Transcript előadás []
Szervezés és vezetéselmélet
Dr. Lükő István
1
A tantárgy rendszertani helye, szerepe, célja,
követelményei
Az alap szakon az alapozó tantárgyak
közé sorolható
Szerepe: Fontos a humánterületi képzés
megalapozásában, de kevésbé ismerik el.
Célja:> ld. A Tantárgyi programban
Követelmény a tantárgyban > kollokvium
tételek alapján, a jobb osztályzatért a
kiselőadások tartását vállalja OTDK
Szereplés, egy félévközi eredményes
tudáspróba(ZH)
2
A tantárgy helye, szerepe és kapcsolatrendszere a
képzésben és a praxisban
Tudomány-tantárgy viszonya általában
Tudomány és gyakorlat(praxis) viszonya
A vezetés tudománya és a vezető tevékenysége
> tudományos alapok
Szervezet > szociológia, szervezetszociológia
A vezetés emberi tényezői > pszichológia,
szervezet és vezetéspszichológia
Közgazdaság(Munka) tudomány
Humántudományi aspektus( neveléstudomány,andragógia)
3
Szervezetekről általában
A vezetés társadalmi szükségessége és
meghatározottsága
Szervezet és csoport
A szervezet
Fogalma
Struktúrája
Fajtái
Hatalom, irányítás, vezetés a szervezetben
Kommunikáció a szervezetben
Szervezet és környezete
4
Rendszerszemlélet, rendszerek osztályozása 1,
A rendszerszemlélet lényege
Rendszerelmélet+ gyakorlat(visszacsatolás)
A rendszer fogalma
Ludwig von Bertalanfy > Kölcsönhatásban lévő
elemek együttesei, Ackoff bírálta,(L.B. kizárja
a fogalmi rendszereket)
Tóth Imre Zoltán > rész – egész-környezet
A rendszerek osztályozása több szempont
szerint történhet
A menedzsment és a társadalmi rendszerek
kapcsolata
5
Rendszerszemlélet, rendszerek osztályozása 2,
Absztrakt és konkrét rendszerek
Nyílt és zárt rendszerek
Minőségi ismérvek alapján
Reálrendszerek
Formális rendszerek >szimbólumok
Ideális rendszerek > elméleti kategóriák
Statikus és dinamikus rendszerek
Egyszerű, bonyolult, rendkívül bonyolult
Hatáskapcsolat alapján
Determinisztikus
Valószínűségi
határozatlan
6
Rendszerszemlélet, rendszerek fajtái 3,
Kibernetikai rendszerek Norbert Weiner
Rendszerek állapotváltozásai> Ashby „fekete
doboz” hatásbefogadás, kibocsátás(output, input)
Mint nyitott rendszer a környezetéből anyagot,
energiát és információt vesz fel
A kibernetika >kibernetesz, kormányzás
Rendszerbonyolultság
Elemek hatáskapcsolata
Az irányítás módja
Vezérlés-önvezérlés
Szabályozás-önszabályozás (a visszacsatolás elve)
7
Vezetés és szervezéselméleti alapfogalmak 1,
Egy kis szemantika: Vezetés, menedzselés,
igazgatás, irányítás, szervezés
A vezetés „többlépcsős rendszere”
Vezetés, működtetés, hatalom- uralom
Az alárendelt bízik, megszokta, fél
Torgersen, Weinstock a hatalom típusai:
Jutalmazó hatalom
Kényszerítő hatalom
Törvényes(legitim) hatalom
Referens hatalom
Szakértő hatalom
8
Vezetés és szervezéselméleti alapfogalmak 2
A szervezetet a vezetés kapcsolja a környezethez
A vezetés célja
Szociális rendszer, szocializáció, nevelő-oktató
intézmények
Tóth Zoltán > az irányítás két mozzanata:
Szervezés és vezetés
Célok meghatározása,
erőforrás+döntés=vezetés, összerendezéscselekvésszabályozás= szervezés
Mi a menedzsment? Ki a menedzser?
Művészet? Tudomány? Foglalkozás?
Alkalmazott? Vezető? Tulajdonos?
9
A menedzsment fogalma
„A menedzsment az a folyamat, melyet egy
vagy több személy végez mások
tevékenységének koordinálására, olyan
eredmények elérése érdekében, melyeket
egyikük sem tudna egyedül elérni.”
Kocsis J.: Menedzsment műszakiaknak, Műsz. Könyvk., Bp.
10
A menedzsment fogalma
manage
manager
Mit?
Hogyan?
megvalósít, sikerre visz valamit
kompetencia alapú megközelítés
cél + eredmény (mutató, indikátor)
Milyen működési rendben tudom
a kitűzött célt elérni, megvalósítani?
Mit kell tennem?
Menedzsment: sikerre vinni a célt, elérni azt az
eredményt, amit definiáltunk.
Helyzetbe hozni a szervezetet, a
személy(eke)t, csoportokat.
11
A menedzsment fogalma
1.
2.
3.
cél:
eredmény:
vízió, jövőkép
eredményorientáció (nem tevékenykedés), eredményfelelősségben
gondolkodás
sikerre vinni: a célokból tevékenységek levezetése
Ért-e hozzá? Akarja-e, hiszi-e, hogy
meg tudja csinálni?
12
A menedzsment fogalma
cél
Hogyan?
eredmény
tevékenységek
13
A munkaszervezet a munkakultúra
szerint:
Tevékenykedő
Menedzsment
14
Folyamat
cél
eredmény
különböző út
különböző folyamatok
15
A munkaszervezet a munkakultúra
szerint:
Tevékenykedő
Menedzsment
Minőségmenedzsm
16
Jövőkép és célok általi vezetés
Autokratikus
utasítás
Mikromenedzsment
Jövőkép, célok
A status quo fenntartását támogató erők
17
A menedzsment szakterületei, a menedzser
tevékenység fajtái
Stratégiai menedzsment
Marketingmenedzsment
Projektmenedzsment
Változásmenedzsment
Minőségmenedzsment
Humán erőforrás menedzsment
Termelésmenedzsment
Innovációs menedzsment
Pénzügyi menedzsment
Logisztikai menedzser, PR menedzser, Személyügyi
menedzser, Marketing-menedzser, Műszaki
menedzser, Termék menedzser, Pénzügyi menedzser
18
Szervezés-, és
vezetéselméleti irányzatok
történeti áttekintése
19
A vezetés elméletének történeti bemutatása 1,
Ókor, középkor
Kr. e XIII. sz. Mózes>
Az írásbeliség megjelenés> törvény
Hammurabi >3 lényeges funkció
a célok kitűzése
Az eszközök meghatározása
A szabályozás
Vezetői magatartás, módszer, szervezés
megfigyelése Thézeuszt figyeli Plutarkhosz
Tekintély,hatalom, motiváció >Julius
Ceasarról írta Plutarkhosz:
20
Ókor, középkor 2
Kína( Kr. E. VII. sz.) >Írások könyve, Nagy
szabály > jó kormányzás és vezetői erények
Konfuciusz „égi megbízás, patriarchális uralkodás
Platón > A filozófusok uralma Az állam c.
Munkájában a tudósok uralmát jósolja
Bölcsesség, bátorság, mértékletesség, igazságosság
Machiavelli > autokrata vezető, a cél szentesíti az
eszközt
A tanácsadók kiválasztásának a módszere
21
A vezetés elméletének történeti bemutatása 2
A tudományos vezetés kialakulása
A klasszikus vezetéselméleti irányzat F.W.
Taylor(1856-1915)>Vezető-beosztott
viszony az üzemben.
Négy alapelv és a vezetési funkciók
Munkatársak kiválasztása, betanítása,
együttműködés a munkatársakkal,
munkamegosztás és felelősség megosztás
H. Fayol a vállalati vezetésre koncentrál
Fő funkciók Fayolnál:
Műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági,
számviteli, igazgatási funkciók
22
A tudományos vezetés kialakulása 2.
Fayol a vezetési funkciót 5 részfunkcióra bontja
:Tervezés, szervezés, rendelkezés, koordinálás,
ellenőrzés
Vezetési elvei:
A hatáskör és a felelősség összhangja, a vezetés
egysége, a szervezeti rend, az öntevékenység, az
egység biztosítása
A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat
Elton Mayo(1880-1949) ember és a csoportmunka
Duglas Mc Gregor X és Y elmélet
Kurt Lewin > Mezőelmélet
23
Modern irányzatok
Az empirikus iskola Petersen és Plowman
Chris Argyris: Motiváció szerepe
Antonio Gramsci(1891-1937)>vezetési
válság van
Max Weber >Szervezetszociológia
Bürokratikus modellje, bürokratikus
vezető
……..
24
A szervezés- és vezetés-elméleti
iskolák osztályozása:
1. Klasszikus iskola
2. Emberi kapcsolatok iskolája
3. Rendszerelméleti iskola
4. A kontingencia-elmélet iskolája
25
Klasszikus iskola
Jellemzői:
célszerűség,
formális rendszerek ,
hierarchikusan tagolt szervezeti felépítés,
vezetéshez szükséges technikai feltételek,
a vezető és a beosztott részéről egyaránt racionális és
logikus gondolkodást feltételez,
a legfontosabb vezetési elveket és szabályokat
igyekszik megfogalmazni az előbbiek alapján
26
Frederick Winslow TAYLOR
(1856-1905)
A tudományos vezetés
JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK PONTOS MEGHATÁROZÁSA
EGY FŐNÖK ELV TAGADÁSA, FUNKCIONÁLIS VEZETÉS
A FIZIKAI ÉS SZELLEMI MUNKA SZÉTVÁLASZTÁSA
SZABVÁNYOSÍTÁS,
EGYSÉGESÍTÉS,
A SZETVEZETI ÉLET RACIONALIZÁLHATÓ,
„SZERVEZETMÉRNÖK”
27
Taylorizmus folytatás:
A tudományos vezetés
MAGAS BÉR - ALACSONY KÖLTSÉG
MINDENFÉLE CSOPORTMUNKA ELTÖRLÉSE
TAYLORISTÁK: GILBRETH - MOZDULATELEMZÉS, GANTT PROGRAMTÁBLÁZAT, FORD - T MODELL - FUTÓSZALAG
MEGALAPOZTA A MODERN SZERVEZETEK VEZETÉSÉNEK
MÓDSZERTANÁT
28
Henri FAYOL
(1841-1925)
a felső-vezetés kérdéseivel foglalkozik,
törzskari szervezet + egyszemélyi vezetés
vezetés összetevőinek meghatározása =
tervezés, szervezés, személyes vezetés,
koordinálás, ellenőrzés
14 általános vezetési elv kidolgozása
hierarchia - hidakkal
29
Henri FAYOL
(1841-1925)
Vezetési elvek:
munkamegosztás
fegyelem
az irányítás egységessége
az egyéni érdek alárendelése az általános érdekeknek
a személyzet díjazása
centralizáció
kezdeményezés
30
Max WEBER
(1864-1920)
A centralizált porosz közigazgatásból indult ki,
a bürokratikus szervezeti forma a legjobb
specializáció, munkamegosztás
hierarchia
szabályozottság
személytelenség és tárgyilagosság
írásbeliség (aktaszerűség)
hivatástudat, szakmai hozzáértés
31
Emberi kapcsolatok iskolája
Hawthorne-i kísérletek
A fiziológiai mellett pszichológiai tényezők
is befolyásolják a teljesítményt.
A vállalatot társadalmi rendszerként fogja
fel, csoportok viselkedése, formális és
informális kapcsolatok.
32
Emberi kapcsolatok iskolája
1. Mayo
-
csoportok szerepe
2. Maslow
-
szükséglet elmélet
3. Herzberg -
két tényező elmélet
4. McGregor -
X és Y elmélet
33
McGregor - X és Y
elmélet
X elmélet: az átlagember nem szeret dolgozni,
nem vállal felelősséget, igényli, hogy irányítsák,
ennek megfelelően kényszeríteni, ellenőrizni,
büntetni kell
Y elmélet: az ember szívesen dolgozik, ha látja a
célt, elvállalja, keresi a felelősséget, a vezető
feladata a célok iránti elkötelezettség
megteremtése, az ösztönzés, a fejlesztés
34
Rendszerelméleti iskola
A szervezetet olyan rendszerként fogja fel,
amely egymáshoz szorosan kapcsolódó
technikai és társadalmi elemekből áll.
A szervezet csak a környezeti feltételeivel
együtt vizsgálható, és érthető meg, a
szervezet és a környezet kölcsönhatásban
vannak egymással.
35
Rendszerelméleti iskola
gazdasági
környezet
kulturális
környezet
technikai
alrendszer
technikai
környezet
jogi
környezet
szociális
alrendszer
politikai
környezet
társadalmi
környezet
36
Kontingencia elmélet
Nincs „legjobb” módszer.
Az alkalmazott módszer sikerességét sok
tényező befolyásolja.
Más helyzet (szituáció) más megoldást
kíván.
Ha - akkor
37
Szituációs (befolyásoló) tényezők:
a szervezet életkora,
a szervezet nagysága, dolgozóinak létszáma,
a szervezet által alkalmazott technológia,
a munkaszervezés módja (egyedi vagy sorozatgyártás),
a szervezet környezete (stabil vagy változó),
társadalmi és kulturális tényezők (eltérő kultúrája, szokásai,
viselkedési módja),
38
Vezetés és vezető az új évezredben
a XX. sz. eleji vállalatvezetési modell:
a tradicionális szervezet a főnökre
koncentrál,
hierarchia,
autokratikus vezetési stílus
vertikális munkamegosztás,
specializáció;
39
Vezetés és vezető az új évezredben
vállalatvezetési modell a XX. sz. végén:
vevőorientáción, folyamatszemlélet,
horizontális munkamegosztás,
demokratikus vezetési stílus,
szervezeti kultúra,
jövőkép és célok általi vezetés,
az emberi erőforrás felértékelődése;
40
Vezetés és vezető az új évezredben
az emberi erőforrás felértékelődése:
az emberek megnyerése - kommunikáció,
elkötelezettség és bizalom megteremtése,
elégedettség, motiváció,
támogató rendszerek,
teljesítményértékelés,
az emberi erőforrás fejlesztése,
tudásmenedzsment;
41
Új szervezési és vezetési módszerek
és technikák
csoport(team)munka, projektek
outsourcing (kiszervezés),
létszámcsökkentés,
„lapos” struktúrák,
folyamatjavítás: folyamatos javítás vagy
benchmarking vagy reengineering (újjáalakítás),
42
Új szervezési és vezetési módszerek
és technikák
"leadership„ (irányítás):
irányvonal (jövőkép) kijelölése,
az emberek megnyerése (a jövőkép
kommunikálása),
motiválás és lelkesedés felkeltése,
változásmenedzsment,
ICT,
coaching, mentorálás;
43
Új szervezési és vezetési módszerek
és technikák
mentorálás:
indoka
új helyzet (új munkahely vagy
pozíció)
a pártfogó
vezető a szervezetben (de nem
közvetlen felettes)
a pártfogolt
tehetséges, de tapasztalatlan
munkatárs (leendő vezető)
cél
beilleszkedés, problémamegoldás
költsége
tréning + kieső munkaidő
44
Új szervezési és vezetési módszerek
és technikák
coaching:
indoka
vezetői szerep jobb betöltése, új
kihívás
a pártfogó
külső szakértő, tanácsadó (esetleg
belső szakértő)
a pártfogolt
aktív vezető
cél
önfejlesztés, vezetői készségek
fejlesztése
költsége
szerződésben rögzített díj
45
A menedzser és a kommunikáció
A kommunikációról általában
Információszerzés, tárolás, továbbítás
Kommunikációs technikák
Szükséges-e a kommunikáció? Mi a célja?
Megismerni a befogadót
Alkalmazkodva kell felépíteni az üzenetet
A befogadó típusai szerint:
Főnökkel kommunikálunk
Egyenrangúakkal kommunikálunk
Alárendelttel kommunikálunk
A menedzser és a kommunikáció 2
A kommunikáció korlátai
Interperszonális korlátok
Zaj
Azt halljuk amit akarunk
A szavak különböző jelentése az emberek számára
A nonverbális kommunikáció zavarai
Emocionális tényezők
Szervezeti korlátok
A
A
A
A
A
menedzseri szintek száma
beosztottak száma
szervezetben elfoglalt pozíció
vezetőváltás
menedzseri „interpretáció
Javaslatok a jó menedzseri kommunikációra
A gondolatok világos megfogalmazása!
A kommunikáció céljainak megvizsgálása!
A tárgyi és emberi körülmények
áttekintése!
Figyelem a jó hangnemre
Kövesd nyomon a kommunikációt!
Győződj meg, hogy a kommunikációddal
segítséget nyújtasz!
Ne csak a megértést, a hallgatást is
vizsgáld!
Tájékozódás és információszerzés
Az információs rendszer kialakítása a
tájékozódást szolgálja> ez magában foglalja:
Gyűjtés, tárolás, feldolgozás és elemzés, továbbítás
A menedzserek tájékoztatási igénye:megbízható,
rugalmas, korszerű
Szervezeti sajátosságok:jelleg, nagyság,
telepítési helyzete
Az információs folyamat fázisai
Az
Az
Az
Az
Az
információs szükséglet meghatározása
információ beszerzése
adattárolás és feldolgozás
elemzés
információk továbbítása
3. téma
A tervezés
50
A menedzser fő funkciói 1 A tervezés
Fayol fő funkciói: tervezés, szervezés, személyes
vezetés, koordináció, ellenőrzés
A tervezés lényege: A jövőbeli célok, feladatok és
tevékenységek megfogalmazása
Mit, mikor, hol, ki, hogyan, mennyit
Stratégia, taktika, operatív program
A stratégia és taktika közti különbség
A stratégiakészítés folyamata
Környezeti tényezők vizsgálata(makro, mikro)
A küldetés és a főbb célok meghatározása(a küldetés 5
hatás alatt formálódik)
Célrendszer(szervezeti, piaci, adaptív)
A célhierarchia(7 fokozat)
Stratégiai tervezés
Mi a stratégia?
Egy perspektíva, egy iránytű, a hosszabb
távú céljait, cselekvési akcióinak
sorozatát tartalmazza.
A követendő út.
A szervezet jövőbeni szándékainak
összessége.
viselkedési minta
52
A JÖVŐRE VONATKOZÓ ELGONDOLÁSOK PIRAMISA
MISSZIÓ
Amiért létezünk
JÖVŐKÉP
Amit el akarunk érni
stratégiai
tervezés
STRATÉGIA
Játszmaterv
BALANCED SCORECARD
Célok és mutatók négy nézőpont szerint
ÜZLETI TERV
Számszerű előirányzatok 3-5 évre
OPERATÍV TERV
Éves számszerû elôirányzatok
53
A stratégiaalkotás folyamata, területei
DIAGNÓZISKÉSZÍTÉS
Környezetelemzés
Mivé lehetne
válnunk?
A pozíciók,
képességek
adottságok értékelése
Mivé tudunk válni?
JÖVŐKÉP, KÜLDETÉS
MEGHATÁROZÁSA
Mivé akarunk válni?
STRATÉGIÁK
KIDOLGOZÁSA
Mit kell tennünk?
Érdekcsoportok
elvárásainak
feltárása
Mivé “kellene”
válnunk?
A stratégiai diagnóziskészítés területei és leggyakrabban
használt módszerei
a./ A makro- és mikrokörnyezet elemzése
Forgatókönyvírás (a környezet lehetséges
fejlődésének irányai)
PEST analízis (a környezet négy szegmensének
elemzése: Political, Economic, Social,
Technical)
Porter-Grove féle hattényezős versenyhelyzetelemzési modell:
55
b./ A pozíciók, képességek és adottságok
értékelése
Portfólió mátrix,
Alapvető képességek felmérése,
Vállalati értékláncelemzés.
SWOT analízis (Strengths - erősségek,
Weaknesses - gyengeségek, Opportunitieslehetőségek, Threats - fenyegetettségek)
56
Tervezés 2 A stratégiai terv készítése
Fejlesztési, termelési, kereskedelmi, pénzügyi,
kereset-szociális stratégia
Lépések
Alternatívák kidolgozása
Alternatívák értékelése
A terv elkészítése
Az eredmények ellenőrzése, értékelése
A taktikai terv készítése
Operatív programok egy évnél rövidebb időre,
hatóköre egy-egy szervezeti egységre, tartalma
részletes
Tervezés 3 Tervezési technikák, módszerek
Az előrejelzés
Tervezési módszerek
Hálótervezés
PERT> Program Evaluation and Review Technique A
programellenőrző és kiértékelő technika>grafikai modell
A háló elemei
A kritikus út (Kritikal Path Method)
Operációkutatás>matematikai módszerek optimális
döntések céljára
Szimplex módszer> legkisebb költség, legnagyobb
nyereség
Szimuláció
A Tervezés és követelményei
A tartalom és a forma egysége
Távlati és szakaszos tervezés
A tervezés logikája és konkrétsága
Csak együttműködéssel
Koordináció a szervezeti egységek között
A vezetés ellenőrzési terve
A tervkészítés menete és technikája
Az előkészítés szakasza : a gyűjtőmunka
Helyzetelemzés, mely legyen reális
A munkaterv jóváhagyása
A tervezési technikák
Kulcs-eseményterv
Mérföldkőterv
A hálóterv
A döntés 1
A döntés funkciója és célja a vezetésben
A megalapozott döntés feltételei
A döntések fajtái.
Érvényességi köre, hatás(jog)köre
Tárgya szerint> statikus és dinamikus
A megvalósítás ideje szerint
Jellege szerint:kezdeményező és alkalmazkodó
A döntésben résztvevők szerint: egyéni és
csoportos
Programozott és programozatlan döntés
A döntés 2 A döntéshozatali folyamat
A probléma megfogalmazása
A döntés kritikus tényezőinek azonosítása
A lehetséges variációk(alternatívák) kidolgozása
Az alternatívák elemzése
Az alternatívák szelektálása, a legjobbak
kiválasztása
A döntéshozatal
Döntési helyzetek:
Bizonyossági helyzet
Kockázattal terhes helyzet
Játékhelyzet
Bizonytalansági helyzet
A szervezés
A szervezés mint funkció és mint tevékenység
A szervezés fogalma és jellege> kettős jelleg szervezet és
eszköz
Cél-folyamat-szervezet
A szervezés mint vezetési funkció
Milyen feladatok vannak?
Ki végzi el?
Hogyan, milyen módszerekkel?
Mikor kell végrehajtani?
Ki kinek felelős a tevékenységért?
A rendszerszemlélet és a kibernetika alkalmazása a
szervezési tevékenységben
A szervezési szemlélet fejlődése
A Szervezet 1
Működési és szervezeti rendszer >a Működési
rendszer szervezése során a tevékenységeket
folyamatokká láncoljuk, időbeli, logikai,
együttműködési kapcsolatokat hozunk létre, a
szervezeti rendszernél a struktúrát és annak
kapcsolatait alakítjuk> keret, amelyben a
folyamatok lebonyolódnak
A szervezeti struktúrákat emberek és technikai
eszközök alkotják
A szervezeti struktúrák hierarchikus kapcsolatai
A szervezet horizontális és vertikális tagolása
A Szervezet 2
Szervezeti struktúra és elméletek> Herholz
egyszemélyes vállalata, differenciált struktúra,
integrált struktúra, matrix struktúra
Az informális szervezet
Főbb szervezettípusok
Lineáris szervezeti struktúra
Funkcionáls szervezeti struktúra
Törzskari szervezeti struktúra
Divizionális szervezeti struktúra
Matrix struktúra > kettős vezetés
Projekt struktúra, negatív hatások, pozitív hatások
Az ellenőrzés értékelés kontrolling 1
Fogalma, célja
Az ellenőrzés helye, szerepe
Tényszerűség és objektivitás
Az ellenőrzés kiterjed:
Folyamatra, végeredményre
Szervezeti helyszínre, egységre, személyekre
Tartalmi-folyamat elemekre
Gazdasági, biztonsági, egészségügyi, jogi-igazgatási
területekre
Az ellenőrzés értékelés kontrolling 2
A látogatás: információgyűjtés
A vizsgálat: aktív ellenőrzés
Az ellenőrzés tervezése
Az ellenőrzés dokumentálása
Feljegyzések
A foglalkozások elemzése, értékelése
Az értékelés lehet
Strukturális
Genetikus> fejlődésrajz
A ellenőrzés és az értékelés kontrolling 3
Az értékelés mint szembesítés
Az értékelés ciklikussága
Az értékelés külső szervezetek, testületek
számára
Önértékelés(egyéni és szervezeti) és a
minőségbiztosítás kapcsolata
A menedzser általános ellenőrzési feladatai
Az ellenőrzés információs rendszere
A kulcs-jelzéseken alapuló menedzsment
Az anyagi erőforrások számbavétele
Az emberi erőforrások számbavétele
Pénzügyi és termelési ellenőrzés
A kontrolling
Fogalma
A kontrolling típusai
Megelőző(preventív) kontrolling
Előretekintő kontrolling
Visszacsatoló kontrolling
Folyamata
Standardok meghatározása
Technikai standard
Menedzseri standard
A teljesítmény mérése
A korrekciók elvégzése
Emberi tényező a vezetésben 1
A vezetés mint szerep A szerep általános
fogalma, fajtái
Intézményi és személyi dimenziói
A leadership fogalma, jellegzetessége
A leader szerepei
Nevelő
Tanácsadó
Ítéletalkotó
Szószóló
Emberi tényező a vezetésben 2
Szerepek
A szerep fogalma> elvárás rendszer
A szerepek fajtái> többféle osztályozás
Velünk született> nemi szerep, osztály-réteg
Tanult> állampolgár, dolgozó, fogyasztó, a
család tagja, tanuló stb. és al-szerepei
Ad hoc szerep
Szereptanulás> szocializáció
Emberi tényező a vezetésben 3
Szerep és társadalom
A szerep intézményi és személyi dimenziói
Szerepkonfliktusok> állandó döntési helyzet
Szerepen belül
Szerepek között
Szereptanulás
A Kultúra és a Személyiség között: Szerephálózat
A szociális tanulás folyamata
Utánzás
Azonosulás
Belsővé válás (Interiorizáció)
Kapcsolat a tanulási folyamat elemi között
A szerepelvárás megismerése
Azonosulás az elvárásokkal
Szerep teljesítés > szubjektív és objektív akadályok,
körülmények
Vezetői szerepek
Személyközi
szerepek
Nyilvános
megjelenések
szerepe
Főnöki szerep
Kapcsolatteremtő és
ápoló szerep
Információs
szerepek
Információgyűjtő
szerep
Információszétosztó
szerep
Szóvivői
szerep
Döntési
szerepek
Vállalkozói
Zavarelhárító
Erőforráselosztó
Tárgyalómegegyező
74
Szerepkonfliktusok
Egyszerre több szerepet alakítunk, élünk
Konfliktus egy szerepen belül
Konfliktusok szerepek között
Állandó döntési helyzet, választás
Siker hajszolása, a kudarc kerülése
Motiváció, az elismerés hajszolása
A kudarc kerülése > nem a kudarcot kellene kerülni,
hanem az elviseléséhez szükséges energiát fejleszteni
A szerepkészletből többnek az alul teljesítése problémát
jelez a SZE körül. > Janisági komplexus
A leadership 2
A leadership jellegzetességei
Felismerni azokat a jellemvonásokat, amelyek
a vezető-nem vezető kapcsolatban vannak
Összehasonlítani a sikeres és a nem sikeres
vezető jellegzetességét
A vezető leader tevékenységére hatást
gyakorol a:
Vezetési filozófia> X és Y elmélet( Mc Gregor
Az értékek
Szükségletek
Vezetési stílusok
A motiváció
Az emberről, mint dolgozóról alkotott
vélemények
Motivációs elméletek
Maslow szükségletrendszere
Herzberg kéttényezős munkamotivációs
elmélete
Magatartás központú elméletek
Elvárás elméletek
Megerősítés elmélet
Méltányosság elmélet
2. téma
A vezetés, mint emberi
tevékenység
78
A vezetés célja:
A kívánt magatartásformák előidézése az
egyéneknél és az egyének csoportjaiban.
79
A szervezeti viselkedés szintjei:
Egyéni szint
Egyéni jellemzők (személyiség, motiváció)
Csoport jellemzők (csoportalakítás, dinamika)
Szervezeti szint
Szervezeti kultúra
Kommunikáció
Konfliktusok
Hatalom
80
Motiváció
Az egyén olyan belső tudati állapota,
amely valamilyen viselkedési módra
kényszeríti.
A vezetéselméleti szakirodalomban a
motiválás vezetési tevékenységet jelent,
amely során a vezető az irányítása alatt
lévő személyeket célirányos szervezeti
tevékenységre készteti.
81
A motiváció folyamatelméletei
Elvárás elmélet
Az emberek általában megpróbálják előre
megbecsülni, hogy a különböző
cselekvési alternatívák milyen
ráfordítással és haszonnal járnak, és
ezek szerint döntenek.
82
Méltányosság elmélet
Az embereknek az a fontos, hogy
erőfeszítésüket másokhoz képest
méltányosan, igazságosan ismerjék el.
83
A státusz
az a relatív pozíció vagy állapot, ami egy adott
személyre vagy csoportra jellemző, a csoportok vagy
csoporttagok között lévő hierarchikus viszony.
Ez segíti azt, hogy az emberek kifejezzék egymás
közötti különbségüket, és ez teremt a szervezetben
rendet és irányíthatóságot.
A státuszt meghatározhatják az illető kora, neme,
iskolai végzettsége, családi háttere, hozzáértése,
szakértelme, a pozíciója, jövedelmi viszonya, stb.
84
A hatalom
“Minden olyan esetben hatalomról
beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton
belül van rá esély, hogy valaki a saját
akaratát az ellenszegülés ellenére is
keresztül vigye, függetlenül attól, hogy
min alapul ez az esély.”
Max Weber
85
A hatolom forrásai
a személyiségből fakadó hatalom,
karizmatikus hatalom,
szakértői hatalom,
a szervezet által biztosított hatalom,
jutalmazó hatalom,
kényszerítő hatalom,
a szervezet külső függéséből biztosított
hatalom
86
Vezetési stílusok 1
Stílus és típus különbözősége
Alapvető vezetői stílusok >Kurt Lewin kísérlete
nyomán autokrata, demokrata, ráhagyó
Tannenbaum-Schmidt ábrája
Autokrata Participatív Szabad kezet adó, mint
a vezető hatalma és ereje és az alárendeltek
önállósága
Zieleniewski négy módszere
A vezetés önkényes módszere
A „csak teljes feladat adásának módszere
Az ösztönző helyzet létrehozásának módszere
Tanácsadással való vezetés
Vezetési stílusok 2 Néhány további módszer
A tervtől való eltéréseken alapuló vezetési módszer
Részvételre épülő vezetés(Management by
Participation)
Célirányított vezetés (Management by Objektives)
Alapelvei
A pontos célkitűzés
Az elérendő eredmény meghatározása
A célok elérhetőek legyenek és ösztönzőek
A motiváció és a vezetés
Mondd meg mit vársz tőlem!
Add meg a feltételeket a cselekvéseimhez!
Jutalmazz a hozzájárulásom alapján!
Vezetési stílusok 3
A menedzser rács
Az alkotóképesség kibontakozásának
irányítása
Jelentősége
Szükségessége
A költségei
Az alkotó folyamat
Az alkotó ember Pietrasinszky Zbignew: Alkotó
vezetés
További vezetési stílusok és típusok
A kontingencia elmélet- Maccoby négy vezető típusa
Közel áll a gyakorlathoz
Számba kell venni.
Követelmények, választási lehetőség, korlátok
Kötelességek – kihívások
Maccoby négy vezető típusa
A mesterember
- A dzsungelharcos
A szervezeti ember
A játékos
További vezetési stílusok és típusok A vezetési stílus
Vezetési típusok:
Izzig- vérig vezető
Labdadobáló
Oknyomozó
A személyekre koncentráló-technikára koncentráló
Stílusok:
Kurt Lewin > 1938, fiúklubban >
Likert vizsgálatai: négy vezetés rendszer
1-es vez. R. Kizsákmányoló-parancsoló, szigorú ellenőrzés
2-es vez. R. Jóakaratú parancsoló, atyáskodó menedzsment
3. sz vez. R. konzultatív, a menedzsment dönt, de előbb
megbeszéli a csoporttal
4. sz vez r. együttes döntéshozatal a menedzserek és
dolgozók részvételével
Konfliktusok és változások menedzselése 1
A szervezeti légkör
Kotter >
A szervezet alaprendszere
Támogató rendszere:
Az emberi és tárgyi tényezők
A formális szervezet>szabályozza a tevékenységeket, az
eszközök és az emberek működését> hierarchia,
igazgatás, szabályok
A szociális rendszer > hatalom, bizalom, hovatartozás
A technológia
A domináns koalíció > vezetési stílus, teljesítmény, vagy
humán orientált
A külső környezet > versenytársak, szállítók, vevők,
gazdasági élet, állami szabályozás
Konfliktusok, változásmenedzsment
A konfliktus fogalma
Létrejöhet:
A személy és a szervezet között
Személyek között
Csoportok és személyek között
Csoportok között a szervezetben
Okozóik:
Szűkös erőforrások
Egyet nem értés a célokban
Felfogásbeli különbözőség
Az értékek különböző megítélése
Eltérés a szerep megítélésében
Egyet nem értés a szervezet fejlesztésben
A konfliktusok típusa és mértéke
A fő típusok:
Szűkös erőforrások
Eltérő célok
Szerep-konfliktus
egyéb
A konfliktusok mértéke és csökkentése
A konfliktus mértékének(szintjének)
csökkentése
A konfliktus megszüntetése
Konfliktusok a szervezetben
Lappangó konfliktus
Észlelt és átérzett konfliktus
Összecsapás
Konfliktusok feloldása vagy elnyomása
Utóhatások
95
Konfliktusok menedzselése
A konfliktusok megítélése
Tradicionális megítélés(szükségtelen a K.)
Konfliktus magatartás-elméleti megítélés(gyakran előjön
a szervezetben, képes lehet pozitív irányba fordítani
Interakcionista megítélés> elkerülhetetlen, ezért a K.-t
menedzselni kell
Stratégiák
Kívülállókat hoz be
Megváltoztatja a szerepeket
Megváltoztatja a szervezetet
Menedzseri cseréket hajt végre
Ösztönzi a versenyt
Konfliktus feloldási módszerek
Önérvényesítés
erős
Problémamegoldó
Versengő
Kompromisszumkereső
Alkalmazkodó
Elkerülő
gyenge
Együttműködés
erős
97
A változások és menedzselése
A változás fogalma: A meglévő környezettől való
elmozdulás, illetve átalakulás
Forrásai:
Külső források:a technológia,verseny, állami
tevékenység, gazdasági változások, társadalmi értékek
változása
Belső források:a technológia, az alkalmazottak
magatartása, a menedzsment politikája, stílusa
A szükségesség felismerése >Greiner szerint a
változások fejlődésének 5 fázisa van.
Kreativitás, igazgatás, hatáskör átruházás, koordináció,
együttműködés
A változások menedzselése
A vezető a változás szükségességének
felismerése után kiindulhat:
Bizalom (maga iránt) és erősítése
A szervezet-ismeret
Adaptivitás > elkötelezettség a változások
iránt
A változtatás modell> Greiner
Fázisok
INDÍTÉKOK
REAKCIÓ
A vezetés funkciói
Fayol a következő vezetői funkciókat
különbözteti meg:
tervezés,
szervezés,
személyes vezetés,
koordináció,
ellenőrzés.
100
A vezetési stílus, vezetői szerepek
A vezetői stílus a vezető és a beosztottak
közötti kapcsolatrendszer jellemzője.
A vezetői stílust befolyásolják
a vezető és a csoporttagok személyisége,
a csoport céljai,
a csoport tagjainak céljai és szükségletei,
a szervezeti kultúra.
101
Vezetői stílus
Döntésközpontú
elméletek
autokratikus,
demokratikus,
laissez faire;
Személyiségközpontú elméletek
feladatorientált,
kapcsolatorientált;
102
Vezetői szerepek
Személyközi
szerepek
Nyilvános
megjelenések
szerepe
Főnöki szerep
Kapcsolatteremtő és
ápoló szerep
Információs
szerepek
Információgyűjtő
szerep
Információszétosztó
szerep
Szóvivői
szerep
Döntési
szerepek
Vállalkozói
Zavarelhárító
Erőforráselosztó
Tárgyalómegegyező
103
Nonprofit szervezetek vezetése és
menedzselés 1
Mitől nonprofit?
Mi a különbség egy profit és egy nonprofit
orientált szervezet között?
További „filozófiai és társadalometikai” kérdések
Mitől,vagy kitől függ a vezetés a menedzselés
Az üzleti szféra „közjósági” feladatai(elvárások,
üzletpolitikák)
Szociális háló, közművelődés, környezetés
egészségvédelem
Közművelődés és közoktatás
A „civil szféra” és menedzselési „igénye”
A közoktatás
Fogalma
Intézményei
Irányítás
Óvodák
Általános iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmények
Gyógypedagógiai, művészeti iskolák
Háttérintézmények, szakszolgálatok
Fenntartás, szakigazgatás
Felügyelet
Vezetés(az intézményi szint)
Iskolaszerkezet és dilemmái
A köz és a felsőoktatás, valamint a
felnőttképzés(szakképzés) „összekapcsolása”
A korszerű iskola menedzser szemléletű
vezetése
Az igazgató: menedzser
A vezetés szintjei és munkakörei
Felkészítés, kiválasztás, kinevezés
A Közoktatásvezető képzés
Mozgástér és beszűkülése
Mitől lettünk „veszteségesek”?
És mi várható?
A térségi integráció
A tárgyi környezet alakulása
A demográfiai helyzet
A közművelődés
Régen és ma >Kultúrháztól az AMK-ig
A régiók, kistérségek művelődési
lehetőségeinek változása
A közművelődés ágazatai
Könyvtárak
Múzeumok
Színházak
Művelődési Otthonok
Intézménytípusok
A finanszírozás és a felügyelet
Civil szervezetek a művelődésért
Fogalmi alapok
A TIT
Kultúraközvetítés régen és ma
A kultúra fogyasztója, termelője és közvetítése
A Népfőiskolák
Egyéb civil szervezetek
Vezetés-irányítás a kulturális szférában
A szakemberek
„Autodidakta” vezetőtől a
művelődésszervezőig
Kultúra menedzsment
Az intézményhálózat és fejlesztése
A modern technika szerepe
Intézményvezetés és hétköznapi gondjai