Transcript A gyermekvédelem, mint helyi közügy
Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérség Társulás Szakoly Alapszolgáltatási Központ
Gyermekvédelem mint közügy 2013. 06. 03.
Előadók: Rása-Szabó Mariann intézményvezető Sándor Ágnes családgondozó
Gyermekvédelem mint közügy
„Hinni akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk, mert csak így segíthetünk az embereknek. Aki csak vonszolja az életét és összeroppan a súlyok alatt, senkin sem segíthet.”
(Camus)
A gyermekvédelem, mint közfeladat
A közpolitika azokra a teendőkre irányul, melyeket az adott országban közfeladatnak tekintenek.
A gyermekvédelem is közfeladat, ami azt jelenti, hogy a gyermek védelmét szolgáló meghatározott feladatok átkerültek a magánügy köréből a közügy kategóriájába, és biztosításuk a szervezett társadalom feladatává vált. Modern viszonyok között a gyermekvédelemért az államot terheli az elsődleges felelősség, és a további szereplők többnyire az állam által kialakított rendszerhez kapcsolódnak.
A gyermekvédelem, mint közfeladat
A helyi közfeladatokkal kapcsolatban a különböző szereplők eltérő funkciókat töltenek be.
(pl. egészségügy, közoktatás) Az 1997- es gyermekvédelmi reform,a szociális szakmák megerősödése lényeges változásokat hozott a helyi gyermekvédelemben, mivel az esetek kezelését elsődlegesen a gyermekjóléti szolgálat által nyújtott alapellátások vették át, amihez képest a második fokozatot jelenti a gyámhatósági intézkedés.
A gyermekvédelem, mint közfeladat
A helyi önkormányzatok azonban mégis önálló szereplői a gyermekvédelmi politikának, hiszen helyi rendelet alkotási joggal bírnak. ( pl. ellátások formáiról, módjáról) A helyi gyermekvédelmi politika átgondoltságát, tudatosságát nagyban növelheti a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés, melyet a helyi önkormányzat évente köteles elkészíteni.
Az átfogó értékelés intézménye tehát olyan eszköz lehet, amely ösztönzőleg hat a tudatosabb helyi gyermekvédelmi politizálás kialakulására.
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
A gyermekvédelemről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az 1997-es gyermekvédelmi reform meghatározó eleme.
Jelentős mértékben átalakította a gyermekek szociális ellátásának és védelmének korábbi rendszerét.
Támaszkodott ugyan a meglévő rendszer számos elemére, azokat azonban a koncepciónak megfelelő új rendszerbe illesztette be.
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
A törvény a következő alapelveket nevezi meg:
A gyermekek legjobb érdekének szolgálata A család önállóságának elve A célszerűség elve A legkisebb kényszer elve A hátrányos megkülönböztetés és az ellátással való visszaélés tilalma
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
A
reform egyik
gyermekvédelem
fő törekvése
által kezelt volt, helyzetek hogy bővüljön a köre, problémák megítélése, kezelése közötti megkülönböztetés.
továbbá mérséklődjön a gyermekvédelmi jellegű problémák és az egyéb A
reform sokféle hatása közül talán a legjelentősebb
, hogy módosult az állam, a gyermek és a szülők közötti viszont.
A reform során elvi kérdéssé vált
a hatóság és a szakmai feladatok szétválasztása: a hatóságok ne töltsenek be kvázi szolgáltató szerepet, és szolgáltató intézmények ne tölthessenek be kvázi hatósági funkciót.
Reform – Gyermekjóléti Szolgálat létrejötte
Ennek érdekében
új típusú szolgáltatások
Gyermekjóléti szolgáltatás
jöttek létre, mint
pl.
és intézményesített szerephez jutottak a segítő szakemberek, valamint a szociális módszerei.
munka A reform részét képezte a modellek tudatos újraformálása és a jogi szabályozás eszközeivel történő operacionalizálása. A gyermekvédelem rendszerében a korábbinál markánsabban jelent meg a szakmaiság.
Gyermekjóléti szolgáltatás
„Ne csak szeressék a gyermeket, hanem azok maguk is vegyék észre, hogy szeretik őket.” (Don Bosco)
A gyermekjóléti szolgáltatás célja
A gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás célja A szervezés, koordinálás és információ nyújtás.
A gyermekjóléti szolgáltatás törvényi háttere
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, illetve személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával, elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően (védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására)
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
Kezdeményezni egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét, pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében
családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata továbbá
folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a – legalább három helyettes szülőt foglalkoztató – helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, segíti a nevelési-oktatási feladatának ellátását intézmény gyermekvédelmi
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata továbbá
felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
Észlelő és jelzőrendszer „Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak.
Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.” ( Kunitzer Szonja)
Észlelő és jelzőrendszeri tagok
Gyermekjóléti szolgálat Védőnői szolgálat, háziorvos Családsegítő szolgálat Nevelési oktatási intézmény Rendőrség, Bíróság , Ügyészség Munkaügyi hatóság Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása
Jelzőrendszerrel kapcsolatos elvárások
A tagok probléma és veszélyeztetettség esetén mindig és időben jelezzenek, hiszen csak akkor tudunk hatékonyan beavatkozni.
A tagok egyaránt elkötelezettek legyenek az adott területen jelentkező problémák megoldásában.
A probléma megoldás nem egyedül a gyermekjóléti szolgálat feladata, szükség van a támogató rendszerre, mely segíti a szolgálat megfelelő működését.
Jelzőrendszerrel kapcsolatos elvárások
A tagok számára a közös cél felismerése és tudatosítása, mely egyenlő a rendszerben való gondolkodással.
Jelzőrendszerrel kapcsolatos elvárások
A megfelelő kapcsolatok kialakítása és ápolása nem lehet kampányszerű, nem korlátozódhat egy egyszeri évenkénti alkalomra.
A rendszeres részvétel
Gyermekvédelmi értékelés céljai
A helyi minőségi gyermekvédelem alapja az észlelő- és jelzőrendszer megfelelő működése.
Alapvető követelmény minden helyi jelzőrendszer tag számára a közös cél felismerése és tudatosítása, mely egyenlő a rendszerben való gondolkodással.
A megfelelő kapcsolatok kialakítása és ápolása nem lehet kampányszerű, nem korlátozódhat egy egyszeri évenkénti alkalomra.
A településen szükséges a tagok számára tudatosítani, hogy a rendszeres részvétel „kötelező”!
Gyermekvédelmi értékelés céljai
Szükséges a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységi köreiről, veszélyeztetettség fogalmáról, eseteiről, kompetenciahatárok bemutatásáról minden évben a „gyejó”-nak előadást szervezni.
Sajnos előfordul a „ nem az enyém a probléma”, vagy a „gyermekvédelemhez mindenki ért” szintű esetkezelés, amely a hatékony beavatkozást akadályozza!
Gyermekvédelmi értékelés céljai
A már meglévő szabadidős programok kibővítése, célzott felvilágosító előadások szervezése, konfliktuskezelési technikák elsajátítása.
A nagy társadalmi és gazdasági problémák helyi szinten is tükröződnek a kapcsolatokban, a családi sok esetben diszfunkcionális működésében.
A gyermekek agresszívebbek….., a pedagógusok kimerültebbek….., a munkatársak leterheltebbek…., azonban a helyi közösségünk milyenségét csak mi magunk tudjuk jobbá formálni!
Gyermekvédelmi értékelés céljai
A helyi civil szervezetek tevékenységének elősegítése gyermekvédelmi prevenciós
A településen szükséges az állami intézmények mellett a civil szervezetek prevenciós célzatú tevékenységeinek megszervezése, ösztönzése, mint pl. a Polgárőr Egyesület, Roma Nemzetiségű Önkormányzat, Alapítványok stb.
Így a különböző területek kiegészítik és elősegíthetik a helyi gyermekvédelem hatékonyabb munkáját.
„A gyermekkor az emberi élet legboldogtalanabb korszaka … hiszen nincs még egy időszaka az emberi életnek, amikor olyan védtelenül ki lenne szolgáltatva a külvilágnak, a gonosz idegen hatalmaknak, amikor annyira alá kellene rendelni magát mások akaratának.” (Szerb Antal)