Transcript 4. Szűk tartományú elméletek

Szűk tartományú elméletek
Csak bizonyos tartalmi köröket ölel fel az
elmélet, azaz a viselkedés szűkebb
tartományának magyarázatára korlátozódik.
Speciálisabb, körülhatároltabb területtel
foglalkoznak, mint a személyiség egésze.
Kontrollhely
• Rotter, 1954
• Külső-belső kontroll
attitűd kontinuum
• Tanult elvárás
• Mérése:I-E-skála
• Kapcsolata a
pszichés egészséggel
• Seligman: „tanult
tehetetlenség”
belső
kontroll
külső
kontroll
•„Én irányítom
az életemet!”
•függetlenebb
•dominánsabb
•törekvőbb
•kitartóbb
•hatékonyabb
•„Ami velem
történik, nem
rajtam múlik.”
•passzívabb
•szorongóbb
•Elnyomott
kisebbségek
jellemzője is!
Kontrollhely mérése: I-E skála
(példák)
Erősen hiszem, hogy
1. a) Sok emberről elmondhatjuk, hogy a körülmények
áldozata.
b) Az emberek nagyrészt maguknak köszönhetik, ami
történik velük.
2. a) Sok rosszul sikerült dolog az ember életében
nagyrészt a balszerencsének tulajdonítható.
b) Az emberek balszerencséjét az általuk elkövetett
hibák okozzák.
28. a) Rajtam múlik, hogy mi történik velem.
b) Néha úgy érzem, hogy nem tudom eléggé kézben
tartani az életem alakulását.
Mezőfüggőség
• Witkin és munkatársai
• Észlelési sajátosság → kognitív, társas
stílus
Mérési módszerei:
• Dőlt szoba-dőlt szék készülék
• Rúd és keret teszt
• Elrejtett figurák teszt
Differenciáltság és kapcsolódó
személyiség-jellemzők
Mezőfüggetlen
(tagolt, differenciált)
Mezőfüggő (globális,
differenciálatlan)
•Világos elképzelése van saját
viselkedéséről, szükségleteiről,
jellemvonásairól, és világosan elkülöníti
ezeket másokétól.
•Véleményéhez makacsul ragaszkodik
•Kisebb tetszés-igény jellemzi
•Kevésbé kitárulkozó, kevésbé közlékeny
•Foglalkozása: matematikus, mérnök,
elméleti pszichológus
•Elhárítás: szelektívebb, pl. reakcióképzés,
intellektualizálás
•Nagyobb hatással van attitűdjeinek
alakulására a társas befolyás, kevésbé
bízza magát saját ítéleteire.
•Társas helyzetekben inkább bizonytalan,
mások véleménye a referencia számára
•Tetszés-igénye magasabb
•Közlékeny magáról és másokat is
szívesen meghallgat, mint információforrást
•Foglalkozás: pap, tanár, szociális
gondozó, klinikai pszichológus
•Elhárítás: primitívebb, pl.: tagadás,
izoláció, elfojtás
Represszió-szenzitizáció
• Bruner-Postman: perceptuális éberség,
perceptuális elhárítás (1947)
• Gordon: Szorongással szembeni
védekezés módja (1957)
• R-S-skála (Byrne, 1963)
Represszor
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Negatív élményeit elnyomja,
elhárítja
Konfliktusmentes, harmonikus
kapcsolatok iránti igény jellemzi
Agresszív indulatokkal szemben
elkerülő magatartás jellemzi
Agresszívebb, mint amilyennek
tartja magát
Erős igény a szeretetteljes, pozitív
érzelmi viszonyulásra
A szorongás vegetatív szinten
marad (alacsonyabb pontszámok
a mérésben)
Szexualitással szemben
elutasítóbb verbálisan, de
vegetatívan van izgalom
Énképe és énideálja közel azonos
Patológiás út: hisztéria
Szenzitizátor
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Negatív információk befogadására
állítódik be
Magában és másokban is
hamarabb veszi észre a negatív
viszonyulást
A szociális igényeknek nem
törekszik annyira megfelelni
Agresszióra agresszióval reagál
Agresszívebbnek látja magát, mint
amilyen valójában
Manifeszt szorongás (magasabb
pontszámok a mérésben)
Szexualitás pozitív érzelmekkel és
vegetatív izgalommal is társul
Negatív énképe van
Patológiás út: depresszió
Teljesítményszükséglet
•
•
•
•
•
•
Murray, 1938
Atkinson és McClelland
Mérése: TAT (problematikus)
Tanult, gyakoroltatható
Gyakorlati jelentőség, alkalmazhatóság!
Kritikai észrevételek
Ingerkeresés
• Ingermegvonásos helyzet
• Zuckerman
• SSS (Sensation-Seeking Scale) 1964
Pl.:
a) Néha szeretek olyasmit csinálni, ami egy
kicsit félelmetes.
b) Értelmes ember kerüli a veszélyes
tevékenységeket.