megnyilvánulások
 Kezdetben ingerült, majd
durva, goromba hangnemet
használ
 Szidja a gyerekeket, kiabál,
fenyegeti őket
 Családi problémák
jelentkezhetnek
Legfőbb okok
A sajátos nevelési igényű és hátrányos
helyzetű gyerekek nagyfokú pszichés
feszültséget okozhatnak. Idegesíti,
tehetetlennek érzi magát a pedagógus,
nincs ideje a többi tanulóra.
Szülővel való együttműködés hiánya
/ellenséges, vádaskodó szülő/
Kollégák közötti feszültség /irigység,
féltékenység,rivalizálás /
 Vezetővel kialakult
konfliktus / szorongás /
 Állandóan változó tantervek,
átszervezések,
összevonások, amelyek a
megszokott
biztonságérzetéből kilökik a
pedagógust
PREVENCIÓ!
 Meg kell ismerni azt a
fogyatékosságot , amivel a gyermek
él.
 Teammunka során módszertani
eljárásokat lehet gyűjteni.
 Figyelni kell arra, hogy minden
napra egyenlő teher jusson.
 Készítsünk örömleltárt – milyen jó,
kellemes események történtek
velünk.
 Minden nap legyen egy
szellősebb idő, amikor pihen
a pedagógus – ez lehet egy
kávézás is
 A szerepváltások között
hagyjunk szünetet, érjünk be
15 perccel előbb az iskolába
/ visszafelé is /
 Esténként gondoljuk át a
napunkat, írjunk listát a
következő feladatokról
 Mozogjunk, sétáljunk
 Végezzünk kerti munkát, relaxációs
gyakorlatokat, hallgassunk zenét stb.
 Mérjük fel a sikerre, elismerésre irányuló
szükségleteinket
 Konfliktuskezelési technikákat sajátítsunk
el, és ezeket gyakoroljuk is
 Időnként gondoljuk végig a szerepeinket /szülő,
gyerek, barát, testvér, szakember/
 Tudatos személyiségfejlesztés
 Aktív részvétel a továbbképzéseken
 Saját személyes szféra
 Az ember társas lény, a társas támogatás a lelki egészségre
kedvező hatást gyakorol:
 biztonságot nyújt
 enyhíti a rossz közérzetet
 önbizalmat ad, növeli az önbecsülést
 csökkenti a szorongást, depressziót, a külső stresszt enyhíti
 integrál a társas hálóba








Társas támogató rendszer:
házastárs
gyermek
barátok, szabadidőpartnerek
munkatársak
szolgáltatók
vallási, kulturális, sport, szociális és politikai egyesületek tagjai
szomszédok, ismerősök
Az iskola részéről stratégiák lehetnek a pedagógusoknak
segítendő, hogy megszabaduljanak a stressztől (Carter)
 időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és
beszélgetésre
 műhelyek, szolgáltatások, tanfolyamok nyújtása
 szóbeli dicséret, megerősítés, a munka
elismerésének nyújtása
 több támogatás nyújtása
 szakértők, támogatószemélyzet, vallási segítség
nyújtása
 több, - választási lehetőséget biztosító -,
továbbképzési alkalom, a viselkedésükben eltérő és
hátráltatott tanulókról is(!)
 jobb kommunikáció a vezetőkkel
„ A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy
friss hajtásokat hozzon – nekünk is
változtatnunk kell az életünkön, ha azt
akarjuk, hogy felfrissüljenek a
gondolataink.”
/Frances Mayes/
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!
Herczeg Csilla
[email protected]