Transcript Törvényi változások a gyermekvédelemben Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ És Családok Átmeneti Otthona jelzőrendszeri megbeszélése Előadó: Dr.Purda Zsuzsánna Veszprém, 2009.

Törvényi változások a
gyermekvédelemben
Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ
És Családok Átmeneti Otthona
jelzőrendszeri megbeszélése
Előadó: Dr.Purda Zsuzsánna
Veszprém, 2009. október 19.
Értelmező rendelkezések

Fogyatékos gyermek fogalma,



Pénzbeni és természetbeni ellátásoknál – magasabb összegű csp-hez
igazodik
Személyes gondoskodáshoz tartozó ellátásoknál, gyermekétkeztetésnél a
Közoktatási tv-beli (121§(1) bek. 29.a.) pontja) irányadó
Veszélyeztetettség fogalma – „olyan a gyermek vagy más személy által
tanúsított - magatartás, mulasztás, körülmény következtében kialakult
állapot”



Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kérte a veszélyeztetettség
tartalmának meghatározását
Jelen álláspont szerint a bántalmazás, elhanyagolás beleértendő a
veszélyeztetettség fogalmába, illetve gyermek magatartásával saját magát is
veszélyeztetheti.
Sokan szerették volna látni a veszélyeztetettség fogalmának kibővítését a
szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekekre.


ügyeket mindig egyéni módon kell megvizsgálni, és megállapítani a tényleges
veszélyeztetettség fennállását,
ab ovo a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermek nem válik
veszélyeztetetté - nem helyes a gyermek magatartása, de nem biztos, hogy
veszélyeztetett
A törvény személyi hatályának
változása


A törvény személyi hatálya kiterjed a magyar
állampolgárságú gyermekekre, fiatal felnőttekre és
szüleikre, a bevándorolt, menekült gyermekekre, ami
kiegészül az oltalmazott gyermek körével.
A házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel
kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek
elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003.EK
rendelet alapján a Magyar Köztársaság területén a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos
tartózkodási helyet létesítő uniós állampolgárokra és a
gyermekeire is kiterjed a Gyermekvédelmi törvény személyi
hatálya.

Változik az ideiglenes
intézkedések köre is. Ezek
olyan hatósági
intézkedéseket jelentenek,
amelyek külföldi
állampolgárságú
gyermekekre is
alkalmazhatók. A külföldi
gyermekek alatt a nem az
Európai Unió államaiból
származó gyermeket kell
érteni, hanem 3. országbeli
gyermeket.
Gyermekjogi képviselő
szerepének bővülése:
A gyermekjogi képviselő eddig is
folyamatosan kapott feladatot, legutóbb a
gyámügyi eljárást szabályozó kormányrendelet
módosításában azt, hogy az ideiglenes hatályú
elhelyezésekről a határozat egy példányával
tájékoztatni kell.
A Gyermekvédelmi törvény bevezeti a
gyermekvédelmi igazgatási bírságot, amelynek
több célcsoportja és több indoka is van.
(2010-től)
A gyermekjogi képviselő feladata azzal
bővülne, hogy ő is javaslatot tehet a
gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.
A Gyermekvédelmi törvénybe új, 17.§ (4)-(5) került
2009. IX. 1-től
A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai sok
esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési
kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül
marad.
Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség
megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást
szerezzen, a törvény lehetővé teszi, hogy a szociális és
gyámhivatal jelezze a kötelezettségszegést




a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi
felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását,
bűncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak
kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.
egyidejűleg esetegyeztető megbeszélést kezdeményez (Nem
esetmegbeszélés!) szakértők bevonásával
javasolhatja esetmegbeszélés tartását is
2009. évi LXXII. törvény
a hozzátartozók közötti erőszak
miatt alkalmazható távoltartásról

Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül


a) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére
megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális
önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki
egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető
tevékenység,
b) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére
megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi
és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül
veszélyeztető mulasztás (a továbbiakban együtt:
hozzátartozók közötti erőszak).
Távoltartás fogalma, fajtái


Átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a
tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti
jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.
A távoltartás hatálya alatt köteles







érintkezésbe lépjen.
Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant
a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles
magát távol tartani ingatlantól,


a) magát távol tartani a bántalmazottól,
b) a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
c) a határozatban megjelölt más személytől, és
d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve
ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi
lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik,
vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.
Ideiglenes megelőző távolságtartás – 72 óra
Megelőző távolságtartás – 30 nap
Nem peres eljárás
Családvédelmi koordinációért
felelős szerv– városi gyámhivatal


A családvédelmi koordinációért felelős
szerv kezdeményezi a jelzőrendszer
alkalmazottjának fegyelmi felelősségre
vonását, ha a jelzési és együttműködési
kötelezettségnek nem tesz eleget.
Eljárás
Pénzbeni, természetbeni
ellátások
A jövedelemküszöb emelése a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezménynél



A kedvezményekre való jogosultságot a települési
önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg.
Ez a mérték 2009. szeptember 1-jével 5%-kal
emelkedett a Gyermekvédelmi törvény módosulása
kapcsán, ami nagymértékben érinti az ingyenes
étkezésben, ingyenes tankönyvben részesülő gyerekeket.
- csp miatt!! (130, 135%)
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülők július és november hónapban 5800–5800 Ft
összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő
gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok
8 400–8400 Ft összegű támogatásban részesülnek
szintén minden év július és november hónapjában.
Óvodáztatási támogatás

A 2008. évi XXXI. törvény vezette be az óvodáztatási támogatást. Az
óvodáztatási támogatás a Gyermekvédelmi törvény értelmében két
elemből áll.





rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan
hátrányos helyzetű gyermeknek a szülője, aki gyermekét az
óvodaköteles kor előtt beíratta az óvodába,
és a gyermek legalább három hónapig rendszeresen jár óvodába,
első alkalommal egy magasabb összegű (2009. évben 20 000 Ft)
óvodáztatási támogatásban részesül.
A gyermek beíratását követően – feltéve, hogy a gyermek
rendszeresen jár óvodába – a szülőt a tárgyév június, illetve
december hónapjában egy alacsonyabb összegű támogatás (2009.
évben 10 000 Ft) illeti meg.
A gyámügyi eljárást szabályozó 149/1997 (IX. 10.) Korm. rendelet
az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat
állapítja meg. Óvodáztatási támogatás iránti kérelmet 2009. január
1-jétől lehet előterjeszteni.
Természetbeni ellátások



A természetbeni ellátásoknál várhatóan a 7.
osztályosokra is kiterjeszti a törvény az ingyenes
étkezést összhangban a „Legyen jobb a
gyerekeknek!” nemzeti stratégiával.
A fogyatékos személyek nappali ellátását nyújtó
intézményben az ellátást igénybe vevő
gyermekek esetében a Gyvt. szerinti,
kedvezményes étkezésre vonatkozó szabályok
érvényesülnek.
2009. évben mintegy 124 ezer gyermek
részesült nyári étkeztetésben
A gyermekjóléti szolgálatok új
feladata

A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel
kezdeményezése során vagy a védelembe vétel
fennállása alatt tehet majd javaslatot a családi pótlék
természetbeni megállapítására, de csak akkor, ha a
gyermek elhanyagolása másképpen nem szüntethető
meg.
Ez tehát egy lépcsőzetes – fokozatos – lehetőség, hiszen
előbb a szociális munka eszközeivel kell megpróbálni az
elhanyagolt gyermek helyzetén változtatni, és csak
ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatják a
védelembe vételt, és ennek keretében a családi pótlék
természetbeni nyújtásának elrendelését.
Gyermektartásdíj megelőlegezése
A gyermektartásdíj ismételt megelőlegezésénél volt egy
olyan feltétel, ami az állam nemtevése miatt, azaz az
adók módjára való behajtás elmaradása miatt sújtotta az
ügyfelet. Előfordult, hogy maga a jogosult fizetett be
valamennyi összeget, hogy megkapja az ismételt
megelőlegezést, de nem tartható, hogy vétlen
állampolgároknak írja elő feltételként a törvény egy
állami feladat teljesítését.
Ez most nem lesz feltétele az ismételt elrendelésnek.
Otthonteremtési támogatás

Az otthonteremtési támogatásnál két esetben
lesz lehetőség a részletekben való kifizetésre.



A bérlakás bérleti díjának kifizetésére havi utalásokra
lesz lehet részetekben fizetni.
A lakás-előtakarékossági programban való részvétel
esetén is.
A kifizetéskori nyugdíjminimum alapján kell
kiszámítani az otthonteremtési támogatás
összegét, noha ez volt a gyámhivatalok
gyakorlata.
Személyes gondoskodást
nyújtó ellátások
Egységes óvoda-bölcsőde



A 2008. évi XXXI. Törvény 2009. szeptember 1jével vezette be az egységes óvoda-bölcsődét,
mint új intézményi formát.
Azokon a településeken, ahol az
önkormányzatnak nem kötelező biztosítania a
bölcsődei nevelés megszervezését, fenntartását,
és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az
óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport különkülön történő működtetését, lehetővé válik az
intézmény létesítése.
5 gyermek lehet 2-3 év közötti
Gyermekek átmeneti gondozása és a
szükségszerinti ellátásuk.
A Gyermekvédelmi törvény módosítása a gondozás ideje
alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti
kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal,
hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok
átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek
részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában,
ruházattal való ellátásában.
Ezért ebben az esetben a gondozási helyen
(a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek
szükség szerinti ellátást kell biztosítani.
Hatósági intézkedések
Védelembe vétel




A most elfogadott törvényi változás hangsúlyossá teszi, hogy a védelembe
vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó
intézkedést kell megtennie
Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az
iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében
jelenjenek meg az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a
konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.
(A szolgáltatás egyik formája lehet a pedagógiai-szakmai szolgáltatás. 2010.
07.01.)
A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását, stb. is el lehet
rendelni 1-2 hónapos gondozásra hétvégi hazalátogatással és hétközi
kapcsolattartással, ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak
alatt rendeződnek a családi viszonyok.
Ha már két éve fennáll a védelembe vétel, akkor egy helyzetértékeléssel
egybekötött értesítési kötelezettsége van a jegyzőnek a gyámhivatal felé.
Cél, hogy a gyámhivatal időben tudomást szerezzen a védelembe vétel
eredménytelenségéről.
Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a
családból.
Iskolai erőszak
Dr. Gyurkó Szilvi – Dr. Virág György:
Az iskolai erőszak megítélésének
különbségei és hasonlóságai
a gyermekvédelmi és az oktatási
intézményrendszerben
Kutatási zárótanulmány
Mayer József-Nádor Judit-Vígh Sára:
Kis könyv a felelősségről
Adalékok az iskolai agresszió természetrajzához
www.budapestedu.hu/agresszio/hirek/uj_kiadvanyok.html
Családi pótlék természetbeni
felhasználásával kapcsolatos jegyzői
feladatok


A települési önkormányzat jegyzője – akár a védelembe
vétellel egyidejűleg, akár a védelembe vétel fennállása
során –elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50%-ának
természetbeni formában történő nyújtását.
A korlátozás időtartama egy év, az intézkedés
szükségességét azonban legalább félévenként felül kell
vizsgálni.
A jegyző a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtására irányuló
eljárást


hivatalból megindítja, ha hivatalos tudomása van a
gyermek elhanyagolásáról, ha a jelzőrendszeri
tagoktól érkezik jelzés a gyermek elhanyagolásáról,
ha gyermekjóléti szolgálat erre – a pénzfelhasználási
terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges
személyének megjelölésével – javaslatot tesz.

Eseti gondnokul








a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját,
a polgármesteri hivatal – nem gyermekvédelmi és gyámhatósági
feladatokat ellátó –ügyintézőjét,
az óvodai-iskolai gyermekvédelmi felelőst,
a védőnőt,
a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat
családgondozóját lehet kirendelni, aki a védelembe vétel során
nem gondozza a családot.
Egy eseti gondnokra 10 gyermek juthat.
Az eseti gondnoknak különösen ruházat, tanszer, tápszer,
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a
gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök
(játékok) természetbeni biztosításáról kell gondoskodnia.
Eseti gondnok havonta köteles elszámolni
Ideiglenes elhelyezés
Az id. elhelyezés speciális
esetei az örökbefogadás esetén
nyíltnál az öf. szülő gyámul
kirendelése
 Csjt. 48. szerintinél hivatásos
gyám kirendelése

Külföldi gyermek gondozási helyét indokoltan
meg lehet változtatni
(akár minisztériumi gyermekotthonba)
Átmeneti nevelés
Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz
lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az
átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői
felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz,
hogy valaki őket családba fogadja.
Így nemcsak családba fogadásból kerülhet
gyermek átmeneti nevelésbe, hanem onnan
családba fogadó szülőhöz is.
Nevelőszülőkre vonatkozó szabályok változása



2010-től csökken a nevelőszülőnél élő gyermekek száma
A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek 56%-a él
nevelőszülőknél. Mindemellett emelkedtek a nevelőszülők terhei is,
mert több lett azoknak a száma, akik 3-4 gyermeket nevelnek
A Gyvt csökkenti egy-egy fővel a gyermekszámot, így




a hivatásos nevelőszülőknél 8-ról 7-re,
a hagyományosnál 5-ről 4-re csökkenne az ellátásban élő gyermekszám,
(ez igaz a helyettes szülőre is)
a speciális hivatásos nevelőszülőknél nevelkedő gyermekszám 2 fővel
csökken
Ez nem jelenti azt, hogy emiatt minden gyermek helyzetét felül
kell vizsgálni, és máshová kell helyezni az ún. létszám feletti
gyermeket.
Nevelési felügyelet



Ha a gyermek egészségi vagy pszichés
állapota következtében saját vagy
mások életét, egészségét közvetlenül
veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez
csak teljes körű ellátásának azonnali,
zárt körülmények közötti felügyeletével
hárítható el, akkor a speciális
gyermekotthon vezetője – és
kizárólagosan ő – személyes
szabadságában – 36 óráig –
korlátozhatja a gyermeket.
Ha jelentős veszély vagy közvetlen
súlyos veszély áll fenn, a gyermekjogi
képviselő értesítése mellett a
gyámhivatal a gyermek nevelési
felügyeletét rendeli el.
Új: már az ideiglenes hatállyal
elhelyezett gyermeket is érinthetik ezek
az intézkedések.
Adatkezelés
Az adatkezelési szabályok változása révén az iratbetekintési jog
megilleti az ügyfelet nemcsak az iratokba, hanem a „Gyermekeink
védelmében” elnevezésű nyilvántartási lapokba is. Az
iratbetekintési tilalom azonban továbbra is fennáll a gyermek
sérelmére bűncselekményt elkövető vagy távolságtartással érintett
személy vonatkozásában, azaz nem lehet kiadni a szülő vagy a
gyermek tartózkodási helyét.
A másik szülőre, hozzátartozóra vonatkozó különleges adatokat
csak akkor lehet megtekinteni, ha erre a szülő felhatalmazást ad.
Három kivétel:
ha a másik szülő adatait azért akarja megismerni a szülő, mert

gyermekelhelyezési pert akar indítani,
• védelembe vételi eljárást,
• átmeneti nevelésbe vételi eljárást akar kezdeményezni, mert a gyermek nincs jó
helyen a gondozó szülőnél.
Szakértői névjegyzék



Törvény rendezi az Országos Gyermekvédelmi Szakértői
Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai Szakértői
Névjegyzék adatainak kezelésére vonatkozó
rendelkezéseket.
Tekintettel arra, hogy mind a gyermekvédelmi, mind a
szociálpolitikai szakértőkre ugyanazok a szabályok
vonatkoznak, célszerű volt egységesen a
Gyermekvédelmi törvényben meghatározni a rájuk
vonatkozó rendelkezéseket.
A továbbiakban nem lesz pályázati kiírás, mivel a
névjegyzékbe történő felvétel tulajdonképpen egy
hatósági döntés.
Ket. miatti változások

Azon eljárások körét, ahol a személyes megjelenés kötelező, Gyvt.
mondja ki (128.§(3))








A kapcsolattartással,
a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,
az örökbefogadással,
a családi jogállással,
a szülői ház elhagyásával,
a családba fogadással
a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat
Elektronikus kapcsolattartásra az ügyfélnek lehetősége nyílik minden
olyan ügyben, ahol nincs előírva a személyes jelenlét és részvétel.


Igazgatási bírság bevezetése
Nyilvános tárgyalások
Ügyintézési határidő 22 munkanap
Kivéve: soron kívüli döntéshozatal
A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása,
továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos
veszélyeztető magatartása esetén a hatóság és az ügyfél
bármilyen módon tarthat kapcsolatot.
Ha környezettanulmányra van szükség, azt
haladéktalanul el kell készíteni, és a helyszíni szemle a
lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott
tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.
Egyéb kivétel: ideiglenes
elhelyezés

A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést
követően - függetlenül attól, hogy arra mely
beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor annak elrendelésétől számított



22 munkanapon belül megszünteti az ideiglenes
hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn,
vagy
27 munkanapon belül elrendeli a gyermek átmeneti
vagy tartós nevelésbe vételét, vagy
45 munkanapon belül pert indít az ideiglenes hatályú
elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a
gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői
felügyelet megszüntetése iránt.
Iratok formái
A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során
felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.
Belföldi jogsegélyt – végzésben - akkor lehet kérni, ha


az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell
valamely eljárási cselekményt elvégezni …, (10 munkanap)
az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más
hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy - ha törvény
meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy személy
rendelkezik. (5 munkanap)
Igazgatási bírság – meg kell jelölni a határidő túllépésének okát
Gyermekvédelmi igazgatási bírság 2010-től






A gyermekvédelmi igazgatási bírság részben érintheti a fenntartókat, az
intézményvezetőket, a szolgáltatókat és más jogsértő személyeket a gyermeki
jogok súlyos sérelme esetén.
A gyermeki jogok sérelme, panaszok kivizsgálása, érdekvédelmi fórumokkal
kapcsolatos bejelentések, működési engedélyekkel kapcsolatos nemtevés stb,
esetén a szociális és gyámhivatalnak a szakmai irányítási jogkörében is van
kezdeményezési joga. (működési engedélyt kiadónak)
Ugyanezt teheti természetesen a jegyző is a maga működési területén a maga
jogkörében.
Törvényben meghatározott, a szolgáltatások, intézmények engedélyezésével,
működtetésével összefüggő jogsértések esetén legfeljebb 200 ezer forint
gyermekvédelmi igazgatási bírság szabható ki.
A Gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi azt is, hogy a működést engedélyező
szerv a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett a
fenntartót, működtetőt kötelezhesse, hogy a jogsértő személyt küldje
továbbképzésre, illetve a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés
tartása iránt intézkedhet.
Továbbképzés alatt az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és
Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzéseket kell érteni.
Köszönöm a figyelmüket