Transcript Vonás-agresszió és autizmus spektrum zavar Marjai Kamilla 1,2

VONÁS-AGRESSZIÓ ÉS
AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR
MARJAI KAMILLA 1,2, EGRI TÍMEA3, GEREVICH JÓZSEF 4
1ELTE-PPK
NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, BUDAPEST
BETEGEK OTTHONA, SZENTGOTTHÁRD
3ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, BUDAPEST
4ADDIKTOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET, BUDAPEST
2PSZICHIÁTRIAI
Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése
Szeged, 2015. január 28-31.
A téma megközelítése
Nemzetközi szakirodalmi áttekintés: a PubMed és a
LibGen adatbázisok használata
 Agresszió jellemzők feltárása autizmus spektrum
zavar esetén
- Agresszió jellemzők feltárása a tüneti kép
kontextusában
- Diagnózis-specifikus sajátosságok agresszió
tekintetében

Agresszió percepciója autista
személyek körében I.



„A legtöbb autizmussal élő ember szerencsére nem mutat
túlzott agresszivitást, noha természetesen ők is dühvel
reagálnak a frusztrációra” (Baron-Cohen & Bolton, 2000)

„Érzelmi állapotuk labilis, dühkitörésre hajlamosak.
Önmagukon gyakran sérülést ejtenek.” (Tringer, 2001)
„A súlyos viselkedésproblémák némelyike veszélyes abban az
értelemben, hogy fizikai bántalmazással fenyegethet.” (Clements
& Zarkowska, 2007)

„Dühkitörések általában gyakoriak az ASD-vel élő
embereknél, akik esetleg minden látható ok nélkül (…) törnekzúznak, vagy akár megpróbálnak saját magukban kárt tenni.”
(Mesibov, Shea & Schopler, 2008)
Agresszió percepciója autista
személyek körében II.


„Erősödik az a felfogás, miszerint autizmus spektrum
zavarban érintett személyek, különösképpen az
Asperger-szindrómában érintettek hajlamosak az
erőszakos magatartásra.” (Ghaziuddin, 2005)
„Számos tanulmány jelzi az agresszív viselkedés
magas prevalenciáját 3-5 év közötti autizmus
spektrum zavarban érintett gyermekek körében(…).”
(Hartley, Sikora & McCoy, 2008)
Viselkedészavarok autizmus spektrum
zavar esetén




Problémás/kihívó/maladaptív/zavart viselkedés
„mások, önmaguk vagy a tulajdon megkárosítása,
ugyanazon kérdés ismételgetése, a másokra vonatkozó
személyes megjegyzések, a nyilvánosan történő
maszturbálás, az egész éjszakai ébrenlét és aktivitás, az
étkezése elutasítása, a széklet elkenése…a lista szinte
végtelen” (Clements & Zarkowska, 2007)
Gyermekkori maladaptív viselkedés prognosztikus
befolyással bír
Agresszió externalizáló zavarként jelentkezik a
maladaptív viselkedés spektrumán
Maladaptív viselkedés vizsgálata
kisgyermekkorban és óvodáskorban I.



Hartley, Sikora & McRoy, 2008
169 fő, 1.5-5.8 életév
Child Behaviour Checklist: 99 item, 0-2 pontos értékelés, 7
tüneti skála:
- emocionálisan reaktív
- szorongó/depresszív
- szomatikus panaszok
- visszahúzódó
- alvási problémák
- figyelmi problémák
- agresszív viselkedés
Maladaptív viselkedés vizsgálata
kisgyermekkorban és óvodáskorban II.




Hipotézis:
Az adott életkorra jellemzően az agresszív viselkedés
relatívan alacsony prevalenciát mutat
Kognitív funkciók, adaptív viselkedés megléte és az
expresszív nyelvhasználat negatívan korrelál a
maladaptív viselkedéssel
Az autisztikus tünetek súlyossága pozitívan korrelál a
maladaptív viselkedéssel
Az externalizáló maladaptív viselkedés aránya nő, míg
az internalizáló viselkedés aránya csökken az életkor
előrehaladtával
Maladaptív viselkedés vizsgálata
kisgyermekkorban és óvodáskorban III.
Eredmények:
 Klinikailag szignifikáns internalizáló probléma: 29,6%, klinikailag
szignifikáns externalizáló probléma: 27,2%, teljes probléma
fennállása: 34,3%
 Az agresszió a harmadik leggyakoribb (22,5%) maladaptív
viselkedésforma
 Az externalizáló problémák szignifikáns negatív korrelációban áll a
non-verbális kognitív funkciókkal, az expresszív nyelvhasználattal és
az adaptív viselkedés fennállásával
 Az externalizáló problémák nem állnak szignifikáns korrelációban
az autisztikus viselkedés súlyosságával
 Az externalizáló problémák tekintetében legerősebb prediktornak a
non-verbális kognitív funkciók bizonyultak.
Maladaptív viselkedés vizsgálata
kisgyermekkorban és óvodáskorban IV.
Konklúzió:
 Az autista gyermekek több maladaptív viselkedést
produkálnak tipikusan fejlődő és értelmileg
akadályozott társaikhoz képest az eltérő
etológiából kifolyólag
 „Az előzetes megállapításokat támogatván, az
agresszív viselkedés jellemzően előfordult autizmus
zavarban érintett gyermekeknél, a gyermekek
22,5%-ával, akik klinikailag szignifikáns
problémákat mutattak agresszió területén.” (Hartley, Sikora
& McCoy)
Agresszió alacsonyan funkcionáló autista
gyermekek és adoleszcensek körében I.
Bronsard, Botbol & Tordjman, 2010
 74 fő (és 115 fő a kontrollcsoportban)
 (49 fő nem rendelkezik a funkcionális nyelvhasználat
képességével)
 Other-Injorious Behaviour Scale: 15 másokat sértő
magatartástípus, 1-7 pontos értékelés gyakoriság, súlyosság
és időtartam szerint, három obszervációs helyzetben:
- szülővel otthon (egy hónapon keresztül)
- gondozóval napközi ellátásban (egy hónapon keresztül)
- vérvétel során ápoló és gyermekpszichiáter által

Agresszió alacsonyan funkcionáló autista
gyermekek és adoleszcensek körében II.
Eredmények:
 Szülők szignifikánsan kevesebb másokat sértő
magatartást figyeltek meg, mint a gondozók: ütés,
szorítás, tárgyak szétszórása
 A leggyakoribb emocionális körülmény, melyben a
másokat sértő magatartás megjelenik: frusztráció,
harag, ellenállás
 A leggyakoribb viselkedési kontextus, melyben a
másokat sértő magatartás megjelenik: szorongásra
utaló viselkedés (szorongásos agitáció, sápadtság,
sikítás, izzadás, félelem arckifejezése) és izgatottság
Agresszió alacsonyan funkcionáló autista
gyermekek és adoleszcensek körében III.

Vérvétel: a célcsoport szignifikánsan nagyobb
arányban produkált másokat sértő magatartást,
mint a kontrollcsoport
Agresszió alacsonyan funkcionáló autista
gyermekek és adoleszcensek körében IV.



Konklúzió:
Másokat sértő magatartás gyakorisága szignifikánsan
magasabb volt autizmusban érintett személyek körében
a tipikusan fejlődő csoporthoz képest a vérvétel során
A szülők szignifikánsan kevesebb másokat sértő
magatartást obszerváltak gyermekeik körében, mint a
gondozók
A másokat sértő magatartást megelőző viselkedés
leggyakrabban szorongásra utaló viselkedés és
izgatottság (szülői és gondozói obszerváció szerint)
Agresszió alacsonyan funkcionáló autista
gyermekek és adoleszcensek körében V.


Stresszhelyzetben tipikusan fejlődő személyek a
megélt stressz kifejezésére és regulálására kognitív
képességeiket veszik igénybe (coping stratégiák,
szimbolizációs képességek a stresszhelyzet
reprezentációjával és anticipációjával, szociális
interakciók, verbális és non-verbális kommunikáció)
Stresszhelyzetben az autista személyek a megélt
stressz csökkentésére másokat sértő magatartást
alkalmaz(hat)nak.
Agresszió alacsonyan funkcionáló autista
gyermekek és adoleszcensek körében VI.

A másokat sértő magatartás a reaktív agresszióval
(impulzív és defenzív agresszió) hozható
összefüggésbe a frusztrációra vagy
fenyegetettségre adott válaszként, környezeti (akár
képzelt) inger hatására, pszichikai és fizikai stresszt
provokálva, érzelmi túlfűtöttséggel
Kriminológiailag releváns agresszív
viselkedés I.
Ghaziuddin, 2005
 Vizsgálat körülményei:
- autizmussal diagnosztizált személyek az ellátásban
- forenzikus kontextusban előforduló autizmus
(közösségi alapú vizsgálatok hiánya)
 Alacsonyan funkcionáló autizmus:
- bejósolhatatlan cselekmények
- medikális faktorok befolyásoló szerepe: pl. rohamok
- részletek megtervezésének hiánya
 Magasan funkcionáló autizmus:
- bizarr érdeklődés
- nagyobb variabilitás

Kriminológiailag releváns agresszív
viselkedés II.


Közreműködő faktorok:
- rutinok megváltozása
- speciális érdeklődés
- általános fizikai panaszok
- biológiai faktorok (pl. rohamok)
- nem meghatározható faktorok
(+ alkohol és pszichoaktív szer általi befolyásoltság és pszichiátriai
komorbiditás lehetséges szerepe)
Cselekménytípusok esetleírások szerint:
- gyújtogatás
- gyilkosság
- szexuális zaklatás
Kriminológiailag releváns agresszív
viselkedés II.

Rizikóbecslés szempontjai:
- funkcionalitás szintje
- ráutaló magatartások története
- gyógyszerek és pszichoaktív szerek használata
- medikális faktorok története
- pszichiátriai komorbid tünetek jelenléte
Összegzés I.



Dominick, Davis, Lainhart, Tager-Flusberg & Folstein
(2007): a másokat sértő magatartás gyakoriságában
nincs szignifikáns különbség a nyelvi zavarral és az
autizmusban érintett személyek között
Fejlődéslélektani szempontból ép gyermekek esetében
az agresszió mértéke 2 éves kor körül (a
nyelvhasználat megjelenésével és fejlődésével) csökken
 a verbalitás használata kanalizálja és elvezeti az
agressziót  a verbális kommunikáció sérülése
akadályozza ezt
Összegzés II.
Agresszív megnyilvánulás  agresszív indíték
 Agresszió eredői:
- kommunikációs szándék indulati töltet nélkül, a
figyelemfelhívás szándékával
- kommunikációs elakadás, megértés hiánya, ebből
fakadó feszültség
- gondolkodási és problémamegoldási nehézségek
- bejósolható rend felbomlása, ebből fakadó feszültség
- öningerlés
- szenzoros ingerkeresés

Összegzés III.
Forrás: Matinvesi és Kullmann
alapján
Köszönöm a figyelmet!