Transcript pps
Slide 1
Konfliktusok pedagógiája
Szekszárdi Júlia
2013
Slide 2
A konfliktuspedagógia
alapelvei
Az interdiszciplináris megközelítés elve
A pedagógiai adaptálás kötelezettsége
A konfliktus folyamatjellegének elve
A gyakorlatra orientáltság elve
A reflektivitás jelentőségének aktuális
erősödése
Slide 3
A konfliktus megközelítésének
módjai
A tekintélyszemély(ek)
szempontjából (tekintélyelvű)
A gyermek, a kliens oldaláról
(gyermekközpontú)
Az érintettek interakcióját központba
helyezve
Slide 4
Miért vált a konfliktus a pedagógiai
elméletben elfogadott kategóriává? 1
– Nincs a társadalom által visszaigazolt
érték-és normarendszer
– Nincs biztos jövőkép
– Nem létezik a pozícióból eredő
megdönthetetlen autoritás
Slide 5
Miért vált a konfliktus a mindennapi
életben elfogadott kategóriává? 2.
A gyermekközpontú szemlélet megrendülése
A gyermekkor eltűnése (halála?)
Kiporciózhatatlan és kontrollálhatatlan
információk (családi válságok, média
virtuális világ)
A felnőtt (nevelő) biztonsága megrendült.
Slide 6
Miért vált a konfliktus pedagógiai
kategóriává 3.
Átalakul az emberi
gondolkodásmód.
A bal agyfélteke
erős dominanciája
visszaszorul
A jobb agyféltekére
érkező ingerek
mennyisége nő
Slide 7
Hol a stafétabot?
Korábban: hiányállapot, célja a
felnőttlét „filiszter leszek magam is”
Ma: a felnőtt is az állandó változás
állapotában van (elmarad a
„beavatás”)
Végtelen gyermekkor – élethosszig
való tanulás
Digitális kor: változásban a generációk
közötti kapcsolat
Slide 8
Milyenek a fiatalok?
„A mai fiatalság velejéig romlott,
gonosz, istentelen és lusta.
Sohasem lesz olyan, amilyennek
az ifjúságnak lennie kell, és
képtelen lesz kultúránk
megőrzésére.”
Egy 3000 éves babiloni
agyagtábláról…
Slide 9
A generációk közötti interakció
nehézségei
Slide 10
Digitális dédi
Slide 11
Fiatalok 1980-ban és 2013-ban
Slide 12
Harcban egymással
Slide 13
A konfliktus tekintélyelvű
megközelítése
A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek
A problémakezelés módja: jutalmazás,
meggyőzés, szankcionálás
Értékek: normakövetés, következetesség,
határozottság, feltétlen engedelmesség
Nevelői cél: egy határozott érték- és
normarendszer elfogadtatása
Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség
Slide 14
A tekintélyről
Pozicióból és személyiségből fakadó
tekintély
A kontroll szerepének növekedése
A támogatás és a kontroll
egyensúlyára törekvés
A pedagógus személyisége
(hitelesség, stabilitás, biztonságérzet
nyújtása)
Slide 15
Slide 16
A konfliktus gyermekközpontú
megközelítése
A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes
jelenség
Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt
között
A problémakezelés módja: irányított dialógus
Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek,
szükségletek, jogok
Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori
sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a
gyermekben rejlő lehetőségeket
Slide 17
A konfliktus interakciót
hangsúlyozó megközelítése
A konfliktus szükségszerűen előforduló,
hasznosítható jelenség
Kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló,
demokratikus kapcsolat
A konfliktuskezelés a felek interakciójának része
Értékek: felelősség, kölcsönösség,
kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás
Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális
megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)
Slide 18
A „netgeneráció”
„Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001)
A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban, a
gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak
Neurológiai következmény:
–
a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb agyfélteke
jelentősége nő
Társadalmi következmény:
1.
2.
merőben eltérő képességprofilok a generációk között
a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél kompetensebbnek
mutatkoznak – „fordított szocializáció”!
Slide 19
A konfliktusok fajtái 1.
.
o Tartalom szerint:
o Igény és értékkonfliktus (Thomas
Gordon)
o Realisztikus és hamis konfliktus (CsehSzombathy László)
o Intenzitás szerint
o nézeteltérés
o összecsapás
o végső összecsapás
Slide 20
A konfliktusok fajtái 2.
.
o A konfliktus relevanciája szerint
látszat-,
perem-,
központi,
extrém (Georg E. Becker)
o A bekövetkezés indoka szerint
o szükségszerű
o elkerülhető (elkerülendő)
o szükséges (kívánatos)
Slide 21
A konfliktusok fajtái 3
.
o A megjelenés formája szerint:
o nyílt
o rejtett (lappangó)
o vegyes (nyílt és rejtett szakaszokkal)
o Hatás, következmény szerint:
o konstruktív
o destruktív (Morton Deutsch)
Slide 22
Konfliktusok a pedagógiai
gyakorlatban
I. Személyes jellegű (részben az intim
szférába tartozó) konfliktusok
II. A pedagógus részes a konfliktusnak
(kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel,
szülőkkel)
III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve
találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a
diákok között, a tanulócsoportban; a diákok
egyéb konfliktusai a családban, baráti körben
stb.)
IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a
társadalomban, a világban előfordulók)
Slide 23
A pedagógus teendői a
különböző konfliktusokban
I. Önismeret, mentálhigiénés állapot
biztosítása, személyiség stabilizálása
II. Kezdeményező, aktívan reagáló,
passzívan elszenvedő
III. Megfigyelés, beavatkozás (hatalmi
szóval intézkedik, bíráskodik, tanácsot ad,
facilitál, mediál)
IV. Szemléletformálás, konfliktuskezelési
technikák gyakorlása, szociális tanulás,
politikai szocializáció segítse
Slide 24
A konfliktus pedagógiai funkciói
Jelző érték (eredményvizsgálati funkció)
Megbeszélési, tisztázási alkalom
(kommunikációs funkció)
Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció)
Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció)
Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani
funkció)
Slide 25
A konfliktuskezelés őstípusai
Kard által vész, ki kardot ragad
(kölcsönösség, törvényesség)
Aki megdob kővel, dobd vissza
kenyérrel (szeretet, irgalom,
megbocsátás)
Szemet szemért fogat fogért
(bosszú, vendetta)
Slide 26
Konfliktuskezelő stratégiák
Az önérvényesítés és az önfeladás
dimenziójában
1) Önérvényesítő (versengő)
2) Önfeladó (alkalmazkodó)
3) Elkerülő
4) Kompromisszumkereső
5) Problémamegoldó
(Filley)
Slide 27
A konfliktusmegoldás egy
tanár által vezérelt modellje
A probléma tudatosítása
A konfliktus relevanciájának
meghatározása
Az első reakció mérlegelése
Az okok feltárása
Szempontváltás
A megoldási lehetőségek
összegyűjtése
A megoldási lehetőségek elemzése
A megoldás koncepciójának
Slide 28
Kooperatív modell
1.Mi a
probléma?
Minden
rendben!
6. Értékelés
2. Tények és
érzelmek feltérképezése
5. A döntés
megvalósítása
4. Mérlegelés,
választás
3.Cselekvési
lehetőségek
gyűjtése
Slide 29
A kooperatív modell
alkalmazásának feltételei
A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös
bizalom, tisztelet, egyenrangúság
Indulat- és értékelésmentes légkör
Szándék és képesség az együttműködésre
Megállapodás közös szabályokban
Az együttes döntések és az ezzel járó
kockázatok közös vállalása
Slide 30
A kooperatív modell
alkalmazásának határai
A felsorolt feltételek hiánya (bizalmatlanság,
hierarchikus viszony, kommunikációs
zavarok, indulatok, elfogultság, ellenséges
légkör, erőszak stb.)
Alapvető szükségletek kielégítetlensége
Értékkonfliktusok
Slide 31
Értékek
Köznapi értelemben: számunkra fontos
anyagi és szellemi javak
Tudományos értelemben: filozófiai,
minőségi kategória, amely az adott
társadalom szociokulturális fejlődésétől
függően jelöli ki azt, ami a köztudatban
pozitív (elismert, fontos, tiszteletre méltó,
elérendő stb.)
Az értékekkel foglalkozó
tudományágak: etika, esztétika,
igazságelmélet
Slide 32
Az értékek érvényessége
Abszolutista felfogás
Relativista felfogás
Pluralizmus
Értéktagadás
Slide 33
Slide 34
Értékkonfliktusok
Hegemón világnézet –
pluralizmus
A pedagógus eszköztelensége
Az értékkonfliktusok kezelése
– Az igénykonfliktus szintjére hozni
– A tanácsadás lehetősége és korlátai
Slide 35
Erkölcs
Életszabályozó rendszer, amely segít
eligazodni abban, hogy különböző
cselekvési alternatívák közül mit
válasszunk annak érdekében, hogy a jó
felé haladjunk.
Az erkölcsi értékek és hitek relatívak,
és a pluralista közösségek arra az
alapelvre épülnek, hogy az egyénnek
joga van saját értékeihez és
meggyőződéseihez, amennyiben azok
nem korlátozzák mások törvényes
jogait.
Slide 36
Erkölcsi szabályok
Az emberi együttműködés, az
emberséges együttélés szabályai,
amelyeket valamely közösség tagjai
általában elismertek, s magukra
nézve kötelezőnek tekintenek
(történelmi koronként, kultúránként
eltérők)
Heteronóm és autonóm erkölcs
Slide 37
Jog
Az emberi együttélés, az egyén
egzisztenciális céljainak elérését
biztosító normarendszer, amely
törvényi úton szabályozza az
állampolgárokat.
Erkölcs és jog
Slide 38
A jogi és az erkölcsi
szabályozás
A jogi szabályokat
írásba foglalják
(procedúra)
Rögzített szankciók
Egy államban egy
jogrendszer van
A jog kívülről
szabályoz.
Az erkölcs
szabályai íratlanok
A szankcionálás
szubjektív,
esetleges
Egy országban
több erkölcsi
szabályrendszer
Belülről szabályoz
(lelkiismeret)
Slide 39
Az iskola feladat a tanulók
erkölcsi szocializációjában
Nem az iskola dolga
Külön tantárgy kell hozzá
Élethelyzetekkel való
szembesítés, dilemmahelyzetekről
folyó rendszeres vita Kohlberg, Just
Community)
Az iskola feladata: felelős
döntés képességének
kialakítása
Slide 40
Konfliktusok pedagógiája
Szekszárdi Júlia
2013
Slide 2
A konfliktuspedagógia
alapelvei
Az interdiszciplináris megközelítés elve
A pedagógiai adaptálás kötelezettsége
A konfliktus folyamatjellegének elve
A gyakorlatra orientáltság elve
A reflektivitás jelentőségének aktuális
erősödése
Slide 3
A konfliktus megközelítésének
módjai
A tekintélyszemély(ek)
szempontjából (tekintélyelvű)
A gyermek, a kliens oldaláról
(gyermekközpontú)
Az érintettek interakcióját központba
helyezve
Slide 4
Miért vált a konfliktus a pedagógiai
elméletben elfogadott kategóriává? 1
– Nincs a társadalom által visszaigazolt
érték-és normarendszer
– Nincs biztos jövőkép
– Nem létezik a pozícióból eredő
megdönthetetlen autoritás
Slide 5
Miért vált a konfliktus a mindennapi
életben elfogadott kategóriává? 2.
A gyermekközpontú szemlélet megrendülése
A gyermekkor eltűnése (halála?)
Kiporciózhatatlan és kontrollálhatatlan
információk (családi válságok, média
virtuális világ)
A felnőtt (nevelő) biztonsága megrendült.
Slide 6
Miért vált a konfliktus pedagógiai
kategóriává 3.
Átalakul az emberi
gondolkodásmód.
A bal agyfélteke
erős dominanciája
visszaszorul
A jobb agyféltekére
érkező ingerek
mennyisége nő
Slide 7
Hol a stafétabot?
Korábban: hiányállapot, célja a
felnőttlét „filiszter leszek magam is”
Ma: a felnőtt is az állandó változás
állapotában van (elmarad a
„beavatás”)
Végtelen gyermekkor – élethosszig
való tanulás
Digitális kor: változásban a generációk
közötti kapcsolat
Slide 8
Milyenek a fiatalok?
„A mai fiatalság velejéig romlott,
gonosz, istentelen és lusta.
Sohasem lesz olyan, amilyennek
az ifjúságnak lennie kell, és
képtelen lesz kultúránk
megőrzésére.”
Egy 3000 éves babiloni
agyagtábláról…
Slide 9
A generációk közötti interakció
nehézségei
Slide 10
Digitális dédi
Slide 11
Fiatalok 1980-ban és 2013-ban
Slide 12
Harcban egymással
Slide 13
A konfliktus tekintélyelvű
megközelítése
A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek
A problémakezelés módja: jutalmazás,
meggyőzés, szankcionálás
Értékek: normakövetés, következetesség,
határozottság, feltétlen engedelmesség
Nevelői cél: egy határozott érték- és
normarendszer elfogadtatása
Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség
Slide 14
A tekintélyről
Pozicióból és személyiségből fakadó
tekintély
A kontroll szerepének növekedése
A támogatás és a kontroll
egyensúlyára törekvés
A pedagógus személyisége
(hitelesség, stabilitás, biztonságérzet
nyújtása)
Slide 15
Slide 16
A konfliktus gyermekközpontú
megközelítése
A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes
jelenség
Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt
között
A problémakezelés módja: irányított dialógus
Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek,
szükségletek, jogok
Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori
sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a
gyermekben rejlő lehetőségeket
Slide 17
A konfliktus interakciót
hangsúlyozó megközelítése
A konfliktus szükségszerűen előforduló,
hasznosítható jelenség
Kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló,
demokratikus kapcsolat
A konfliktuskezelés a felek interakciójának része
Értékek: felelősség, kölcsönösség,
kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás
Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális
megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)
Slide 18
A „netgeneráció”
„Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001)
A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban, a
gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak
Neurológiai következmény:
–
a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb agyfélteke
jelentősége nő
Társadalmi következmény:
1.
2.
merőben eltérő képességprofilok a generációk között
a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél kompetensebbnek
mutatkoznak – „fordított szocializáció”!
Slide 19
A konfliktusok fajtái 1.
.
o Tartalom szerint:
o Igény és értékkonfliktus (Thomas
Gordon)
o Realisztikus és hamis konfliktus (CsehSzombathy László)
o Intenzitás szerint
o nézeteltérés
o összecsapás
o végső összecsapás
Slide 20
A konfliktusok fajtái 2.
.
o A konfliktus relevanciája szerint
látszat-,
perem-,
központi,
extrém (Georg E. Becker)
o A bekövetkezés indoka szerint
o szükségszerű
o elkerülhető (elkerülendő)
o szükséges (kívánatos)
Slide 21
A konfliktusok fajtái 3
.
o A megjelenés formája szerint:
o nyílt
o rejtett (lappangó)
o vegyes (nyílt és rejtett szakaszokkal)
o Hatás, következmény szerint:
o konstruktív
o destruktív (Morton Deutsch)
Slide 22
Konfliktusok a pedagógiai
gyakorlatban
I. Személyes jellegű (részben az intim
szférába tartozó) konfliktusok
II. A pedagógus részes a konfliktusnak
(kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel,
szülőkkel)
III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve
találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a
diákok között, a tanulócsoportban; a diákok
egyéb konfliktusai a családban, baráti körben
stb.)
IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a
társadalomban, a világban előfordulók)
Slide 23
A pedagógus teendői a
különböző konfliktusokban
I. Önismeret, mentálhigiénés állapot
biztosítása, személyiség stabilizálása
II. Kezdeményező, aktívan reagáló,
passzívan elszenvedő
III. Megfigyelés, beavatkozás (hatalmi
szóval intézkedik, bíráskodik, tanácsot ad,
facilitál, mediál)
IV. Szemléletformálás, konfliktuskezelési
technikák gyakorlása, szociális tanulás,
politikai szocializáció segítse
Slide 24
A konfliktus pedagógiai funkciói
Jelző érték (eredményvizsgálati funkció)
Megbeszélési, tisztázási alkalom
(kommunikációs funkció)
Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció)
Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció)
Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani
funkció)
Slide 25
A konfliktuskezelés őstípusai
Kard által vész, ki kardot ragad
(kölcsönösség, törvényesség)
Aki megdob kővel, dobd vissza
kenyérrel (szeretet, irgalom,
megbocsátás)
Szemet szemért fogat fogért
(bosszú, vendetta)
Slide 26
Konfliktuskezelő stratégiák
Az önérvényesítés és az önfeladás
dimenziójában
1) Önérvényesítő (versengő)
2) Önfeladó (alkalmazkodó)
3) Elkerülő
4) Kompromisszumkereső
5) Problémamegoldó
(Filley)
Slide 27
A konfliktusmegoldás egy
tanár által vezérelt modellje
A probléma tudatosítása
A konfliktus relevanciájának
meghatározása
Az első reakció mérlegelése
Az okok feltárása
Szempontváltás
A megoldási lehetőségek
összegyűjtése
A megoldási lehetőségek elemzése
A megoldás koncepciójának
Slide 28
Kooperatív modell
1.Mi a
probléma?
Minden
rendben!
6. Értékelés
2. Tények és
érzelmek feltérképezése
5. A döntés
megvalósítása
4. Mérlegelés,
választás
3.Cselekvési
lehetőségek
gyűjtése
Slide 29
A kooperatív modell
alkalmazásának feltételei
A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös
bizalom, tisztelet, egyenrangúság
Indulat- és értékelésmentes légkör
Szándék és képesség az együttműködésre
Megállapodás közös szabályokban
Az együttes döntések és az ezzel járó
kockázatok közös vállalása
Slide 30
A kooperatív modell
alkalmazásának határai
A felsorolt feltételek hiánya (bizalmatlanság,
hierarchikus viszony, kommunikációs
zavarok, indulatok, elfogultság, ellenséges
légkör, erőszak stb.)
Alapvető szükségletek kielégítetlensége
Értékkonfliktusok
Slide 31
Értékek
Köznapi értelemben: számunkra fontos
anyagi és szellemi javak
Tudományos értelemben: filozófiai,
minőségi kategória, amely az adott
társadalom szociokulturális fejlődésétől
függően jelöli ki azt, ami a köztudatban
pozitív (elismert, fontos, tiszteletre méltó,
elérendő stb.)
Az értékekkel foglalkozó
tudományágak: etika, esztétika,
igazságelmélet
Slide 32
Az értékek érvényessége
Abszolutista felfogás
Relativista felfogás
Pluralizmus
Értéktagadás
Slide 33
Slide 34
Értékkonfliktusok
Hegemón világnézet –
pluralizmus
A pedagógus eszköztelensége
Az értékkonfliktusok kezelése
– Az igénykonfliktus szintjére hozni
– A tanácsadás lehetősége és korlátai
Slide 35
Erkölcs
Életszabályozó rendszer, amely segít
eligazodni abban, hogy különböző
cselekvési alternatívák közül mit
válasszunk annak érdekében, hogy a jó
felé haladjunk.
Az erkölcsi értékek és hitek relatívak,
és a pluralista közösségek arra az
alapelvre épülnek, hogy az egyénnek
joga van saját értékeihez és
meggyőződéseihez, amennyiben azok
nem korlátozzák mások törvényes
jogait.
Slide 36
Erkölcsi szabályok
Az emberi együttműködés, az
emberséges együttélés szabályai,
amelyeket valamely közösség tagjai
általában elismertek, s magukra
nézve kötelezőnek tekintenek
(történelmi koronként, kultúránként
eltérők)
Heteronóm és autonóm erkölcs
Slide 37
Jog
Az emberi együttélés, az egyén
egzisztenciális céljainak elérését
biztosító normarendszer, amely
törvényi úton szabályozza az
állampolgárokat.
Erkölcs és jog
Slide 38
A jogi és az erkölcsi
szabályozás
A jogi szabályokat
írásba foglalják
(procedúra)
Rögzített szankciók
Egy államban egy
jogrendszer van
A jog kívülről
szabályoz.
Az erkölcs
szabályai íratlanok
A szankcionálás
szubjektív,
esetleges
Egy országban
több erkölcsi
szabályrendszer
Belülről szabályoz
(lelkiismeret)
Slide 39
Az iskola feladat a tanulók
erkölcsi szocializációjában
Nem az iskola dolga
Külön tantárgy kell hozzá
Élethelyzetekkel való
szembesítés, dilemmahelyzetekről
folyó rendszeres vita Kohlberg, Just
Community)
Az iskola feladata: felelős
döntés képességének
kialakítása
Slide 40