Transcript tanulasi_zavarok_05

Speciális tanulási
nehézségek
A mozgáskoordináció és térérzékelés zavarai
Miért fontos kérdés?
kiemelt jelentősége van a gyermek
fejlődésében, képességeinek
kibontakoztatásában.
 segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést,
alapját képezi a magasabb gondolkodási
funkcióknak, a beszéd egyik feltétele

A mozgásfejlődésről


a mozgásfejlődés már az anyaméhben kezdődik, itt fejlődik ki minden,
a mozgáshoz szükséges testrész, az agy és a fül mint igen fontos
"mozgató berendezések". A terhesség, szülés során fellépő fizikai vagy
lelki sérülés, trauma befolyással vannak a mozgásfejlődésre,
eredménye lehet egy megkésett mozgásfejlődés.
a mozgásfejlődés első szakaszát, kúszást, mászást, átfordulást csak
saját ösztönükből végzik, követendő minta nélkül. Az vezérli őket,
hogy egyensúlyban maradjanak, és a fejüket stabilan meg tudják
tartani. Általában a hatodik hónapra a fej megtartása stabilan kialakul,
innentől a tényleges felegyenesedés szakaszai kezdődhetnek, mint ülés,
állás, járás.
A mozgásfejlődésről


Az óvodás gyermek mozgásformái folyamatosan
gazdagodnak, egyre változatosabbak lesznek a sokféle
tevékenységnek, ill. a játéknak köszönhetően. Minél
változatosabb lehetőséget kell biztosítani a kicsiknek a
játékra, ill. különböző változatos tevékenységekre.
5-6 éves korra képessé válik mind az egyenletes tempójú,
mind a gyorsuló futásra. Ebben a korban egyre kitartóbbá,
összerendezettebbé válik mozgásuk, ügyességük is egyre
nő. Könnyen megtanulnak úszni, biciklizni. Veszélyérzete
még jóval kisebb, mint bizonyítási-, és mozgásvágyuk.
A mozgásfejlődés zavarai
•
•
•
Leggyakrabban előforduló két mozgásfejlődési zavar a
hipermobilitás ( túlmozgékonyság) és a
mozgásgátoltság.
A hipermobilitás: megnyilvánulási formái a gyors,
kapkodó, céltalan mozgások, fejletlen kézügyesség,
finommotorika. Gyakran tapasztalható
beszédfejletlenség is. A hipermobilitás okai elsősorban
szociális ártalmakra vezethetők vissza, így pl.:
elhanyagoltságra, szorongásra, mellőzöttségre
A mozgásgátoltság: az előbbieknek épp az ellenkezője.
A gyermek (valószínűleg szintén szociális ártalmak
nyomán) nem elég motivált környezetének mozgásos,
cselekvéshez kapcsolható megismerésére. A negatív
társas, emberi kapcsolatai visszavetik, gátolják ebben a
megismerési folyamatban (nem mer nyitni környezete
felé), így mozgásfejlődése lelassul, megáll.
Mozgáskoordinációs zavarok
•
•
•
Az alapozó mozgásterápia legfőbb célja a megfelelő
mozgáskoordináció kialakítása. Koordinálni a mozgást azt jelenti,
hogy összerendezzük mozdulatainkat egy egésszé úgy, hogy térben
és időben megfelelő választ adunk a külvilág közvetett vagy
közvetlen ingereire.
A mozgáskoordináció zavara visszavezethető az észlelés zavaraira,
a környezet ingereinek nem kielégítő feldolgozására és az
érzékszervi asszociációk hiányára. Koordinációs zavart okozhat az
alapvető mozgáskészségek hiánya, amit a mozgásszegény életmód
okoz. A mozgászavarra elsődlegesen a nagymozgások
koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a
finommozgások kivitelezésének nehézsége. Különösen kifejezett
azokban az esetekben, amikor nehézséget okoz az érzékszervi
működés és a mozgás kivitelezése, ennek összerendezése (szemkéz koordináció zavara).
Átmeneti mozgászavart okozhat a hirtelen hosszanti növekedés.
Mozgásformák az iskolában
•
•
nagymozgások (természetes mozgások: járás, futás,
kúszás, cselekedetek stb.) és
finommozgások (rajzolás, írás, kézimunka) zavarával,
amelyek gyakran mozgáskoordinációs zavarokból
erednek.
Miért kell fejleszteni?

Ha a gyermek nagymozgása bizonytalan, rendezetlen,
ügyetlen, akkor a tárggyal történő vagy anélküli
manipuláció koordinációja nehezített. Ennek
következtében az apró tárgyakkal esetlenül bánik, pl.
helytelen ceruzafogás.
 Ha a gyereknek nincs finommozgása, akkor a gyerek nem
fog tudni szépen rajzolni, kézimunkázni, varrni, szépen
írni stb. – ha pedig nem tud szépen írni , akkor ez már a
diszgráfia jeleit mutatja.