CSOPRTFEJLÕDÉSés SZEREPJÁTÉK VERSENY 0309biztmás

download report

Transcript CSOPRTFEJLÕDÉSés SZEREPJÁTÉK VERSENY 0309biztmás

CSOPORTFEJL

Ő

DÉS ÉS SZEREPJÁTÉK

A TEAMÉPÍTÉS FOLYAMATA

by SzaD

A team-építés modellje

Bass és Ryterband csoportfejlődési és életciklus modellje:

Kölcsönös elfogadás és a csoportszellem kialakulása.

Nyílt kommunikáció és aktív döntéshozatal.

Motivált viselkedés és termelékenység. Ellenőrzött munka és rugalmas struktúra.

A CSOPORTFEJLŐDÉS FOLYAMATA I.

    

1. fázis: Tájékozódás Súlyponti feladatok: A csoporttagok információt gyűjtenek a megoldandó feladat természetéről, jellegéről.

Próbálják tisztázni a csoportcélokat és kölcsönösen kiegészítik egymás elképzeléseit.

Felvázolják az elkövetkező időszak elvárt cselekményeit.

   

Tipikus reakciók: A csoporttagok felismervén az elvárt viselkedési módok lényegét, amelyek ideális esetben megkönnyítik a feladat teljesítését. Keresik az ideális munkamegosztás lehetőségét és a feladat által megkívánt interakciós formákat. Multi-kulturális team-ek esetében e fázis általában sok nehézséggel jár együtt, a felfogások nagyon eltérő jellege miatt.

A CSOPORTFEJLŐDÉS FOLYAMATA II.

  

2. fázis: Újraértelmezés Súlyponti feladatok: A csoportok elfogadván a feladatot és kifejezik elkötelezettségüket a végrehajtás mellett. A határidők megvitatásakor merülhetnek fel az első zavarok, amelyek a résztvevők nem azonos elkötelezettségéből származnak.

 

Tipikus reakciók: A csoporton belül a megegyezés hiányából fakadóan olyan reakciók származhatnak, amelyek konfliktusok forrásaivá válhatnak. Gyakran próbálják a munkaráfordításokat eredendően csökkenteni, vagy a végrehajtandó feladatokat egyszerűsíteni. Fontos vezetői feladat ezen kezdő konfliktuscsírák oldása.

A CSOPORTFEJLŐDÉS FOLYAMATA III.

     

3. fázis: Koordinálás Súlyponti feladatok: A feladatmegoldáshoz kötődő viták, az alternatívák kialakítása és a szükséges akciók megtervezése történik itt.

A team-tagok világosan felismerik a feladatmegoldáshoz kapcsolódó eltérő emocionális kötöttségeiket.

A csoportvitákban való aktivitás szintje, az új és új feladatmegoldáshoz kötődő érzelmi azonosulás ingadozása jellemző tényezője e szakasznak.

Ha a meg nem értés is folytatódik, akkor általában a csoporton belüli információcsere lassul le, így lényeges információk elzárva maradnak.

 

Tipikus reakciók: Ha a résztvevők tisztázzák és feloldják nézeteltéréseiket és nyitott információáramlást tudnak biztosítani, akkor javul a csoport-kohézió. Gyakran a csoport nem képes erre a szintre eljutni, ennek eredményeként elindul a dezintegrálódás.

A CSOPORTFEJLŐDÉS FOLYAMATA IV.

    

4. fázis: Formalizálódás Súlyponti feladatok: A csoport elkötelezi magát a végső megoldások mellett és próbálja a környezetét is befolyásolni saját döntése mellett.

Tipikus reakciók: Akkor hatékony a munka, ha mindenki a team beli szerepének megfelelően, tapasztalataival és a követelményekkel összhangban cselekszik. Ellenkező esetben megindul a csoportközi kapcsolatok fellazulása, szélsőséges esetben ez elvezethet a team feloszlásához.

Fejlődési fázisok

1. fázis: Tájékozódás – formálódás

Információgyűjtés. Próbálják tisztázni a csoportcélokat. Kölcsönösen kiegészítik egymás elképzeléseit. Felvázolják a következő időszak várt cselekményeit. Az egyén igyekszik jó benyomást kelteni és toleráns másokkal szemben.

Fejlődési fázisok

2

. fázis: Újraértelmezés – kezdeti viharok

Elfogadják a feladatot, kifejezik elkötelezettségüket. Az első zavarok.

Akciók indulnak a feladat újraértelmezésére, a munkamegosztás átalakítására. Kezd körvonalazódni a leendő informális vezető portréja. A konfliktusok sikeres kezelése esetén jó csoportstruktúra, magas tűrőképesség.

Fejlődési fázisok

        

3. fázis: Koordinálás – normák elfogadása

Az alternatívák kialakítása.

A szükséges akciók megtervezése. Felismerik az eltérő emocionális kötöttségeiket. Ha a meg nem értés folytatódik, az információcsere lelassul. Kialakulnak a saját normák.

A tagság megtanul együttműködni. Az egyén motivációs problémái megoldódnak. Ha feloldják nézeteltéréseiket, javul a csoportkohézió.

Ha nem, akkor elindul a dezintegrálódás.

Fejlődési fázisok

4. fázis: Formalizálódás

    Stabil és hatékony csoportstruktúra jön létre.

A csoport elkötelezi magát a végső megoldások mellett Próbálja a környezetét döntése mellett.

befolyásolni saját Hatékony, ha mindenki a team-beli szerepének megfelelően cselekszik.

Ellenkező esetben megindul a csoportközi kapcsolatok fellazulása, ez elvezethet a team feloszlásához.

A CSOPORTMUNKA SZERKEZETE I.

A nominális keretek:

táplálják a tartalmi munkavégzést,

a saját tévedések felismerését és a tévutak átgondolását,

nehezítik vagy ellehetetlenítik a koordinációt,

akadályozzák a konfliktusok feloldását.

A CSOPORTMUNKA SZERKEZETE II.

Az interakció:

ösztönzi az egyéni értékek felmutatását,

biztosítja az összehangolódás kereteit,

vezetői beavatkozások révén korlátozza az egyén mozgásterét.

A CSOPORTMUNKA SZERKEZETE III.

    

Az összetett kombinált akció:

támogatja a kölcsönös bizalom elmélyülését, a prioritások egységes kezelését, értelmezését, egymás értékeinek felismerését, keretbe foglalja a véleményegyeztetés konfliktusoktól sem mentes folyamatát.

Saját termékei vásárlója Középvezetô

SZEREPKÉSZLET

Rangidôs munkatárs A technológiai részleg tagja Barátai a beosztottjai Szakszervezeti aktivista A gyári zenekar titkára Informális csoportvezetô Több probléma megoldó team tagja 12 beosztott vezetôje

Funkcionális szerep tipológia

     

Feladat-orientált szerep: Betöltőjének viselkedését a feladat- és a célteljesítésre való koncentrálás határozza meg.

Csoport-orientált szerep: Betöltője erőfeszítéseit a csoport együttműködésének javítására és a közös tennivalók megvalósítására koncentrálja.

Egyén-orientált szerep: A saját megelégedettség, önkifejezés, önmegvalósítás áll a szerep betöltője viselkedésének középpontjában.

SZEREP-STRUKTÚRA

       

Elvárt szerep: Amit a csoport tagjai az egyén számára sugallnak. Sok esetben már akkor körvonalazódik, amikor betöltője még ismeretlen.

Megfogalmazott szerep: Amit a társak, a vezető, az egyénhez kötődő beszélgetésekben, indirekt üzenetekben (testbeszéd), utasításokban kifejezésre juttatnak. Megértéséhez intenzív kommunikációra és nyitott személyiségre, a változásokra reagens alkatra van szükség.

Felfogott szerep: Amit az egyén az információk, tapasztalatok, késztetések alapján érzékel.

Eljátszott szerep: Amit az egyén a cselekedetein keresztül megvalósít. Ez az eljátszott szerep módosíthatja a jövőbeni elvárásokat az egyénnel szemben.

SZEREPELVÁRÁSOK

Kann elvárások:

csekély szankcióval járó követelmények (illem, jó modor).

Soll elvárások:

közösségi szankciók, szerepelvárás megsértése kiközösítéssel, kerüléssel, deviáns megbélyegzéssel jár.

Muss elvárások:

felrúgása büntetőjogi felelősségre vonással járhat.

társadalmi szankciók,

SZEREPKONFLIKTUSOK

Nem egyértelmű szerep: Amikor az elvárások nem tiszták . Átgondolatlan, ötletszerű munkamegosztás jön létre a csoporton belül. Sok esetben ez abból származik, hogy a csoport célja, feladata, küldetése is bizonytalan, így az egyénre vonatkozó, ebből leszármaztatható következmények is ködösek, megfoghatatlanok.

Félreértett szerep: Amikor az elvárásokat közvetítő vezetők vagy társak rossz üzeneteket küldenek, félreérthető utasításokat adnak vagy nem következetesek. Az egyén így nem ismerheti meg a valódi elvárásokat.

Szerepkonfliktusok I.:

Szerepközi konfliktusok:

Amikor a több szerepet viselő egyénnél a szerepek aktuális elvárásai ütköznek.

Szerepen belüli konfliktusok:

Amikor az együttműködők nem egyeztetik elvárásaikat, így egy egy szereppel szemben eltérő elvárásaik vannak.

Küldetési konfliktusok:

Amikor következetlenség miatt változnak időről-időre az elvárások.

Szerepkonfliktusok II.:

Személyes szerep konfliktusok:

Amikor az elvárások és az egyén tudása, képességei vagy egyéni ambíciói nincsenek összhangban.

A konfliktusok feloldási lehetősége alapvetően a vezető kezében van. Tartós fennmaradásuk növeli az egyén pszichikus terhelését, rontják a közösségi szellemet, csökkentik a teljesítőképességet, gyorsítják a csoport felbomlását, a stáb cserélődését.

Szereptúlterhelés:

Amikor tévesen megfogalmazott elvárások miatt, lehetetlen a szerep hatékony betöltése, mert nyilvánvalóan túlméretezett feladatról van szó, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban.

EGYÉNI KONFLIKTUS OLDÓ REAKCIÓK I.

Elfojtás: A környezeti normák tiltásai megakadályozzák valamely vágy kiélését. Az egyén próbálja az ezekhez kötődő vágyait nem létezőként kezelni. Ennek hatására a tagadó álláspont viselkedés válik meghatározóvá. A sikertelen elfojtás neurotikus tüneteket válthat ki.

Racionalizálás: Az egyén saját viselkedése alátámasztására, magyarázatára ésszerű vagy ésszerűnek látszó érveket, keretet, ideológiai alapot talál ki. Az egyén saját magát próbálja megnyugtatni az ésszerűnek tűnő magyarázatokkal.

EGYÉNI KONFLIKTUS OLDÓ REAKCIÓK II.

Indulatátvitel: Pozitív vagy negatív indulatokat olyan személyre irányítunk, aki a konfliktusban nem érdekelt, védtelen vagy semleges személy.

Nem ő a valódi célpont, csupán kívülállása folytán nem kell retorziótól tartanunk reakciónk hatására.

Menekülés: A konfliktus formális feloldása, a feszültséget indukáló helyzetből való fizikai eltávolodás.

Projekció (kivetítés): A szorongást kiváltó konfliktus alapproblémáit másoknak, általában a külvilágnak tulajdonítja és annak szereplőit ellenségnek tekinti. Ez lesz aztán a kreált ideológiai alapja az előítéleteinek, az agresszív viselkedésnek

SZEMÉLYISÉG PROFIL I.

Domináns viselkedés:

    

mások befolyásolására törekszik, aktív, kezdeményező, fölény helyzet kivívását fontosnak tartja, nem mentes az agresszivitástól, az együttműködés megteremtése érdekében erőfeszítéseket vállal.

SZEMÉLYISÉG PROFIL II.

    

Szociábilis viselkedés: érzelmileg is azonosul a feladattal, másokat is pozitív irányba befolyásol, tekintettel van mások helyzetére, a visszahúzódásokat segíti görcseik feloldásában.

SZEMÉLYISÉG PROFIL III.

Emocionális viselkedés:

érzelmi állapotát kifejezésre juttatja,

fontosnak tartja saját személye elfogadását,

mások érzelmére nincs tekintettel,

könnyen megsértődik és visszahúzódóvá válik.

SZEMÉLYISÉG PROFIL IV.

Racionális viselkedés:

logikus érvek rendszerében gondolkodik,

érzelmi megnyilvánulástól tartózkodik és másokéra sem reagál,

tárgyszerű, kiszámítható.

SZEMÉLYISÉG PROFIL V.

Originális viselkedés:

keresi az újszerű megoldásokat,

racionális alapon kezdeményez,

összefüggéseket keres és másoknak is bemutatja azokat.

SZEMÉLYISÉG PROFIL VI.

Passzív viselkedés:

periférián mozog,

megfigyelőként éli meg a közös munkát.

társas helyzetben nem tud vagy nem akar aktivizálódni,

A KONFLIKTUS KEZELÉS ALAPJAI

Te ljesí tmén y pot.

magas II.

alacson y Kommu nik áció hatékonysága I.

alacson y magas opt.

II.

III.

magas Konflik tus szi nt alacson y I.

alacson y - rugalmatlanság - apátia - a ruti n "u ralma" opt.

- k likk ek cs atája - k oordinálatlan ság - célrat artás hián ya III.

magas Konflik tus szi nt

Az eredményes konfliktuskezelés néhány alapszabályai a következő

a konfliktusban érintettek és/vagy érdekeltek hálózatának rekonstruálása, a szereplők pozitív motiválása a saját szerep újraértékelésében, a változtatási szándék felkeltése, a kölcsönös elfogadás határainak feltárása, kommunikáció javítása, nyitottság fokozása, optimális feszültségszint fenntartása, kedvező légkör biztosítása, tükörkép felmutatása.

Konfliktus rács

e k r e S z e m é l y y e l f i g e m f o r d í t o t t - nézeteltérések elsimít ása - felszíni harmónia fenntartása - semlegesség látszat a - sáncok mögé bújás (egyéni konfliktus elkerülésére - kétely ek, érzések, fenntartások gondos vizsgálata, - érvény es-hatékony p roblémamegoldás - Közép utas megoldások - "Járható utak" kiválasztása - hatalom iránti lojalitás által elnyomott konfliktusok - önkény es döntések (vezetôi) révén lezárt viták E r e d m é n y e s s é g r e f o r d í t o t t f i g y e l e m

Konfliktuskezelő stratégiák

   

A versenyhelyzetből vagy ismerethiányból adódó csoport konfliktusok csökkentésének módszerei

Közös célok keresése, amely irányába a kommunikáció megindulhat.

Közös ellenfél keresése.

Tárgyalási stratégia kidolgozása.

Magasabb rendű cél kitűzése.

Laboratóriumi oktatás (konfliktusok generálása, átélése).

Csoportok közötti konfliktusok megelőzése

   

Szervezeti hatékonyság primátusának fenntartása a csoport hatékonyságra való törekvés mellett. Nem az egyedi, vagy csoportos hozzájárulást kell mérlegelni, hanem az összegzett eredmény teljesüléséhez való hozzájárulást.

Magas fokú interakció és gyakori kommunikáció feltételeinek megteremtése. A csoportok kölcsönös segítségadásának értékelése.

Tagok rotációja a csoportok között, a kölcsönös megismerés és megértés elősegítésére.

A győztes-vesztes szituáció elkerülése, a hasznosság relatív értelmezése révén.

         

BELBIN féle szereptipológia I.rész

1. Implementer – Szervező: A koncepció, a stratégia, az ötletek gyakorlati realizálója, a bevezetési akciók motorja.

2. Jó érzékkel kerüli el a nem hatékony küzdelmeket és jó érzékkel emeli ki a lényeges (erő)forrásokat.

3.

Co-Ordinátor – Összehangoló: Shaper – Kezdeményező: Erőteljes, célratörő, a társakat a hatékony feladatmegoldás irányába orientáló.

4. Plant – Ötletadó: Az ötletek embere, aki új nézőpontokat és új problémakezelési módokat képes felmutatni.

5. Resoursee Investigator - Kapcsolat építő: Jó és kiterjedt személyi kapcsolatokkal rendelkező, mozgékony személy.

BELBIN féle szereptipológia II.rész

     

6. Monitor Evaluator – Értékelő: Biztos háttérismeretekkel rendelkezik a múltról és az elérendő jövőbeni állapokról.

7. Team Worker – Csapatember: A feladatot teljesíteni kívánó, önmagát jól kontroláló, a nyílt szóváltásokat kerülő személy.

8. Completer finisher – Ellenőr: A részletek átgondolásában a részfeladatok felvállalásában élenjáró személy.

 

9. Specialist – Specialista: A tárgyi-technikai tudást megtestesítő, azt a team számára átadó, kicsit háttérbe húzódó személy.

A fenti szerepek mindegyike fontos a team számára, a konkrét arányok a csoporton belül függnek a megoldandó feladat jellegétől is.

Típus Jellemzők

Charman (CH) VEZÉR Natural leader

nyugodt

magabiztos

öntudatos

önkontrollja van

Pozitívumok Megőrzendő erősségek Megengedhető gyengeségek

 

előítéletek nélkül szívélyesen képes bánni minden potenciális partnerrel objektivitásra töreksszik

átlagos intellektus és kreatív képességek Shaper (SH) KEZDEMÉN YEZŐ Action man

érzékeny

mozgékony

dinamikus

kezdeményező

szembeszáll a nem hatékony munkával, önhittséggel

provokálására

hajlamos mások türelmetlen

irritáló viselkedésű Plant (PL) ÖTLETADÓ Ideas man Resourche Investigator KAPCSOLAT ÉPÍTŐ Contact man

egyéniség

gondolkodás

komoly nem hagyomány tisztelő

lelkes

kommunikatív

kíváncsi

szerepelni vágyó

különleges képességek birtokosa

dús képzelőerejű

okos

intellektuális alkat

képességű

jó kontaktus teremtési keresi a nyitás lehetőségeit

a kihívásokra keresi a válaszokat

részletek felismerésében

érzéketlen a praktikus gyakran a fellegekben jár

gyorsan kiábrándul a kezdeti gyors lelkesedés után

Típus

Charman (CH) VEZÉR Natural leader Shaper (SH) KEZDEMÉN YEZŐ Action man Plant (PL) ÖTLETADÓ Ideas man

Jellemzők

nyugodt

magabiztos

öntudatos

önkontrollja van

érzékeny

mozgékony

dinamikus

egyéniség

gondolkodás

komoly nem hagyomány tisztelő

Pozitívumok Megőrzendő erősségek Megengedhető gyengeségek

előítéletek nélkül szívélyesen képes bánni minden potenciális partnerrel

objektivitásra töreksszik

kezdeményező

szembeszáll a nem hatékony munkával, önhittséggel

átlagos intellektus és kreatív képességek

provokálására

hajlamos mások türelmetlen

irritáló viselkedésű

különleges képességek birtokosa

dús képzelőerejű

okos

intellektuális alkat

részletek felismerésében

érzéketlen a praktikus gyakran a fellegekben jár Resourche Investigator KAPCSOLAT ÉPÍTŐ Contact man

   

lelkes kommunikatív kíváncsi szerepelni vágyó

képességű

jó kontaktus teremtési keresi a nyitás lehetőségeit

a kihívásokra keresi a válaszokat

gyorsan kiábrándul a kezdeti gyors lelkesedés után

SHERIH:

Csoporton belüli és csoportközi viszonyok: A tábori kísérleti kutatás

 A KÍSÉRLETEK ÁLTALÁNOS TERVE: – – –

olyan egyéneket választottunk ki kísérleti személyeknek, akik között semmiféle előzetes személyközi kapcsolat nem volt, a kísérleteket teljesen elszigetelt táborhelyeken bonyolítottuk le, ahol minden a kísérlet programjának szolgálatában állt, az egymást követő szakaszokban vagy időegységekben előre megállapított rendszer szerint változtathattuk a kísérleti feltételeket.

A csoportközi kísérletek egymás utáni szakaszaiban bekövetkező események sora Szakasz I.

II.

Kísérlet Csoportképződés Spontán személyközi választások Két csoportra való önkényes felosztás meghatározott szempontok figyelembevételével Csoportközi konfliktus Győzelemmel, illetőleg vereséggel járó verseny Az egyes csoportok előre tervbe vett frusztrációja A konfliktus enyhítése Közös ellenség, egyéni tevékenység, felnőtt beavatkozás Kölcsönös függőséget nélkülöző érintkezés Fölérendelt célok sorsa X X X X X X X X X X X X X X III.

A KÍSÉRLETI SZEMÉLYEK KIVÁLASZTÁSA

Olyan kísérleti személyeket kellett keresnünk, akik:

a kísérlet időtartama alatt természetesnek tartják a tárborozást,

szívesen vesznek részt benne,

és nemigen érdeklődnek a táboron kívüli tevékenységek iránt. A serdülőkor küszöbére éppen hogy elérkezett fiúkat választottak (akik 11 12 évesek voltak).

TÁBORI AKTIVITÁSOK

Csoportos tevékenységek Baseball 20 Amerikai futball 14 Futball Kézilabda 5 12 Egyéb tevékenységek Természetjárás 20 Úszás 13 horgászás Asztalitenisz 7 9

Tábori szociogram

A versengés hatásai I.

     

A versengő csoporton belül: Csoporton belüli kapcsolat szorosabbá válik, a tagság zárja sorait és jórészt eltemeti belső nézeteltéréseit.

A csoport légkörét informális elemek határozzák meg.

A vezetés mintái a demokratizálódás helyett az autokratikus irányába tolódik el; a csoporttagok tűrőképessége nő.

A csoport erőteljesen strukturálódik és szervezetté válik.

A csoport erőteljes lojalitást és konformitást követel tagjaitól.

A versengés hatásai II.

     

A versengő csoportok között: A csoportok nem „semleges” stáboknak, hanem „ellenségnek” tekintik egymást.

A csoport a gyengéit tagadja, erősségeit túlértékeli.

Negatív - múltbeli konfliktusokból származó sztereotípiák érvényesítése egymással szemben.

Csoportközi interakció és kommunikáció csökken.

Interakciós kényszerben saját álláspontjuk megerősítését keresik.

CSOPORT STRUKTÚRA

A struktúra a csoport egyenlőtlenségi rendszere, melyben minden csoporttagnak sajátos státusza van, külön-külön : 

Munkamegosztási struktúra

Hatalmi struktúra

Információ struktúra

Érzelmi struktúra

keretei között.

Babszem szindróma

 Babszem gyűjtés a mezőn  Mindenki perselybe gyűjt  Átvilágítás és becslés  Ugyanazt az egy preparált persely mutatták  Csak azt tudták, hogy csapattag vagy ellenség gyűjtését látják  Alábecslés c. túlbecslés

Negatív sztereotípiák

 Három pozitív (bátor, kemény, barátságos) és három negatív volt (gyáva, stréber, pacafejű) tulajdonság mérése  Mindegyik tulajdonságot ötfokú skála mentén kellett értékelni, amelynek egyik végpontja az volt, hogy “mindegyikük…”, a másik végpontja pedig az volt, hogy “senki se… közülük”.

A versengés hatásai III.

A győztes csoportban:

csoportkohézió növekszik,

„jólét” vagy „jóllakottság” állapota (harci kedv ellobbanása) alakul ki,

egyéni igények kielégítése kerül előtérbe a feladatteljesítés helyett,

önelégültség vesz erőt a csapaton.

A versengés hatásai IV.

      

A vesztes csoport változásai: a vereség elbagatellizálása, megmagyarázása, revans provokálása, a csoport felmorzsolódik, megoldatlan belső konfliktusok felszínre törnek, mások hibáztatása, alacsony szintű belső kooperatív hajlam, értékrend átalakulása.

FORMÁLIS – INFORMÁLIS VEZETÉS

A team vezetőjének akár formális, akár informális vezetőről van szó, mindig látnia kell azt, hogy:

a formális vezető előnyösebb helyzetben van a teljesítmény befolyásolása terén, hiszen a direkt elismerés lehetősége, mint mozgósító erő jelenik meg az egyén előtt;

az informális vezetés viszont, a munkastílus, az értékrend formálásában, a csoportkapcsolatok minőségének javításában rendelkezik előnnyel, hiszen a csoport érzelmi életét pont az indirekt beavatkozások révén tudja javítani.

Vezetői beavatkozás a csoportfejlődésbe

Szakasz KEZDETI PANASZKODÁS 1.

2.

3.

Reakció függő panaszkodás, lojalitás, önelégültség

Alcsoportok autonómia meg teremtése

Beavatkozás autonómia törekvések támogatása KORAIAKTÍV BEKAPCSOLÓDÁS 1.

2.

hősies magatartás, elfogadó magatartás

csalódottak, kiábrándultak

ambíciók felkeltése KONFRONTÁCIÓ INTERNALIZÁLÁS ELKÜLÖNÜLÉS ÉS BEFEJEZŐ ÁTTEKINTÉS 1.

2.

3.

zendülés és panaszkodás, függetlenedés, szorongás és visszahúzódás

a „hősök” kiválása 1.

1.

2.

3.

aktív bekapcsolódás depresszió, tagadás, felelősség áthárítás + panaszkodás

a „bűnbakok” ki válása

konfliktus feltárása és feloldása

 

pszichológiai teher mentesítés gyors feloszlatás

A vezető és a csoport hatékonyságát befolyásoló pszichológiai tényezők

Beavatkozások módja Kulcsszó KATARZIS KATALÍZIS SZEMBESÍTÉS ELŐÍRÁS

érzelmi megtisztulás

az észlelés megjavítása

válaszadás Ajánlás, ha...

a felgyülemlett érzések eltorlaszolják egymás útját (gondolatcselekvés)

a rossz kommunikáció miatt senki nem tudja mi történik

értékazonosítás

a rejtett értékeket nem sikerül a figyelem középpontjába helyezni

holtpont van (reménytelenség, kétségbeesés) és a negatív következményeket el akarom kerülni ELMÉLET

fogalmilag megalapozott belátás

hajlandók a résztvevők a diagnózis felállítására és elméleti alapokon keresik a kivezető utat

A team tagok elvárásai a vezetővel kapcsolatban

    

Elvárják, hogy magán hordozza a csoport specifikus jegyeit. Múltbeli csoportoktól való különbözőségre törekszenek és külső jegyekben is kifejezik ezt.

Elvárják, hogy a csoporthoz való tartozást kinyilvánítsa, érzékenységet tanúsítson a csoportszokások felismerésében.

Előnybe részesítik azokat a vezetőket, akik növelik a csoport tekintélyét.

A csoportideált közelítse meg a vezető személyisége.

A csoporttól való különbözőséget is értékelik, negatív irányú eltérést is erőteljesen kívánnak, az elfojtott vágyak beteljesítését honorálják (bátorság, ellentmondás).

A VEZETŐI BEAVATKOZÁS HATÉKONYSÁGA

Zárt pr.

Feladat típusa Ny itott pr.

Feladat o.

Vezetô orientációja Kapcsolat o.

Tag o.

HATÉKONY SÁG alacsony st.

semleges st.

Vezetô státusza magas st.

         

A hatékony team jellemzői:

Megérti és elfogadja, hogy nemcsak vezetője, hanem tagja is a csoportnak.

Mindenkivel „fair” módon és következetesen jár el.

Hisz abban, hogy a csoport minden tagja jó munkát akar végezni.

Abból az alapállásból indul ki, hogy mindenki őszinte, nyitott és azt csinálják, amit mondanak.

Minden csoporttagot egyéniségként kezel és törődik velük.

Bízik abban, hogy az elvégzett munka sikeres lesz.

Úgy cselekszik mindig, ahogy azt másoktól is elvárja.

Saját maga és társai számára keresi és biztosítja a fejlődési lehetőséget.

Nem hagyatkozik a pozícióból származó distanciális előnyökre, hanem segítőkész.

Kimutatja támogatását és közönségvállalási készségét nehéz helyzetekben is.