Transcript előadás []
Szervezés és vezetéselmélet Dr. Lükő István 1 A tantárgy rendszertani helye, szerepe, célja, követelményei Az alap szakon az alapozó tantárgyak közé sorolható Szerepe: Fontos a humánterületi képzés megalapozásában, de kevésbé ismerik el. Célja:> ld. A Tantárgyi programban Követelmény a tantárgyban > kollokvium tételek alapján, a jobb osztályzatért a kiselőadások tartását vállalja OTDK Szereplés, egy félévközi eredményes tudáspróba(ZH) 2 A tantárgy helye, szerepe és kapcsolatrendszere a képzésben és a praxisban Tudomány-tantárgy viszonya általában Tudomány és gyakorlat(praxis) viszonya A vezetés tudománya és a vezető tevékenysége > tudományos alapok Szervezet > szociológia, szervezetszociológia A vezetés emberi tényezői > pszichológia, szervezet és vezetéspszichológia Közgazdaság(Munka) tudomány Humántudományi aspektus( neveléstudomány,andragógia) 3 Szervezetekről általában A vezetés társadalmi szükségessége és meghatározottsága Szervezet és csoport A szervezet Fogalma Struktúrája Fajtái Hatalom, irányítás, vezetés a szervezetben Kommunikáció a szervezetben Szervezet és környezete 4 Rendszerszemlélet, rendszerek osztályozása 1, A rendszerszemlélet lényege Rendszerelmélet+ gyakorlat(visszacsatolás) A rendszer fogalma Ludwig von Bertalanfy > Kölcsönhatásban lévő elemek együttesei, Ackoff bírálta,(L.B. kizárja a fogalmi rendszereket) Tóth Imre Zoltán > rész – egész-környezet A rendszerek osztályozása több szempont szerint történhet A menedzsment és a társadalmi rendszerek kapcsolata 5 Rendszerszemlélet, rendszerek osztályozása 2, Absztrakt és konkrét rendszerek Nyílt és zárt rendszerek Minőségi ismérvek alapján Reálrendszerek Formális rendszerek >szimbólumok Ideális rendszerek > elméleti kategóriák Statikus és dinamikus rendszerek Egyszerű, bonyolult, rendkívül bonyolult Hatáskapcsolat alapján Determinisztikus Valószínűségi határozatlan 6 Rendszerszemlélet, rendszerek fajtái 3, Kibernetikai rendszerek Norbert Weiner Rendszerek állapotváltozásai> Ashby „fekete doboz” hatásbefogadás, kibocsátás(output, input) Mint nyitott rendszer a környezetéből anyagot, energiát és információt vesz fel A kibernetika >kibernetesz, kormányzás Rendszerbonyolultság Elemek hatáskapcsolata Az irányítás módja Vezérlés-önvezérlés Szabályozás-önszabályozás (a visszacsatolás elve) 7 Vezetés és szervezéselméleti alapfogalmak 1, Egy kis szemantika: Vezetés, menedzselés, igazgatás, irányítás, szervezés A vezetés „többlépcsős rendszere” Vezetés, működtetés, hatalom- uralom Az alárendelt bízik, megszokta, fél Torgersen, Weinstock a hatalom típusai: Jutalmazó hatalom Kényszerítő hatalom Törvényes(legitim) hatalom Referens hatalom Szakértő hatalom 8 Vezetés és szervezéselméleti alapfogalmak 2 A szervezetet a vezetés kapcsolja a környezethez A vezetés célja Szociális rendszer, szocializáció, nevelő-oktató intézmények Tóth Zoltán > az irányítás két mozzanata: Szervezés és vezetés Célok meghatározása, erőforrás+döntés=vezetés, összerendezéscselekvésszabályozás= szervezés Mi a menedzsment? Ki a menedzser? Művészet? Tudomány? Foglalkozás? Alkalmazott? Vezető? Tulajdonos? 9 A menedzsment fogalma „A menedzsment az a folyamat, melyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására, olyan eredmények elérése érdekében, melyeket egyikük sem tudna egyedül elérni.” Kocsis J.: Menedzsment műszakiaknak, Műsz. Könyvk., Bp. 10 A menedzsment fogalma manage manager Mit? Hogyan? megvalósít, sikerre visz valamit kompetencia alapú megközelítés cél + eredmény (mutató, indikátor) Milyen működési rendben tudom a kitűzött célt elérni, megvalósítani? Mit kell tennem? Menedzsment: sikerre vinni a célt, elérni azt az eredményt, amit definiáltunk. Helyzetbe hozni a szervezetet, a személy(eke)t, csoportokat. 11 A menedzsment fogalma 1. 2. 3. cél: eredmény: vízió, jövőkép eredményorientáció (nem tevékenykedés), eredményfelelősségben gondolkodás sikerre vinni: a célokból tevékenységek levezetése Ért-e hozzá? Akarja-e, hiszi-e, hogy meg tudja csinálni? 12 A menedzsment fogalma cél Hogyan? eredmény tevékenységek 13 A munkaszervezet a munkakultúra szerint: Tevékenykedő Menedzsment 14 Folyamat cél eredmény különböző út különböző folyamatok 15 A munkaszervezet a munkakultúra szerint: Tevékenykedő Menedzsment Minőségmenedzsm 16 Jövőkép és célok általi vezetés Autokratikus utasítás Mikromenedzsment Jövőkép, célok A status quo fenntartását támogató erők 17 A menedzsment szakterületei, a menedzser tevékenység fajtái Stratégiai menedzsment Marketingmenedzsment Projektmenedzsment Változásmenedzsment Minőségmenedzsment Humán erőforrás menedzsment Termelésmenedzsment Innovációs menedzsment Pénzügyi menedzsment Logisztikai menedzser, PR menedzser, Személyügyi menedzser, Marketing-menedzser, Műszaki menedzser, Termék menedzser, Pénzügyi menedzser 18 Szervezés-, és vezetéselméleti irányzatok történeti áttekintése 19 A vezetés elméletének történeti bemutatása 1, Ókor, középkor Kr. e XIII. sz. Mózes> Az írásbeliség megjelenés> törvény Hammurabi >3 lényeges funkció a célok kitűzése Az eszközök meghatározása A szabályozás Vezetői magatartás, módszer, szervezés megfigyelése Thézeuszt figyeli Plutarkhosz Tekintély,hatalom, motiváció >Julius Ceasarról írta Plutarkhosz: 20 Ókor, középkor 2 Kína( Kr. E. VII. sz.) >Írások könyve, Nagy szabály > jó kormányzás és vezetői erények Konfuciusz „égi megbízás, patriarchális uralkodás Platón > A filozófusok uralma Az állam c. Munkájában a tudósok uralmát jósolja Bölcsesség, bátorság, mértékletesség, igazságosság Machiavelli > autokrata vezető, a cél szentesíti az eszközt A tanácsadók kiválasztásának a módszere 21 A vezetés elméletének történeti bemutatása 2 A tudományos vezetés kialakulása A klasszikus vezetéselméleti irányzat F.W. Taylor(1856-1915)>Vezető-beosztott viszony az üzemben. Négy alapelv és a vezetési funkciók Munkatársak kiválasztása, betanítása, együttműködés a munkatársakkal, munkamegosztás és felelősség megosztás H. Fayol a vállalati vezetésre koncentrál Fő funkciók Fayolnál: Műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli, igazgatási funkciók 22 A tudományos vezetés kialakulása 2. Fayol a vezetési funkciót 5 részfunkcióra bontja :Tervezés, szervezés, rendelkezés, koordinálás, ellenőrzés Vezetési elvei: A hatáskör és a felelősség összhangja, a vezetés egysége, a szervezeti rend, az öntevékenység, az egység biztosítása A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat Elton Mayo(1880-1949) ember és a csoportmunka Duglas Mc Gregor X és Y elmélet Kurt Lewin > Mezőelmélet 23 Modern irányzatok Az empirikus iskola Petersen és Plowman Chris Argyris: Motiváció szerepe Antonio Gramsci(1891-1937)>vezetési válság van Max Weber >Szervezetszociológia Bürokratikus modellje, bürokratikus vezető …….. 24 A szervezés- és vezetés-elméleti iskolák osztályozása: 1. Klasszikus iskola 2. Emberi kapcsolatok iskolája 3. Rendszerelméleti iskola 4. A kontingencia-elmélet iskolája 25 Klasszikus iskola Jellemzői: célszerűség, formális rendszerek , hierarchikusan tagolt szervezeti felépítés, vezetéshez szükséges technikai feltételek, a vezető és a beosztott részéről egyaránt racionális és logikus gondolkodást feltételez, a legfontosabb vezetési elveket és szabályokat igyekszik megfogalmazni az előbbiek alapján 26 Frederick Winslow TAYLOR (1856-1905) A tudományos vezetés JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK PONTOS MEGHATÁROZÁSA EGY FŐNÖK ELV TAGADÁSA, FUNKCIONÁLIS VEZETÉS A FIZIKAI ÉS SZELLEMI MUNKA SZÉTVÁLASZTÁSA SZABVÁNYOSÍTÁS, EGYSÉGESÍTÉS, A SZETVEZETI ÉLET RACIONALIZÁLHATÓ, „SZERVEZETMÉRNÖK” 27 Taylorizmus folytatás: A tudományos vezetés MAGAS BÉR - ALACSONY KÖLTSÉG MINDENFÉLE CSOPORTMUNKA ELTÖRLÉSE TAYLORISTÁK: GILBRETH - MOZDULATELEMZÉS, GANTT PROGRAMTÁBLÁZAT, FORD - T MODELL - FUTÓSZALAG MEGALAPOZTA A MODERN SZERVEZETEK VEZETÉSÉNEK MÓDSZERTANÁT 28 Henri FAYOL (1841-1925) a felső-vezetés kérdéseivel foglalkozik, törzskari szervezet + egyszemélyi vezetés vezetés összetevőinek meghatározása = tervezés, szervezés, személyes vezetés, koordinálás, ellenőrzés 14 általános vezetési elv kidolgozása hierarchia - hidakkal 29 Henri FAYOL (1841-1925) Vezetési elvek: munkamegosztás fegyelem az irányítás egységessége az egyéni érdek alárendelése az általános érdekeknek a személyzet díjazása centralizáció kezdeményezés 30 Max WEBER (1864-1920) A centralizált porosz közigazgatásból indult ki, a bürokratikus szervezeti forma a legjobb specializáció, munkamegosztás hierarchia szabályozottság személytelenség és tárgyilagosság írásbeliség (aktaszerűség) hivatástudat, szakmai hozzáértés 31 Emberi kapcsolatok iskolája Hawthorne-i kísérletek A fiziológiai mellett pszichológiai tényezők is befolyásolják a teljesítményt. A vállalatot társadalmi rendszerként fogja fel, csoportok viselkedése, formális és informális kapcsolatok. 32 Emberi kapcsolatok iskolája 1. Mayo - csoportok szerepe 2. Maslow - szükséglet elmélet 3. Herzberg - két tényező elmélet 4. McGregor - X és Y elmélet 33 McGregor - X és Y elmélet X elmélet: az átlagember nem szeret dolgozni, nem vállal felelősséget, igényli, hogy irányítsák, ennek megfelelően kényszeríteni, ellenőrizni, büntetni kell Y elmélet: az ember szívesen dolgozik, ha látja a célt, elvállalja, keresi a felelősséget, a vezető feladata a célok iránti elkötelezettség megteremtése, az ösztönzés, a fejlesztés 34 Rendszerelméleti iskola A szervezetet olyan rendszerként fogja fel, amely egymáshoz szorosan kapcsolódó technikai és társadalmi elemekből áll. A szervezet csak a környezeti feltételeivel együtt vizsgálható, és érthető meg, a szervezet és a környezet kölcsönhatásban vannak egymással. 35 Rendszerelméleti iskola gazdasági környezet kulturális környezet technikai alrendszer technikai környezet jogi környezet szociális alrendszer politikai környezet társadalmi környezet 36 Kontingencia elmélet Nincs „legjobb” módszer. Az alkalmazott módszer sikerességét sok tényező befolyásolja. Más helyzet (szituáció) más megoldást kíván. Ha - akkor 37 Szituációs (befolyásoló) tényezők: a szervezet életkora, a szervezet nagysága, dolgozóinak létszáma, a szervezet által alkalmazott technológia, a munkaszervezés módja (egyedi vagy sorozatgyártás), a szervezet környezete (stabil vagy változó), társadalmi és kulturális tényezők (eltérő kultúrája, szokásai, viselkedési módja), 38 Vezetés és vezető az új évezredben a XX. sz. eleji vállalatvezetési modell: a tradicionális szervezet a főnökre koncentrál, hierarchia, autokratikus vezetési stílus vertikális munkamegosztás, specializáció; 39 Vezetés és vezető az új évezredben vállalatvezetési modell a XX. sz. végén: vevőorientáción, folyamatszemlélet, horizontális munkamegosztás, demokratikus vezetési stílus, szervezeti kultúra, jövőkép és célok általi vezetés, az emberi erőforrás felértékelődése; 40 Vezetés és vezető az új évezredben az emberi erőforrás felértékelődése: az emberek megnyerése - kommunikáció, elkötelezettség és bizalom megteremtése, elégedettség, motiváció, támogató rendszerek, teljesítményértékelés, az emberi erőforrás fejlesztése, tudásmenedzsment; 41 Új szervezési és vezetési módszerek és technikák csoport(team)munka, projektek outsourcing (kiszervezés), létszámcsökkentés, „lapos” struktúrák, folyamatjavítás: folyamatos javítás vagy benchmarking vagy reengineering (újjáalakítás), 42 Új szervezési és vezetési módszerek és technikák "leadership„ (irányítás): irányvonal (jövőkép) kijelölése, az emberek megnyerése (a jövőkép kommunikálása), motiválás és lelkesedés felkeltése, változásmenedzsment, ICT, coaching, mentorálás; 43 Új szervezési és vezetési módszerek és technikák mentorálás: indoka új helyzet (új munkahely vagy pozíció) a pártfogó vezető a szervezetben (de nem közvetlen felettes) a pártfogolt tehetséges, de tapasztalatlan munkatárs (leendő vezető) cél beilleszkedés, problémamegoldás költsége tréning + kieső munkaidő 44 Új szervezési és vezetési módszerek és technikák coaching: indoka vezetői szerep jobb betöltése, új kihívás a pártfogó külső szakértő, tanácsadó (esetleg belső szakértő) a pártfogolt aktív vezető cél önfejlesztés, vezetői készségek fejlesztése költsége szerződésben rögzített díj 45 A menedzser és a kommunikáció A kommunikációról általában Információszerzés, tárolás, továbbítás Kommunikációs technikák Szükséges-e a kommunikáció? Mi a célja? Megismerni a befogadót Alkalmazkodva kell felépíteni az üzenetet A befogadó típusai szerint: Főnökkel kommunikálunk Egyenrangúakkal kommunikálunk Alárendelttel kommunikálunk A menedzser és a kommunikáció 2 A kommunikáció korlátai Interperszonális korlátok Zaj Azt halljuk amit akarunk A szavak különböző jelentése az emberek számára A nonverbális kommunikáció zavarai Emocionális tényezők Szervezeti korlátok A A A A A menedzseri szintek száma beosztottak száma szervezetben elfoglalt pozíció vezetőváltás menedzseri „interpretáció Javaslatok a jó menedzseri kommunikációra A gondolatok világos megfogalmazása! A kommunikáció céljainak megvizsgálása! A tárgyi és emberi körülmények áttekintése! Figyelem a jó hangnemre Kövesd nyomon a kommunikációt! Győződj meg, hogy a kommunikációddal segítséget nyújtasz! Ne csak a megértést, a hallgatást is vizsgáld! Tájékozódás és információszerzés Az információs rendszer kialakítása a tájékozódást szolgálja> ez magában foglalja: Gyűjtés, tárolás, feldolgozás és elemzés, továbbítás A menedzserek tájékoztatási igénye:megbízható, rugalmas, korszerű Szervezeti sajátosságok:jelleg, nagyság, telepítési helyzete Az információs folyamat fázisai Az Az Az Az Az információs szükséglet meghatározása információ beszerzése adattárolás és feldolgozás elemzés információk továbbítása 3. téma A tervezés 50 A menedzser fő funkciói 1 A tervezés Fayol fő funkciói: tervezés, szervezés, személyes vezetés, koordináció, ellenőrzés A tervezés lényege: A jövőbeli célok, feladatok és tevékenységek megfogalmazása Mit, mikor, hol, ki, hogyan, mennyit Stratégia, taktika, operatív program A stratégia és taktika közti különbség A stratégiakészítés folyamata Környezeti tényezők vizsgálata(makro, mikro) A küldetés és a főbb célok meghatározása(a küldetés 5 hatás alatt formálódik) Célrendszer(szervezeti, piaci, adaptív) A célhierarchia(7 fokozat) Stratégiai tervezés Mi a stratégia? Egy perspektíva, egy iránytű, a hosszabb távú céljait, cselekvési akcióinak sorozatát tartalmazza. A követendő út. A szervezet jövőbeni szándékainak összessége. viselkedési minta 52 A JÖVŐRE VONATKOZÓ ELGONDOLÁSOK PIRAMISA MISSZIÓ Amiért létezünk JÖVŐKÉP Amit el akarunk érni stratégiai tervezés STRATÉGIA Játszmaterv BALANCED SCORECARD Célok és mutatók négy nézőpont szerint ÜZLETI TERV Számszerű előirányzatok 3-5 évre OPERATÍV TERV Éves számszerû elôirányzatok 53 A stratégiaalkotás folyamata, területei DIAGNÓZISKÉSZÍTÉS Környezetelemzés Mivé lehetne válnunk? A pozíciók, képességek adottságok értékelése Mivé tudunk válni? JÖVŐKÉP, KÜLDETÉS MEGHATÁROZÁSA Mivé akarunk válni? STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA Mit kell tennünk? Érdekcsoportok elvárásainak feltárása Mivé “kellene” válnunk? A stratégiai diagnóziskészítés területei és leggyakrabban használt módszerei a./ A makro- és mikrokörnyezet elemzése Forgatókönyvírás (a környezet lehetséges fejlődésének irányai) PEST analízis (a környezet négy szegmensének elemzése: Political, Economic, Social, Technical) Porter-Grove féle hattényezős versenyhelyzetelemzési modell: 55 b./ A pozíciók, képességek és adottságok értékelése Portfólió mátrix, Alapvető képességek felmérése, Vállalati értékláncelemzés. SWOT analízis (Strengths - erősségek, Weaknesses - gyengeségek, Opportunitieslehetőségek, Threats - fenyegetettségek) 56 Tervezés 2 A stratégiai terv készítése Fejlesztési, termelési, kereskedelmi, pénzügyi, kereset-szociális stratégia Lépések Alternatívák kidolgozása Alternatívák értékelése A terv elkészítése Az eredmények ellenőrzése, értékelése A taktikai terv készítése Operatív programok egy évnél rövidebb időre, hatóköre egy-egy szervezeti egységre, tartalma részletes Tervezés 3 Tervezési technikák, módszerek Az előrejelzés Tervezési módszerek Hálótervezés PERT> Program Evaluation and Review Technique A programellenőrző és kiértékelő technika>grafikai modell A háló elemei A kritikus út (Kritikal Path Method) Operációkutatás>matematikai módszerek optimális döntések céljára Szimplex módszer> legkisebb költség, legnagyobb nyereség Szimuláció A Tervezés és követelményei A tartalom és a forma egysége Távlati és szakaszos tervezés A tervezés logikája és konkrétsága Csak együttműködéssel Koordináció a szervezeti egységek között A vezetés ellenőrzési terve A tervkészítés menete és technikája Az előkészítés szakasza : a gyűjtőmunka Helyzetelemzés, mely legyen reális A munkaterv jóváhagyása A tervezési technikák Kulcs-eseményterv Mérföldkőterv A hálóterv A döntés 1 A döntés funkciója és célja a vezetésben A megalapozott döntés feltételei A döntések fajtái. Érvényességi köre, hatás(jog)köre Tárgya szerint> statikus és dinamikus A megvalósítás ideje szerint Jellege szerint:kezdeményező és alkalmazkodó A döntésben résztvevők szerint: egyéni és csoportos Programozott és programozatlan döntés A döntés 2 A döntéshozatali folyamat A probléma megfogalmazása A döntés kritikus tényezőinek azonosítása A lehetséges variációk(alternatívák) kidolgozása Az alternatívák elemzése Az alternatívák szelektálása, a legjobbak kiválasztása A döntéshozatal Döntési helyzetek: Bizonyossági helyzet Kockázattal terhes helyzet Játékhelyzet Bizonytalansági helyzet A szervezés A szervezés mint funkció és mint tevékenység A szervezés fogalma és jellege> kettős jelleg szervezet és eszköz Cél-folyamat-szervezet A szervezés mint vezetési funkció Milyen feladatok vannak? Ki végzi el? Hogyan, milyen módszerekkel? Mikor kell végrehajtani? Ki kinek felelős a tevékenységért? A rendszerszemlélet és a kibernetika alkalmazása a szervezési tevékenységben A szervezési szemlélet fejlődése A Szervezet 1 Működési és szervezeti rendszer >a Működési rendszer szervezése során a tevékenységeket folyamatokká láncoljuk, időbeli, logikai, együttműködési kapcsolatokat hozunk létre, a szervezeti rendszernél a struktúrát és annak kapcsolatait alakítjuk> keret, amelyben a folyamatok lebonyolódnak A szervezeti struktúrákat emberek és technikai eszközök alkotják A szervezeti struktúrák hierarchikus kapcsolatai A szervezet horizontális és vertikális tagolása A Szervezet 2 Szervezeti struktúra és elméletek> Herholz egyszemélyes vállalata, differenciált struktúra, integrált struktúra, matrix struktúra Az informális szervezet Főbb szervezettípusok Lineáris szervezeti struktúra Funkcionáls szervezeti struktúra Törzskari szervezeti struktúra Divizionális szervezeti struktúra Matrix struktúra > kettős vezetés Projekt struktúra, negatív hatások, pozitív hatások Az ellenőrzés értékelés kontrolling 1 Fogalma, célja Az ellenőrzés helye, szerepe Tényszerűség és objektivitás Az ellenőrzés kiterjed: Folyamatra, végeredményre Szervezeti helyszínre, egységre, személyekre Tartalmi-folyamat elemekre Gazdasági, biztonsági, egészségügyi, jogi-igazgatási területekre Az ellenőrzés értékelés kontrolling 2 A látogatás: információgyűjtés A vizsgálat: aktív ellenőrzés Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzés dokumentálása Feljegyzések A foglalkozások elemzése, értékelése Az értékelés lehet Strukturális Genetikus> fejlődésrajz A ellenőrzés és az értékelés kontrolling 3 Az értékelés mint szembesítés Az értékelés ciklikussága Az értékelés külső szervezetek, testületek számára Önértékelés(egyéni és szervezeti) és a minőségbiztosítás kapcsolata A menedzser általános ellenőrzési feladatai Az ellenőrzés információs rendszere A kulcs-jelzéseken alapuló menedzsment Az anyagi erőforrások számbavétele Az emberi erőforrások számbavétele Pénzügyi és termelési ellenőrzés A kontrolling Fogalma A kontrolling típusai Megelőző(preventív) kontrolling Előretekintő kontrolling Visszacsatoló kontrolling Folyamata Standardok meghatározása Technikai standard Menedzseri standard A teljesítmény mérése A korrekciók elvégzése Emberi tényező a vezetésben 1 A vezetés mint szerep A szerep általános fogalma, fajtái Intézményi és személyi dimenziói A leadership fogalma, jellegzetessége A leader szerepei Nevelő Tanácsadó Ítéletalkotó Szószóló Emberi tényező a vezetésben 2 Szerepek A szerep fogalma> elvárás rendszer A szerepek fajtái> többféle osztályozás Velünk született> nemi szerep, osztály-réteg Tanult> állampolgár, dolgozó, fogyasztó, a család tagja, tanuló stb. és al-szerepei Ad hoc szerep Szereptanulás> szocializáció Emberi tényező a vezetésben 3 Szerep és társadalom A szerep intézményi és személyi dimenziói Szerepkonfliktusok> állandó döntési helyzet Szerepen belül Szerepek között Szereptanulás A Kultúra és a Személyiség között: Szerephálózat A szociális tanulás folyamata Utánzás Azonosulás Belsővé válás (Interiorizáció) Kapcsolat a tanulási folyamat elemi között A szerepelvárás megismerése Azonosulás az elvárásokkal Szerep teljesítés > szubjektív és objektív akadályok, körülmények Vezetői szerepek Személyközi szerepek Nyilvános megjelenések szerepe Főnöki szerep Kapcsolatteremtő és ápoló szerep Információs szerepek Információgyűjtő szerep Információszétosztó szerep Szóvivői szerep Döntési szerepek Vállalkozói Zavarelhárító Erőforráselosztó Tárgyalómegegyező 74 Szerepkonfliktusok Egyszerre több szerepet alakítunk, élünk Konfliktus egy szerepen belül Konfliktusok szerepek között Állandó döntési helyzet, választás Siker hajszolása, a kudarc kerülése Motiváció, az elismerés hajszolása A kudarc kerülése > nem a kudarcot kellene kerülni, hanem az elviseléséhez szükséges energiát fejleszteni A szerepkészletből többnek az alul teljesítése problémát jelez a SZE körül. > Janisági komplexus A leadership 2 A leadership jellegzetességei Felismerni azokat a jellemvonásokat, amelyek a vezető-nem vezető kapcsolatban vannak Összehasonlítani a sikeres és a nem sikeres vezető jellegzetességét A vezető leader tevékenységére hatást gyakorol a: Vezetési filozófia> X és Y elmélet( Mc Gregor Az értékek Szükségletek Vezetési stílusok A motiváció Az emberről, mint dolgozóról alkotott vélemények Motivációs elméletek Maslow szükségletrendszere Herzberg kéttényezős munkamotivációs elmélete Magatartás központú elméletek Elvárás elméletek Megerősítés elmélet Méltányosság elmélet 2. téma A vezetés, mint emberi tevékenység 78 A vezetés célja: A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban. 79 A szervezeti viselkedés szintjei: Egyéni szint Egyéni jellemzők (személyiség, motiváció) Csoport jellemzők (csoportalakítás, dinamika) Szervezeti szint Szervezeti kultúra Kommunikáció Konfliktusok Hatalom 80 Motiváció Az egyén olyan belső tudati állapota, amely valamilyen viselkedési módra kényszeríti. A vezetéselméleti szakirodalomban a motiválás vezetési tevékenységet jelent, amely során a vezető az irányítása alatt lévő személyeket célirányos szervezeti tevékenységre készteti. 81 A motiváció folyamatelméletei Elvárás elmélet Az emberek általában megpróbálják előre megbecsülni, hogy a különböző cselekvési alternatívák milyen ráfordítással és haszonnal járnak, és ezek szerint döntenek. 82 Méltányosság elmélet Az embereknek az a fontos, hogy erőfeszítésüket másokhoz képest méltányosan, igazságosan ismerjék el. 83 A státusz az a relatív pozíció vagy állapot, ami egy adott személyre vagy csoportra jellemző, a csoportok vagy csoporttagok között lévő hierarchikus viszony. Ez segíti azt, hogy az emberek kifejezzék egymás közötti különbségüket, és ez teremt a szervezetben rendet és irányíthatóságot. A státuszt meghatározhatják az illető kora, neme, iskolai végzettsége, családi háttere, hozzáértése, szakértelme, a pozíciója, jövedelmi viszonya, stb. 84 A hatalom “Minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki a saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztül vigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély.” Max Weber 85 A hatolom forrásai a személyiségből fakadó hatalom, karizmatikus hatalom, szakértői hatalom, a szervezet által biztosított hatalom, jutalmazó hatalom, kényszerítő hatalom, a szervezet külső függéséből biztosított hatalom 86 Vezetési stílusok 1 Stílus és típus különbözősége Alapvető vezetői stílusok >Kurt Lewin kísérlete nyomán autokrata, demokrata, ráhagyó Tannenbaum-Schmidt ábrája Autokrata Participatív Szabad kezet adó, mint a vezető hatalma és ereje és az alárendeltek önállósága Zieleniewski négy módszere A vezetés önkényes módszere A „csak teljes feladat adásának módszere Az ösztönző helyzet létrehozásának módszere Tanácsadással való vezetés Vezetési stílusok 2 Néhány további módszer A tervtől való eltéréseken alapuló vezetési módszer Részvételre épülő vezetés(Management by Participation) Célirányított vezetés (Management by Objektives) Alapelvei A pontos célkitűzés Az elérendő eredmény meghatározása A célok elérhetőek legyenek és ösztönzőek A motiváció és a vezetés Mondd meg mit vársz tőlem! Add meg a feltételeket a cselekvéseimhez! Jutalmazz a hozzájárulásom alapján! Vezetési stílusok 3 A menedzser rács Az alkotóképesség kibontakozásának irányítása Jelentősége Szükségessége A költségei Az alkotó folyamat Az alkotó ember Pietrasinszky Zbignew: Alkotó vezetés További vezetési stílusok és típusok A kontingencia elmélet- Maccoby négy vezető típusa Közel áll a gyakorlathoz Számba kell venni. Követelmények, választási lehetőség, korlátok Kötelességek – kihívások Maccoby négy vezető típusa A mesterember - A dzsungelharcos A szervezeti ember A játékos További vezetési stílusok és típusok A vezetési stílus Vezetési típusok: Izzig- vérig vezető Labdadobáló Oknyomozó A személyekre koncentráló-technikára koncentráló Stílusok: Kurt Lewin > 1938, fiúklubban > Likert vizsgálatai: négy vezetés rendszer 1-es vez. R. Kizsákmányoló-parancsoló, szigorú ellenőrzés 2-es vez. R. Jóakaratú parancsoló, atyáskodó menedzsment 3. sz vez. R. konzultatív, a menedzsment dönt, de előbb megbeszéli a csoporttal 4. sz vez r. együttes döntéshozatal a menedzserek és dolgozók részvételével Konfliktusok és változások menedzselése 1 A szervezeti légkör Kotter > A szervezet alaprendszere Támogató rendszere: Az emberi és tárgyi tényezők A formális szervezet>szabályozza a tevékenységeket, az eszközök és az emberek működését> hierarchia, igazgatás, szabályok A szociális rendszer > hatalom, bizalom, hovatartozás A technológia A domináns koalíció > vezetési stílus, teljesítmény, vagy humán orientált A külső környezet > versenytársak, szállítók, vevők, gazdasági élet, állami szabályozás Konfliktusok, változásmenedzsment A konfliktus fogalma Létrejöhet: A személy és a szervezet között Személyek között Csoportok és személyek között Csoportok között a szervezetben Okozóik: Szűkös erőforrások Egyet nem értés a célokban Felfogásbeli különbözőség Az értékek különböző megítélése Eltérés a szerep megítélésében Egyet nem értés a szervezet fejlesztésben A konfliktusok típusa és mértéke A fő típusok: Szűkös erőforrások Eltérő célok Szerep-konfliktus egyéb A konfliktusok mértéke és csökkentése A konfliktus mértékének(szintjének) csökkentése A konfliktus megszüntetése Konfliktusok a szervezetben Lappangó konfliktus Észlelt és átérzett konfliktus Összecsapás Konfliktusok feloldása vagy elnyomása Utóhatások 95 Konfliktusok menedzselése A konfliktusok megítélése Tradicionális megítélés(szükségtelen a K.) Konfliktus magatartás-elméleti megítélés(gyakran előjön a szervezetben, képes lehet pozitív irányba fordítani Interakcionista megítélés> elkerülhetetlen, ezért a K.-t menedzselni kell Stratégiák Kívülállókat hoz be Megváltoztatja a szerepeket Megváltoztatja a szervezetet Menedzseri cseréket hajt végre Ösztönzi a versenyt Konfliktus feloldási módszerek Önérvényesítés erős Problémamegoldó Versengő Kompromisszumkereső Alkalmazkodó Elkerülő gyenge Együttműködés erős 97 A változások és menedzselése A változás fogalma: A meglévő környezettől való elmozdulás, illetve átalakulás Forrásai: Külső források:a technológia,verseny, állami tevékenység, gazdasági változások, társadalmi értékek változása Belső források:a technológia, az alkalmazottak magatartása, a menedzsment politikája, stílusa A szükségesség felismerése >Greiner szerint a változások fejlődésének 5 fázisa van. Kreativitás, igazgatás, hatáskör átruházás, koordináció, együttműködés A változások menedzselése A vezető a változás szükségességének felismerése után kiindulhat: Bizalom (maga iránt) és erősítése A szervezet-ismeret Adaptivitás > elkötelezettség a változások iránt A változtatás modell> Greiner Fázisok INDÍTÉKOK REAKCIÓ A vezetés funkciói Fayol a következő vezetői funkciókat különbözteti meg: tervezés, szervezés, személyes vezetés, koordináció, ellenőrzés. 100 A vezetési stílus, vezetői szerepek A vezetői stílus a vezető és a beosztottak közötti kapcsolatrendszer jellemzője. A vezetői stílust befolyásolják a vezető és a csoporttagok személyisége, a csoport céljai, a csoport tagjainak céljai és szükségletei, a szervezeti kultúra. 101 Vezetői stílus Döntésközpontú elméletek autokratikus, demokratikus, laissez faire; Személyiségközpontú elméletek feladatorientált, kapcsolatorientált; 102 Vezetői szerepek Személyközi szerepek Nyilvános megjelenések szerepe Főnöki szerep Kapcsolatteremtő és ápoló szerep Információs szerepek Információgyűjtő szerep Információszétosztó szerep Szóvivői szerep Döntési szerepek Vállalkozói Zavarelhárító Erőforráselosztó Tárgyalómegegyező 103 Nonprofit szervezetek vezetése és menedzselés 1 Mitől nonprofit? Mi a különbség egy profit és egy nonprofit orientált szervezet között? További „filozófiai és társadalometikai” kérdések Mitől,vagy kitől függ a vezetés a menedzselés Az üzleti szféra „közjósági” feladatai(elvárások, üzletpolitikák) Szociális háló, közművelődés, környezetés egészségvédelem Közművelődés és közoktatás A „civil szféra” és menedzselési „igénye” A közoktatás Fogalma Intézményei Irányítás Óvodák Általános iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmények Gyógypedagógiai, művészeti iskolák Háttérintézmények, szakszolgálatok Fenntartás, szakigazgatás Felügyelet Vezetés(az intézményi szint) Iskolaszerkezet és dilemmái A köz és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés(szakképzés) „összekapcsolása” A korszerű iskola menedzser szemléletű vezetése Az igazgató: menedzser A vezetés szintjei és munkakörei Felkészítés, kiválasztás, kinevezés A Közoktatásvezető képzés Mozgástér és beszűkülése Mitől lettünk „veszteségesek”? És mi várható? A térségi integráció A tárgyi környezet alakulása A demográfiai helyzet A közművelődés Régen és ma >Kultúrháztól az AMK-ig A régiók, kistérségek művelődési lehetőségeinek változása A közművelődés ágazatai Könyvtárak Múzeumok Színházak Művelődési Otthonok Intézménytípusok A finanszírozás és a felügyelet Civil szervezetek a művelődésért Fogalmi alapok A TIT Kultúraközvetítés régen és ma A kultúra fogyasztója, termelője és közvetítése A Népfőiskolák Egyéb civil szervezetek Vezetés-irányítás a kulturális szférában A szakemberek „Autodidakta” vezetőtől a művelődésszervezőig Kultúra menedzsment Az intézményhálózat és fejlesztése A modern technika szerepe Intézményvezetés és hétköznapi gondjai