Transcript Jól fegyelmezõ 2

A normaszegő viselkedés
befolyásolásának
stratégiái
Ökológiai stratégiák:
1. Kompetens oktatás
2. A gyermekek viselkedésének rövidtávú
stratégiája
3. Szervezeti hatásokon alapuló startégiák
 Fejlődéslélektani szempontot figyelembe
vevő stratégiák
 Pszichodinamikus elvekre épülő
stratégiák
A kompetens oktatás





Kounin 80 pedagógussal végzett megfigyelése
A jól fegyelmező pedagógus
kellően előkészített foglalkozások;
A foglalkozások rendkívül élénkek
kevés időt fordít a foglalkozás alatt
szervezésre
 A tanulói érdeklődést és figyelmet állandóan
magas szinten tartotta.
 A sikeresen fegyelmező pedagógus
 a gyermekeket felelősségre vonhatónak tartja,
ha nem figyeltek.
 A gyermekek figyelmének fenntartása:
frontális munka, olyan kérdéseket tett fel
amelyek minden gyermek számára érdekes
problémát jelentettek, az egyéni feladatok
elosztása során pedig változatosságot
biztosított
 Figyelembe vette a gyermekek egyéni
képességszintjét.
 A jól fegyelmező pedagógus
 rendszeresen pásztázta figyelmével az
egész csoportot
 Időben lépéseket tett a beavatkozásra,
mielőtt még a helyzet túl komollyá vált
volna.
Rendbontó viselkedést
megakadályozni nem tudó
pedagógusok hibái
 a) időzítési hibák: túl hosszú ideig várnak a
rendbontásra való reagálással, s eközben a
helyzet súlyossá változik;
 b) célponti hibák: nem vesznek észre minden
rendetlenkedőt, illetve olyanokat is
figyelmeztetnek, akik nem
fegyelmezetlenkedtek;
 c) gyakran esnek a túlreagálás hibájába: azaz
kiabálnak, hiszterikussá válnak, noha a helyzet
éppen higgadtságot követelt volna meg.
A jól fegyelmező pedagógus ún. „átfedés”
készségével rendelkezik:
A pedagógus képes:
 a) bekapcsolódni a gyermekek feladatmegoldási
problémájába és segítséget nyújtani;
 b) a gyermekeknek a foglalkozásokon keletkező
szükségleteit elővételezni;
 c) több dologra egyidejűen figyelni;
 d) zökkenőmentesen átváltani egyik
tevékenységről a másikra anélkül, hogy a
gyermekeket különösebben megvárakoztatná.
A gyermekek viselkedésének
rövid távú befolyásolása
1. Megengedő viselkedés:
Pozitívan megfogalmazott szabályok melyek a
gyermekek impulzív magatartását korlátozzák.
2. Tolerancia: (szankcionálás helyett )
ha gyermek új státust próbál megszerezni a
csoportjában vagy a tanárral való kapcsolatban;
A gyermek rendbontónak minősített viselkedése nem
több, mint az életkorára jellemző viselkedés, amely az
életkor előrehaladtával megszűnik.
A gyermek viselkedésében jelentkező feszültség
valamilyen aktuális stresszel magyarázható.
. A viselkedésbe való beavatkozás : akkor válik
szükségessé, ha nem akarjuk, hogy a gyermek
megnyilvánulásai még nagyobb rendbontást
eredményezzenek, vagy azt szeretnénk, hogy a
tanteremben tanulás történjék.
A beavatkozás szükségességének kritériumai:
– Mások testi épségének vagy önbecsülésének
védelme.
– Vagyontárgyak védelme.
– A folyamatban lévő tanítási program védelme.
– A rendbontó viselkedés elterjedésének
megelőzése.
– Egy-egy csoportbeli szabályra való utalás.
Szükségtelenné teszi a beavatkozást, ha olyan
helyzet áll elő, hogy
 – a beavatkozás okozta felbolydulás
semlegesítené a beavatkozás pozitív hatását;
 – ha már nem az egyes gyermekek
problémájával kell szembenéznünk, hanem az
egész csoportéval, mert tudomást szereztek róla
a társai;
 – ha a pedagógus olyan jó hangulatban van,
hogy nem tud hirtelen annyi haragot kifejezésre
juttatni, amennyivel meg tudja győzni a
gyermeket és társait a probléma súlyosságáról.
Néhány befolyásolási
technika a fegyelmezetlen
viselkedés pillanatnyi
szabályozására:
 Szándékos mellőzés
 Jelzéssel történő beavatkozás (gesztusok,
amellyel jelzi rosszallását)
 Proxemitáskontroll: a gyermek és a
pedagógus közötti tér (távolság)
csökkentése. (Nem fenyegető! )
 Akadályelhárítás: ha az önállóan
megoldandó feladat túl nehéz nem figyel a
feladatra, rendbontásba kezd.
 A foglalkozás programjának
átstrukturálása: akkor érdemes fontolóra
venni, ha a csoportban magas érzelmi
feszültség uralkodik, melyet az előző
foglalkozással kapcsolatos vagy a
szünetben történt események váltottak ki.