Transcript Lengyel László: Eksztenzív baromfitenyésztés
Eksztenzív baromfitenyésztés
• A témakör helyzete, lehetőségei és fontossága a Vajdaságban Az egészséges állati termék előállítás egyik alapanyaga a szabadban tartott, baromfiudvarokban, vagy tanyákon nevelt baromfi lehet. A régen honosodott fajták olyan tulajdonságokat őriztek meg, amelyekkel erdményesen keresik fel és eszik meg a környezetükben fellelhető táplálékot, kikeltik és vigyáznak kicsinyeikre, óvják fészkeiket és életterüket. Ezen tulajdonságok kihasználásával akár egy helyesen kialakított baromfiudvarban, akár tanyán olyan különleges minőségű állati terméket kaphatunk, ami keresett árócikk lehet a piacokon. Fontos azonban ismerti az állatok viselkedéstanát, szükségleteit, és tulajdonságait ahhoz, hogy sikeresen tenyészthessünk baromfit eksztenzív körülmények között. A képzés alkalmával az érdeklődők megismerkedhetnek az eksztenzív körülmények között tenyészthető fajtákkal, azok tulajdonságaival, a tartási és takarmányozási megoldásokkal, valamint az így termelt termékek előnyeivel, lehetséges eladhatóságával és felhasználhatóságával.
A képzés során ismertetett témakörök: • • • • • • Az ökológiai szemléletű állattartás Állatviselkedéstani ismeretek Baromfiudvarok és tanyák higiéniai elvárásai Tartástechnológiai ismeretek Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás biológiája Őshonos és régen honosodott baromfifajták
Ökológiai szemléletű állattartás
Lehetőségek, feltételek
• • • • • • • • Állat jóléti elvárások Környezetvédelmi elvárások Tájvédelem Génvédelem Gazdaságosság Vidékfejlesztési elemek Az emberi gondoskodás szerepe A Család szerepe
Állat jóléti elvárások • • • • • • • Tartástechnológiai lehetőségek Viselkedéstan Technológiai tűrés Takarmánybázis Takarmányozási technológia Csoportos tartás Több állatfaj kombinált tartásának péáldái, lehetőségei
Környezetvédelmi elvárások • • • • • • A hulladék mennyiségének minimalizálása Anyag és energia körforgás biztosítása Az emberi és a természeti erő összehangolása Szennyező anyagok jelenléte a telepen Elhullott állatokkal kapcsolatos teendők Genetikai sokszínűség
Tájvédelem • • • • Tájba illő anyagok használata A telep mérete és kivitelezése Alkalmazott agrotechnika és tartástechnika Gyümölcsös, zöld foltok, sövények, aljnövényzet, kert, kultúrnövények és az állatok összhangja
Génvédelem • • • • • • • Tájainkon megtalálható fajok és fajták Régen honos állatok alkalmazása Tájjellegű fajták Megőrzött tulajdonságok: táplálékkeresés, kotlás, utódnevelés, védekezés, gallyazás Kombinált gazdálkodás fajtaösszeállítása A termesztett növények és a tenyésztett állatok összhangja Csak a természetes környezet szavatolja a genetika tartalékok megfelelő kihasználását és fenntartását
Gazdaságosság • • • • • • • • • Kis takarmányköltség Kis logisztikai költség Az emberi gondoskodás közelsége Különleges minőségű termékek Választékos termékkínálat Kapcsolódó szolgáltatások (turisztika, sport, rekreáció, táborok, stb.) Istállótrágya Bio-élelmiszerek felára A család minden tagjának van munkája
Vidékfejlesztési elemek • • • • • • • A térségre jellemző hagyományok ápolása és bemutatása Turisztika Tanyai vendégasztal Termék vagy szolgáltatás orientált integráció lehetősége Szociális szempontok Áram, úthálózat szerepe Képzettség, kreativitás
Az emberi gondoskodásban rejlő dimenziók • • • • • • • • A gazda ismeri az állatait és a növényeit A biológiai ciklusok végigkísérése Kézi munka lehetősége Az állatok szelídsége és ragaszkodása „állatsímogatók” Az ember természetadta igényei (dimenziók, hang, levegő, illat, fény) Természetes kölcsönhatások: napsütés, rovarcsípés, félelem, ragaszkodás, piszok, A természet rendjének logikai rendszere – megérzés, együttérzés, védelem
A Család szerepe • • • • 3 generációs családmodell Természetes élettér és munka minden generációnak Differenciált feladatok Családi értékek átadása, öröklése, megértése
Tanyai gazdálkodás
• • • • Tanyák kialakulásának története Tanyák mai lehetőségei Filozófia, életvitel, értékrend Üzenet
Etológia
Fogalma
• •
Etológia: az állati viselkedés modern tudománya.
Összefogja a különféle biológiai tudományokat. Az etológia alapvető módszere az állatok megfigyelése.
Mit nevezünk viselkedésnek?
•
Az állatok tevékenységének összességét: táplálékszerzés, kommunikáció, társkeresés, helyváltoztatás, stb.
Mi váltja ki a viselkedést?
• • • Az állatok az érzékszerveik által felfogható környezet ingereire (fény, hő, hang, stb.) válaszolnak.
Egyszerűbb idegrendszerű állatok Bonyolultabb idegrendszerű állatok
Honnan érkeznek ingerek?
• • A külső környezetből az érzékszervek által.
A belső környezetből, belső receptorok segítségével (éhség, fájdalom, stb.).
Kulcsinger
• • • • •
Az öröklött magatartási elemeket (később) kiváltó ingereket nevezzük kulcsingernek.
Fizikai természetű Kémiai természetű Akusztikus
Minden kulcsingerhez tartozik egy központi veleszületett kiváltó mechanizmus.
Szupernormális ingerek
• • Egyes kulcsingerek különösen erős reakciót váltanak ki. Ezeket szupernormális ingereknek nevezzük.
Csigaforgató madár, kakukkfióka, csoki, új, nagy, extra...
Viselkedési szakaszok
• • • Az állat viselkedésének két alapvető szakasza van: 1. Kereső szakasz, amikor az állat keres valamit, pl. táplálékot, búvóhelyet, nemi partnert, stb.
2. Végrehajtási szakasz. Amikor az állat megtalálta azt, amit keresett, megeszi a zsákmányt, elbújik, párosodik, stb.
• A két fő szakaszt nyugalmi szakaszok választják el, az állat alszik vagy pihen.
Éhségérzet
• Az emlősök éhségérzete legalább 3 tényező befolyása alatt áll: • • • Vércukorszint (hipotalamusz méri) Gyomor telítettsége Rágás mennyisége • Csecsemőknél megfigyelhető, hogy nemcsak az elfogyasztott tej mennyisége számít, hanem hogy megfelelő mennyiségű időt töltsenek cumizással.
Az öröklött magatartásformák
• • •
Az ÖMM (öröklött mozgás mintázat) A feltétlen reflex Taxis
Öröklött mozgás mintázat ÖMM
• • • • • •
A faj minden egyedénél hasonló módon megy végbe A fajtársaktól izoláltan nevelt egyedeknél is megnyilvánul Megfelelő kulcsingerre aktiválódnak,
Mindig azonos módon játszódnak le, azaz formaállandóak, A cselekvés eredményéről nincs visszacsatolás, A megkezdett cselekvéssorozat sorrendje állandó és megszakíthatatlan.
Feltétlen reflex
• •
Adott ingerre feltétlenül bekövetkező egyszerű válasz Térdreflex
• • • •
Pupillareflex Szemünk felé hirtelen mozdulattól becsukjuk a szemünket Rovaroknál és halaknál gyakori a lefagyási reflex ragadozó közeledtére Béka menekülési reflexe
Taxis
•
Inger által irányított helyváltoztató mozgás
•
Az állatok fény felé mozgása
Tanult magatartásformák (nyitott genetikai program)
• • • • • • • • A tanulás az a folyamat melynek során a memória változásai kialakulnak.
Megszokás Érzékenyítés Társítás Feltételes reflex Operáns tanulás Bevésődés Belátásos tanulás
Megszokás
• •
Az állat megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlétét és nem válaszol rá.
A habitúáció feladata, hogy az állat számára megkülönböztesse az újat és a már ismerőst.
Érzékenyítés
• •
Az állat az ismételt ingerek hatására egyre
érzékenyebbé válik.
Általában a fontos, erős ingerek – táplálék, fájdalom – szenzitizációhoz, a gyenge, közömbös ingerek habituációhoz vezetnek.
Társítás
• • Lényege, hogy két, - egyébként egymástól független - állatra ható esemény meghatározott
időbeli viszonyba kerül egymással Pavlov kutyája
• • •
Táplálék – mint feltétlen inger, feltételes választ a feltétlen inger megerősítette I. típusú feltételes reflex
Operáns tanulás – II. típusú feltételes reflex (cirkuszi mutatványok alapja)
Bevésődés
• • •
A bevésődés jellemzője, hogy csak bizonyos életkorra jellemző – kritikus időszak- és egész életre szól, kitörölhetetlen.
Szülői bevésődés Szexuális bevésődés
Belátásos tanulás
• A megoldás elemeit észbelileg (mentálisan)
illesztik össze
Utánzásos tanulás
• • A szociális tanulás egyik típusa, amelynek lényege, hogy a fiatal egyedek fajtársaik viselkedését mintakövetéssel elsajátítják. Főleg főemlősökre és madarakra jellemző, ill. a Kisgyermekkori tanulás egyik fontos eleme.
A társas viselkedés alapjai
• • • • • Csoportszerveződés Agresszió Kommunikáció Önzetlen magatartás Szaporodási viselkedés
Csoportszerveződés
• • •
Gyülekezet Anonim csoportosulás (nyitott és zárt lehet) Individualizált csoport
–
Szociális vonzódás
–
Agresszió
–
Szociális funkció
–
Kommunikációs képesség
Az agresszió
•
Az agresszió egy populáción belül az egyedek között az erőforrások optimális elosztását teszi lehetővé.
• • • • Erőforrás alatt értjük: Terület Táplálék Nőstények Búvóhely, stb.
Rangsorral kapcsolatos agresszió
• • • • •
A rangsor lehetővé teszi a csoport egyedei között az erőforrások legkisebb energiaráfordítással történő elosztását
Szexuális agresszió Szülői fegyelmező agresszió Elválasztási agresszió
Az emberi agresszió
Állatok kommunikációja
• • • • A kommunikáció formái:
Kémiai Vizuális Akusztikus
Kémiai kommunikáció
• • • • • Szaganyagok (feromonok) Egyedfelismerés (szülők, kölykök, csoporttagok) Veszély figyelmeztetés Párválasztás Terület megjelölés
Vizuális kommunikáció
• • • • Az állatok látására épül a vizuális kommunikáció, melynek során jelzésként
funkcionálhat az állat színe, mintázata, mozgása, testtartása.
Méhtánc Mimika Násztánc
Akkusztikus kommunikáció
• • • • • • Az állatok hangadási jelrendszerén és hallásán alapul az akkusztikus kommunikáció.
Rovarok Kétéltűek Madarak Emlősök (véges üzenetsor, kényszerű) Ember (végtelen üzenetsor, múlt, jövő, akaratlagos)
Önzetlen magatartás
• Az etológiában azt értjük önzetlenség alatt, amikor egy állat tevékenysége valamelyik fajtársának, rokonának életben maradási, szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy saját maga hátrányba kerül.
A szaporodási viselkedés
• • • • • Szexuális szelekció Párválasztás Udvarlás, nászjáték Párzás Ivadékgondozás
A szaporodási viselkedés jellemzői: • • • • • az ivarérett állatokra jellemző, meghatározott időszakonként ismétlődik, belső tényezők, mint pl. hormonok függvénye, külső tényezők, mint pl. táplálékbőség, napszakok hosszabbodásának függvénye.
Szexuális szelekció
• • • • • Szexuális szelekcióról akkor beszélünk, ha nem minden egyed vesz részt a szaporodásban.
(1:1 a genetikai szex arány, ez effektív sex arány ekkor ettől eltérő).
Ezeknél az állatoknál jellegzetes viselkedési mechanizmusok alakulnak ki.
Legtöbb esetben a hímek egy része nem jut szaporodási lehetőséghez.
Ekkor a nőstények, mint erőforrások jelennek meg, melyekért versengeni kell, miközben reklámozzák genetikai kvalitásaikat.
Párválasztás
• • • • • • Hímek versengenek Női ivar választ Figyelemfelhívás Méretek és színek Elbűvölés Erőfitogtatás
Az udvarlás és a nászjáték
• • • Megakadályozza a rokon fajok kereszteződését, Fokozzák és időben összehangolják az ivari partnerek izgalmi állapotát, Csökkentik az egyedek közti távolságot.
Az udvarlás és a nászjáték fajra jellemző. (lugasépítő madár)
Párzás
• • 1. Monogámia során egy hím és egy nőstény között jön létre párosodás.
– A hím részt vesz az ivadékgondozásban.
– Az udvarlásra csak egyszer, a kapcsolat elején kell energiát fordítani.
– A pár tagjai kiismerik egymást, így kisebb az egymás iránti agressziójuk.
2. Poligámia során más a helyzet.
– A hímek általában nem vesznek részt az ivadékgondozásban.
– A territoriális hímek 2-3 nősténnyel is párosodnak.
– Főleg az idősebb hímek jutnak territóriumhoz.
Az állatok létfenntartási viselkedése
• Rávezető kulcsingerek és a tanulás szerepe a táplálék felismerésében. (A fiatal állatok mi alapján ismerik fel a fajra jellemző táplálékot?)
Táplálékszerzés
• • • • •
Veleszületett táplálékfelismerő mechanizmus
Az ÖMM megjelenését bevésődés segíti.
Táplálék felismerés szülői tanítással Egyes állatok saját magukon hordozzák azokat a kulcsingereket, amelyek rávezetik a helyes táplálkozásra Táplálékszerzési technikák
Védekezés a ragadozók ellen
• • •
Menekülés (agresszív támadásba mehet át)
Csúfolódó viselkedés (állatok csapatosan védekeznek)
Passzív védekezés (a préda lelapul, dermedési reakció, holtnak tettetés)
Tájékozódás
• • Taxis, amely ingerhez kötött tájékozódási mozgás A tárgyak megjegyzéséhez kötött tájékozódás során az állat megjegyzi a környezetében található tárgyak helyét, formáját, színét és ennek figyelembevételével mozog
Baromfiudvarok és tanyák higiéniai elvárásai • • • • • • • • • • • • Cél: egészséges termék előállítása Veszélyforrások: Mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek és kísérő anyagok, eszközök Vetőmagok Mezőgazdasági gépek higiéniai állapota (olaj, sav, csávázószer, permetszer) Azbeszt, nejlon, göngyölegek és kötözőanyagok Etetők és itatók elhelyezése (beázás, penészedés) Tócsák, vizes foltok Porfürdő Sóderrakás Mész utánpótlás következtében kialakuló veszélyhelyzet Fészkelőhelyek Ülőhelyek, ülőrudak
Tartástechnológiai ismeretek • • • • • • • • • • Szabadon tartott állomány Csoporton belüli rangsor Különböző fajok együtt tartása Eltérő takarmánybázis, eltérő táplálkozási viselkedés Eltérő rejtőzködés Téli elzárás Tojófészkek tisztasága és védelme Kotlás Ragadozók, veszélyforrások Röpképesség szükségessége és veszélyei
Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája • • • • Magvak fogyasztása – A tápanyag őrlése – kapirgászás Rovarok fogyasztása – Kapirgászás – Magas fehérjetartalom Legelő baromfi – Nyelőcsőtágulat – Rostfogyasztás szükségessége – Erős zúzógyomor Víziszárnyas – A víz átszűrése – – Kevés nyálmirígy Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés
Őshonos és régen honosodott baromfifajták
Fehér magyar tyúk
Fogolyszínű magyar tyúk
Kendermagos magyar tyúk
Sárga magyar tyúk
Fehér és fekete erdélyi kopasznyakú tyúk
Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk