Transcript Szervezési és vezetési alapismeretek

A vezetés célja:
A kívánt magatartásformák előidézése az
egyéneknél és az egyének
csoportjaiban.
A személyiség kialakulása
Függ
 az öröklött tulajdonságoktól
 a környezeti hatásoktól
Személyiségtípusok
Jung tipológiája
 - extroveltált: kifelé forduló személyiség
 - introveltált: befelé forduló személyiség
Argyris
Éretlen személyiség
Érett személyiség
függés, passzivitás
függetlenség, aktivitás
a felelőségtől való
szabadulás
csak a saját érdekek
szerint cselekszik
a felelőség vállalás
szabadsága
egyensúly a saját
érdek és a másokénak
figyelembevétele
között
Kívülről
irányított
személyiség
Alkalmazkodás Mások konkrét
forrása
elvárásai, igényei
Belülről irányított
személyiség
Szülőktől, vagy más
tekintélyes
személyiségektől
kapott általános
célok
Személyes
Folyton változnak Stabilak, az élet
célok, életvitel a külső befolyás
folyamán alig
szerint
változnak
Kontroll
Mások elvárásait Az egyén képes
követik (radar)
ellenőrizni a a saját
életét (iránytű)
Szankciók
Aggodalom
Bűntudat
Riesmann
Intelligencia
 Az általános intelligencia azon
képességünk, hogy a világ kihívásainak
hogyan tudunk megfelelni.
Mérése: intelligencia teszt: pl. általános
ismeretek, matematikai, emlékezeti
képesség, verbalitás, vizuális képességek,
stb.
Érzelmi intelligencia
A bennünket naponta érő információk gyors,
spontán, s hosszas töprengés nélküli
feldolgozását jelenti.
A két alapvető területe van:
 az intraperszonális (személyen belül keletkező)
 és interperszonális (személyek közti érintkezés
során keletkező) információk feldolgozása.
Az emocionális intelligencia
mérhető területei
Személyen belül
 az öntudat - az ember mennyire ismeri
önmagát, főleg saját érzelmi életét;
 az önirányítás - a saját érzések, hangulatok
feletti uralom,
 az önmotiváció, ami az egyén kitartása,
szívóssága, szorgalma - mennyire tudja magát
motiválni cselekedetekre,
Interperszonális
A más emberekkel való kapcsolatainkra,
viszonyainkra vonatkozik:
 az empátia, vagyis a mások helyzetébe,
érzelmeibe való beleélés képessége,
 a kapcsolatteremtés, a kapcsolatok
kialakításának és fenntartásának képessége
úgy, hogy azzal elégedettek legyünk és abban
örömet találjunk.
Hiedelmek
 Az agyunkban tárolt információk
összessége.
 Azok az ismeretek, amelyek segítenek
eligazodni a körülvevő világban, mert
 stabilitást és
 folytonosságot adnak.
Hiedelmek
 Útmutató elvek, amiket készen kapunk,
megtanulunk, tapasztalunk.
 Olyan axiomák, aminek igazságát nem
vitatjuk.
 Ha hiszünk valamiben, az
következményeit tekintve olyan mintha
igaz is volna.
Például:
 A Föld a Nap körül kering.
 A szorgalmas munka elnyeri jutalmát.
 A tőzsdén kölcsönpénzt nem szabad
befektetni.
 Mindenkiből lehet jó vezető
 Jó tett helyébe jót (ne)várj.
 Az érzékszerveink a környező világról
érvényes képet tükröznek.
Önmagunkra vonatkozó hiedelmeink
„Akár hiszed azt, hogy meg
tudsz tenni valamit, akár
nem, igazad lesz.”
Henry Ford
Az érzékelés és
észlelés
Érzékelés
A különböző érzékszerveink által
szolgáltatott információk
feldolgozása.
látás
hallás
szaglás
ízlelés
tapintás
Észlelés
 Az érzékszerveink által szolgáltatott
információkat összeveti a tárolt
információkkal.
 Az a folyamat, amellyel a külső világ belső
megfelelőjét megalkotjuk.
 Az információk integrációja.
input
Tárolt információ
Információ feldolgozás
output
INPUT
Érzékelés
Érzékelés különbsége
 Az érzékszerveink állapota eltérő
 Koncentrálóképesség különbözősége
 A körülmények befolyásolják
 Fényviszonyok
 Méret
 Mozgás
Mi okozza az eltérő észlelést ?
 Korlátozott információ feldolgozó kapacitás – a
rövidtávú memóriában egyszerre 7 ± 2 fér el.
 Szűrők, előfeltevések, a küldő személye iránti
bizalom
 „Gestalt” – logikus képet alkotunk az
információkból
 Diszkontálás – ami térben és időben közel van,
összekapcsoljuk
 Pozitív formában közölt információ
hatásosabban „megy át”.
Az információ csökkentő
technikák
Szterotipizálás
 Az egyes emberek tulajdonságát
azonosítják annak a csoportnak a
tulajdonságával, amelyhez tartozik.
 Negatív megnyilvánulása az
előítéletesség.
Hallo-effektus
Egyetlen benyomást használnak egy
konkrét jellemvonás értékelésénél.
Belevetítés
saját jellemzőit tulajdonítja más embernek,
feltételezi, hogy a másik úgy reagál
különböző dolgokra, ahogyan ő tenné.
Magyarországi jellemző értékrend
csoportok
 Hagyományőrző
 Individualista
 Anarchikus
 Bürokratikus
Forrás: Kapitány Ágnes –Kapitány Gábor: Értékrendszereink, KK, Bp. 1983.
Hagyományőrző
Hasonulás, szigorú modellkövetés: „Légy olyan,
mint mások”
A munka szolgálat, a közös életfeltételek
megteremtésére irányul.
Csak bevált, kipróbált módszerek szerint
dolgoznak.
A társadalomkép: szigorú alá- és fölérendeltségi
viszonyok.
Középpontban a család, mint a normarendszert
átörökítő egység.
Hagyományőrző
A személyiség méltósága központi érték.
Emberi kapcsolatok: hűség, becsület, felebaráti
szeretet.
A felelősséget a közösség viseli.
Fekete-fehér világkép.
A szélsőségek elutasítása, a „közép” törvénye.
Individualista
Egyediség fontossága: Légy másoktól különböző!
A munka célja az önmegvalósítás, a dolgok
birtoklása.
A sikeresség fontosabb, mint a létrehozott érték.
Gyors alkalmazkodóképesség, jólinformáltság.
Társas kapcsolatok célja: érdekegyeztetés,
önérvényesítés.
Individualista
Barátság, szerelem, házasság „eldobható”, ha van
„jövedelmezőbb” kapcsolat.
A házasság = érdekközösség
Az erkölcsi elvek változók, relatívak.
Az ítéletalkotás fő szempontjai: hasznosság,
személyes érdek, sznobizmus, divat.
Az életformában a legfontosabb a kellemesség,
testi élvezetek.
Anarhisztikus
Lázadás, különállás.
A munka elvi alapokon való elutasítása.
A „nagy egyéni tett” kultusza.
Életmód: máról-holnapra, nincs tervszerűség.
Értékek: aszketizmus, önfeláldozás, tagadás,
szembeszegülés.
Anarhisztikus
Elméletiség, intolerancia, felfokozott érzelmek.
Laza közösségek, nincs teremtés, csak
tagadás.
Megbotránkoztatás.
Férfi és női szerepek összemosása.
Bürokratikus
A szabályok minden körülmények közötti
betartása.
A munka azonos a kiadott feladattal.
A családi élet: az előírt feladatok teljesítése.
A hivatal mindennel szemben elsőséget élvez.
Szorongás, félelem a tévedéstől.
Bürokratikus
Fontos a rang és a presztízs
Semleges emberi kapcsolatok a felszínen,
irigység a mélyben.
Erkölcs: a kötelesség teljesítése
A forma fontosabb, mint a tartalom.
A szórakozás fontos, az életet változatosabbá
tevő időtöltés.
Az értekrendek összehasonlítása
Hagyom.
Indiv.
Anarch.
Bürokr.
Személyiség
Légy olyan,
mint mások!
Légy másoktól
különböző!
Ne fogadj el
semmit!
Tartsd be a
szabályokat!
Munkafelfogás
Szolgálat a
közösségne
k
Önmegvalósítás,
pénzkereset
Elutasítás elvi A kiadott
alapon
feladat
elvégzése
Erkölcsi
értékek
hűség,
becsület,
felebaráti
szeretet
Változnak,
(hasznosság,
személyes
érdek,
sznobizmus,
divat)
aszketizmus,
önfeláldozás,
tagadás,
szembeszegülés
a kötelesség
teljesítése
A szocializáció
 az egyén az adott
kultúrában megtanul
és elsajátít bizonyos
társadalmi, szervezeti
vagy csoport
jellemzőket,
 különböző értékeket
és
viselkedésformákat
közvetítenek az
egyénnek, képessé
téve őket az adott
társadalomban való
működésre,
A szocializáció folyamata
Elsődleges:
 a gyerek megtanulja a környező társadalom
szabályait,
 A korlátozottság élményének feldolgozása
 A korai gyermekkorban a családi történéseknek
van legmaradandóbb hatása.
A szocializáció folyamata
Másodlagos:
 különböző szerepekkel való azonosulás
 különböző intézményeken keresztül
valósul meg: család, iskolák, vallási
szervezetek, munkahely,
A tanulás
Az egyénre jellemző kategória, amely
pszichológiai jellemzőket változtat meg.
 Tudatos és tudattalan tanulás
 A szűk információ-feldolgozó kapacitás a
tudatos cselekvés korlátja.
Tanulási modellek:
 Klasszikus kondicionáló tanulás (Pavlov)
 A tanulás megerősítési modellje
 Behelyettesítő tanulás (más kárán tanul)
 Rutinszerű cselekvések elsajátítása
Rutin
 Tudattalan hozzá nem értés
 Tudatos hozzá nem értés
 Tudatos hozzáértés
 Tudattalan hozzáértés
Rutin megváltoztatása
 Kiolvasztás
 Helyettesítés
 Visszafagyasztás
Motiváció
Az egyén olyan belső tudati állapota,
amely valamilyen viselkedési módot idéz
elő a személyben.
A motiválás vezetéselméleti
értelmezése
 Vezetési tevékenységet jelent,
 amely során a vezető az irányítása alatt
lévő személyeket
 célirányos szervezeti tevékenységre
késztet.
Tartalomelméletek:
 A motiváció Maslow féle szükséglet-
elmélete,
 Herzberg két tényező elmélete,
 Teljesítmény-hatalom elmélete
Maslow – piramis
Önmegvalósítás
Megbecsülés
Szeretet
Biztonság
Fiziológiás szükségletek
Herzberg

A 60-as amerikai jóléti társadalomban
vizsgálódott.
 Higiéniás tényezők
csökkentik az elégedetlenséget, de nem
feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és
pozitív „rugdosás”
 Motivációs tényezők – növelik a
termelékenységet
McClelland:
Teljesítmény – hatalom
elmélet
 korábban tapasztalt érzelmi
megnyilvánulások köré csoportosulnak,
 nem örökletes tulajdonságok, hanem a
szocializáció korai szakaszában kialakult
személyiségjegyek,
Típusok:
 Teljesítmény orientált
 Kudarckerülő
 Hatalom orientált
 Kapcsolat orientál
A motiváció folyamatelméletei
1. Elvárás
2. Méltányosság
3. Célkitűzés
4. Megerősítés
Elvárás elmélet
Ráfordítás és haszon összevetésén alapul.
Fő elemei:
 Vonzerő – mennyire kívánatos az adott
következmény
 Várakozás – milyen valószínűséget adunk
a sikernek
 Kötés – a magatartás eredménye
Méltányosság elmélet
 másokhoz képest
 méltányosan,
 igazságosan ismerjék el.
Célkitűzés elmélet
észlelés
érzékelés
értékelés
célkitűzés
teljesítés
Megerősítés elmélet
 pozitív megerősítés – jutalom, dicséret
hatásos
 negatív megerősítés – büntetés
negatív hatások
A csoport
Két vagy több, egymással
interakcióban álló személy, akik
hatással vannak egymásra.
Funkció szerint
 formális csoportok
 informális csoportok
 referencia, vagy elsődleges
csoportok,
Nagyság szerinti osztályozás
 két fős csoportok – vagy diádok,
 három fős csoport – vagy triádok,
 kiscsoport- olyan személyek közössége,
akik ismerik egymást
Jellemzők
 Csoportkohézió
Az a hatás, amely a csoport tagjait arra ösztönzi,
hogy a hasonló értékek és személyi szimpátiák miatt
tagjai kívánnak lenni az adott csoportnak.
 Csoportnormák
A csoporton belül kialakulnak ún. “íratlan
szabályok”, amik a csoporton belüli elfogadott
viselkedési formákat határozzák meg.
 Konformitás
A csoport valódi vagy vélt nyomására
megváltoztatja a véleményét vagy viselkedését.
Szervezeti kultúra
Az adott szervezetre jellemző értékrend,
hiedelmek és orientációk összessége.
Ezeket a szervezet tagjai
érvényesnek fogadják el,
követik és
átadják az új tagoknak, mint a problémák megoldásának
követendő mintáit és mint kívánatos gondolkodási és
magatartásmódot.
A szervezeti kultúra függ
 külső körülményektől:
 földrajzi környezet,
 eltérő kulturális hagyományok,
 társadalmi értékrend,
 szervezetre jellemző tényezőktől:
 a szervezet tevékenységi
 a szervezet történelme
Megnyilvánulási formái
 a szervezeti struktúra, a
szervezet tagozódása,
 a szervezet ideológiái,
 szervezeti mítoszok,
 szimbólumok,
 rituálék és ceremóniák.
Max Weber hatalom definíciója
“Minden olyan esetben hatalomról
beszélünk,
 ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá
esély,
 hogy valaki a saját akaratát
 az ellenszegülés ellenére is keresztül
vigye,
 függetlenül attól, hogy min alapul ez az
esély.”
A hatalom az a képesség, amivel egyik
ember eléri, hogy a másik megtegyen
valamit, amit egyébként nem tenne meg.
Hatalom és függés
Hatalmi helyzet akkor alakul ki, ha az egyik fél
függ a másiktól.
 Szűkösség – korlátozott erőforrások feletti
rendelkezés.
 Helyettesíthetőség – kulcsfontosságú
erőforrások nem cserélhetők le.
 Bizonytalanság – kritikus információk ismerete.
A hatalom forrásai
 Személyiségből adódó
 karizmatikus
 szakértői
 Szervezeti
 jutalmazó
 kényszerítő
 a külső függéséből
Hatalmi erőtér
Legitim
hatalom
Észlelt
hatalom
Az egyén
hatalmi
szocializációja
A hatalommal
szembeni
válaszreakciók
„ Legbenső félelmünk nem az,
hogy alkalmatlanok
vagyunk. Legbenső
félelmünk az, hogy
hatalmunk nem ismer
mértéket.
Nem sötétségünk, hanem
ragyogásunk ijeszt
leginkább.”
Nelson Mandela elnöki beiktatási beszéde 1994-ben
A hatalom veszélyei
 Nem kap negatív visszajelzéseket.
 Elveszíti a kontrollt saját cselekedetei
felett.
 Hozzászokik a kivételezett helyzethez, és
semmiképp sem akar megválni tőle.
 Nem tudja megkülönböztetni, hogy mi szól
a személyének és mi a pozíciónak.
Konfliktuskezelés
A konfliktus
 A konfliktus szó latin eredetű szó,
jelentése: ellentétes erők összeütközése.
 Konfliktus tehát olyan helyzet, melyben
valamilyen okból elkerülhetetlen a két
oldal szembekerülése.
A konfliktus helye
 A konfliktusok életünk
szerves részeit
képezik, nem lehet őket kikerülni.
Az ember életminősége nagy
mértékben múlik azon, hogyan tudja
a konfliktusait kezelni.
Konfliktusok folyamata
Lappangó konfliktus

Észlelt és átérzett konfliktus

Összecsapás

Konfliktusok feloldása vagy elnyomása

Utóhatások
Konfliktusok színtere
 Személyiségen belüli (intrapszichikus)
 Személyek közötti (interperszonális)
 Csoportközi
 Társadalmi
Személyiségen belüli,
intrapszichikus
konfliktusok
Belső konfliktusok
 Személy – szerep konfliktus
 Szerepek közötti konfliktus
 Szerepen belüli konfliktus
Hárítási mechanizmusok
 kikapcsolja az egyik szerepet
 ideológiagyártás - önigazolás
 passzivitás
 kábítás (alkohol, drog, gyógyszer)
 menekülés
Személyek közötti,
interperszonális
konfliktusok
Interperszonális konfliktusok kiváltó okai
 Versenyszellemű légkör, gyenge kooperáció
 Bizalmatlanság, barátságtalanság
 Nem megfelelő érzelmi kifejezés
 Rossz konfliktuskezelés
 Hatalom indokolatlan méretű érvényesítése
 Fejletlen kommunikációs készség
Konfliktusok fajtái
 Szükségletkonfliktusok – eltérő
szükségletek, korlátozott erőforrások
 Értékkonfliktusok – tisztázatlan
értékrend, a különbségekről nem vesz
tudomást,
 Viszonykonfliktusok – eltérő
„szabályismeret”
 Strukturális konfliktusok
Alan C. Filley konfliktuskezelési
stratégiája
 A kiválasztott konfliktuskezelési módszer
akkor eredményes, ha rugalmasan
alkalmazkodik a helyzethez.
 A szélsőséges viselkedés rontja a
megoldás hatékonyságát.
Önérvényesítés - Az egyén alapvető
törekvése a saját akaratának és
szándékainak érvényesítése.
Együttműködés - Az egyén mennyire
hajlandó a célok elérését segíteni.
Konfliktus feloldási módszerek
Önérvényesítés
erős
Versengő
Problémamegoldó
Kompromisszumkereső
Alkalmazkodó
Elkerülő
gyenge
Együttműködés
erős
Thomas Gordon
„Az emberi
kapcsolatokban nem
a konfliktusok léte
jelent gondot, hanem
az, hogy a felek nem
tudják jól kezelni a
konfliktusokat.”
Gordon-féle
konfliktuskezelési modell
Az emberek többsége úgy gondolja, az oldja
meg jól a konfliktust, aki győz,
de a hatalomérvényesítés általában negatív
következményekkel jár.
A győzelemre és vereségre épülő
módszerek
I.
Győztes – vesztes
II.
Vesztes – győztes
III.
Győztes - győztes
I. Győztes - vesztes
Az egyik résztvevő győztesként határozza
meg magát.
 A vesztesből negatív érzéseket vált ki,
gátolja a kreativitást, az aktivitást.
 A győztesnek bűntudata lehet, újabb
hatalomérvényesítésre sarkallja.
 Alkalmanként, sok embert érintő, azonnali
helyzetmegoldásban alkalmazható.
II. Vesztes - győztes
A vesztes szinte tudomást sem vesz a
nemkívánatos viselkedésről, ezzel
megszünteti a konfliktust.
 A győztes még önzőbb lesz, folyamatos
hatalomérvényesítésre kényszeríti.
 A vesztesben negatív érzéseket kelt,
amely elindítja a megküzdési
mechanizmusokat.
III. Győztes - győztes
 Mindkét fél számára kielégítő megoldást
kínál.
 Mindkét fél szükséglete a lehető
legnagyobb mértékben kielégül.
 Nincs vesztes
A III. módszer hat lépéses
problémamegoldási folyamata
1. A probléma pontos azonosítása, a konfliktus
meghatározása
2. A lehetséges megoldások megkeresése
3. A megoldások értékelése
4. A legjobb megoldás kiválasztása: a
döntéshozatal
5. A döntés végrehajtási módjának a kidolgozása
6. A megoldás eredményének utólagos értékelése
A kommunikáció: a konfliktusok
feloldásának alapja
A kommunikáció sémája
1. A küldő: aki az információt küldi.
2. A fogadó: aki veszi, és dekódolja, azaz
lefordítja az információt.
3. A kommunikációs csatorna: az a
jelrendszer, amiben a közlés történik, és
ami mindkét fél számára ismert.
A kommunikáció alapszabályai
 Nem lehet nem
kommunikálni, a kényszere
elől nem lehet kitérni.
A kommunikáció alapszabályai
 Nem az a fontos, amit a küldő
közölni akar, hanem az, amit
ebből a fogadó megért.
Kommunikációs gátak
 Az információfeldolgozást gátló tényezők.
 Negatív érzéseket váltanak ki a
partnerben.
 A partner nem a megértésre összpontosít,
hanem a saját érzéseivel van elfoglalva.
 Vissza akar vágni, hogy önérzetét
megvédje.
A kommunikációs gátak fajtái
 Elutasítást kifejező
 Kritikát, rendreutasítást kifejező
 A probléma leértékelését kifejező
Elutasítást kifejező
kommunikációs gátak
 Parancsolás, utasítás
 Fenyegetés, figyelmeztetés
 Prédikálás, moralizálás
 Tanácsosztogatás, megoldási
javaslat
 Kioktatás, „logikai érvelés”,
”meggyőzés”
Kritikát, rendreutasítást kifejező
kommunikációs gátak
 Ítélkezés, kritizálás, vádolás
 Dicséret, egyetértés
 Megszégyenítés, megbélyegzés
A probléma leértékelését kifejező
kommunikációs gátak
 Értelmezés, diagnosztizálás, elemzés
 Nyugtatás, részvét, vigasztalás,
bátorítás
 Faggatózás, rákérdezés
 Elterelés, humorizálás, távolságtartás
A konfliktusok
feloldásának
módszerei
A kommunikációs gátak
legyőzésének módszere:
az énüzenetek
Ez olyan kommunikációs forma, amely:




az egyén saját érzéseit fogalmazza meg,
nem mond értékítéletet,
nem címkéz.
mindig egyes szám első személyben
fogalmazzuk meg.
Az énüzenetek fajtái
 Önfeltáró
 Elutasító
 Megelőző
 Konfrontáló
Önfeltáró énüzenet
Saját érzéseinket, nézeteinket közöljük.
 Nagyon jól érzem itt magam.
 Nem szeretem a vitaműsorokat.
Elutasító énüzenet
Határozottan közöljük, hogy valamit nem
tudunk, vagy nem akarunk megtenni.
Pl.
 Erre most nem tudok időt szakítani.
 Én ezzel nem értek egyet.
 Erre nem akarok pénz áldozni.
Megelőző énüzenet
Egy fontos elképzelésünk megvalósításához
a másik segítségére van szükségünk.
A közlésnek pontosnak kell lennie, hogy
elkerüljük az esetleges későbbi
félreértéseket.
 Attól tartok, hogy a holnapi megbeszélésre csak az
utolsó pillanatban fogok megérkezni, ha késnék,
kezdjétek el nélkülem!
Konfrontáló énüzenet
A másik magatartása valamilyen okból
elfogadhatatlan a számunkra.
Általában három részből áll:
 az érzés,
 a viselkedés és a
 következmény megnevezéséből:
Nagyon zavar engem, hogy hangosan
beszélgetnek, nem fogunk az anyag végére érni.
A sikeres konfliktuskezelés
alapelvei
1. Vállald a konfliktust, és bízz abban, hogy meg
tudod oldani!
2. Hallgasd meg az érintetteket, és pontosan
határozd meg, hogy mi a probléma lényege és
ki a problémagazda!
3. Tegyél fel kérdéseket, és aktívan figyelj a
válaszokra!
4. Tűzz ki célokat és készíts akciótervet!
5. Kövesd a folyamatot!
Csoportközi
konfliktusok
Csoportközi konfliktusok
 Muzaref Sherif pszichológus kísérlete
 1954.06.19. Oklahoma
„Rablóbarlang park”
 „Sasok” és a „Csörgőkígyók”
1. hét – csoportok kialakulása
2. hét – versengések
3. hét – konfliktusok feloldása
Saját csoport
Külső csoport
Amit tesz, az mind jó
Amit tesz, az mind rossz
Erős
Gyenge
Pozitív motiváció
Negatív motiváció
Tetteit a helyzet diktálja
Tetteit jellemhiba okozza
A „sötét vezér” az oka
mindennek
Tükörkép gondolkodás
Jóságos vezér
Csoportközi konfliktusok feloldása
1. Békés tárgyalások: nyerő-nyerő
stratégiára
2. Kreatív gondolkodás – a valódi okok
megkeresése (könyvtárablak)
3. A bizalom kiépítése
4. Csoportközi kooperáció, fölérendelt célok
Csoportközi kooperáció
A „Rablóbarlang park” kísérletben kipróbált
megoldások:
Összeférhető célok





Közös étkezés
Közös mozilátogatás
Közös tábortűz
Fölérendelt célok


A vízellátó rendszer közös megjavítása
Az elromlott teherautó közös kihúzása az árokból
Mikor működik a csoportközi
kooperáció?
1.
2.
3.
4.
5.
Ha értékes, általános céllá válhat, amely
megszünteti az anyagi vagy társas
erőforrásokért való versengést.
Lehetőséget teremt az előítéletek
megszüntetésére.
Sikerhez vezet, mert ha nem, tovább mélyülhet
az ellentét.
A résztvevők azonos szinten vannak
A normáknak indítványozni és támogatni kell a
kooperációt.
Társadalmi
konfliktusok
 Embercsoportok között alakul ki,
 Etnikai, vallási, generációs, funkcionális,
gazdasági, térbeli, érzelmi ellentétek,
 Előítéletek kialakulásához vezethet.
Társadalmi konfliktusok okai
1. Reális konfliktus elmélet: a versengés
a szűkös, de értékes anyagi forrásokért
folyik
2. Szociális versengés: a tisztelet és
megbecsülés kivívása
Reális konfliktus elmélet
1. 0 - összegű játszma: csak a másik
kárára nyerhet
2. A gazdasági túlélés a tét (pl. a
bevándorlók újabb hulláma veszélyezteti
a régebben érkezettek pozícióját)
Szociális versengés
 A versengés a megbecsülésért, a többiek
szeretetéért folyik.
 A rokonszenv nem az egyénnek, hanem a
csoport tagjának szól – „Aki hozzánk
tartozik, az szeretetre méltó.”
 Az ellenszenv a külső csoport felé irányul.