Transcript Oktatasmenedzsment1

Oktatásmenedzsment
2012/2013 – 1. félév
Vezetés
Paidagogosz – az antik görög kultúrában –
elvezette a gyermeket arra a helyre, ahol szelleme,
lelke, teste egészségesen gyarapodhatott.
VEZETÉS – a pedagógus munkájának szerves része.
Vezetés – olyan tevékenység, amely összefogja egy
embercsoport munkáját valamilyen közös cél
elérése érdekében.

Kulcsfogalmak 1.
– a szervezet.



A vezetéshez szükségünk van egy CSOPORTRA
(egynél több ember már csoportot alkot).
A feladatra orientált csoport a SZERVEZET – mely
egyfelől a vezetés tárgya, másfelől a vezetés
kerete.
Közoktatásban:
 szervezet
az óvoda, az iskola, a kollégium, stb.
 A szervezet tagjai: gyerekek (diákok), pedagógusok,
egyéb dolgozók és a szülők.
Kulcsfogalmak 2.
- a cél
A szervezetek valamilyen cél érdekében,
meghatározott feladatok elvégzésére jönnek létre.
 A szervezet tagjainak egyéni céljai alárendelődnek
a szervezet céljainak.
 A vezetés – a szervezeti célok érdekében végzett
tudatos, tervszerű tevékenység.
A közoktatás legfőbb célja a NEVELÉS.

Kulcsfogalmak 3.
- vezetési funkciók

Minden szervezet vezetésében hasonló funkciók
lépnek fel:
 Tervezés:
célok és munkamenet megtervezése.
 Erőforrások biztosítása: megfelelő anyagi és emberi
erőforrások biztosítása a hatékony működtetéshez.
 Ellenőrzés – visszacsatolás biztosítása.
 Értékelés, elszámolás.

A legmeghatározóbb a DÖNTÉS – a munkamenetet
átfogja elejétől a végéig.
Kulcsfogalmak 4.
- együttműködés


A szervezet céljainak elérése csakis a tagok közötti
együttműködés révén valósulhat meg.
Az együttműködés sok esetben KONFLIKTUSokkal
jár, mivel a szervezet tagjai eltérő értékekkel,
érdekekkel rendelkeznek.
Kulcsfogalmak 5.
- mások tevékenységére irányultság
A vezetés általában mások tevékenységére irányul.
 A vezetőnek nem feladata a végrehajtás.
Közoktatásban: kivétel – a vezető sokszor maga is
tanít, végrehajt.

Kulcsfogalma 6.
- hatásgyakorlás


A végrehajtás nem fizikai értelemben vett
ösztökélés révén valósul meg.
A hatásgyakorlás, a befolyásolás kommunikáció
révén valósul meg, intellektuális síkon.
Kulcsfogalmak 7.
vezetési módszerek és stílusok


A vezetői tevékenységet mindig jól meghatározott
módszerek és stílus jellemzik.
Hasonlatosak a nevelési módszerekkel és
stílusokkal.
Vezetés - meghatározás

A szervezeti célok érdekében a szervezet tagjainak
együttműködésére irányuló olyan tudatos, tervszerű,
jellemzően intellektuális tevékenység, amely a
vezetőknek az emberekre történő hatásgyakorlása
révén, sajátos vezetési funkciókban valósul meg, és
meghatározott módszereket alkalmaz.
Vezetés – más meghatározás
A vezetés = folyamatos problémamegoldás
Lépései:

A
problémák felismerése és feltárása.
 Elemzés, az okok feltárása
 A problémák megoldását szolgáló célok
meghatározása.
 A feladatokat kijelölő döntések előkészítése és
meghozatala.
 Végrehajtás és ellenőrzés.
Vezetés = 3 vezetői szerep betöltése
1.
Személyközi szerepek:
1.
2.
3.
2.
Információs szerep:
1.
2.
3.
3.
Nyilvános megjelenés szerepe
Főnöki szerep
Kapcsolatteremtő és –ápoló szerep.
Információgyűjtés
Információszétosztás
Szóvivőség
Döntési szerep:
1.
2.
3.
4.
Vállalkozói szerep
Zavarelhárító szerep
Erőforrás-elosztó szerep
Tárgyaló-megelőző szerep.
Vezető
Minden olyan személy, aki a fentiekben értelmezett
vezetés feladatát ellátja egy szervezeten belül.
 Vezető szerepeket tölt be a szervezeten belül.
 Vezetési funkciókat gyakorol a szervezeten belül.
Pl. igazgató, igazgató helyette, munkaközösség
vezető, osztályfőnök, tanító, stb.

Vezetőség

A vezetést ellátó személyek összessége, az első
számú vezető és közvetlen munkatársai, akikkel
együttesen gyakorolja a vezetési funkciókat.
Vezetés – irányítás - menedzsment
Vezetés



A vezetés a szervezeten belül
valósul meg, a hierarchia
csúcsáról kiindulva.
A vezető a szervezet tagja, és
így fejti ki tevékenységét.
Pl. óvodavezető,
iskolaigazgató
Irányítás



Kívülről jövő tevékenységet
jelöl, létrehoz vagy
megszüntethet egy intézményt.
Hatása: szabályozás, ösztönzés
és szankcionálás.
Pl. oktatási miniszter
Menedzsment
Korszerűen megszervezett vezetőség mely csapatban végzi a vezetés munkáját.
Elsősorban a szervezet fejlődésének előremozdítására irányul.
A vezetés szintjei
Felső
vezetők
Középvezetők
Közvetlen vezetők
Végrehajtók
A vezetés szintjei a romániai
közoktatásban
Oktatási
miniszter
Tanfelügyelőség
Iskolaigazgató
Az iskola mint intézmény



A tanügy elementáris és legfontosabb egysége.
Egy nagyobb rendszer szerves része.
Szereplői:
 Ideiglenes
pozíciójúak: gyermekek és szüleik.
 Állandó szereplők: pedagógusok és az őket segítő
személyzet.

Célja: a gyermekek nevelése, társadalomba való
beillesztése, személyiségük fejlesztése.
Pedagógiai vezetés sajátosságai





Feladat – alárendelődik a pedagógiai feladatnak,
nem tűri a katonai vagy bürokratikus vezetést,
Állandó forráshiány jellemzi.
Lapos szervezet, a szervezet tagjai nagyjából egy
végzettségűek, nincs középvezetői réteg.
Kötelező állami feladatot végez el, más
jogszabályok érvényesek, mint egy cégnél (nem
lehet piacosítani).
A pedagógiai vezetés sajátosságai




Túlszabályozott rendszer (állandó
reformtörekvések, változtatások, forráshiány, stb).
Szakmailag autonóm rendszer.
Demokratikus vezetési stílus jellemzi (a
nevelőtestület együttesen hoz döntéseket).
Az első számú vezető kinevezése eltérő: politikai
kinevezés, most tantestület választja.
Vezetési stílusok

Döntésközpontú elméletek (Lewin)
1.
2.
3.

Autokratikus (diktatórikus)
Demokratikus
Laissez-faire (ráhagyó)
Személyközpontú elméletek


Feladatorientáltság
Kapcsolatorientáltság mentén vizsgálják a típusokat.
Autokrata

A vezető maga jelöli meg:
a
feladatokat,
 a feladatok megoldásának minden lépését,
 Ő rendelkezik a megoldáshoz szükséges minden
információval,
 Mérlegel,
 Egyedül dönt.
 Egyedül ellenőriz és értékel,
 Az értékelést nem osztja meg másokkal.
Autokrata
Előnyök



Ideig-óráig eredményes
Gyors, határozott,
egyértelmű
intézkedések.
Kényelmes, a
beosztottak csak a
feladatokat végzik,
nincs semmi felelősségük.
Hátrányok


Az iskolában
gondolkodó, szuverén
emberek vannak, akik
nem tűrik hosszú távon
ezt a vezetési stílust.
Ellenállás:
passzív ellenállás,
 Szabotálás,
 lázadás.

Demokrata
Előnyök




A beosztottak azonosulni
tudnak a célokkal, hiszen részt
vesznek a
megfogalmazásukban.
Ötleteik vannak, az intézmény
innovatív lesz.
Önálló, felelősségtudatos
dolgozók.
Jó hangulat, pozitív légkör,
mely kihat a nevelő
tevékenységre is.
Hátrányok



Időigényes, mert az érdekek
egyeztetése hosszas folyamat,
és nem mindig vezet
eredményhez.
Sok a konfliktus, amit ha nem
megfelelőn kezelnek,
megmérgezi az iskolai
légkört.
Szükséges a tapasztalt, jó
vezető, aki uralja a helyzetet.
Laissez-faire



A be nem avatkozás elvét hirdeti.
A beosztottak irányítása minimális.
Kiadja a feladatot, de utána nem ellenőrzi.
Laissez-faire
Előnyök


Tehermentesíti a
vezetőt
Maximális önállóságot
biztosít a
beosztottaknak.
Hátrányok





A szervezet visszafejlődését
eredményezi.
Nincsenek irányjelző pontok
Mindenki a maga útját járja.
Megszűnik a szervezeti
viselkedés.
Az iskola nevelési
tevékenységére is rossz
hatással van, felőrli a
rendszert.
Likert és munkatársai

Vezetési stílusok:
1.
2.
3.
4.
Keménykezű parancsoló (autokrata)
Jóakaratú parancsoló (paternalista)
Konzultatív (demokratikus)
Részvételi csoport (demokratikus)
Tannenbaum és Schmidt

Vezetési stílusok:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A vezető meghozza és bejelenti döntését.
Eladja döntését
Elmondja gondolatait és felszólítja beosztottjait, hogy
tegyenek fel kérdéseket
Bejelent egy döntést úgy, hogy azon még változtatni
lehet.
Előadja a problémát, meghallgatja a javaslatokat, majd
dönt.
Megállapítja a határokat, a csoport hozza meg a
döntést.
A vezető lehetővé teszi, hogy az előírt korlátokon belül a
csoport hozza meg a döntését.
AZ EMBEREK IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG
VEZETŐTÍPUSOK
Gondoskodó
Kompromisszumos
Komplex
Közönyös
Technokrata
A SZERVEZET FELADATAI IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG
HATALOM






A vezetés feltétele és eszköze a hatalom.
Sokszor ellenérzést vált ki az emberekből, ha nem
megfelelően használják.
A hatalom nem uralkodás mások felett, hanem a
közösség szolgálata.
Igazgató – vezeti a diákokat vezető pedagógust!!!
Nem szabad visszaélni a hatalommal.
Jellemzője az autoritás.
Az autoritás fajtái
1.
2.
3.
4.
Hivatali autoritás: a vezetői pozícióból eredő
törvényes hatalomból ered, a státusz vonja maga
után.
Funkcionális autoritás: az elvégzendő feladat a
forrása.
Személyes autoritás: a személyiség erejéből
fakad.
Szakmai autoritás: a szakértelemből fakadó
autoritás.
Felhasznált könyvészet:

Hoffmann Rózsa: Vezetés pedagógusszemmel.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2oo5