Transcript vezetés - 5mp.eu

Vezetés, szervezés
1
Témák
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Alapfogalmak, történeti áttekintés
A vezetés, mint emberekkel való bánásmód.
Önismeret, hiedelmek, az első benyomás,
Észlelés, érzékelés, tanulás, motiváció, attitűd
Csoportviselkedés, normák és értékrendek
A hatalom, konfliktusok, kommunikáció
Problémamegoldás és döntés
2
Témák
7. Tervezés és stratégia
8. Vezetői funkciók, vezetői típusok
9. Munkaszervezési módszerek
10. Szervezeti formák, szervezeti életutak
3
1.
Alapfogalmak
Szervezés- és vezetéselméleti
irányzatok történeti
áttekintése
4
A vezetés
művészet
tudomány
szakma
5
A vezetés
Olyan tevékenység, amely
 célokat tűz ki,
 a célok elérését szolgáló erőforrásokat
biztosítja,
 kialakítja és működteti a szervezetet,
 a szervezetet alkotó embereket mozgósítja
(motiválja).
6
A vezetés
Olyan tevékenység, amely
 célokat tűz ki,
 a célok elérését szolgáló erőforrásokat
biztosítja,
 kialakítja és működteti a szervezetet,
 a szervezetet alkotó embereket
mozgósítja/ motiválja.
7
Vezetői tevékenységek
Célokat tűz ki – TERVEZÉS
 Erőforrásokat biztosít – SZERVEZÉS
 A szervezet kialakítása – ÖSSZEHANGOLÁS
 Az embereket motiválja - VEZETÉS

8
Elérni a kitűzött célt
más emberek
segítségével.
9
A vezetéselmélet történeti
áttekintése
10
Ipari forradalom
Eredeti tőkefelhalmozás (XVI-XVII. sz.)
– jobbágyföldek kisajátítása
– tőkekoncentráció
– szabad munkavállalók rétege
– manufaktúrák fejlődése
11
Az ipar fejlődése
A tömegtermelés megindulása.
 Nagy tömegű, képzetlen munkaerő
megjelenése.
 Mérnökök irányítják a cégeket.
 Az ember egy „alkatrész” a termelésben.
 A „tudományos vezetés” megjelenése.

12
Frederick Winslow
Taylor (1856-1905)
Frederick Winslow
Taylor
A tudományos vezetés-elemélet atyja.
 A Bethlehem Steel mérnökeként
dolgozott.
 Később a mérnök-szövetség elnöke lett.
 Műve: A tudományos vezetés elmélete
(1911)

A „tudományos” vezetés
jellemzői





a munkás nem több, mint a gép tartozéka,
eszköz a végrehajtásban,
„legjobb” módszer keresése,
jogok és kötelességek pontos meghatározása,
funkcionális vezetés, több főnök,
a fizikai és szellemi munka szétválasztása,
15
Technikák
Mozdulatelemzés: a munkafolyamatot
elemi részekre bontja és abból építi fel a
tevékenységet.
 Szabványosítás: nem kell mindig
feltalálni a „langyosvízet”.
 Egységesítés: ugyanazt a műveletet,
ugyanazzal az eszközzel végezzük.

16
A tudományos vezetés egy
gyakorlati alkalmazása
Henry Ford (1863-1947)
17
Henry Ford tevékenysége
Szegény ír bevándorlók leszármazottja
 Kölcsönökből elindítja az autógyárát
 Megalkotja az első „népautót” a „Bádog Lizi”-t
 A futószalag bevezetése

– 1913 – egy autó összeszerelése 13 óra
– 1914 – a futószalag bevezetése után 3 hónappal 93 perc
– azaz a termelékenység 8,4 – szeresére nőtt
Embertelen munkakörülmények és bánásmód
 Zavaros ideológia, ellentmondásos személyiség

18
Henri FAYOL
1841-1925



Francia bányamérnök
1916-ban jelent meg az
„Adimistration Industrielle
et Generalle” c. könyve
A sikeres vállalati
működés titka, hogy
képesek legyünk néhány
egyszerű, bárhol
alkalmazható vezetési
elvet meghatározni.
19
Fayol elvei
Munkamegosztás
 Fegyelem
 Az irányítás egysége
 Az egyéni érdekek alárendelése a
csoportérdeknek
 Centralizáció
 Kezdeményezés

20
Vállalati tevékenységek minden vállalatnál
fellelhetőek:
Műszaki tevékenység
 Kereskedelmi tevékenység
 Pénzügyi tevékenység
 Biztonsági tevékenység
 Számviteli tevékenység
 Vezetési tevékenység

21
Fayol szerint a lényegi vezetési
feladatok a következők:





tervezés
szervezés
rendelkezés
koordinálás
ellenőrzés
22
Max WEBER
1864-1920
A társadalomtudomány
egyik legsokoldalúbb
személyisége.
23
Max WEBER
1864-1920
Területek, amelyeken maradandót alkotott:






szociológia - a vallásszociológia
tudományának egyik megteremtője.
gazdaságelmélet,
politikatudomány,
államelmélet,
neveléselmélet,
szervezetelmélet
24
Max WEBER
szervezetelmélete
 A centralizált
porosz
közigazgatásból indult ki.
 A bürokratikus szervezeti
forma - a legjobb.
25
A bürokrácia alapelvei
–
–
–
–
–
–
munkamegosztás
szabályozottság
hierarchia
írásbeliség
hivatástudat
személytelenség és tárgyilagosság
26
Klasszikus iskola jellemző vonásai
célszerűség,
formális rendszerek ,
hierarchikusan tagolt szervezeti felépítés,
vezetéshez szükséges technikai feltételek,
a vezető és a beosztott részéről egyaránt racionális és
logikus gondolkodást feltételez,
a legfontosabb vezetési elveket és szabályokat
igyekszik megfogalmazni az előbbiek alapján,
27
Emberi kapcsolatok iskolája
1. Mayo
2. Maslow
-
3. Herzberg -
csoportok szerepe
szükséglet elmélet
két tényező elmélet
4. McGregor - X és Y elmélet
28
Elton Mayo
és a Hawthore tanulmány
A Western Electric Co 1924-1932 között
végzett felmérések
 vizsgálták a megvilágítás hatását a
munkateljesítményre.
 Minden változásnál nőtt a hatékonyság.
 Emberi kapcsolatok szerepe.
 A csoport ereje, hatása a teljesítményre.

29
Abraham Maslow - szükséglet
elmélet
40-es évek
Önmegvalósítás
Megbecsülés
Szeretet
Biztonság
Fiziológiás szükségletek
30
Herzberg



A 60-as amerikai jóléti társadalomban
vizsgálódott.
Higiéniás tényezők
csökkentik az elégedetlenséget, de nem
feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és
pozitív „rugdosás”
Motivációs tényezők – növelik a
termelékenységet
31
Motivációs tényezők
Elv
Ebből eredő motivátor
A Csökkenő ellenőrzés
Felelősség és egyéni
eredményesség érzete
B A saját munkáért való
elszámoltathatóság növelése
Felelősség és elismerés
C Bízzunk teljes szervezeti
egységeket egy-egy személyre
Felelősség, eredmény és
elismerés
D Hatáskör növelése
Felelősség és elismerés
E Visszajelzés a teljesítményről
Belső elismerés
F Kihívást jelentő, nehezebb
feladatok
Fejlődés és tanulás
G Speciális feladatok
Felelősség, fejlődés, előmenetel
Douglas McGregor X-Y elmélet
(1906-1964) szociálpszichológus
Maslow kritikájaként született elmélete
 a vezetőnek a beosztottjaival való viselkedését
tipizálja annak alapján,
 ahogyan a menedzser az emberek munkához
való viszonyát elképzeli.

33
Az X elmélet
Az alkalmazottak személyes céljai nem egyeznek a szervezet

céljaival.

Az irányítás és az ellenőrzés eszköze a hatalom.

Ez az alábbi három feltevésen nyugszik:
•
az átlagember természeténél fogva lusta, utál dolgozni, és hacsak
tudja, elkerüli a munkát;
•
emiatt az embereket muszáj ellenőrizni, irányítani, büntetéssel
fenyegetni ahhoz, hogy a szervezeti célok megvalósuljanak;
•
az átlagember nem kreatív, nem szeret felelősséget vállalni,
nincsenek ambíciói, és mindenek felett biztonságra vágyik.
34
Y-elmélet
Azt állítja, hogy az emberek sokat adhatnak egy szervezetnek, ha
meggyőzhetők arról, hogy céljait fogadják el.
Ez a következő feltételezésen alapul:
 a fizikai vagy szellemi erőkifejtés éppoly természetes az ember
számára, mint a játék vagy a pihenés;
 a külső fenyegetés és a büntetéstől való félelem a gátolja a
szervezeti célok megvalósítására tett erőfeszítéseket,
 a célok iránti elkötelezettség kialakítása a teljesítményhez társuló
jutalmazás feladata,
 megfelelő körülmények között az ember nemcsak elfogadja, hanem
maga keresi a felelősséget,
 a szervezet problémáinak megoldásában alkalmazott képzelőerő,
leleményesség és kreativitás az embereknek nem csak szűk rétegét,
hanem nagy részét jellemzi;
 a modern ipari társadalom csak részlegesen használja ki az
átlagember intellektuális energiáit
35
Az X és az Y voltaképpen két
szélsőséget jelenít meg
az X elmélet az emberi éretlenség, a vezetést
illetően - a tradicionális,
 az Y pedig a felnőttség, másfelől a korszerű
menedzseri magatartás szimbóluma.
 McGregor szerint az emberek rendkívüli
mértékben különböznek egymástól, a valóságos
viselkedés ezek sajátos keverékeként jelenik
meg.

36
Elton Mayo
1880-1949
Abraham
Maslow
1908-1970
Frederich
Herztberg
1923-2000
Douglas
McGregor
1906-1964
Kontingencia elmélet
Nincs „legjobb” módszer.
 Az alkalmazott módszer sikerességét sok
tényező befolyásolja.
 Más helyzet más megoldást kíván.
 Fő szempont a „Ha — akkor”

38
Befolyásoló tényezők:
 a szervezet életkora,
 a szervezet nagysága, dolgozóinak létszáma,
 a szervezet által alkalmazott technológia,
 a munkaszervezés módja (egyedi vagy
sorozatgyártás),
 a szervezet környezete (stabil vagy változó),
 társadalmi és kulturális tényezők (eltérő kultúrája,
szokásai, viselkedési módja),
39
Egyéb megközelítési módok:
Döntési pontok vizsgálata






a vezető döntéshozó személy, akinek céljai vannak,
a célok elérése érdekében ésszerű döntési módszereket
használhat,
a célok között konfliktusok lehetnek,
a rendelkezésre álló információkban sok a
bizonytalanság,
sokféle érdek,
„racionálisan”, hol irracionálisan viselkedő szervezet
40
Társadalmi cselekvések elmélete
A szervezetek viselkedését az egyének szempontjából
vizsgálták.
 Az egyének a maguk módján értelmezik a
munkahelyüket.
 Az egyén céljai és a cselekedetei attól függenek, hogy
miként értelmezi a szituációt.
 A vezető feladata az, hogy befolyásolja a beosztottait.
 A konfliktust normális, természetes dolognak tekinti a
szervezetek életében.
 Annak a szervezetnek, amely nem foglalkozik tagjainak
egyéni szükségleteivel, elvárásaival és céljaival, komoly
hatékonysági problémái keletkezhetnek.

41
Nemzeti kultúrák
az adott országra, az adott népre,
népcsoportra jellemző értékek,
szemléletmódok, beállítódások;
 a képzési, oktatási rendszer, vallása az
ország vagy régió gazdasági rendszere,
jogrendszere, társadalmi intézményei;
 az emberek történeti tapasztalatai
különbözőek,

42
Taoizmus
A világon minden változik, keletkezik és
elpusztul, minden dolog a saját
ellentétébe csap át.
 Az ellentétek azonban egységet alkotnak,
s mindez maguknak a dolgoknak belső
törvénye.
 A dolgok mozgásába beleavatkozni
nem lehet és nem szabad.

43
A jó vezetőnek
 nem az a feladata, hogy részletes
útmutatást adjon a munka
elvégzéséhez,
 sokkal inkább az, hogy elősegítse az
önálló és eredményes munkavégzést.
A vezetés a
technológiai fejlődés
időszakában
45
A századforduló jellemzői
 technológiai
fejlődés: IT, távközlés,
 globalizáció
 gazdasági
centrumok átrendeződése:
– USA, EU, Japán
– Kistigrisek
– Kína (2005 – 10 %-os GDP növekedés)
46
Új szervezési és vezetési
módszerek és technikák

Benchmarking=teljesítménymutatók

Outsoursing=kiszervezés

moduláris vagy virtuális vállalat,

„lapos" struktúrák,

folyamat-reengineering,
47
Vezetési paradigmák 1.
Üzleti élet
Háború
Vállalat
Beszabályozandó
gépezet
Menedzsment
Ellenőrzés
Munkatársak
Gyerekek
Változás
Veszély
48
Michael Porter
Harvard Business School professzora
1993-ban írt "Versenystratégiák" című könyve,
az üzleti stratégiagyártás "bibliája" használja
ugyanis a vörös óceán kifejezést a nemzetközi
piac szinonimájaként.
 Ezen a piacon az árversenyben mindenki csak
vérzik és szenved, minél definiáltabb a piac,
annál véresebb a verseny.

49
Vezetési paradigmák 2.
Üzleti élet
Ökorendszer
Vállalat
Közösség
Menedzsment
Szolgáltatás
Munkatársak
Partnerek
Változás
Növekedés
50
W. Chan Kim
Renée Mauborgne

Teljesen új gondolkodásmódot és stratégiát takar, amely nem a
versenytársakra és a "jobbat olcsóbban" kényszerre koncentrál,
hanem új termékek, szolgáltatások, új piacok teremtésére.
51
Vezetési paradigmák változása
Üzleti élet
Háború
Vállalat
Beszabályozandó
gépezet
Menedzsment
Ellenőrzés
Ökorendszer
Közösség
Szolgáltatás
Munkatársak
Gyerekek
Partnerek
Változás
Veszély
Növekedés
52
Sir Richard
Branson
Branson minden sikere kudarcokból ered.
 Gyerekkrában diszlexiás és rövidlátó,
 Felfedezi azonban, hogy jó a sportban,
rövidesen a foci-, a rögbi- és a krikettcsapat
egyaránt kapitányává választja.
 Majd jön egy baleset, térde miatt már nem
sportolhat, újból a peremre kerül.
 Ekkor az iskolai könyvtár lesz az otthona (már
tud olvasni), nyer egy novellapályázaton,
megismer néhány fontos embert, és kinyílik a
világ számára.
1968. Student Magazin
 1971. Virgin lemezboltok
 1973. Virgin Lemezkiadó
 1984
Virgin Atlantic Airways
 1994. Virgin Cola Company
 filmszínházak, kommunikációs
technológiák, vasút, szállodák, és Internet
szolgáltatások
 2004. Űrturizmus
 Hálózat nélküli mobil távközlés

Branson vezetési elve 1.
„Ha kezdjük nem ismerni az embereket
saját cégünknél, akkor elérkezett az idő
az átszervezésre.
Azt hiszem 50-60 fő felett már nem
működik a dolog.
Én ilyenkor egyszerűen feldarabolom a
vállalatot."
56
Branson vezetési elve 2.
Egy gazdasági vállalkozás sikere nagyrészt azon
múlik, hogy az ott dolgozók, hogyan érzik
magukat.
 Ha az alkalmazottak jól érzik magukat a cégnél,
az ügyfelek is jól fogják érezni magukat.
 Ennek következtében a cég nyereséges lesz, és
a részvényesek is jól fogják érezni magukat.
 Tehát: a legfontosabb, hogy az alkalmazottak jól
érezzék magukat.

57
Egy multinacionális magyar
kisvállalkozás
Dr. Kürti Sándor
58
Kürt Kft. története



COCOM lista, alkatrészhiány, mágneses adattárolók
javítása /1985
1989 alakult adatmentésre,
KÜRT külföldi leányvállalatai,
– a KUERT Datenrettung Deutschland GmbH, 2003 elején nyitotta
meg kapuit Németországban,
– 2004-ben pedig a KUERT Information Management GmbH lépett
piacra ausztriai székhellyel.
– A 2007-es évtől a KÜRT a Közép-Kelet felé nyitott és
megalapította leányvállalatát Dubai-ban, KÜRT Information
Security LLC néven.
– Ugyanebben az évben az USA-ban elindult a KURT Security,
LLC.
59
A vezető csak saját munkatársai
által lehet sikeres,
függetlenül attól, hogy milyen
terméket vagy szolgáltatást állít
elő a szervezet.
60
Peter F. Drucker
61
Egyetlen szervezet sem támaszkodhat
zsenikre, mert azokból kevés van és
megbízhatatlanok.
 Egy szervezet erejének az a próbája, hogy
többet tud-e felszínre hozni egy
közönséges földi halandóból, mint amire
az képesnek látszik, előhívja-e rejtett
energiáit, hogy azzal másokat is segítsen
képességeik kibontakoztatásában.
 Egy szervezet célja, hogy átlagos
embereket átlagon felüli tettekre tegyen
képessé.

Jelenlegi körülmények
Gazdasági
válság
63
Okok

az ingatlanpiaci „buborék” kipukkadt,

globális hitelválság - pénzügyi krízis

ijesztő gyorsasággal maga alá temette a
reálgazdaságot

A munkanélküliség az USA-ban eléri a 14 %-ot.

Ez csak a kezdet!
64
John Kottler
66