Transcript A gyermekvédelem aktuális kérdései

A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS
KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ
ISKOLÁBAN
Újbudai Pedagógiai Napok 2014
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját
családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének
kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet
elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,
valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.”
1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY 6. § (2)
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK
Törvények




A Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.)
A támogatott döntéshozatalról
szóló 2013. évi CLV. törvény
2013. évi CLXXVII. törvény a
Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó
rendelkezésekről (Ptké.)
A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek
az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi
CCLII. törvénnyel történt
módosítása
Végrehajtási rendeletek






a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi
eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.)
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról,
valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a
gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó
szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf nyilvántartás,
támogatott döntéshozatal
az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését
végző magánszervezetek tevékenységéről és működésük
engedélyezéséről szóló új kormányrendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletörökbefogadás előkészítése, utánkövetése, mediátorok a
támogatott közvetítői eljáráshoz
a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési
előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális
és gyámhivataloknak a hivatásos gondnokok hivatásos
támogatóvá történő átképzéssel kapcsolatos feladatai
AZ ÉRINTETT JOGINTÉZMÉNYEK
 Cselekvőképesség
 Gondnokság
 Támogatott
döntéshozatal
 Örökbefogadás
 Családi jogállás rendezése
 Szülői felügyeleti jog
 Kapcsolattartás
 Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői
eljárás
 Családbafogadás
 Gyámság
Gyámság-gyámrendelés

Gyer. 127. § (2) l) a
szülői felügyeleti jog
gyakorlására jogosult
szülő együtt él a szülői
felügyelettől
megfosztott másik
szülővel.
Támogatott
döntéshozatal
„A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében,
döntései
meghozatalában
belátási
képességének kisebb mértékű csökkenése
miatt segítségre szoruló nagykorú számára,
annak kérelmére – cselekvőképessége
korlátozásának elkerülése érdekében –
támogató kirendeléséről határoz.” [Ptk. 2:38.
§ (1) bek.]




Nem helyettes döntéshozatal, nem
együttes döntéshozatal, hanem segítség a
döntés meghozatalában
A támogatott személy cselekvőképessége
teljes!!!!
Az eljárás minden eleme a támogatott
személy saját, akaratán, egyetértésén,
együttműködésén alapul
A támogatott személy és a támogató
egyenrangú felek
KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
rendelkezései szerinti közvetítői eljárás folytatható le.





-gyermekvédelmi közvetítői eljárás
-kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás
-támogatott közvetítői eljárás
-kötelező támogatott közvetítői eljárás
A közvetítői eljárás a kapcsolattartás rendezésével, a
kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog
gyakorlásával
összefüggő
gyámhatósági
eljárások
befejezését
elősegítő,
egyeztető,
konfliktuskezelő,
vitarendező eljárás, amelynek célja a felek kölcsönös
megegyezés alapján a közvetítő bevonása mellett a felek
közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, a
gyermek érdekét szolgáló írásbeli megállapodás vagy
részmegállapodás létrehozása.
KAPCSOLATTARTÁSI KÉRDÉSEK





Kötelezően elrendelhető a közvetítői eljárás
változott a kapcsolattartásra jogosultak köre, kibővült (A
kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és –ha a szülő nem
él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van,
vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja –
a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is
jogosult.) A volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám
kérelmére feljogosítható, sőt még az az apa is, akinek
apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
A kapcsolattartási jog tartalmának meghatározása
(egzaktabb lett kihangsúlyozva a gyermek véleményének
meghallgatásával illetve kibővül a külföldre vitel jogával)
A gyermek elvitelével kapcsolatos kiadások a jogosultat
terhelik, de eltérően is lehet rendelkezni.
Felügyelt kapcsolattartás
EURÓPA TANÁCS EGYEZMÉNYEI A MAGYAR
JOGRENDBEN
• A gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló
Európai Egyezmény
•
A gyermekeknek a szexuális
kizsákmányolása és szexuális visszaélések elleni
védelméről szóló Európai Egyezmény
(ún,Lanzarote Egyezmény)
•
A gyermekek örökbefogadásáról szóló
Európai Egyezmény

A MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ CÉLJA
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme
érdekében eljáró szakemberek - különösen a
gyermek bántalmazásának felismerése és
megszüntetése érdekében - miniszter által
jóváhagyott egységes elvek és módszertan
alkalmazásával járjanak el.
Gyvt. 6.§ (5a)
KIKRE ÉRVÉNYES?











a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői
szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a
családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
c) a köznevelési intézmények,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a pártfogó felügyelői szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti
szállása,
j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
k) a munkaügyi hatóság.
/Gyvt.17.§/
A GYERMEKVÉDELMI
JELZŐRENDSZER HATÉKONY
MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI
írásbeliségen alapul
 Kétirányú
 Gyermekközpontú
 Hatékony
 „együtt gondolkodó”
 Képes arra, hogy jelezze működési nehézségeit

A JELZŐRENDSZERI MŰKÖDÉS
SZINTJEI:




Napi szinten: Írásos (indokolt
esetben telefonos) jelzés fogadása,
visszajelzés
Esetkonferencia :egy-egy gyermek
esetében szükség szerint
Szakmaközi megbeszélés
(tematikus tartalommal, évente
legalább 6 alkalommal)
Települési gyermekvédelmi
tanácskozás ( éves értékelés)
15/1998 (IV.30.)NM rendelet 15.§.
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK GONDOZÁSI
ESETEINEK SZÁMA A KAPCSOLATFELVÉTEL
MÓDJA SZERINT
Megnevezés
Önkéntes(gyermek
kezdeményezte)
2010
2011
2012
1 713
1 534
1 452
8 438
7 751
8 207
8 157
8 027
8 844
Jelzőrendszer
által
kezdeményezett
29 509
31 788
29 087
Együttműködésre
kötelezett
5 591
9 132
6 136
7 806
61214
6 971
8 155
65 203
61881
Szülővel közösen
Gyermekjóléti
szolgálat(szervezeti
egység)
Gyámhatóság által
kezdeményezett
Összesen
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOKHOZ
ÉRKEZETT JELZÉSEK
2010
2012
Közoktatási intézmény
77 284
54514
Összesen
174 365
198 334
A MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ FŐ ÜZENETEI
Kötelező, ellenőrizhető, számon kérhető
 Minden gyermekekkel kapcsolatba kerülő
szakemberre vonatkozik
 Hangsúlyozottan épít a gyermekekkel napi
szinten kapcsolatban álló szakemberek
felelősségteljes feladatellátására – észre kell
venni, ha baj van!
 Csak ágazatok közötti együttműködésben tud
megvalósulni!

SZERKEZETE
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Jogszabályi megalapozás
Adatvédelem, titoktartás
Alapelvek a gyermekvédelmi észlelő-és
jelzőrendszer működésében, működtetésében
Gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer
működésének, működtetésének módja
Kockázatelemzés, kockázatértékelés
Mellékletek
Háttérjogszabályok
A módszertani útmutató készítése során
felhasznált irodalom
A témához ajánlott irodalom
ÁGAZATOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS
FONTOSSÁGA
Ágazati irányítás szintjén és helyi szinten
egyaránt jó kommunikáció, koordinált működés
szükséges
 Kiemelt szerepe van a gyermek és ifjúságvédelmi
koordinátoroknak
 Hangsúlyozni kell a gyermekjóléti szolgáltatás
koordináló szerepét
 Az esetmegbeszélések, és az azokon való
részvétel kötelezettsége kiemelt jelentőséggel
bírnak (éves tanácskozás, szakmaközi
megbeszélés, esetkonferencia, esetkonzultáció)

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A KÖZNEVELÉSBEN
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
(Nkntv.)
 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti
erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
(Távoltartási tv.)
 2011. évi CXII. törvény az információs
önrendelkezési jogról és az
információszabadságról (Infotv.)


Az Nkntv. 1. § (1) bekezdése szerint, a törvény
célja olyan köznevelési rendszer megalkotása,
amely elősegíti a gyermekek, fiatalok
harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését,
készségeik, képességeik, ismereteik,
jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik,
műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő,
tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös,
önálló életvitelre és céljaik elérésére, a
magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni
képes embereket, felelős állampolgárokat
nevelni.
ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS ALÓLI
MENTESSÉG




Dilemma a jelzőrendszeri tagokban
az Infotv. 5.§ (1) bek. a) és b) pontjának megfelelően,
ezek az adatok és információk a törvény erejénél
fogva és/vagy az érintett (adatgazda) és/vagy
törvényes képviselője hozzájárulásával kerülnek a
gyermekvédelem szereplőihez, és feladatuk ellátása
érdekében kezelik ezeket az adatokat. Infotv. 6.§ (1)
bek. A.)pont
Az adatkezelésre, beleértve a törvényben
meghatározott szervnek, hatóságnak való
továbbítást is a Gyvt. 135. § - 136/A. §
bekezdésében foglaltak szerint kifejezett
felhatalmazást ad a jelzőrendszeri tagoknak
Jogosulatlan harmadik személlyel szemben azonban
köt a titoktartási kötelezettség
TITOKTARTÁS?



Nkntv. 42. § (1) bekezdés: titoktartási kötelezettség
Nkntv. 42.§ (2) bekezdés: a gyermek és a kiskorú
tanuló szülőjével minden - a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivétel ha az adat közlése
súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi,
értelmi vagy erkölcsi fejlődését.
Nkntv.42.§ (3) bekezdés:a köznevelés szereplői a
nevelési-oktatási intézmény vezetője útján kötelesek
az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul
értesíteni, ha megítélésük szerint a gyermek súlyos
veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került; ilyen
helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, vagy a
rendelkezésre jogosult szülő, törvényes képviselő
beleegyezése nem szükséges.
EGYÜTTMŰKÖDÉS …


Az EMMIr. 51.§ (4) bekezdése (4) szerint, ha az
óvodás gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz
napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles
tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri
a tíz órát, az intézmény vezetője az illetékes általános
szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles
tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti
szolgálatot is értesíteni köteles.
A 62.§ (1) bek. és a 129.§ (2)-(3) is lehetővé és
kötelezővé teszi egyes esetekben a köznevelési
intézmény számára a gyermekjóléti szolgálatokkal,
gyermekvédelmi
rendszer
szereplőivel
való
együttműködést, a szakterület bevonását.
ADATOK ZÁRTAN KEZELÉSE


A jelzőrendszer hatékonyabb működése és a jelzést
adó védelme érdekén lényeges szabályozást vezet be
2014. március 15-étől a Gyvt. Gyvt. 17. § (2a)
bekezdése és 130/A. § (2) bekezdése.
A gyermekjóléti szolgálatnak és a gyámhatóságnak a
gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést
tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül
is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek
bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más
súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a
gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában
is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást
kezdeményező szerv vagy személy adatait.
UGYANAKKOR….

Az adatok zárt kezelése nem érinti a
szakemberek együttműködési kötelezettségét, a
tényállás megfelelő tisztázását. Az érintettekkel
szemben nem az egyes jelzőrendszeri tagoknak
kell külön-külön fellépniük, hanem a
gyermekjóléti szolgálat és szükség esetén a
gyámhivatal tesz lépéseket a gyermek
veszélyeztetettségének megszüntetése
érdekében.
ALAPELVEK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Szakmai szabályozottság elve – jelzőrendszer
működtetése kötelező feladat
Információk felelős kezelésének elve –
figyelemmel kísér,nyilvántart, intézkedik
Egyéni szükségletek figyelembe vételének elve –
a gyermek(ek) szükségleteinek megfelelő intézkedést
tesz
Komplexitás elve – a gyermekek érdekében eljáró
valamennyi szakemberre vonatkozik
Kötelezőség elve – kötelező együttműködés a jelzés
után is
Objektivitás elve – személyes kapcsolatok nem
befolyásolhatják
Szakmai felelősség elve – a jelzőrendszeri feladat
ellátása nem múlhat egyéni választásokon szankciók
KÜLÖNÖS ALAPELVEK





Az egyén szakmai felelősségének elve: Súlyos esetben minden
szereplőnek azonnali feladata elősegíteni a rossz bánásmód
megszüntetését.
Együttműködés elve: A gyermekjóléti szolgálat feladata
esetkonferenciát összehívni, ha a hozzá beérkező, a gyermek
veszélyeztetettségét jelző jelzés gyermekkel szembeni rossz
bánásmódról szól.
Felelősség elve: Kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetésének
gyanúja esetén a gyanút észlelő feladata (a gyermekjóléti szolgáltatón
kívül) hatósághoz is fordulni – így elősegítve a rossz bánásmód
mielőbbi megszüntetését.
Kompetencia határok betartásának elve: Sem a rossz bánásmód
súlyos esetét észlelőnek, sem a hatóságnak nem feladata a nyomozás!
A jelzőrendszer, illetve a hatóság feladata ilyenkor a feljelentés
megtétele.
Írásbeliség elve: A gyermekkel kapcsolatos rossz bánásmód illetve
bántalmazás azonnali jelzését (telefonos, szóbeli, elektronikus stb.)
követően minden esetben elengedhetetlen a jelzőrendszeri tag által
megküldött írásbeli feljegyzés, amely a problémát konkrétan és
körültekintően tartalmazza. A jelzést fogadó szakember feljegyzésben
rögzíti a bejelentés tényét.
GYERMEKVÉDELMI ÉSZLELŐ- ÉS
JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK,
MŰKÖDTETÉSÉNEK MÓDJA
A gyermekjóléti szolgálat feladata az észlelő- és
jelzőrendszer működtetése
 A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni –
jelzési kötelezettségüknek írásban tesznek eleget
 A jelzések folyamata, tartalma, módja
 A gyermekjóléti szolgáltató intézkedései
 A gyermekjóléti szolgáltató visszajelzése

A JELZÉS TARTALMA




az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név,
születési idő-hely, anyja neve, családtagok felsorolása,
állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely),
a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a
jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét,
a probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a
gyermek és családja életében, életkörülményeiben
észlelt veszélyeztető okok részletezését, a
veszélyeztetettség mértékét
a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt
veszélyeztető okok megszűntetése érdekében eddig
megtett intézkedéseit, a gyermek
veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében
esetleges javaslatait.
ESETMEGBESZÉLÉSEK
Az esetmegbeszélések összehívása alapesetben a
gyermekjóléti szolgáltatás feladata
 A Gyvt. 17. § (5) szerint a gyámhatóság is
kezdeményezheti
 A módszertani útmutató bizonyos esetekben
„kvázi” kötelezővé teszi - (javasolt összehívni,
szakmai szempontok alapján elvárt összehívni)
 Az esetmegbeszélések különböző fajtái, típusai
különböző eszközökként használandóak a
jelzőrendszeri munka során. Fontos, hogy a
gyermekjóléti szolgálat „gazdája legyen” ezeknek
a folyamatoknak.

FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK
A gyermek veszélyeztetése
 Veszélyeztetettség
 A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz
bánásmód (WHO)
 Elhanyagolás
 Gyermekbántalmazás

KOCKÁZATELEMZÉS,
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A BÁNTALMAZÁS KIALAKULÁSÁBAN
SZEREPET JÁTSZÓ RIZIKÓFAKTOROK
I.
Családi körülmények rizikótényezői
 - erőszak a családtörténetben (szülő maga is bántalmazott
vagy elhanyagolt gyermek volt)
 - erőszak a családban (elfogadott a verbális és fizikai erőszak)
 - szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség,
 - egyedülálló, különélő szülők, mostohaszülő, bizonytalan
kapcsolódású partner,
 - a család diszfunkcionális működése
 - zavarok a családi kapcsolatrendszerben,
 - elszigetelt család,
 - szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb,
 - az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől
 - a szülő és a gyermek temperamentuma között diszharmónia.
A BÁNTALMAZÁS KIALAKULÁSÁBAN
SZEREPET JÁTSZÓ RIZIKÓFAKTOROK
II.
A szülő személyiségével összefüggő
rizikótényezők
 - közömbös, túlaggódó, intoleráns a gyermekkel,
 - éretlen, vagy sérült személyiség, mentális
betegség
 - kötődési problémák,
 - alkohol-, drogfüggőség, deviáns magatartás,
 - a szülőnek a saját szüleivel rossz vagy
ambivalens kapcsolata volt,
 - a szülő is bántalmazott gyermek volt,
 - a szülő gyermekvédelmi szakellátásban
nevelkedett.
A BÁNTALMAZÁS KIALAKULÁSÁBAN
SZEREPET JÁTSZÓ RIZIKÓFAKTOROK








III.
A gyermekkel kapcsolatos rizikótényezők
- nem kívánt vagy titkolt terhességből született
gyermek,
- koraszülött, kis súlyú gyermek,
- az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az
anyától,
- két gyermek születése között kevesebb, mint 18
hónap telt el,
- testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus
beteg gyermek,
- nyugtalan, nehezen megnyugtatható, sírós
csecsemő,
- magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek.
Több rizikófaktor együttes jelenléte sem vezet
szükségszerűen bántalmazáshoz,
elhanyagoláshoz.
 Az itt felsorolt egyéni és családi jellemzőkkel
rendelkező családok esetében fokozott
odafigyelés, támogatás szükséges, kiemelten a
megelőzés szempontjából!

A GYERMEKEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD,
GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSÉT SEGÍTŐ JELEK
ELHANYAGOLÁS, BÁNTALMAZÁS
GYANÚJÁT FELVETŐ SZÜLŐI
MAGATARTÁS












- italos, drogos állapot, kontrollálatlan magatartás,
- türelmetlen, agresszív szülő, a gyermeket indokolatlanul rossznak,
butának, ügyetlennek, kifejezetten tehernek stb. tartja,
- apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő,
- túlaggódó, (indokolatlanul) gyakran orvoshoz forduló szülő,
- pszichésen terhelt szülő (pl. posztpartum depresszió, pszichózis)
- a sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel,
- a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz,
- a csecsemőről való gondoskodás elutasítása, hárítása,
- orvosi, védőnői, ápolói tanácsok be nem tartása, védőoltások indokolatlan
elmaradása,
- betegség, aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálat elmulasztása,
- nagy változás a szülő viselkedésében a különböző találkozások során,
- a szülő nem működik együtt a védőnővel, családgondozóval, otthonába nem
engedi be a szakembereket
A GYERMEKNÉL ÉSZLELHETŐ ÁLTALÁNOS
VISELKEDÉSI GYANÚJELEK
BÁNTALMAZÁS/ELHANYAGOLÁS ESETÉN
















- kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya,
- autóagresszivitás pl. hajtépés,
- megretten váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, fél a fizikai érintéstől,
- feltűnően készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés,
- túlságosan éber, vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelő,
- szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny,
- bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülőtől,
- félelem bizonyos személyektől, vagy bizonyos típusú emberektől (pl.: férfiak, katonák),
- alvászavarok,
- evészavarok,
- regresszív viselkedés,
- regulációs zavarok,
- enuresis, encopresis,
- pszichoszomatikus tünetek,
- gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás vagy
agresszivitás,
- megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból introvertálttá válik).
AZ ELHANYAGOLÁS TESTI GYANÚJELEI A
GYERMEKNÉL
- alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot,
 - piszkos, az időjárási viszonyoknak nem
megfelelő ruházat,
 - ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, elhanyagolt
bőrfertőzések, rovarcsípések nyomai, korábbi
sérülések hegei,
 - túl gyakran történik a gyermekkel baleset,
sérülés,
 - ismeretlen eredetű eszméletvesztés,
 - túl gyakran kerül kórházba.

FIZIKAI BÁNTALMAZÁSRA UTALÓ TESTI
GYANÚJELEK A GYERMEKNÉL













- a bántalmazás látható jelei, fojtogatás, verés nyomai,
- szájüregi sérülések keresése, mely felveti szexuális abúzus gyanúját is
- radiológiai eltérések keresése orvosi vizsgálat során (többszörös bordatörés, szegycsont
haránt irányú törése,csont-porc határ szétválása, kulcscsont-, lapocka-, gerinctörés,
különböző idejű törések, izolált spiráltörés a combcsonton, kiterjedt csontkörüli reakció)
- nem baleseti jellegű sérülések, égés, forrázás nyomai (pl.: szimmetrikus forrázás nyomok
mindkét farpofán, alsó végtagon),
- az előzményben korábbi sérülések, többszörös, a gyógyulás különböző stádiumait mutató
zúzódások, vérömleny, karmolás,
- 1 év alatti gyermek csonttörése
- spirális végtagtörés,
- többszörös törések egyidejű jelenléte, ide tartozik a megragadás következtében létrejövő
sorozatos bordatörés,
- gyógyulás különböző fázisában lévő csonttörések,
- nem a megszokott helyeken látható a zúzódás (térd, tenyér, könyök, homlok), hanem pl.
tarkó, törzs, fül, hajas fejbőr
- ellentmondásos történet a sérülésről (más története van a sérülésről a gyermeknek, mint
a szülőnek, vagy a gyerek másként meséli a sérülés körülményeit a különböző
találkozásokkor)
- a gyermek szinte szó szerint ismétli a szülő történetét a sérülésről,
- nem baleseti jellegű mérgezés.
FIZIKAI/ÉRZELMI BÁNTALMAZÁS
VISELKEDÉSBELI/PSZICHÉS GYANÚJELEI A
GYERMEKNÉL
- iskolai teljesítmény romlása,
 - izoláció, befelé fordulás,
 - agresszivitás
 - depressziós tünetek,
 - deviáns magatartás, csavargás, elszökés,
 - drogozás, alkoholizálás
 - önagresszió, öngyilkossági kísérlet

A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS
JELEI/GYANÚJELEI












- a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés,
szóhasználat,
- nemi aktus eljátszása,
- fokozott, az életkornak nem megfelelő érdeklődés a
szexualitás iránt,
- alhasi fájdalom,
- a végbél és a nemi szervek fájdalma, váladékozása,
viszketése,
- fájdalmas vizelés, makacs húgyúti fertőzések.
Specifikus jelek:
- a végbél sérülése, váladékozása, széklettartási zavarok,
- a genitália makacs gyulladása, sérülése, a hymen sérülése,
- a kiskorú terhessége,
- a kiskorú nemi betegsége
- szájüregben észlelt sérülések esetén is gondolni kell
szexuális abúzusra.
A JELZŐRENDSZERI TAGOK FELADATAI,
TEENDŐI ELHANYAGOLÁS, BÁNTALMAZÁS
ÉSZLELÉSE ESETÉN
Észlelt
veszélyeztetetts
ég
Alacsony fokú
veszélyeztető
magatartás
esetén
Mérsékelt fokú
veszélyeztető
magatartás
Súlyosan
veszélyeztető
magatartás
Életet
veszélyeztető
magatartás
Teendők
Várható
következmény
Kockázati
tényezők
A gyermekkel
foglalkozó
szakember
- nem érzi saját
felelősségének a
jelzés megtételét,
- a jelzőrendszeri
tag nem ítéli meg
megfelelően a
veszélyeztetettség
mértékét,
- a tüneteket nem
azonosítja a
háttérben
meghúzódó
problémával

„ Nos kisfiam, az úgy van,
hogyha neked van egy
tízesed, meg nekem van egy
tízesem, és ezeket
kicseréljük, neked is lesz
egy tízesed, meg nekem is
lesz egy tízesem.
De ha nekem is van egy
gondolatom, és neked is van
egy gondolatod, és ezeket
kicseréljük, akkor neked is
két gondolatod lesz, és
nekem is két gondolatom
lesz…”
Ann Schott
TOVÁBBI SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!
Elérhetőség: [email protected]