Transcript járulékváltozások

A járulékszabályok változá
2012.
Készítette: Görgei Zsolt
A Tbj. alapelvi szinten változik
• A társadalombiztosításban való részvétel –
törvényben
meghatározottak
szerint
–
továbbra is kötelező.
• A társadalombiztosítás rendszerében a
biztosított – eltérő rendelkezés hiányában – az
egyéni
felelősség
elvének
megfelelően
járulékfizetés alapján szerezhet jogot a saját
maga
és
törvényben
meghatározott
hozzátartozója javára az egyes Tb. ellátásokra.
• A pénzbeli ellátások összege - ha törvény
kivételt nem tesz – arányban áll a
biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló
járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
2
A Tbj. alapelvi szinten változik
• A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően
– a szociális biztonsághoz, valamint a testi és
lelki egészséghez való jog érvényesítése,
valamint az egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartása
érdekében
–
törvény
a
társadalombiztosítás
pénzügyi
alapjainak
költségvetését
egészben
vagy
részben
megillető olyan fizetési kötelezettséget is
megállapíthat,
amelynek
megfizetése
társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem
keletkeztet
3
Jelentősebb változások
• A járulék fogalma leszűkül, megszűnik a
társadalombiztosítási járulék.
• A
korkedvezmény-biztosítási
járulék
is
megszűnik 2013. január 01-től.
(A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről,
a korhatár előtti ellátásról és szolgálati
járandóságról szóló 2011. évi CLVII. törvény
64.§; Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám)
• Bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó.
• Magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik.
(Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV. tv. 48.§; MK 2011. évi 164.
szám)
4
Korkedvezmény-biztosítási járulék
• A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke
változatlanul 13 százalék.
• Alapja a Tbj. 4. § k) pont szerinti jövedelem,
kivéve a 21. § szerinti jövedelmeket
(járulékalapot nem képező jövedelmeket).
5
Biztosított által fizetendő járulékok
• Nyugdíjjárulék
mértéke:
10
százalék
a
járulékfizetési felső határig.
• A járulékfizetési felső határ:
évi 7.942.200 forint, napi 21.700 forint.
• Minimálbér összege: 93.000 forint
• Garantált bérminimum összege: 108.000 forint
6
Biztosított által fizetendő járulékok
• Egészségbiztosításiés
munkaerő-piaci
járulék mértéke 8,5 százalék.
• a természetbeni egészségbiztosítási járulék
mértéke 4 százalék,
• a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke
3 százalék,
• a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.
• A foglalkoztatott az „egyéni járulékokat” a Tbj.
4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. §
szerinti jövedelmét) után fizeti meg .
7
Egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel
járó jogviszony
• Megszűnik a heti 36 órás foglalkoztatással
járó munkaviszonyra tekintettel nyújtott
pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli
mentesség.
• A járulékalap után – főszabály szerint –
mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a
nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot.
• A munkaerő-piaci járulékfizetés alól történő
mentesítésre vonatkozó szabályok nem
változnak.
8
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot meg kell fizetni:
• A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az
újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás
jogcímen kifizetett juttatás, a határozott
időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a
Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése
és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján
kifizetett összeg után is.
• A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön
jogszabály szerinti prémiumévek program,
illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány
keretében járó juttatás után továbbra sem kell
fizetni.
9
Az egyházi személy utáni járulékfizetés
• Az egyházi személy után az egyház a
minimálbér alapulvételével
10% mértékű
nyugdíjjárulékot,
valamint
4%
mértékű
természetbeni egészségbiztosítási járulékot
fizet.
• A járulékot központilag, egy összegben az Art.
szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak
bevallani és megfizetni.
10
Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés
• A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj
után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett
– 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet.
• A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól
közvetlenül kapott borravaló után 15%
nyugdíjjárulékot fizethet.
11
Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés
• A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló
után
fizethető
járulékot
a
személyi
jövedelemadóról
benyújtott
bevallásában
vallja be, a bevallás benyújtására előírt
határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában
adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék
alapjáról és összegéről.
12
Vállalkozókat, vállalkozásokat
érintő változások
13
Biztosítási jogviszony, biztosítási kötelezettség
elbírálása
• A segítő családtag kikerül a biztosítottak
köréből.
• Amennyiben
a
vállalkozó
közeli
hozzátartozója
munkát
végez
a
vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt
a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi,
és
ez
biztosítási
és
járulékfizetési
kötelezettséget eredményez-e. (Bejelentés!)
• Vezető tisztségviselő Tb. jogállása változhat!
14
Vezető tisztségviselő társadalombiztosítási
jogállása
A Tbj. alkalmazásában társas vállalkozó:
• a betéti társaság, a közkereseti társaság és a
korlátolt felelősségű társaság olyan természetes
személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem
munkaviszony alapján látja el kivéve, ha a
személyes közreműködésre tekintettel a vezető
tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
(Tbj. 4. § d) 5.)
• A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján biztosítottnak
kell tekinteni a gazdasági társaság társas
vállalkozónak
nem
minősülő
vezető
tisztségviselőjét is, ha a jogviszonyban a
járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30%át eléri. (választott tisztségviselő)
15
Vezető tisztségviselő
• Nincs változás annál a betéti társaság,
közkereseti társaság és korlátolt felelősségű
társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését
munkaviszony keretében látja el.
• Ha a vezető tisztségviselés megbízás alapján
történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető
tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a
társas
vállalkozásban
egyidejűleg
más
tevékenységet is végez-e.
16
Vezető tisztségviselő
• Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag
ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a
társaságban más tevékenységet nem végez, a
megbízásra tekintettel 2012-tól már társas
vállalkozónak minősül.
• Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban
látja el, és mellette a saját társaságában
munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján
végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető
tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak
minősül,
tehát
társadalombiztosítási
szempontból a megbízást át kell minősíteni
társas vállalkozói jogviszonnyá.
17
Vezető tisztségviselő
• Ha tag a vezető tisztségviselői feladatokat
megbízás alapján végzi, és mellette a saját
társaságában ténylegesen és személyesen
közreműködik, a személyes közreműködésre
tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell
tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban
ellátott vezető tisztségviselői tevékenység
tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik
társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott
tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell
esetében alkalmazni.
18
Vezető tisztségviselő
• A betéti társaság, a közkereseti társaság és a
korlátolt felelősségű társaság természetes
személy tagjai a jövőben társas vállalkozónak
minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem
munkaviszony alapján látják el.
(pl.: a vezetést eddig 0 forintért megbízási
jogviszonyban látta el; 5.100,-Ft eü. szolg. jár.)
• Kivételt képez ez alól, ha személyes
közreműködésre
tekintettel
a
vezető
tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
19
A társas vállalkozás vezető tisztségviselője tb-i jogállásának változása 2012.
Vezető tisztség a Gt. szerint
munkaviszony
munkaviszony
megbízás
megbízás
megbízás
megbízás
A vezető tisztség ellátása
mellett a tisztségviselő a
társaság tevékenységében
A vezető tisztségviselő
személyesen közreműködik
társadalombiztosítás jogállása
(munkaviszony vagy megbízási
jogviszony vagy társas
vállalkozói jogviszony)
nincs
van (ebben az esetben
érdektelen, hogy milyen
jogviszonyban)
nincs
van (munkaviszonyban)
van (megbízás)
van (társas vállalkozó)
munkaviszony
munkaviszony
társas vállalkozó
társas vállalkozó
társas vállalkozó
a választott tisztségviselőkre
vonatkozó szabályok szerint
lesz biztosított a vezető tisztség
ellátása tekintetében (Tbj. 5.§
20
(2))
Vezető tisztségviselő
• Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége
tekintetében társas vállalkozónak minősül, a
biztosítási
kötelezettsége
a
társas
vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői
jogviszony
létrejötte
napjától
annak
megszűnése napjáig tart.
• Figyelni
kell
a
biztosítási
jogviszony
bejelentésére
Art.
szabályi
szerinti
bejelentésére (‘1041-es nyomtatvány)
21
A társas vállalkozó járulékfizetése
A biztosított társas vállalkozó
• 10% mértékű nyugdíjjárulékot,
• 8,5%
mértékű
egészségbiztosításiés
munkaerő-piaci járulékot
a
társas
vállalkozástól
személyes
közreműködésére
tekintettel
megszerzett
járulékalapot
képező
jövedelem
alapulvételével fizeti meg.
22
A társas vállalkozó járulékfizetése
• a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a
minimálbér,
• az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulék alapja havonta legalább a minimálbér
másfélszerese .
(Figyelem! a Tbj. szerinti minimálbér!)
• Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.)
• A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb
a járulékfizetési felső határig fizet.
23
Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési
kötelezettsége
• Megszűnik a kezdő egyéni vállalkozókra
vonatkozó speciális járulékfizetési szabály
A biztosított egyéni vállalkozó
• 10 % mértékűi nyugdíjjárulékot,
• 8,5 % mértékű egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot
vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a
vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az
átalányban megállapított jövedelem után fizeti
meg.
24
Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési
kötelezettsége
• a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a
minimálbér,
• az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulék alapja havonta legalább a minimálbér
másfélszerese.
• Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.)
• Az
egyéni
vállalkozó
nyugdíjjárulékot
legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.
25
Az EVA alany egyéni vállalkozó fizetési
kötelezettsége
• Az
evás
egyéni
vállalkozó
8,5
%
egészségbiztosításiés
munkaerő-piaci
járulékot, valamint 10 % nyugdíjjárulékot fizet.
• A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér,
az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulék
alapja
havonta
a
minimálbér
másfélszerese.
• Magasabb összegű Tb. ellátások megszerzése
érdekében
vállalt
magasabb
összegű
járulékalap havonta legalább a minimálbér
másfélszerese lehet. (A nyugdíjjárulékot is
meg kell fizetni a magasabb összeg után.)
26
„Másodfoglalkozású” vállalkozók
• A járulékalapok változatlanok.
• A fizetendő járulékok mértéke változik.
• A heti 36 órás foglalkoztatással járó
jogviszony mellett vállalkozói tevékenységet
folytatóknak a járulékalapot képező jövedelem
után
7 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci
járulékot kell fizetni.
27
Saját jogú nyugdíjas
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
törvény,
illetve
nemzetközi
egyezmény
alkalmazásával:
• öregségi nyugdíjban
• rehabilitációs járadékban részesül,
• Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által
folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet
alapján folyósított öregségi,
• rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
28
• Magyarországon
nyilvántartásba
vett
egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy
• növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi
járadékban részesül.
• az a személy, aki a szociális biztonsági
rendszerek
koordinálásáról
és
annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve
az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával
saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
(például
Ausztriában
állapítottak
meg
öregségi nyugdíjat)
29
•
•
•
•
Továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell
tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő
személyt:
aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
elérte (1949. évben vagy azt megelőzően
született),
életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év
jogosultsági idő alapján állapítottak meg
öregségi nyugdíjat,
az 1954. évben vagy azt megelőzően született
szolgálati nyugdíjban részesülő személyt,
a rehabilitációs járadékost.
30
•
•
•
•
A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerülnek
azok a személyek, akik 2011. december 31-éig
korengedményes nyugdíjban,
előnyugdíjban,
bányásznyugdíjban,
szolgálati nyugdíjban részesültek,
de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el
nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősül
korhatár
előtti
ellátássá,
szolgálati
járandósággá.
31
A változás érinti:
• a rokkantsági nyugdíjban,
• baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket
is,
akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs
illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek
jogosultságot
Ha a fent említett ellátásokban részesülő
személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és
öregségi
nyugdíjra
válik
jogosulttá,
társadalombiztosítási szempontból újból saját
jogú nyugdíjassá válik.
32
„Nyugdíj” mellett vállalkozói tevékenységet
folytatók
• A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a
korhatár
előtti
ellátásról
és
szolgálati
járandóságról szóló 2011. évi CLVII. Törvény
(Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám)
kiegészítő
tevékenység
minősítését
befolyásolja.
• Korhatár
előtti
öregségi
nyugdíjak
megszűnnek, új ellátási forma.
• Korábban
kiegészítő
tevékenységűnek
minősülő
vállalkozó
főfoglalkozású
biztosítottá válhat!
• Egészségügyi szolgáltatási járulék összege
havonta 6.390 forint (napi: 213 forint)
33
Rokkantsági nyugdíj rendszerének változása
• A megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (Magyar Közlöny
2011. évi 162. szám) kiegészítő tevékenység
minősítését befolyásolja.
• Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj
helyett rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági
ellátás
• Nem minősül saját jogú nyugdíjasnak a
természetes személy.
• Korábban
kiegészítő
tevékenységűnek
minősülő
vállalkozó
főfoglalkozású
biztosítottá válhat!
34
Őstermelő
• A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a
tevékenységét
a
tárgyévben
kezdő
mezőgazdasági
őstermelőt
is
–
a
minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti
meg
• a 4% természetbeni
• és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási
járulékot,
• valamint 10% mértékű nyugdíjjárulékot
(kikerült a nyugdíjbiztosítási járulék)
35
Őstermelő
• Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e
tevékenységéből
származó,
tárgyévet
megelőző évben elért bevétele nem haladja
meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági
kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt,
az őstermelői tevékenységből származó,
tárgyévet megelőző évi bevételének 20
százaléka után
• 4%
természetbeni
egészségbiztosítási
járulékot és
• 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
36
A külföldieket érintő változások
• 2012. január 1-től nem terjed ki a biztosítás a
magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett
külföldi munkáltató által Magyarország területén
foglalkoztatott,
harmadik
állam
állampolgárságával rendelkező és külföldinek
minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre
kiküldetés,
kirendelés
vagy
munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor.
• További feltétel, hogy e munkavégzés a két évet
nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem
alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az
előző
belföldi
munkavégzés
befejezésétől
számítva három év nem telt el.
37
A külföldieket érintő változások
• A 2012. január 1-je előtt megkezdett
kiküldetés,
kirendelés
és
munkaerőkölcsönzés esetén is az előzőekben leírtakat
kell alkalmazni, azzal, hogy a két éves
időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.
38
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem
kötelezett külföldi foglalkoztató Tbj. 56/A. §
• A külföldi vállalkozás a járulékalapot képező
jövedelemből
nyugdíjjárulékot,
valamint
egészségbiztosításiés
munkaerő-piaci
járulékot állapít meg és von le.
(magán-nyugdíjpéntári tagdíj megszűnt)
39
Hatály
• A módosítások 2012. január 1-jén lépnek
hatályba, de a 2012. január 10-ig juttatott
olyan
2011.
december
hónapra
járó
jövedelmeknél, melyeket a 2011. december
havi bevallásban kell szerepeltetni, még a
2011.
december
31-én
hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
40
Egészségügyi hozzájárulás
• A
27
százalékos
mértékű
egészségügyi
hozzájárulás alapja nemcsak az adóelőleg alapját
képező jövedelem, de - az egyéb feltételek
fennállása esetén - azokat a jövedelmeket is
hozzájárulás terheli, amely után adót kell fizetni.
• A kamatkedvezményből származó jövedelem
utáni eho kötelezettség alapja azonos lesz az adó
alapjával,
vagyis
a
kamatkedvezményből
származó jövedelem 1,19-szerese után kell a 27
százalék eho-t megfizetni.
• A változások nem érintik a magánszemélyt
terhelő 14 százalékos mértékű hozzájárulás
kötelezettséget.
41
Egészségügyi hozzájárulás
• Bevezetésre kerül a kifizetőt terhelő béren
kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként
meghatározott összege utáni egészségügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettség, melynek
mértéke 10 százalék. (2011. december 31-éig
mentes
volt
a
hozzájárulás
fizetési
kötelezettség alól a béren kívüli juttatás.)
42
Egészségügyi hozzájárulás
• Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második
mondata szerinti egyes meghatározott juttatás
utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás összegét az adóévet követő év
május hónapjának kötelezettségeként kell
bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési
kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap
után számított 10 százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás összege.
43