Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória A konfliktusok pedagógiája A szocializációs környezet gyökeres megváltozása • A.
Download ReportTranscript Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória A konfliktusok pedagógiája A szocializációs környezet gyökeres megváltozása • A.
Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia 2013 A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória A konfliktusok pedagógiája A szocializációs környezet gyökeres megváltozása • A tekintélyelv megrendülése • A gyermekkor eltűnése • A digitális világ „Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha.” (Karácsony Sándor, 1942) A konfliktus tekintélyelvű megközelítése • Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség • A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek • A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás • Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség • Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása Tiszteljétek a gyermekkort! Rousseau A gyermek nem kis felnőtt! A konfliktus gyermekközpontú megközelítése • A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség • Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között • A problémakezelés módja: irányított dialógus • Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok • Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” József Attila A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése • A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség • A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus • A konfliktuskezelés a felek interakciójának része • Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás • Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége) Digitális dédi Hol a stafétabot? • Korábban: hiányállapot, célja a felnőttlét „filiszter leszek magam is” • Ma: a felnőtt is az állandó változás állapotában van (elmarad a „beavatás”) • Végtelen gyermekkor – élethosszig való tanulás • Digitális kor: változásban a generációk közötti kapcsolat Milyenek a fiatalok? A mai fiatalság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan, amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és képtelen lesz kultúránk megőrzésére.” Egy 3000 éves babiloni agyagtábláról… Minden korszakváltásnál féltették az ifjú nemzedéket Szokratész: • Az írás által gyengül a memória, az ember nem használja az emlékezetét. • A tudást csak párbeszéd útján hozzák létre az elmélyült gondolatok Most • A digitális technológia elterjedésével nincs szükség emlékezetre, ismeretekre. • A digitális bennszülöttek más szocializációs környezetben nevelődnek. A generációváltások felgyorsulása A „netgeneráció” „Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001) • A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban, a gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak • Neurológiai következmény: a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb agyfélteke jelentősége nő • Társadalmi következmény: 1. merőben eltérő képességprofilok a generációk között 2. a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél kompetensebbnek mutatkoznak – „fordított szocializáció”! Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.) IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók) I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.) IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók) A konfliktusok pedagógiai funkciói • Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) • Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) • Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) • Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) • Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció) A konfliktuskezelés őstípusai Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség) Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta) Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás) bosszú Feltétel nélküli tolerancia Mérlegelés, megegyezés Konfliktuskezelő stratégiák Ö 1. önérvényesítő 1 n é 2. önfeladó r v 5 é n 3. elkerülő 4 y 4. kompromisszum kereső e s í 5. Probléma t megoldó ő 3 Önfeladó 2 Tanárvezérelte modell 1. Az elemzés lépései Az érzelmi érintettség foka (a konfliktus relevanciája) 0- 1 LÁTSZAT 2-3 PEREM 4-6 KÖZPONTI 7 EXTRÉM A konfliktus meghatározása x x x x x x x x Az érzelmi érintettség x x x x x x x x Az első reakció x x x x x x x x Tanárvezérelte modell 2. A B C Kikérdezés X Okok X X Információk X X Célkitűzés lehetőségek X X Nézőpontváltás Cselekvési D X X X X X X A tanárvezérelte modell előnyei és buktatói • • • • Előnyök A pedagógiai folyamatba ágyazottság Önreflexió lehetősége Felelősségvállalás Megelőző gyermekvédelem Buktatók • Figyelmen kívül marad a másik fél valódi szempontja • A tanulók önállósága csorbul • Esetleges a reflexió az aktuális állapotokra Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek feltérképezése 5. A döntés megvalósítása 4. Mérlegelés, választás 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése A kooperatív modell alkalmazásának feltételei • A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság • Indulat- és értékelésmentes légkör • Szándék és képesség az együttműködésre • Megállapodás közös szabályokban • Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása A kooperatív modell alkalmazásának határai bizalmatlanság hierarchikus viszony kommunikációs zavarok indulatok elfogultság ellenséges légkör erőszak alapvető szükségletek kielégítetlensége értékellentétek stb. A két modell összevetése Azonosságok • A probléma pontos meghatározása • Nézőpontváltás • Több cselekvési alternatíva • Lehetőség a szociális tanulásra Különbségek • Hierarchia szerepe • A felek közötti felelősség megoszlása • Az „itt és most” szerepe Mediáció • A médiációs beszélgetés menete A médiációs beszélgetés menete 1. Alapszabályok ismertetése • Hagyni egymást kibeszélni • Nincs minősítés, sértegetés • A mediátor csak akkor avatkozik be, ha ez elkerülhetetlen • A többi szükséges szabályban közösen állapodnak meg 2. A beszélgetőpartnerek nézőpontjai • Mindegyik fél lehetőséget kap arra, hogy elmesélje, hogyan látta a történetet • A másik fél nem szól bele, végig hallgatja (esetleg jegyzetel) • Elmondják, mit éreztek, mit szeretnének, mitől tartanak, mi van a tettük hátterében • A mediátor röviden összefoglalja, ami elhangzott (nem foglal állást, visszatükröz • Összegyűjtik a cselekvési, megoldási lehetőségeket (Brainstorming) 3. Megállapodás • Mérlegelik az elhangzottakat • Megállapodnak (egyetértésre jutnak) 4. Az eredményesség értékelése • Meghatározott idő múlva megbeszélik, hogy sikerült-e megoldani a problémát. Szemtől szembe módszer • Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés • A közösség szabályozó szerepének kihasználása • A pedagógus facilitátor: • a konfliktus felmutatása • részvétel a konstruktív rendezésben • Szociális tanulás: • az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a hatékony együttműködés megtapasztalása Szemtől szembe konferencia • Ülésrend Szemtől szembe konferencia • önkéntes részvétel • siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a Házirendben) • konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés, személyes sérelem stb.) • facilitátor (ne csak külső, lehet diák is) • barátságos légkör • meghatározott, de rugalmasan kezelt időkeret • http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534 Arizona program • Lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán Arizona program Cél: • a zavartalan tanítás, a nyugodt tanóra biztosítása (a tanárok és tanulók ehhez való joga) • a tanulók egyéni felelősségének felismertetése (cél, cselekvés, értékelés – az életkorral nő) ) • Bizalmi viszony tanár és diák között (tájékoztatás a döntések következményeiről) • http://weoressuli.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=239&Ite mid=147 Arizona program 2. • Átküldés az osztályból az Arizona-szobába • Tervkészítő lap kitöltése (melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak ennek, terv a változásra) • Nyilvántartás (osztályonkénti dossziék) – • Verseny az osztályok között • 5 alkalom után segítő beszélgetés (diák, osztályfőnöke és az Arizona csoportból a diák által kiválasztott pedagógus) • 10 alkalom után a szülő bevonása • 15 alkalom után beszélgetés (diák, intézményvezető, ofő, szülő) • 20 alkalom után a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonása • 25 alkalom után a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályát is tájékoztatják. Piaget erkölcsi fejlődéselmélete • Premorális szint (kb. az iskoláskorig): az erkölcsi ítéletalkotáshoz szükséges értelmi képességek még hiányoznak. • Erkölcsi realizmus (kisiskolás kor, prepubertás): a jó és a rossz a cselekvés kimenetelétől függ. Állandó szabályok. • Erkölcsi szubjektivizmus (serdülőkor): a szabályok helyzetfüggők. Lawrence Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete (1969): I Prekonvenciális szint 1. fázis: büntetésorientáció 2. fázis: jutalomorientáció II. Konvencionális szint 3. fázis: jógyerek orientáció 4. fázis: tekintély orientáció III. Posztkonvencionális szint 5. fázis: társadalmi szerződés orientáció 6. fázis: etikai elv orientáció Az erkölcsi dilemmavita menete 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A dilemma bemutatása Próbaszavazás Pro- és kontraérvek gyűjtése Az érvek ütköztetése Az érvek rangsorolása Zárószavazás Értékelés