Transcript Érdekérvényesítés

Az emberi kapcsolatok
konfliktusai
2011
Az ember előkelőbb az
ellentéteknél!
A sikeres alkalmazkodás feltételei




Ha a személy szabályozni tudja a
teljesítményhez szükséges ingerkörnyezetet.
Ha szabályozni tudja saját állapotát belső
kontroll útján.
Képes az önjutalmazásra.
Adott helyzetben csökkenteni tudja saját
frusztrációs szintjét, azaz jól kezeli a stresszt.
A társas ember
Az érdekérvényesítés
kommunikációja

A befolyásoló ember (törekvés az akarat
érvényesítésére)





A tárgyalás (az érdekek összhangba hozásának
kísérlete)
A vita (az érdekérvényesítés kommunikációs
sajátossága)
A konfliktus
A visszacsatolás
Mozgósítás, szinkronizáció
A kommunikációs stratégia



Mi a célom az interakcióval?
Az információ-átvitel optimalizálása.
A céljaimnak megfelelő eszközök
megválasztása:



tartalmi síkon,
testi síkon,
a viszonyrendszer szintjén.
Viszonyulások
Milyen viszonyt ajánlunk fel a partnernek?

Egyenrangú/asszertív


Alárendelt/szubmisszív


Az előrenyomulás és visszavonulás
dinamizmusa.
Alárendeli magát a partnernek.
Fölérendelt/domináns/agresszív

Fölérendeli magát a partnernek.
Az egyenrangú viszony jellemzői
(asszertív-asszertív viszony)





A felek kölcsönösen elfogadják, elismerik és
megbecsülik egymást.
Tisztelik egymás státuszát és autonómiáját.
Ez pozitív érzéseket kelt bennük, ami segíti az
együttműködést.
Az egyenrangúság érzet alapja a folyamatos
váltakozás, hol az egyik kerekedik a másik fölé,
hol fordítva.
Ehhez a hullámzáshoz egyik félnek sem kell
erőszakosnak lennie, mindketten lazák, oldottak,
jól érzik magukat.
Törekvés az egyenrangú viszonyra
(az ellenszenv leszerelése)





Nem hagyják elsőre a negatív érzelmeiket
eluralkodni.
Törekvés annak megállapítására, hogy mi az,
ami értékelhető, megbecsülhető, elfogadható
abból, amit a másik mond vagy amit tesz.
Respektálják a másik státuszát és autonómiáját.
Elfogadják őt olyannak, amilyen.
Semlegesítik a negatív érzelmeiket, indulataikat
és teret adnak a pozitív érzelmeknek.
Az emberi kapcsolatok
konfliktusai
A konfliktus fogalma


Konfliktussal akkor állunk szemben, ha
személyek, társadalmi csoportok, szervezetek
vagy államok célkitűzései vagy értékrendjei
összeegyeztethetetlenek.
Ugyanakkor konfliktus lehet két ellentmondó
késztetés, vagy a szükségletekből eredő
motívumok harca, esetlegesen konkuráló
választási alternatíva is.
A konfliktus meghatározása
Belső konfliktus
Személyközi konfliktus
Ellentmondó késztetés
Szerepek
Viszonyulások
Frusztráció, szabályok
Belső konfliktusok

Tudásdeficit


Személyiségdeficit


Kevés a szakmai ismeretem.
Rosszul bánok másokkal.
Képességdeficit

Rosszul képviselem a csoportot.
Személyközi konfliktusok
A frusztráció következményei
konfliktus, agresszió
szocializáció frusztráció indulat
agressziógátlás
szocializáció
az egyén reakciója agressziógátló tényezők
sértődés, harag
A személyközi konfliktusok okai


Az értékrendek összeegyeztethetetlensége.
A viselkedéstendenciák összeegyeztethetetlensége.
A szervezeti konfliktusok forrásai







a kommunikáció elégtelensége
hatalmi harcok
a feljebbjutási lehetőségek hiánya
a bérezés színvonala
a munkahellyel való elégedetlenség
a rossz munkahelyi légkör
a változásoktól való félelem
Konfliktuskezelés
Diagnózis készítése




Milyen a résztvevők viszonya a kialakult
helyzethez (státusz)?
Milyen szintre jutott a kapcsolat?
Milyen megoldási lehetőségek
lehetségesek?
Milyen viselkedés várható?
A konfliktusmegoldás alapvető
stratégiái



nyertes – nyertes (win – win)
nyertes – vesztes (win – lose)
vesztes – vesztes (lose –lose)
Az egyes stratégiák

A nyertes-nyertes stratégia


A nyertes-vesztes stratégia


Célja: Valamennyi a konfliktusban érintett személy
számára javulást elérni(tartós megoldás)
Célja: a saját oldal győzelme, az ellentétes oldal
vesztesége
A vesztes-vesztes stratégia

Ha az eszkaláció előrehaladott: a konfliktusban álló
felek valamennyien vesztesek lesznek
A konfliktusban állók által elkövetett
leggyakoribb kognitív hibák
1. Figyelmen kívül hagyja a másik ítéleteit.
2. Hajlamos irracionálisan ragaszkodni egy korábbi
működésmódhoz, amivel felerősíti a konfliktust.
3. Hajlamos szűklátókörűen nézni a konfliktust.
4. Hajlamos túlságosan bízni abban, hogy saját
álláspontja győzedelmeskedik.
5. Hajlamos mindent vagy semmit alapon tekinteni
az egyezkedésre, ha a másik nyer, én veszítek.
Mediáció
(közvetítés a konfliktusban)

A mediáció olyan „pártatlan“ eljárás, mely
segíti a konfliktusban álló feleket a
megoldás megtalálásában.
A konfliktus, mint lehetőség










valamilyen problémára utalnak
elősegítik az újításokat
fellendítik a kommunikációt
megakadályozzák a stagnálást
felkeltik az érdeklődést
változásokat eredményeznek
ösztönzően hatnak a kreativitásra
erősítik a csoportot
önfelismeréshez vezetnek
megoldást igényelnek
Konfliktus és intellektus



Az állandó konfliktusok és az abból létrejövő
agresszió fenntartása helyett más technikák
alkalmazásai váltak szükségessé.
Minél fejlettebb az intellektus, annál
intelligensebb taktikai megoldások
alkalmazására nyílik mód.
Sikeresebb az az egyén (csoport), aki jobban tud
konfliktusokat feloldani.
Konfliktuskezelés
ö
n
é
r
v
é
n
y
e
s
í
t
é
s
(Thomas - Kilmann modell)
együttműködés
Konfliktusmegoldási módok
Önérvényesítő
(domináns)
Versengő
Problémamegoldó
Kompromisszumkereső
Nem
önérvényesítő
(alárendelődő)
Elkerülő
Alkalmazkodó
Nem
együttműködő
Együttműködő