Transcript Gyermekvédelmi tanácskozás prezentáció

Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ
Gyermekjóléti Központ
Gyöngyös, 2014. március 26.
Gyermekvédelmi tanácskozás jogszabályi rendelkezés
15/1998 (IV.30) NM 15. § (7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást
szervez, amelyen
 a) átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését,
 b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség
szerint javaslatot tesznek működésük javítására.
 (8) A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni
 a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a
jegyzőt,
 b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
 c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
 d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
 e) a gyámhatóság munkatársait,
 f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét,
 g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét,
 h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.

A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS HELYZETE
A gyermekvédelem mindig egy reaktív jellegű tevékenység
- egy adott társadalmi helyzetben fellépő problémákra reagál
- az, hogy mit tekint a gyermekek szempontjából veszélyeztetőnek,
attól függ, hogy mitől kívánja megvédeni a gyermeket

Magas csecsemőhalandóság – egészségügy dominanciájú gyermekvédelem

Háborús helyzet – egzisztenciális fenyegetettség megszüntetése

Rossz szociális, családi helyzet – nagyobb szociális, pedagógiai biztonság nyújtása

Konszolidált társadalom – magatartási zavarok, drog, stb. helyzet kezelése,
terápiás megközelítés
Gyermek – és ifjúságvédelem jogszabályi háttere

1952. Évi IV. törvény a házasságról, családról és a gyámságról

1953. Évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

1997. Évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1998. Évi LXXXXIV. törvény a családok támogatásáról
Jogszabályok jelentősége:

jelentős beavatkozások a személyes szférába, állampolgári és emberi jogokba

garanciális elemek

eljárásjog (szülői felügyeleti jogok korlátozása, megvonása, család autonómiájának
korlátozása…)
Általános és preventív gyermekvédelem

A család a társadalom alapvető és létfenntartó egysége

Az általános gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a gyermeknevelés
feltételeit.

A gyermekkép változásának hatása (ókortól napjainkig): a gyermek nem alárendeltje a családnak és az
őt ellátó intézményhálózatnak.

Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény – 1989. november 20. Mo-on kihirdetve: 1991)
„Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra,
amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges”

Az államnak minden gyermeknek családban történő nevelésének elősegítése terén vannak
kötelezettségei, hiszen nem minden család tud külső segítség nélkül eleget tenni a gyermekekkel
kapcsolatos feladatainak.

Az ehhez szükséges támogatást a GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE biztosítja.
A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK
RENDSZERE
A Gyermekvédelmi Törvény egyik legnagyobb vívmánya, hogy a gyermeki
jogok figyelembevételével elkülönítette
PREVENCIÓ SZINTJE
HATÓSÁGI BEAVATKOZÁS
SZINTJE
Önkormányzat által biztosított…
1.
pénzbeli ellátások
2.
természetbeni ellátások
3.
személyes gondoskodást nyújtó
ellátások
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági
intézkedések
- veszélyeztetettség megelőzése
- családban történő nevelés segítése
- pénzbeli, természetben ellátások
- gyermekvédelmi jelzőrendszer működése
A gyermekjóléti szolgáltatás, mint
gyermekjóléti alapellátás
A gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális
szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és
eszközeinek felhasználásával járul hozzá a gyermek testi
és lelki egészségéhez, családban történő nevelésének
elősegítéséhez, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzéséhez, illetve a családjából kiemelt gyermek
visszahelyezéséhez.
A gyermekjóléti segítő
szolgáltatások
1.
A gyermekjóléti szolgálat rövid, egyszeri segítő szolgáltatásai
2.
Gondozás – családgondozás folyamata
3.
Kötelezésen alapuló családgondozás – védelembe vétel
4.
Utógondozás
1. A gyermekjóléti szolgálat rövid, egyszeri
segítő szolgáltatásai
•
információnyújtás
•
tájékoztatás
•
tanácsadás
•
környezettanulmány készítése
•
ügyintézés
•
más szolgáltatóhoz történő irányítás, közvetítés
2. Gondozás – családgondozás folyamata
Meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítását és
fenntartását jelenti annak érdekében, hogy a család képessé váljon
problémái megoldására
Szakaszai:
 Feltáró-diagnosztizáló
 Megoldást kereső munkaszakasz
Cél:
 Az önkéntesség szerepének növelése
 A szolgálat szerepének hangsúlyozása, növelése
 A jóléti szükségletekre és problémákra fordított figyelem összehangolása
A gyermekjóléti alapellátásban végzett
családgondozás formái

Önként segítséget kérőkkel végzett családgondozás

Jelzőrendszeri jelzés alapján induló gondozási folyamat

Krízishelyzet ellátása

Vegyes gondozású családok

Kiegészítő tevékenységek
3. Kötelezésen alapuló családgondozás
- védelembe vétel
Hatósági intézkedés, amely segítséget nyújt abban,
hogy a gyermek veszélyeztetettsége a családon
belül megszüntethető legyen, ezzel akadályozva
meg a gyermek családból történő kiemelését.
4. Utógondozás
Olyan segítő szolgáltatás, melynek célja a gyermek
családjába történő visszailleszkedésének,
tanulmányai folytatásának segítése, illetve a fiatal
felnőtt iskolai végzettségének, szakképzettségének
megfelelő munkahely felkutatása.
A gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy
a településen élő valamennyi gyermek és család számára
elérhető legyen.
A jelzőrendszernek minden településen kell, hogy legyen
olyan tagja, aki szükség esetén elindítja a segítő
folyamatot.
Az észlelő – és jelzőrendszer optimális működése felelős
a gyermeki jogok megvalósulásáért!
Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai
(1997. évi XXXI. Törvény 17.§)
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, gyerekorvosok)
Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegítő szolgálat)
Közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó)
Rendőrség
Ügyészség
Bíróság
Pártfogó felügyelői szolgálat
Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek
Menekülteket befogadó állomás
Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok




Gyámhivatal
Szociális irodák alkalmazottjai
Közművelődési intézmények munkatársai
lakóközösségek
JELZŐRENDSZERI HÁLÓZAT










Kötelesek
a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége
esetén a gyermekjóléti szolgálatnál
b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek
bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy
egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása,
továbbá a gyermek önmaga által előidézett
súlyos veszélyeztető magatartása esetén
Az észlelő és
jelzőrendszer
kiépítése, illetve
optimális
működtetése a
gyermeki jogok
érvényesülésének
alapvető feltétele!!!
Gondozott gyermekek száma 2013-ban
Gyöngyös városban
Ideiglenes
Átmeneti
hatállyal
Összesen
nevelt
elhelyezett
Korosztály
Alapellátás
Védelembe
vétel
Utó
gondozás
0-2 éves
5
5
0
3
1
14
3-5 éves
8
9
0
3
1
21
6-13 éves
15
25
0
3
5
48
14-17 éves
6
33
1
0
6
46
Összesen
34
72
1
9
13
129
Családok
száma
18
53
1
2
7
81
Az utóbbi 5 év tükrében…
Gondozási esetek száma
Gyöngyös
100
88
90
77
80
72
70
60
55
50
50
47
40
30
33
30
34
33
20
10
0
2009
2010
2011
Alapellátott
Védelembe vett
2012
2013
Védelembe vétel vezető problémái
2013-ban 22 új védelembe vétel történt, melynek
vezető okai:
41% Nagyszámú igazolatlan hiányzás (de csökkenő arányú)
18% Szülői elhanyagolás
18% Egészségügyi veszélyeztetés
9% Családon belüli bántalmazás
9% Szülők életvitele
5% Saját és más testi épségének veszélyeztetése
A korábban védelembe vett 50 gyermekkel együtt összesen
72 védelembe vett gyermek volt december 31-én.
Változások:
 A 2011. évben jelentkezett a 2010. évi jogszabályi változás hatása, mely
nagyban megnövelte az esetszámokat, és jelentős többletfeladatokat rendelt
a gyermekjóléti szolgálatok feladatkörébe.
 A jogalkotó maga is felismerte ezt, és módosította, így a 16. életévüket
betöltött diákok esetében a jegyzői gyámhatóság a támogatást – a korábbi
gyakorlattól eltérően – 2012. február 1-től nem felfüggesztette, hanem a
szüneteltetését kezdeményezte.
 Majd a 2012. augusztus 31-e után indult ügyekben a 16 év alatti korosztály
esetében is az iskoláztatási támogatás szüneteltetését rendelte el.
Új szabályozás két oka:
16 év felettiek az igazolatlanul hiányzók több
mint 50%-a
Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése nem
jár együtt kötelező módon a gyermek
védelembe vételével. E szabályozás oka az,
hogy nem váltott ki pozitív hatást a védelembe
vétel ennél a korosztálynál.
Tankötelezettségi korhatár
A 2012. szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény 45. §
 A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig
tart.
 Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás
kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt
megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év
végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy
sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek.
Eljárásrend igazolatlan mulasztások
esetén
NEM TANKÖTELES
TANULÓ
TANKÖTELES TANULÓ




Szülő értesítése már az 1. óra
után
Ismételt hiányzás esetén értesíti
a gyermekjóléti szolgálatot
10 óránál – gyámhatóságot és
gyermekjóléti szolgálatot is
30 óránál – szabálysértési
hatóságot és gyermekjóléti
szolgálatot

Szülő értesítése 10 óra
után (legalább két
alkalommal)

30 óra után megszűnik a
tanulói jogviszony
50 óra igazolatlan hiányzás esetén a gyámhivatal kezdeményezi a
Magyar Államkincstárnál az iskolai támogatás szüneteltetését,
valamint
A 16. életévét be nem töltött tanuló
esetén
Hivatalból megindítja az
eljárást a gyermek
védelembe vétele iránt.
A 16. életévét betöltött tanuló esetén
Megkeresi a gyermekjóléti
szolgálatot, hogy vegye fel a
kapcsolatot a családdal, nyújtson
tájékoztatást az iskoláztatási
támogatás ismételt folyósításához
szükséges feltételekről és jelezze, ha
a gyermek érdekében gyámhatósági
intézkedést tart szükségesnek.
Magántanulóvá nyilvánítás
eljárásrendje
2012. szeptember 1-ig
2012. szeptember 1-től
Iskola igazgató jelez
Iskola igazgatójának megítélése szerint hátrányos


Gyermekjóléti szolgálat
javaslatot készít

Iskola igazgató dönt
jelez a Kormányhivatalnak

kikéri a gyámhatóság és gyermekjóléti szolgálat véleményét (a gyámhatóság
a gyermekjóléti szolgálat véleményét kéri)
A gyermekjólét megküldi a véleményét a Kormányhivatalnak és a
gyámhatóságnak
Magántanulói jogviszony
2013. évben 11 gyermek esetében kértek a Gyermekjóléti
Központtól javaslatot (2012-ben 25!) és 6 gyermek esetében
javasoltuk a magántanulóvá nyilvánítást.
Okok:

3 esetben egészségügyi, pszichés betegség

1 esetben túlkoros általános iskolai tanuló

1 esetben család külföldre költözése munkavállalás céljából

1 esetben a fiatalnak dolgoznia kell, hogy eltartsa a családját
Észlelő- és jelzőrendszer
Jelzőrendszer tagja
Jelzések száma
Közoktatási intézmény
312
Egészségügyi szolgáltató (védőnő)
25
Állampolgár
15
Rendőrség
8
Személyes gondoskodást nyújtó szociális
szolgáltató
5
Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal
2
Leggyakoribb problématípusok
Megnevezés
Kezelt problémák
száma
Gyermeknevelési
438
Gyermekintézménybe való beilleszkedési
nehézség
411
Magatartászavar, teljesítményzavar
342
Szülők vagy a család életvitele
149
Családi konfliktus
147
Anyagi
141
Szülői elhanyagolás
34
Fogyatékosság, retardáció
31
Szenvedélybetegség
25
Családon belüli bántalmazás
10
Szakmai tevékenységek száma
Megnevezés
Szakmai tevékenységek száma
Családlátogatás
815
Segítő beszélgetés
538
Információnyújtás
420
Tanácsadás
349
Pszichológiai tanácsadás
242
Hivatalos ügyekben
közreműködés
166
Jogi tanácsadás
124
Adományozás
33
Mediáció és konfliktuskezelés
28
Közvetítés más szolgáltatásba
12
Gyermekjóléti Központ
15/1998 (IV.30.) NM rendelet 27§
A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezhető különösen
a) önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
b) közös igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként
működtetett
gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási formák mindegyike társulás keretében
is megszervezhető.
2012. január: Gyermekjóléti Központtá alakult, mellyel együtt járt speciális feladatok
ellátása is.
Speciális feladatok
Alapfeladat a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, ezen felül
a) utcai és lakótelepi szociális munka
b) kapcsolattartási ügyelet
c) kórházi szociális munka
d) készenléti szolgálat
Utcai és lakótelepi szociális munka
Az ellátás célja, célcsoport:
Olyan gyerekek és fiatalok felkutatása, akik szabadidejüket
rendszeresen az utcán töltik, csellengő gyermekek speciális segítése.
Célja egyrészt a csellengés csökkentése, megszüntetése, másrészt a
prevenció, továbbá a gyermekek beilleszkedésének, szabadidejük
hasznos eltöltésének segítése.
Potenciális klienskör:
 csellengő gyermekek
 gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok
 gyermekvédelmi ellátórendszerből szökésben lévő fiatalok
 kolduló gyermekek, fiatalok
 egyéni vagy családi krízishelyzetben utcára kerülő gyermekek
Utcai és lakótelepi szociális munka
Utcai szociális munka céljából az alábbi területeken tevékenykedtek
családgondozóink
 Gyöngy Pláza területén
 Tesco áruház területe
 Buszpályaudvar
 Fő tér
Emellett a családlátogatás útvonalán is találkoztak olyan személyekkel, akik
szociális megsegítést igényeltek.
2013. évi adatok
Családgondozóink 30 esetben végeztek utcai szociális munkát Gyöngyösön.




tanítási időben utcán csellengő gyermekek – okfeltárás, szülővel való
kapcsolatfelvétel
Szakellátásból szökött kiskorú – Heves Megyei Gyermekvédelmi
Központ értesítése
felnőtt lakosok információkérése – tájékoztatás, időpont egyeztetés
ismert kliensek – segítő beszélgetés
Kapcsolattartási ügyelet
 A kapcsolattartási ügyelet évek óta biztosított, évről évre egyre nagyobb az igény a
szülők részéről.
 Képzett mediátorok segítik a szülők konfliktusából adódó elmérgesedett helyzetben a
gyermekek és családtagjaik kapcsolattartását.
A központ
 semleges helyet
 megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalatokkal rendelkező munkatársakat biztosít
Feladata:
 bíróság által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása
 gyámhivatal által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása
 az érintettek kezdeményezésére közvetítői (mediációs) eljárás biztosítása
 fokozatosság elvére épül
2013. évi adatok
2013-as évben 14 alkalommal mediátor kollégáink.
 11 apai kapcsolattartás
 3 nagyszülői kapcsolattartás
 12 alkalommal az Gyermekjóléti Központba szabályozott
kapcsolattartást előzte meg (Gyámhivatal 9 esetben, Bíróság 3 esetben)
 2 alkalommal a szülők maguk kezdeményezték a gyermekláthatás
szabályozása miatt
A kapcsolattartási ügyelet eredményei
2013. évben 6 család vett részt huzamosabb ideig
kapcsolattartási ügyeletben.
Pozitív eredményt 2 családnál sikerült elérni
Felügyelet nélkül is rendben zajlott a találkozás és végül
intézményen kívül is megvalósult a kapcsolattartás.
Sikertelenség okai: mire intézményünkbe kerül a
kapcsolattartás, a felek közötti kapcsolat annyira megromlik,
hogy ezt már nem tudják elvonatkoztatni a gyermekkel való
kapcsolattól és a gyermek a köztük zajló játszmák eszközévé
válik.
Készenléti szolgálat
telefonszám: 06-30 699-3670
Célja:
 A Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali
segítség, tanácsadás, tájékoztatás nyújtása.
 Igénybe vehető az intézmény nyitvatartási idején túl minden nap 16. 00-tól, illetve 18.00tól 8.00-ig, hétvégén, illetve ünnep és munkaszüneti napokon a nap bármely
időpontjában.
Feladata:
 állandóan hívható, közismert mobiltelefonszám biztosítása
 telefonon történő tanácsadás, tájékoztatás;
 segítség mozgósítása;
 kapcsolatfelvétel olyan intézményekkel, szolgáltatókkal (rendőrség, kórház, családok
átmeneti otthona, anyaotthonok), akik krízishelyzet esetén azonnali, konkrét segítséget
tudnak nyújtani.
Kórházi szociális munka
Célja: a kórházi szociális munka koordinátora kapcsolatot tart a kórházi szociális
munkással, annak érdekében, hogy az esetlegesen jelentkező problémás esetek
mielőbb felszínre kerüljenek.
 Jelzés, segítségkérés a Bugát Pál kórházból nem érkezett, csak budapesti és miskolci
kórházakból.
1. A kórházi szociális munkás saját hatáskörben megoldja a felmerülő problémákat
2. Azokat a gyerekeket, akikről jelzés érkezett, a fővárosi vagy miskolci kórházban
kezeltek valamilyen speciális betegség miatt.
Pl.: Miskolc: leukémiás gyermek – körny.tanulmány, családgondozás
SOTE cukorbetegség miatt – folyamatos ellenőrzésre van szükség
Vadaskert, Heim Pál gyermekosztálya – pszichológiai gondozást kértek
Gyermekek Átmeneti Gondozása
A KHSZK gyermekjóléti alapellátás keretén belül biztosítja a gyermekek átmeneti
gondozását-nevelését mindazoknak a Heves Megye közigazgatási területén állandó
lakóhellyel rendelkező, 3-18 éves korú gyermekeknek, akik átmenetileg ellátás és
felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint,
akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.
Cél:

segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő gondoskodását.

megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését

növelje a család megtartó erejét
Lehetőségek az átmeneti gondozás
igénybevételére
1)
2)
3)
A szülő közvetlenül keresi fel a Gyermekek Átmeneti Otthonát
A Gyermekjóléti Központ közreműködésével történik az igénybevétel.
Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetve magánszemély
javaslatára, illetve segítségével keresi fel az intézményt

A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de
legfeljebb 12 hónapig tart (6 hónappal meghosszabbítható).

A krízisben lévő családok gyermekei számára ideiglenesen pótolja a
szülői gondoskodást úgy, hogy a szülői felügyeleti jog továbbra is
megilleti a szülő.
Alapelvek
Prevenció és krízisintervenció
 Átmeneti jelleg
 Önkéntesség-motiváltság
 A probléma helyben történő megoldása
 Teljes körű ellátás
 Gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődésének támogatása

2013. évi adatok

A Gyermekek Átmeneti Otthonát 6 gyöngyösi
lakóhellyel rendelkező gyermek vette igénybe az év
folyamán.

Jellemzően családi konfliktusok miatt volt szükség a
gyermekek otthonban történő elhelyezésére.

Eredmények: ha a családi konfliktusok olya mértékben
nem is rendeződtek, a gyermekek testileg és
mentálisan megerősödtek.
Családok Átmeneti Otthona



A felnőtt és a gyermek együttes ellátása során biztosítja a
gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná
vált szüleit.
Heves Megye közigazgatási területén állandó lakóhellyel
rendelkező szülő és gyermeke, válsághelyzetben lévő
várandós anya helyezhető el.
Az átmeneti otthon pszichológiai, jogi, szociális és
mentálhigiénés segítséget nyújt.
2013. évi adatok
A 25 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona 2013-ban is 100%-os
kihasználtsággal működött.
 A jelentkező családok esetében a Gyermekjóléti Központ készít javaslatot
 Az elmúlt évben 7 család került be az Otthonba
(Gyöngyösről 3 család 7 gyermekkel - lakhatási és életvezetési problémák)
 2013-ban 7 család elhelyezése szűnt meg (3 esetben rendeződött a lakhatási
krízis, 4 esetben lejárt a megállapodási idő)
 A kikerülő családok intézményen kívüli életét a Gyermekjóléti Központ
követi nyomon (kigondozás)



3 család 4 gyermekét védelembe vétel keretein belül gondozzuk
4 család számára alapellátást biztosítunk
Célkitűzések
 Meghatározott
eljárásrend kidolgozása a
Gyermekjóléti Központ és az egyes jelzőrendszeri
tagok közötti együttműködés javítása céljából.
 A veszélyeztetettség
jeleinek felismerését segítő
anyagok eljuttatása egyes intézményekbe.
 A speciális feladatok
erősítése.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
„Úgy érezzük, amit teszünk, csak csepp a tengerben,
de enélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger!”
Teréz anya