Transcript gyv1
Gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek 1. Gyermekkép Gyermekgyilkosságok: ókor – 4. század Elhagyás: 4-13. század Ambivalencia: 13-17. század Erőszak: 18. század Szocializáció: 19. század Segítés: 20. század – A gyermek évszázada?: gyermekvédelem ??? – a gyermekkor halála? Paradigmaváltás a gyermekvédelemben Teljes korosztály A gyermek inkább alanya, mint tárgya a gyermekvédelemnek Korlátozni kell az állam és képviselőinek beavatkozását a család életébe Jogállamiság Az állam mellett megjelennek az önkormányzatok, egyházak, karitatív, civil, nonprofit szervezetek is Új szakemberek, új segítő szakmák Új szakkifejezések megjelenése: védelembe vétel, átmeneti illetve tartós nevelésbe vétel, átmeneti gondozás, gyermekvédelmi gondoskodás, gyermek- és ifjúságvédő intézet (GYIVI) helyett területi gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon TÖRVÉNYI HÁTTÉR 1991. évi LXIV. Törvény a gyermeki jogokról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2002. évi IX. törvény az 1997-es törvény módosítása 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról 15/1998. számú NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1993. évi LXXIX. törvény - közoktatási törvény és módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Alapfogalmak Gyermek- és ifjúságvédelem ÁLTALÁNOS MINDENKI SPECIÁLIS HÁTRÁNYOS VESZÉLYEZTETETT Általános gyermekvédelem A gyermek születését megelőző gyermekvédelem A gyermekek lelki gondozásának ellátása A gyermeknevelés, az iskoláztatás és az otthonteremtés kedvező anyagi feltételeinek biztosítása A gyermeki jogok biztosítása § Gyermeki jogok Minden emberre érvényes jogok Speciális szabályozást adó jogok Kizárólag vagy főleg gyerekekre vonatkozó jogok Politikai jogok Gazdasági jogok Kulturális jogok Szociális jogok Hátrányos helyzet rosszabb életkörülmények a művelődési hátrányok a szülőknek az átlagnál alacsonyabb iskolázottsága egészségügyi okok Veszélyeztetett helyzet alacsony fokú veszélyeztető magatartás mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás nagyon súlyos veszélyeztető magatartás életveszélyes veszélyeztetettség A hátrányos helyzet még nem veszélyezteteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése fontos. a prevenció érdekében rendkívül A gyermekvédelem rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat Hatósági feladat- és hatásköröket ellátó szervek: a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője, városi gyámhivatal, megyei gyámhivatal egészségügyi szolgáltatást nyújtók személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók közoktatási intézmények nevelési tanácsadó rendőrség, ügyészség, bíróság, menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok gyermekjogi képviselő Gyermekjogi képviselő Ellátások és szolgáltatások A. B) C) D) Pénzbeli ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ). A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: védelembe vétel, családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése. Galambos L Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése a nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése A gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója családgondozás, utógondozás eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti Egészségügyi szolgáltatók Védőnő Háziorvos, gyermekorvos Közoktatási intézmény orvosa Nevelési tanácsadó nevelési, pszichológiai tanácsadás viselkedészavarokkal, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása Rendőrség, bíróság, ügyészség A gyermek mint áldozat A gyermek mint elkövető Prevenciós munka – a bűnmegelőzési feladatrendszer Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést Szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását felkérésre környezettanulmányt készít vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segít a pedagógusoknak tájékoztatja a gyerekeket családlátogatás biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatását segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt diszharmonikussá vált életvitelük. rendszeres óralátogatások gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken rendszeres (kiegészítő családi pótlék) vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szükségességét jelzi jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével Gyakran ő a drogkoordinátor Gyermekvédelem a közoktatási intézményekben A pedagógiai program része Félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása (óvoda!!!): ki legyen ő? A pedagógusok gyermekvédelmi kultúrája Dilemmák: Felvállaljam? Kihez forduljak? Mi történik, ha nem tudom megoldani a problémát? Titoktartási kötelezettség? „A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.” (Közoktatási törvény, 2. számú melléklet) Lehetőségek Kooperáció a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, civil szervezetekkel, stb. Gyermekvédelmi stratégia kidolgozása: ki miért felelős, rögzíteni pontosan a feladatokat és felelősöket Esetmegbeszélések: kivel, hogyan, miért, mikor? Gyermekjogi képviselő segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban A gyermekbántalmazás fogalmának kialakulása Definiálás nehézségei: mikor, milyen súlyos, milyen gyakran? Pesszimista stratégia: minden megsebesült, megsérült gyermek egyben bántalmazott Optimista stratégia KEMPE, 1962: vert gyermek szindróma – ma már tágabban értelmezzük a gyermekbántalmazás fogalmát! Elhanyagolás http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3 Bántalmazás http://www.im.hu/csaladonbelul/?ri=505&ei=3 A GYERMEKEK ELLENI ERŐSZAK ÉLETCIKLUSOK SZERINT Születés előtt az anya bántalmazása az anya nem megfelelő életmódja Csecsemőkor a nem várt csecsemő megölése szüléskor elhanyagolás, alultáplálás, rossz higiénés viszonyok Testi bántalmazás: verés, dobálás, falhoz vágás, éheztetés Lelki bántalmazás: kiabálás, fenyegetés, elhanyagolás Szexuális bántalmazás: nemi szervek bántása, nemi szervek csonkosítása Gyerekkor Nemi szervek csonkosítása Lelki bántalmazás Incesztus: bizalmi személy (a leggyakrabban gondozó) szexuális közeledése Gyermekprostitúció Gyermekpornográfia Gyermekkereskedelem Kamasz- és felnőttkor "Randi erőszak" (date rape): Ismerős által elkövetett nemi erőszak a randevún, házibuliban, stb. "Udvarlási" erőszak Gazdasági befolyással elért szex: iskolás lányok szexuális kapcsolata gazdag férfiakkal, akik fizetik tandíjukat. Munkahelyi szexuális erőszak: nemi erőszak; szexuális zaklatás előléptetés, munkahely megtartása fejében Prostitúció Pornográfia Sértettek 1998-2002 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 8379 7300 5919 2946 1998 5843 6102 3759 3195 2954 1999 2000 2842 2001 Gyermekkorú 2002 Fiatalkorú A családon belüli erőszak tárgykörébe sorolható bűncselekmények esetén a nyomozás elrendelések száma 2003. II. negyedévében 50 45 Rendőri szervek által indult büntetőeljárások száma a kiskorú bántalmazása, súlyos elhanyagolása, illetőleg más, a kiskorút súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén, 2003. II. negyedév 47 40 40 35 30 28 25 24 25 19 20 11 20 10 8 7 5 11 10 15 14 Za 10 11 22 Ve 15 20 9 2 0 la r szp ém rom s Va ln a To cs bo l Sza gy mo So t Pes d g rá Nó má Ko z Jás ves He jdú Ha őr Gy ér Fej r ád on g Cs d rso Bo k és Bé cs Bá ya r an Ba FK BR Fizikai bántalmazás Csípés, megszorítás, lökdösés, rázás Forró vízzel leforrázás, leöntés, megégetés Sarokba szorítás, korlátozás, tárggyal megdobálás Ütés, rúgás, csonttörés Belső sérülés Orvosi kezelés megakadályozása Megnyomorítás, megcsonkítás, megölés Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás Ignorálás, lealacsonyítás, visszafogott érzelmek, kigúnyolás Kiabálás, ordítozás, izoláció Inzultálás Vádolgatás megalázás, érzelmi zsarolás, A gyermek tárgyainak, állatjainak szándékos tönkretétele, megölése Erőszakkal, elhagyással való fenyegetés Szexuális bántalmazás Szemérem elleni erőszak: fajtalanság Erőszakos közösülés: a nemi szervek közösülési szándék eredményeként érintkezneka (hüvelyi vagy anális behatolás) be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció, a maszturbálásra kényszerítés, vagy a kézzel történő ingerlés kikényszerítése testi kapcsolaton kívüli tevékenység: pl. a gyermekek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe, valamint a szülő vagy a gondozó szexuális tevékenységének figyelésébe Szexuális támadások tünetei Testi jelek: genitális terület viszketése, érzékenysége fájdalmas vizeletürítés zúzódás, karmolás, harapásnyom járásban vagy ülésben jelentkező nehézségek szakadt, foltos, pecsétes vagy véres alsónemű arra utaló jelek, hogy a gyermeket levetkőztették ondó a bőrön vagy a ruhákon serdülőkori terhesség ismétlődő húgyúti gyulladások pszichoszomatikus tünetek Viselkedésbeli jegyek: szexuális jellegű utalások szóban, rajzban, játékban ha korához képest túl sokat tud a szexuális jellegű dolgokról ha életkorához képest szexuális szempontból túl érett hirtelen kedélyingadozás regresszív viselkedés evésben jelentkező változások a férfiakkal szembeni erős félelem figyelemfelkeltő viselkedés súlyos alvászavarok szociális elszigetelődés az érzelmi viszonyulás inadekvát kifejeződése kortárskapcsolat zavarai összpontosítási, tanulási zavarok erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal szemben félelem az orvosi vizsgálatoktól antiszociális viselkedés Ki az elkövető? CSALÁD GYEREKEK EGYMÁS KÖZÖTT IDEGEN MAGA A DISZFUNKCIONÁLISAN MŰKÖDŐ RENDSZER MEDDIG TART??? Alkalomszerű – éveken át tartó abúzus Münchhausen by proxy szindróma az anya gyermeke olyan tüneteit "diagnosztizálja", amelyek másnak fel sem tűnnek gyakran viszi orvoshoz a gyermeket, nem tud megnyugodni addig, míg az orvos a "betegséget" meg nem találja a gyermeket feleslegesen megkínzó vizsgálatoknak, stressznek teszi ki. Az anya saját maga indukál tüneteket OKOK Rizikófaktorok a családban Fiatal szülők, akik korábban maguk is áldozatok lehettek Emocionális éretlenség Családi stabilitás hiánya, rendezetlenség Súlyos szociális problémák (munka, pénz, lakás) Agresszivitásra való hajlam Drog, alkohol Rizikófaktor a gyermeknél A gyermek éretlensége (szellemi, súly) Krónikus betegségek (különleges igény diétára, gondozása) Heveny megbetegedés (sírás, láz, nyűgösség) Értelmi képességek csökkent volta (viselkedési zavarok, figyelemhiány) Trigger (kiváltó) faktorok Minden, ami az egyébként meglévő feszültséget elviselhetetlenné fokozza (aktuális munkahelyi, családi probléma, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok) KÖVETKEZMÉNYEK Közvetlen hatása Testi következmények Gyermekkori traumát követő stresszbetegség, pszichoszomatikus betegségek Gyermekkori depresszió Szorongásos betegségek Táplálkozási zavarok Idegrendszer fejlődésének elmaradása Elmagányosodás, gátlásosság, belső rosszaságtudat és bűntudat, hamis énkép kialakulása Későbbi következmények Felnőttkori személyiség alakulásának torzulása Felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulása és kezelésének nehézségei Kriminális tevékenység Gyakran valamilyen devianciába menekülnek!