Transcript Allatkiserletek 2013_-Erces_Allatok es allathaz higienia

A kísérleti állatok és állatházak higiénés
fokozatai, az állatok egészségének védelme
Dr. Érces Dániel
Sebészeti Műtéttani Intézet
2012-2013. II. félév
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt
Higiénia az állatházban
Higiénia: „Az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság.”
• 19. § (1) A létesítményekben gondoskodni kell a helyiségek
rendszeres és hatékony takarításáról, valamint a megfelelõ
higiéniai körülmények fenntartásáról. (A Kormány 40/2013. (II. 14.)
Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
Mikrobiológiai homogenitás?
• A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség
befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti
eredményeket.
• Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei:
– Egyformán fertőzött állatok
gnotobiota állatok
– A mikroorganizmusok számának csökkentése
Barrier
alkalmazása
Zsiliprendszer („Barrier”)
• Célja a paraziták, baktériumok, vírusok kizárása.
• Elemei:
– Csíraszegény táp, alom, ivóvíz
– Sterilizált ketrecek, berendezések
– Csíramentes, szűrt levegő
• Az ember „vektor” szerepének csökkentése:
– Bejutás, mozgás korlátozása
– Fertőtlenítés
– A test beburkolása (steril váltóruházat)
Higiéniai fokozatok az állatházban
Egy állatházban csak egy higiéniai fokozat van!
A. Csíramentes (GF – „germ free”):
•Izolátor:
•Steril belső tér
•10-30 ketrec, 50-100 állat
B. Kórokozóktól mentes
•Zárt építészeti rendszerű állatházban.
•Zsiliprendszer, de:
•Sterilizálás helyett fertőtlenítés
•Ember is beléphet a zsilip mögé
C. Konvencionális állatház
•Nyílt építészeti rendszer
•Nincs zsiliprendszer
•Törekedhet az igényesebb higiéniára:
•Légtechnika
•Átöltözés
•takarmány pasztörizálás
Csíramentes – „A” szint: izolátor
• A higiéniai rendszer csúcsa.
• A zárt steril térbe csak steril anyag, eszköz
kerülhet be.
• Személyzet a steril téren kívül.
Csíramentes környezetben tartott állatok jellemzői
•
•
•
•
•
•
•
Béltartalom híg, zöldes,
megacolon,
bélnyálkahártya megújulása lassú,
nyirokszervek fejletlenek,
az állat szagtalan,
vitaminhiány,
rezisztencia cytostaticumokkal, rtg sugárral szemben
„Specified Pathogen Free” – „B” szint
SPF: meghatározott kórokozóktól mentes állomány
Az ilyen állatok esetében megadják, hogy melyek azok a
kórokozók, amelyek jelenlétét NEM tudták kimutatni
Ami NINCS,
NEM pedig az ami VAN
• Tartásukhoz zárt rendszerű, higiéniai zsilipekkel lezárt állatház szükséges.
• Anyagok, eszközök sterilizálása, fertőtlenítése elengedhetetlen.
• A levegőt szűrni kell.
• A személyzet a zárt térben dolgozik:személyi higiénia, steril öltözék
További, barriert igénylő kategóriák
COBS – „ceasarean derived barrier sustained”
Császármetszéssel nyert, barrier mögött tartott (Carworth Farm)
A tenyészet ELSŐ nemzedékét császármetszéssel hozták világra.
Nem tartalmaznak a placentán át nem jutó mikrobát
BR – „barrier reared” ≈ SPF
VAF – „virus antibody free” vírus ellenanyagtól mentes. (Charles River
Laboratories)
Ellenanyag kimutatáson alapul. Ugyanakkor kórokozó jelen lehet kimutatható
ellenanyag szint nélkül is. Más esetekben az antitest még azonosítható lehet annak
ellenére, hogy a kórokozó már nem található meg.
SOPF – „specific opportunistic free” A konkrét vizsgálat céljára, mely
mikroorganizmusoktól mentesek az állatok. (IFFA Credo)
MD – „minimal disease” Lényegében javított konvencionális. „Clean conventional”
Konvencionális – „C” kategória
•
•
•
•
•
Nincs kifejezett zsiliprendszer
A levegő bejuthat szűrés nélkül.
Az almot, tápot nem szükséges kezelni.
Átöltözés „szociális jellegű” (saját ruházat megóvása)
Változatos higiénia megoldásokat alkalmazhatnak:
– Fertőtlenítő oldatos felmosás
– Levegő szűrése
– Köpeny, állatházi cipő alkalmazása
• MD (minimal disease) jelzés, ha hosszabb ideig sikerül
megóvni a fertőző betegségektől.
Ismert mikrobiológiai állapot – „axenikus” állapot
• A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség
befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti
eredményeket.
• Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei:
– Egyformán fertőzött állatok
gnotobiota állatok
– A mikroorganizmusok számának csökkentése
Gnotobiota állapot
fenntartása
Izolátor
GF, gnotobiota, xenobiota
Csíramentes vagy „germ free”
Gnotobiota (régebben axenikus)
Xenobiota („holoxenikus”)
Mikrobamentes állatok
A csíramentes és az ismert
mikrobákkal együtt élő állatok
Konvencionálisan tartott állatok,
ismeretlen számú és fajú
mikrobákkal
A gnotobiota állatokat izolátorban kell tartani, hogy megelőzzük a
xenobiotává válásukat !
Gnotobiota állatok csoportosítása
Attól függően, hogy az állatok hányféle ismert baktérium törzzsel élnek együtt,
lehetnek:
• Monoasszociált – egyféle törzzsel fertőzött
• Diasszociált – kétféle törzzsel él együtt
• Oligoasszociált – három, vagy kevés törzs esetén
• Poliasszociált – több, de ismert törzs található meg bennük
SPF
Gnotobiota
Azt garantálja, hogy
mely kórokozók NEM
találhatóak meg az
állatokban.
Azt tudjuk, hogy mely
mikrobák
TALÁLHATÓAK
meg bennük
Gnotobiota állatok előállítása
• hiszterotomia, hiszterektomia útján
• embriotranszfer: beágyazódás előtti embrió átvitele álvemhes
nősténybe
• cryoprezervatió (mélyhűtve tárolható)
Az állatház helyiségei
• A – szint: maga az izolátor
• B – szint: sokféle. Mikroorganizmus összetételt tekintve és
technikailag is.
• C – szint: legkevesebb akadály. Változó higiéniai szint. Többkevesebb zsilipelési lehetőség kialakítása ajánlatos.
• Állattartó helyiségek:
– Tenyésztésre
– Kísérleti állatok elhelyezésére
• Kiszolgáló helyiségek:
–
–
–
–
Higiénia: mosó-fertőtlenítő helyiség, zsilipterek
Műszaki: hőközpont, klímagépház
Szociális: pihenő-étkező, öltöző, WC
Raktár
Az állatház helyiségei II.
• B – szint esetében funkcionális kapcsolat
alapján kétféle megoldás:
– Körforgalmú, kétfolyosós
– Belső forgalmú, nagytermes
• Munkaszervezés: „tiszta”
„piszkos”
Tenyésztő- és felhasználói létesítmény viszonya
• Szigorúan egyirányú folyamat
tenyésztőhely
felhasználói intézmény
• Háromféle modell:
– Felhasználói intézmény a tenyésztő állatházhoz kötve (pl. tenyésztéssel
is foglalkozó intézeti állatházak)
– Egymástól távol elhelyezett intézmények
– A kísérleti állatok a laborban kerülnek elhelyezésre (izolátor,
légtechnikai polc, -ketrec)
Az állatházak építészeti megoldásai
• Fal-, padló és mennyezetkiképzés:
– Moshatóság, fertőtleníthetőség.
– Ablak nem szükséges
– Ajtók tokja ideálisan fémből készül
– A konvex sarkok fém burkolattal védendők
– A konkáv sarkokat íveltre kell kiképezni a könnyű tisztíthatóság
érdekében
– A padló sima, ellenálló burkolattal legyen ellátva (öntött műgyanta)
– A rágcsálók szobáiban a padló sík, rajta lefolyó nincs kialakítva
– Küszöb csak a zsilipsávban, az öltözőnél
– Falat legalább állványmagasságig csempézni kell
– B – szintű állatházakban állmennyezet kialakítása tilos!
Világítás és zaj az állatházban
• Az ablak nélküli helyiségekben a világításnak az állatok
igényeinek is meg kell felelnie és lehetővé kell tennie a
munkavégzést.
– Fény-sötétség ciklus
– Fény erőssége
– Hullámtartomány
• Zajszint max. 55 dB lehet.
– Hirtelen, erős zajok (ultrahang)
szervműködés megváltozása
Kerülendők, amennyire csak lehetséges
– Hangszórók alkalmazása zajelfedésre
Szellőztetés az állatházban
• Megfelelő hőmérséklet
• Megfelelő páratartalom
• Hatásos higiéniai eszköz: túlnyomás alkalmazása:
ketrec
állatszoba
5 Hgmm
Külső
környezet
folyosó
5 Hgmm
5 Hgmm
15 Hgmm
• Az állatház levegőjét szűrni kell.
– Több lépcsőben, csökkenő pórusméretű szűrőn át
• Visszakeringtetés csak akkor, ha a káros gázokat (CO2, NH3) és
a port eltávolítják
Csíraszám csökkentést szolgáló egyéb berendezések
• Fekete-fehér öltöző
• Légzuhany
• Átadó autokláv: külső („fekete”) ajtó a konvencionális térben.
Beépítik a falba.
• Átadó kamra: formaldehid gázt használ
• Buktató medence: fertőtlenítő folyadékkal töltött beton kád. A
fertőtlenítő mosogatás egyik fázisa.
• UV-zsilipek: baktériumok számát csak csökkenti. Germicid
lámpa.
• Fertőtlenítőszer porlasztó: falak, nagyobb berendezési tárgyak
• Alomelszívó gép
• Mosogató medencék: 2-3-4 részes, alkalmazott technológiától
függően
• Állatházi ruházat
Az állatházban tartott állatok egészségének
védelme – A fertőtlenítés
Dekontamináció:
A.
szennyező anyagok, toxinok, radioaktív anyagok eltávolítása
a felületről.
B.
jelentősége kiemelendő sterilizálás előtt: a szennyező
anyagok csökkenthetik a mikrobás és a fertőtlenítőszer
közötti érintkezés mértékét
Sterilizálás („csíramentesítés”):
A.
nincs kimutatható mikroorganizmus (beleértve mikoplazmát,
vírusokat, prionokat).
B.
minden életképes alakot elpusztít, függetlenül attól, hogy
kórokozó-e vagy sem.
A fertőtlenítés
Dezinfekció („fertőtlenítés”):
A.
a környezetbe került kórokozók elpusztítása,
fertőzőképességgük megszüntetése.
B.
nem minden mikroba elpusztítása a célja, csak a
betegségeket kiváltóké és csak külső eljárás. A szervezeten
belüli kórokozók elpusztítása szintén nem célja.
C.
a csíramentesítéstől csak mértékében különbözik!
A fertőtlenítő eljárások jellemzői
• Bakteriosztatikus hatás: a baktérium nem pusztul el, de
szaporodása, fejlődése gátolt (pl. fagyasztás
• Szanációs effektus: a csíraszám olyan mértékű felületi
csökkentése, amely már nem okoz fertőzést (kézmosás,
felmosás, szellőztetés)
• Baktericid hatás: a baktériumok vegetatív alakjai elpusztulnak.
(A spórák azonban NEM!)
• Sporocid hatás: az ellenálló spórák is elpusztulnak
(Clostridiumok, Bacillaceae). Csak néhány fertőtlenítőszer
jellemzője!
• Virucid hatás: a vírusok elvesztik fertőzőképességüket,
inaktiválódnak
• Fungicid hatás: gombák elpusztítása
• Paraziticid hatás: paraziták és azok szaporító alakjai (lárva, pete)
elpusztulnak
Fertőtlenítő eljárások
• 3 fő csoport:
– Fizikai: hő, UV-, radioaktív sugárzás
– Kémiai: vegyületek, oldat vagy gáz formában
– Kombinált eljárások: kémiai és fizikai módszerek
együttes alkalmazása
Fertőtlenítőszer csoportok
• Oxidálószerek:
– Perecetsav: szúrós szagú színtelen folyadék, legtöbb
anyagra, fémre erősen korrozív hatású
– Hidrogénperoxid: ritkán használt, csak rozsdamentes acél
műszerek fertőtlenítésére. Nehézfémek esetén
robbanásszerűen bomlik!
• Jód és vegyületei
– Jodofórok: az elemi jódnak felületaktív anyagokkal alkotott
komplexei. Nem keverhetők szappannal, lúggal. 35 C° felett
elbomlanak. Betadin, Braunol, Josan.
Fertőtlenítőszer csoportok II.
• Klór és vegyületei: a hatásért a hipoklórossav a felelős.
Baktericid, virucid, akár sporocid hatás, de gombaölő hatásuk
nincs.
– Nátrium –hipoklorit: „Hipo”
– Klórmész: Ca-hipoklorit, CaCl2, Ca(OH)2 keveréke.
– Kloramin-B: Flóraszept. A hipónál stabilabb, csekélyebb a
bőrizgató hatása.
• Glikolok: kétértékű alkoholok, nedvszívó hatással.
– Trietilénglikol: levegő fertőtlenítés porlasztóból alkalmazva.
• Fenolok:
– Karbolsav: 10% víz felvételével fenol keletkezik. Ma már
nem használják, csak származékait (Dodesept tinktúra)
– Krezol: krezol és káliszappan keveréke a krezolszappan
(Lysol). Erőteljes antibakteriális hatás.
Fertőtlenítőszer csoportok III.
• Tenzidek: Felületaktív vegyületek. Segítik a hidrofób
szennyeződések eltávolítását. Szappanok, tisztítószerek.
– Anionaktív: általános tisztítószerek. A kationaktív
dezificiens hatását közömbösítik!
– Kationaktív: bakterio- és fungisztatikus filmet képeznek.
Kiemelendőek a kvaterner ammónium vegyületek.
(Bradophen, Apesin, Metasept)
– Nem ionos tenzidek: antimikrobás hatásuk gyenge, de jó
zsíroldók.
– Amfoter tenzidek: jelentős maradványhatás.
Fertőtlenítőszer csoportok IV.
• Alkoholok: Az etil- és a propilalkohol használatos.
– Etil-alkohol: leghatékonyabb fertőtlenítő hatása 70 V/V %-os
koncentrációban van. Bakteriosztatikus hatású, hosszabb idő
alatt baktericid. Influenza vírusra is hatékony. Spórákat
tartalmazhat, ezért kézfertőtlenítésre, műtéti terület lemosására
csak sterilre szűrve használható!
• Aldehidek: formaldehid, glutáraldehid. A leghatásosabb
fertőtlenítőszerek.
– Formaldehid: vizes oldata a formalin. Gázosításra használt
koncentráció: 0,1 V/V %. Az ammónia közömbösíti.
– Lysoform: formaldehidet, etilalkoholt és káliszappant tartalmaz.
– Glutáraldehid: enyhén savas kémhatású. Lúg hatására
aktiválódik. Aktiválás után két hétig használható fel. Fémeket
nem károsítja, a szappanok nem csökkentik hatását.
Fertőtlenítőszerek hatásosságának feltételei
• Koncentráció: fontos a megfelelő töménység használata!
(70%-os alkohol!)
• Szelektivitás:
– szelektívek azok a szerek, amelyek csak néhány mikroba fajra
hatásosak (pl. kvaterner ammóniumok: néhány Gram-pozitív
baktérium)
– Csoportszelektívek: baktericid, de nem virucid
– Széles spektrumú
• Kapilláraktív hatás: a szennyező anyagok feloldása, fellazítása.
A hatás fokozható mechanikus módszerekkel.
• Hőmérséklet: a hőmérséklet növelése általában csökkenti a
szükséges behatási időt. De: jodofórok (35 C°)
• A fertőtlenítés időtartama: Fertőtlenítő oldat rászárítása.
Öblíteni lehet, de letörölni nem szabad.
Állatházi tárgyak, eszközök fertőtlenítése
Ketrecek fertőtlenítése:
• Kétfázisú fertőtlenítés:
–
–
–
–
–
–
–
Kialmozás
Előmosás: vízsugár
Mosás: meleg víz, detergens, szivacs, kefe
Öblítés: külön kádban, meleg víz.
FERTŐTLENÍTÉS
Öblítés
Szárítás
• Egyfázisú fertőtlenítés: korszerű mosószerek tartalmazzák a
detergenst és a fertőtlenítőszert is.
–
–
–
–
Kialmozás
Előmosás
FERTŐTLENÍTÉS
Szárítás
A takarmány csíraszámának csökkentése
• Kíméletes kezelés
– Aminosavak (pl. lizin)
– Vitaminok (A, E, K, B6)
• Autoklávozás: túltelített gőzzel történő hőkezelés
– 121 C°-on 15 percig
– Pellet mérettől függ, általában inkább 20-30 perc
• Ionizáló sugárzás
– Csomagolt takarmány sterilizálására is alkalmas
– SPF: 25 kGy, GF állatok: 40 kGy (Bacillus fajok miatt)
• Szerves savas kezelés
• Az ivóvíz kezelése:
– Klórozás
– Sósavval pH 3-ra savanyított ivóvíz
Helyiségfertőtlenítés
• Gázok: formalin-, perecetsav aeroszol, formaldehid.
Gázmester végezheti!
• Fertőtlenítő takarítás: száraz tisztítás (pl. seprés) nem
ajánlott.
– Padlóburkolat: kőagyaglap, kerámia, műgyanta. Felmosáshoz két
edény használandó. A felmosáshoz használt eszközöket ki kell mosni,
szárítani és fertőtlenítőszerben tárolhatók.
– Falak: legalább állványmagasságig keményburkolat. Meszelt fal
mésztejjel átfesthető.
– Nyílászárók, átadó eszközök: lemosásos, leáztatásos módszer
• Hatékonyság ellenőrzése: a kritikus helyek környékéről
mikrobiológiai mintavétel.
Helyiségfertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése
• A kritikus helyek környékéről mikrobiológiai
mintavétellel ellenőrizzük a fertőtlenítő
takarítás hatékonyságát.
Személyi higiénia
• SPF állatházak gyakorlata (konvencionális állatházakban lehet
enyhébb szabályozás)
• „Fekete – fehér” öltöző
• Zuhanyozás, hajmosás. Az alkar, kéz fertőtlenítése kombinált
fertőtlenítőszerrel. Törölközés steril törölközővel.
• Steril ruházat felvétele.
• Ha van légzuhany: nem kötelező az alsóruházat váltása, de
speciális védőoverall használata igen (az állatot védi az ember
testén lévő mikroorganizmusoktól)!
Személyi higiénia II.
• Kéz- és az alkar fertőtlenítése:
– Rezidens- és tranziens flóra
– Több szakaszos kézfertőtlenítés.
– Mint a sebészi bemosakodás.
– Mechanikai tisztítás
– Ismételt dezinficiálás.
• A rezisztencia kialakulásának megelőzésére
érdemes rendszeres időközönként más-más
hatóanyagú kézfertőtlenítő-szert használni az
állatházban.
Személyi higiénia III.
• A személyi higiénia oktatása: az SPF térben való viselkedés
szabályait tanulni kell.
– Minden változtatást tanfolyammal kell megismertetni a személyzettel.
– Az eljárást a Szabvány Műveleti Előírásban rögzíteni kell.
– Személyi napló (influenza, nátha, köhögés, hőemelkedés, hasmenés
rögzítése)
• Látogatók: belépésük csak nagyon indokolt esetben!
– A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek.
– adatrögzítés
• Vendégdolgozó: nem minősül látogatónak.
– A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek.
– Saját állatházban legalább a megelőző 2 hétben nem járt.
– Állatokkal foglalkozhat amennyiben rendelkezik megfelelő
tanúsítvánnyal
Az állatok bezsilipelése
• Szállítás egyszer használatos dobozban
• SPF esetén légszűrő.
• Rövid szállítás (<2-3h):
– Elegendő faforgács alommal ellátni.
• Hosszú szállítás (4-6h):
– Víz és táplálék ellátás.
– SPF: folyadékot 2%-os steril agar-agar oldattal lehet biztosítani.
– Konvencionális: alma, sárgarépa
• Bezsilipelés (SPF):
–
–
–
–
–
A gépkocsiból a dobozokat az állatház előterébe (járda, útpadka NEM!).
Külső felszín fertőtlenítése. Rögzítőkapcsok kiszedése, de a fedél zárva marad.
Átadó ablak
Az állatok áthelyezése
A doboz eltávolítása a konvencionális tér felé.
• Egyszerűsíteni csak akkor lehet, ha az állatok magasabb higiéniai szintű
helyről érkeznek.
Karantén
• „ 18. § (3) A létesítményekben biztosítani kell az újonnan
érkező állatok elkülönítését egészségi állapotuk felméréséig és
a már beszoktatott állatokra jelentett lehetséges egészségügyi
kockázatok értékeléséig, és minimalizálásáig.” (A Kormány 40/2013.
(II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)
• Az állatházba bekerült állatokat karanténezni kell.
• Kivéve: csíramentes állatok
akklimatizációs idő
• Ha magasabb szintről érkeznek az állatok (SPF
MD) a
karantén lényegében megegyezik a megszokási idővel.
• Nem SPF állatok esetén a karantén ideje függ:
– Az állat fajától
– A távol tartani kívánt betegségtől
• A karantén nem lehet az SPF állatház területén.
Hulladékok kezelése
„ 19. § (5) A létesítményekben gondoskodni kell az állati
tetemek és hulladékok higiénikus tárolásáról és biztonságos
ártalmatlanításáról.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az
állatkísérletekről)
• Alom: faforgács vizelettel, ürülékkel, táp maradékkal
szennyezve.
• „Minden anyag fertőzött ami az állatházból kikerül.”
SPF
• Kis állatház: kis mennyiségű hulladék, fóliazsákba kell gyűjteni
• Nagyobb mennyiség: komposztálás (kertészeti hulladékkal
keverve
• Fertőzött, veszélyes hulladék: speciálisan kezelendő. Égetés.
Az állatházban tartott állatok egészségének
védelme – A szociális környezet
• Az ember mint környezeti tényező:
– Szabályozza az állatház hőmérsékletét
– világítását,
– a ketrecek méretét (az állatok mozgásterét),
– takarmányozást,
– párválasztást.
• „Handling”
Akklimatizáció, adaptálás
• Akklimatizáció: az állat szervezetének alkalmazkodása a
megváltozott környezethez.
• Adaptálás: a kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás
kényszere.
• Kísérlet megtervezésekor figyelembe kell venni a lehetséges
stresszorokat:
–
–
–
–
Szállítás,
ketrec-, alom-, táp váltás,
gondozó szerepe,
mikrobiológiai állapot
• Szállítás: félelem, zaj, hőmérséklet változás, táplálék- és
folyadék megszorítás
Kortikoszteroid hormonok plazma
szintjének emelkedése.
Laborizálás
• Laborizálás: nemzedékeken keresztül való
alkalmazkodás a laborkörnyezethez.
– Ketreckörülmények
– Alomanyagon való tartózkodás
– Takarmány és ivóvíz ellátottság,
– Sajátos zajok, állatcsoportok (pl. „háremek”)
Kezezés – „Handling”
• Kezezés („handling”): tartási körülmények és
technikák
– Az állatok megjelölése
– Csoportosítás, megfogás
– Mintavétel, vérvétel, súlymérés
– Rögzítés
– Szelídítés, kézhez szoktatás
Kondícionálás
• Kondícionálás: az állatok kiválasztása,
kísérletre történő előkészítése.
– Kísérleti körülményekhez szokatás,
– kiválogatás: méret, kor, ivar,
– reakció szerinti válogatás,
– műtéti beavatkozások (elektróda, kanül beültetés),
– edzés, gyakorlás (úszás, labirintus),
– Adaptálás a kísérleti technikához.
Fajok közötti és fajon belüli hatások
• 18. § (2) „Egymással nem összeférő fajok nem tarthatók közös
helyiségben, ragadozó és zsákmányállat esetében látó-, szagló
vagy hallótávolságon belül.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm.
Rendelete az állatkísérletekről)
• A szagtér, hangtér és mikrobatér nem állatszobát, hanem
egymásba vagy közös folyosóra nyíló helyiséget.
Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni!
Napi ritmus
• Ultradiális: 1-20 órás periódus
• Cirkadiális: kb. 24 órás, napi ritmus
• Cirkannuális: éves ciklus
• Altatószer-, sugárérzékenység változik.
• Befolyásolja a hormon szinteket.
• A naponta vizsgált paramétereket mindig
ugyanabban az órában kell vizsgálni.
Térigény
• Törvényben előírt nagyságú területet kell biztosítani a kísérleti
állatoknak.
• Figyelembe kell venni az állatok várható fejlődését, hogy
mindvégig elegendő terület álljon rendelkezésükre.
Patkány térigénye
A helyes laboratóriumi gyakorlat –
„Good Laboratory Practice”
• 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes
laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről (GLP)
• Jogszabályilag előírt minőségbiztosítási rendszer
• A GLP rendszer alkalmazási területei:
– Veszélyes anyagok, készítmények, új anyagok
– Gyógyszerek (humán, állatgyógyászati készítmények)
– Növényvédő szerek
– Ipari/háztartási vegyszerek
forgalomba hozatalát megelőzően
vagy a forgalomba hozott anyagok új kockázatbecslése esetén.
• Az anyagok biztonságos alkalmazhatóságát célzó nem-klinikai
egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok
A helyes laboratóriumi gyakorlat bevezetésének célja
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
megfelelően dokumentált (újraértékelhető) és ellenőrzött vizsgálatok
a vizsgálati adatok minőségének és visszakereshetőségének javítása
reprodukálhatóság növelése, állandóság, kontrollálhatóság
az állattartási körülmények optimalizálása
a párhuzamos, ismételt vizsgálatok végzésének elkerülése
a regisztrációs idő hosszának csökkentése
a vizsgálati adatok országok közötti kölcsönös elismerése (egységesítés)
a vizsgálati adatok nemzetközi megbízhatóságának növelése
az adatok integritásának megőrzése
hozzájárulás a nemzetközileg is elfogadható törzskönyvi dokumentációhoz
(engedélyeztetés)
• egészség és környezet védelme
• megbízható és validált adatok nyerése
Köszönöm a figyelmet!