A vezetés megközelítései

Szer vez 1.előadás KSZL

Mi a vezetés?

• A „vezetni” ige jelentései pl.: irányítani; irányt, utat, célt mutatni; tevékenységet összefogni; meghatározni • Kit, mit vezetni?

pl.: vak embert; csoportot; üzletet; autót; háztartást; tréninget; kormányt; népet • Humán specialitás? Állatok esetében?

Emberszabású majmok; madarak, emlősök között vezérpéldány • Emberek esetén mióta?

Írásos emlékek, feltevések • Definíciók (szervezeti vezetés)

„Erőd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad. Most azért hallgass az én szavamra, tanácsot adok néked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek a szószólója az Isten előtt és te vidd az ügyeket Isten eleibe. És tanítsd őket a rendeletekre és a törvényekre és add tudtokra az utat, amelyen járniok kell és a tenni valót , amelyet tenniök kell. És szemelj ki magad az egész nép közül derék, istenfélő férfiakat, kik gyűlölik a haszonlesést és tedd közöttük elöljárókká, ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké. Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden időben, úgy hogy minden nagyobb ügyet te elődbe hozzanak, minden csekélyebb dologban könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák.” pedig ők ítéljenek, Gáspár fordítása, idézi Klein Sándor) így (Mózes II. könyve 18. 18-22, Károli • feladatdelegálás • vezetői funkciók: célok kitűzése eszközök meghatározása szabályozás • szervezeti struktúra létrehozása • Vezető kiválasztás szempontjai • kollektív felelősség elve

„

A kicsinyek tudták, hogy vannak nagyok.

Szerették, felemelték, aztán rettegték, végül megvetették.

Aki hűtlen, hívet nem lel.

De ha ígérete szerint cselekszik, munkája sikerül, érdeme növekszik, és a nép azt mondja rája: „A természet útját járja” „ Tao Te King 17. verse (Weöres Sándor ford.), Kr.e. 4.sz.

idézi Klein Sándor

Szervezeti vezetés definíciója

A vezetés lényege

(egy kitűzött célt) más emberek segítségével. A

vezető

: az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai elérni egy feladat megoldását • Elkötelezetten együttműködjenek vele • Egy közös cél elérése érdekében • Képességeik, tehetségük, energiáik felhasználásával.

Kiből lesz vezető?

Válaszoljon az alábbi kérdésekre!

1.

Vezető beosztásban dolgozik-e?

2./a Ha igen, akart is vezető lenni?

2./b Ha nem, szeretne az lenni?

3.

Ön szerint születni kell-e a vezetésre vagy a helyzet adja?

4.

Mit gondol, az emberek miért szeretnének vezetővé válni?

siker, presztízs; kihívás, izgalom; egzisztencia, fizetés; mások fölötti hatalom

Vezetővé válni – vezetőnek lenni Bokor Attila – Radács László felmérése 2001-től Vezetéstudomány 2006/6, fiatal felső vezetők Vezetővé válásuk: - tudatos – élvezi, önazonos - sodródás külső motiváció Sodródók: más tevékenységre vágyik, de nem kockáztat!

Tanulás: + minta: példakép, mentor értékekkel és érzelmekkel „belenövés” minta: „lenyomni” , verseny minta nélkül: magára hagyatottság

A vezetői cselekvések meghatározói Logosz = logika, Pathosz = szenvedély, Ethosz = erkölcs Angyal Ádám: A vezetés mesterfogásai, 33.old.

MŰVÉSZET Intuíció Vélemény Egyéni tapasztalat Tudomány eredményeinek alkalmazása VEZETÉS TUDOMÁNY Vezetői tulajdonságok Vezetői viselkedés Döntéshozatal Motiváció SZAKMA Tudásanyag Önellenőrzés Társadalmi ellenőrzés

A vezetés, mint szakma Irányítás: „Nem az a vezető, akinek a beosztottjai megcsinálják azt, amit ő akar, hanem az, aki eléri, hogy azt akarják csinálni, amit ő akar.” Politika: a szervezet íratlantörvényeinek felhasználása kapcsolatok, koalíciók kialakítása kompromisszumok tkp. szövetségek kötése

Sikeres vezetők jellemzői 1. A közös munkára való képesség 2. Felelősségvállalás már fiatalon 3. Eredményességre törekvés 4. Vezetői tapasztalatok fiatalkorban 5. Sokféle funkcióban szerzett tapasztalatok 6. Tárgyalási készség 7. Kockázatvállalás 8. Ötletesség Képességek: Személyiségjegyek: Tapasztalatok: 1, 6, 8 3, 7 2, 4, 5 Nagy-Britannia, felsővezetők (idézi Klein Sándor)

Mi a szervezet?

• A szervezet melyek nyílt rendszer: egészet és az egész között olyan kölcsönhatás részekből alkotnak, valamilyen logika kapcsolódnak össze (szabály), közöttük ill. a részek létezik, ugyanakkor a különállási elv is érvényesül.

áll, szerint • Emberek és eszközök együttesen alkotják • Tudatosan létrehozott és működő képződmény • Tevékenység folyik benne • A tevékenységet összehangolják • A tevékenység valamilyen együttes cél történik érdekében

Formális szervezet/1 „Közös és kifejezett (deklarált) cél érdekében, munkamegosztás alapján, a felelősségek és jogok hierarchikus elrendezésével, tervszerűen dolgozó emberek munkáját összehangoló struktúra.” (Antal-Gébler)

Formális szervezet/2 • Magas struktúra: szint – sok főnök) bürokratikus, nehézkes információáramlás (sok • Lapos struktúra: önállóbb munkavégzés, szabadabb információáramlás (kevés szint – kevés főnök)

Történeti áttekintés a vezetés tudományáról • Adam Smith • Max Weber (1723-1790): munkamegosztás hatása a temelékenységre • „ipar kapitányai” a 20.sz. elején: karizmatikus vezetők (1864-1920): bürokratikus vezetés • Frederick Winslow Taylor (1856-1915): tudományos vezetés • Henri Fayol (1841-1925: adminisztratív menedzsment • Mayo és a Human Relations , Hawthorne-i vizsgálatok (1927-1932) • Douglas McGregor • Ouchi Z elmélete X-Y elmélete

Max WEBER (strukturalista szociológus) A bürokrácia jellemzői: • Munkamegosztás • Szabályozottság • Hierarchia • Aktaszerűség (írásbeliség) • Szakmai hozzáértés • Személytelenség, tárgyilagosság

TAYLOR Termelés hatékonyságának növelése – magasabb bér és profit, ehhez: • Optimális munkamódszerek • Díjazás és teljesítmény összefüggése • Irányítók kiválasztása és képzése • Vezetői specializáció: iroda termelés • Felsővezetők munkamegosztása • Tőke és munka harmonikus együttműködése

• • • • • • • • • • • • • • FAYOL tevékenységek csoportosítása, vezető funkciói Az adminisztratív vezetés elvei: Munkamegosztás Autoritás és felelősség Fegyelem Egyszemélyi vezetés Irányítás egysége Részérdekek alárendelése az általános érdeknek Anyagi elismerés (bérezés) Centralizáció „Ranglétra” vagy hierarchia Rend Méltányosság, egyenlőség (igazságosság) A személyzet stabilitása Kezdeményezés Csoportszellem, a dolgozók egysége

McGregor X és Y elmélete X elmélet: • Idegenkedés a munkától • Külső kényszer, ellenőrzés, irányítás • Ódzkodás a felelősségtől Y elmélet: • A munka kívánatos testi szellemi erőfeszítés • Célokkal való azonosulás • Jutalom és elköteleződés • Felelősség feltételek arányában • Alkotóképesség veleszületetten • Kiaknázatlan szellemi potenciál

Ouchi Z elmélete A vezetési magatartás jellemzői: • Tartós foglalkoztatás • Minősítés-előléptetés • Káderfejlesztés • Döntési rendszer • Kölcsönös bizalom • Bizalom, együttműködés, összehangoltság • „Holisztikus” orientáció

A vezető típusa • Érdek alapú, „üzletkötő” • Manager: komplexitással törődik szervezeti • Érték alapú, „átalakító” pl. Gandhi • Leader: változásokra figyel

MANAGER Vezetői jellemzők LEADER • Célkitűzés: rövid és hosszú távú terv, költségkeret • Célkitűzés: jövőkép, eléréséhez szükséges változási stratégia • Feltételbiztosítás: szervezés, formális rendszerek kialakítása, emberi erőforrás menedzsment • Feltételbiztosítás: maga mellé állít, kommunikál, meggyőz elfogadtat • Végrehajtás: problémamegoldás, kontroll • Végrehajtás: motivál, inspirál, megerősít • Sikerkritérium: belső hatékonyság, komplex szervezet zökkenőmentes működési rendszere • • Sikerkritérium: eredményesség, a környezet kihívásainak megfelelő sikeres szervezeti változás Forrás: KOTTER, J.: What Leaders Really Do. Harvard Business Review, May-June 1990. 103.-111. old. alapján (in: Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-KERSZÖV, 2000., 206.old.)

Az alkotás öröme Bokor – Radács felmérése szerint Vállalkozó vezető (egyben tulajdonos): új rendszerek kidolgozása, szervezetek felállítása tudatos vezető, feladatorientáltság megfelel a LEADER-nek Alkalmazott vezető: csak vágyak a hasznosságra, önálló munkára, kézzelfogható eredményre, személyes hozzájárulásra („asztalos” példája) működtetés megfelel a MENEDZSER-nek