Transcript Fertotlenites_alapelvei

Fertőtlenítés alapelvei
Kalamár-Birinyi Edit
Kórházhygiénés Osztály
2011. március 01.
1
Hivatkozások

1. "JOHAN BÉLA" ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT
DEZINFEKCIÓS OSZTÁLYA „TAJEKOZTATO A FERTŐTLENÍTÉSRŐL, A
betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások”
Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás Írta és szerkesztette: Dr. Pechó Zoltán Dr.
Milassin Márta Budapest, 2007.

2. „Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és
forgalmazott fertőtlenítőszerekről” című IV. számú, hivatalos lista.

3. 18/1998. (VI.3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése
érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
2
Járványfolyamat elsődleges mozgatóerői



1. Fertőző forrás
2. Terjedés lehetősége
3. Fogékony szervezet
1./ Fertőző forrás:
- beteg ember
- kórokozót hordozó ember
- fertőzött (beteg vagy kórokozó-hordozó) állatok
- élettelen anyag
- saját mikroflóra
3
Járványfolyamat elsődleges mozgatóerői
2./ Terjedés lehetősége:







Fertőzés közvetlen érintkezés útján (kézfogás, nemi érintkezés, szoptatás,
állatharapás, intrauterin fertőzés..)
Fertőzés közvetett terjedési módokkal: valamilyen közvetítő közeg útján
Cseppfertőzés
Víz által terjesztett fertőzések
Élelmiszerek által terjesztett fertőzések (hús, tej, - tejjárvány, - parazitás
fertőzés)
Fertőzés tárgyak és talaj közvetítésével(pl faecal-oralis út, Transplacentaris
fertőzés (Rubeola,CMV, Toxoplazmózis)
Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzés (kiütéses tifusz, Malária,
Sárga láz, Lyme kór….)
4
Járványfolyamat elsődleges mozgatóerői
3./Fogékonyság, immunitás:
A járványfolyamat fenntartásához a fertőző forrásból a
külvilágba került kórokozónak valamilyen terjedési mód révén
fogékony emberi szervezetbe kell jutnia. A fogékony emberi
szervezet a járványfolyamat harmadik elsődleges tényezője.
5
Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői
1./ Természeti tényezők:



Földrajzi,
Légköri,
Klimatikus összetevőkből áll
2./ Társadalmi tényezők






Élet,- és munkakörülmény
Lakásviszony,
Életszínvonal,
Lakosság kulturális színvonala,
Egészségügyi ellátás fejlettsége és hozzáférése,
Szociális körülmények
6
Fertőtlenítés:
Minden olyan eljárás, amely az élő szervezetből – ún. fertőző
forrásból – a külső környezetbe kikerült kórokozók
elpusztítására, illetőleg fertőző képességük megszüntetésére
irányul.
 A fertőtlenítés járványügyi végrehajtásának formái:





A járványügyi fertőtlenítés végrehajtása - a járványügyi
követelményektől függően, a hatályos Rendelet előírása szerint
- különböző időszakokban és időtartamig történik. Ennek
megfelelően:
folyamatoszáró- és
megelőző fertőtlenítésről beszélünk.
7
folyamatos fertőtlenítés:
a fertőtlenítésnek az a formája, amelyet a fertőző beteg szervezetéből
folyamatosan vagy szakaszosan kikerülő kórokozók elpusztítása céljából
a fertőzőképesség egész ideje alatt folyamatosan végezni kell.
zárófertőtlenítés:
a fertőtlenítésnek az a formája, amely a fertőző beteg gyógyulása
(elszállítása,
halála) után a környezetében visszamaradt kórokozók
elpusztítására szolgál.
(A fertőzés veszélye a környezetnek megszűntnek csak a
zárófertőtlenítés megtörténte után tekinthető.)
megelőző fertőtlenítés:
a fertőzés terjesztése szempontjából különösen veszélyesjogszabályokban meghatározott - helyeknek, járműveknek, valamint
anyagoknak és tárgyaknak megelőző célzattal történő fertőtlenítése,
függetlenül attól, hogy az adott helyen és időben van-e fertőző beteg,
vagy nincs.
8
Fertőtlenítendő környezet

Minden olyan helyiség, terület, anyag, tárgy, eszköz, amely a
fertőző betegtől oly mértékben fertőződhetett, hogy a fertőzés
terjesztésére alkalmas lehet. Úgyszintén a fertőző betegekkel
együtt élő, vagy vele érintkezett olyan személyek kör, akik tőle
fertőződhettek vagy fertőződhetnek.
Fertőtlenítő eljárás:
 - fizikai (hőenergiával, pl. égetés, forralás, áramló gőz)
 - kémiai (antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal)
 - kombinált (takarítás, mosogatás…)
 - speciális (bőrfertőtlenítés, fertőző hulladék…)
 - személyi (kézfertőtlenítés)
9
Eszközök, műszerek, burkolatok fertőtleníthetősége

















Mosható padlóburkolatok, falburkolatok, falfestékek, nyílászárók,
lámpatestek
Nem mosható padlóburkolatok, falfestékek
Mosható felületű felszerelési, berendezési tárgyak, bútorok
Váladékfelfogó-gyűjtő eszközök
Gumi-és műanyag eszközök, tárgyak
Személyi higiéne eszközei
Betegélelmezés eszközei, tárgyai
Beavatkozáshoz, műszeres vizsgálatokhoz, terápiához alkalmazott
alapkészülékek és kiegészítői, valamint felszerelési tárgyak, eszközök
Mosható textíliák, ruházat, ágybetétek
Nem mosható textíliák ruházat, ágybetétek
Lábbelik
Szállítóeszközök, konténerek, járművek
Takarítóeszközök, felszerelések, takarítógépek
Gyermekjátékok, könyvek
Ételmaradékok, hulladék, szemét
Váladékok, egyéb fertőző anyagok, szennyvíz
10
Helyiségek, aszeptikus fülkék légtere
Fertőtlenítő eljárások hatásosságát befolyásoló tényezők






Az antimikrobiális hatás érvényesülésének alapvető feltétele a fertőtlenítő ágens és a
mikroorganizmus között maghatározott időtartamig fennálló közvetlen kontaktus
létrejötte.
a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága (sima, tömör…)
a fertőtlenítendő anyag szerves anyaggal való szennyezettségének mértéke (széklet,
genny…)
a mikroorganizmusok száma és ezek ellenálló képessége
a fertőtlenítő ágens (hatás), valamint a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete
a behatási időtartam hossza (legtöbbször elkövetett hiba)
Az általános tényezőkön kívül a következő un. speciális tényezők is
befolyásolhatják a fertőtlenítő eljárás hatásosságát:

- Vegyhatás
- Koncentráció
- Szelektivitás
- Kapilláraktív hatás
- Mechanikus hatás
11
Kémiai fertőtlenítő eljárások
Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal
 Fertőtlenítés lemosással
 Fertőtlenítés permetezéssel
 Fertőtlenítés beáztatással
 Fertőtlenítés letörléssel
 Fertőtlenítés átkeféléssel
 Fertőtlenítés elegyítéssel
 Fertőtlenítés dezinficiens habbal
 Fertőtlenítés mésztej oldattal
 Fertőtlenítés gázokkal

12
Fertőtlenítőszerek általános jellemzése
A kórokozók mikroorganizmusok számának csökkentésére, szaporodásuk
meggátlására, elpusztítására szolgáló vegyi anyagok alkalmazásuk
területe szerint:
 kemoterápeotikumok, antibiotikumok
 Antiszeptikumiok (bőrfelület, nyálkahártya)
 Fertőtlenítőszerek (széles sprektum, rövid behatási idő, inaktiváló hatás,
könnyen oldódó, ne károsítson, gazdaságos, jó bahatolóképességű)
A gyógyító-megelőző intézményekben alkalmazott kémiai fertőtlenítő
eljárások során a rendelkezésre álló, különböző típusú fertőtlenítő eljárások
közül az adott körülmények között mindig a legelőnyösebb hatású és
tulajdonságú szer és eljárás kiválasztása szükséges.
13
Fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő hatású tisztítószerek
hatóanyagcsoportjai



















Aldehidek, - vagy aldehid hordozók (leghatásosabb)
Alkilamin derivátumok
Alkoholok (csak a vegetatív alakokat pusztítja el, propilalkohol keverék – műtéti bem.)
Amfotenzidek
Difenilalkánok
Fenolderivátumok
Glikol és glikolderivátumok
Izotiazolinok
Jód és jodofórok
Kationaktív tenzidek és alifás aminok (fertőtlenítő hatás+tisztító)
Kinolonok
Klórvegyületek (hamar az aktív klórtartalom lecsökken, tisztító hatásként +detergenset adunk)
Krezol
Lúgok
Peroxovegyületek
Piridinderivátumok
Savak
Tiocian
Trizinderivátumok
14
Fertőtlenítőszerek alkalmazási területei

Kézfertőtlenítő szerek (higiénés,-műtéti kézfertőtlenítő szerek)

Bőrfertőtlenítő szerek

Nyálkahártya fertőtlenítő szerek

Felületfertőtlenítő szerek

Műszer- és eszköz fertőtlenítőszerek (teljesen ellepi az oldat, tető)

Sporocid hatású fertőtlenítő szerek
Fogászati műszer – és eszközfertőtlenítő szerek
Endoszkóp-fertőtlenítő szerek
Inkubátor fertőtlenítő szerek
Dializáló-készülék fertőtlenítőszerek
Váladék-fertőtlenítőszerek
Speciális alkalmazási területű fertőtlenítőszerek
Fertőtlenítő hatású textília-áztató és mosószerek







15
Fertőtlenítő oldatok elkészítési módjai
A fertőtlenítőszerek kétféle halmazállapotban kerülnek kiskereskedelmi
forgalomba: oldatok formájában, szilárd formában (tabletta, por).
 Az oldatok töménységének megjelölése:
 1./ tf% - fertőtlenítőszer és az oldószer is folyékony halmazállapotú.
 Megadott térfogat egységnyi fertőtlenítőszert a megadott térfogatra oldószerrel
kiegészítjük.(pl. 10 liter 2 tf%-os Na –hipoklorit-90 oldat készítése, - 200 ml Nahipoklorit-90-et vízzel 10 literre kiegészítjük)

2./ v% - a fertőtlenítőszer szilárd halmazállapotú, az oldószer pedig folyékony
halmazállapotú.
 Megadott súlyegységnyi fertőtlenítőszert a megadott térfogatra(az elkészítendő
fertőtlenítő oldat mennyiségére) oldószerrel feltöltjük.
 (pl 10 liter 1 v%-os Neomagnol pulvis techn.oldatot készítése, - 100 g Neomagnol
port vízzel 10 literre töltjük fel)


Edényzet feliratozása: fertőtlenítőszer neve, koncentrációja, elkészítés dátuma!
16
Személyi fertőtlenítés
1./ Higiénés kézfertőtlenítés
Az az eljárás, melynek során alkohol vivőanyagot és
antimikrobiális hatóanyagot tartalmazó kézfertőtlenítő
készítménnyel a kezeket és az alkarokat bedörzsölve pusztítjuk
el a bőr felületén lévő átmeneti bőrflórát.
17
Higiénés kézfertőtlenítők 2 csoportra oszthatók:
egyfázisú kézfertőtlenítő szerek (HIGIÉNÉS KÉZMOSÁS)
- fertőtlenítő és tisztító hatású (szennyoldó, szennylazító)
- a kijuttatott mennyiséggel a bőrt alaposan bedörzsöljük
- a behatási idő után meleg, folyó vízzel leöblítjük
egy munkafázisban fertőtlenít és tisztít
kétfázisú kézfertőtlenítő szerek (HIGIÉNÉS
KÉZFERTŐTLENÍTÉS)
hatóanyagon kívül alkohol vivőanyagot tartalmaz
csak fertőtlenítő hatással rendelkeznek
először fertőtlenítünk és csak utána mosunk szappannal kezet
18
Higiénés kézfertőtlenítést, higiénés kézmosást kell végezni:
- a beteg fizikális vizsgálata előtt és után,
- a mindennapos beteggondozás, ápolás előtt és után,
- a beteg élelmezése előtt,
- a gyógyszerelés előtt,
- a mindennapos beavatkozások előtt, (próbareggeli, duodenális
szondázás,gyomormosás, beöntés, kathéterezés stb.)
- injekciózás előtt,
- csapolások előtt,
- műszeres vizsgálatok előtt és után, (EKG, EEG, endoszkópia, ultrahangos
vizsgálatok stb.)
- művese-kezelés előtt és után,
- infúziós kezelés előtt és után,
- sebkötözés, sebellátás előtt, ill. után,váladékokkal, váladékfelfogó
eszközökkel való munka után,
- WC - használat után,
- fertőtlenítő munka befejezése után,
- fertőző beteg vizsgálata, ellátása, ápolása után,
- szennyes textíliával való munka után, valamint
- minden olyan egyéb esetben, mikor a kéz szennyeződött, vagy
szennyeződhetett
19
Higiénés kézfertőtlenítés gyakorlata









Fali adagolóból juttassunk ki 3-5 ml fertőtlenítőszert a száraz kézre, majd ezt
a kezeken illetve az alkarokon egyenletesen oszlassuk el
Kulcsoljuk össze a jobb és a bal kéz ujjainak belső felszínét
Alaposan dörzsöljük át ujjbegyeinket
Dörzsöljük bal hüvelykujjunkat a jobb tenyérbe és ismételjük meg a műveletet
fordítva is.
Ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve a bal tenyér felszínét
A fertőtlenítőszert hagyjuk a kezekre és az alkarokra rászáradni. (behatási idő:
30 mp-1 perc)
Az előírt behatási idő letelte után a kezeket-alkarokat leöblítjük.
A szennyeződött kezeket folyékony szappannal, folyó meleg vízzel
megmossuk.
Papítörölköző, vagy kézmosásonként váltott teytil kéztörlővel-
20
A KÉZFERTŐTLENÍTÉS
LÉPÉSEI
21
Fertőtlenítő kézmosás








Adagolóból juttassunk előírt mennyiségű fertőtlenítő hatású folyékony
szappant a Használati útmutató szerint a száraz kezekre, egyenletesen
oszlassuk szét.
Nedvesítsük be a kezeket és képezzünk habot belőle és végezzük el az
alábbi műveleteket.
Kulcsoljuk össze a jobb és a bal kéz ujjainak belső felszínét.
Alaposan mossuk át ujjbegyeinket.
Dörzsöljük bal hüvelykujjunkat a jobb tenyérbe és ismételjük meg a
műveletet fordítva is.
Ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve a bal tenyér felszínét.
A kezeket alaposan öblítsük le.
Kézszárítás papírtörölköző, vagy kézmosásonként váltott textil kéztörlővel!
22
Kombinált fertőtlenítő eljárások
- fizikai és kémiai ágensek együttes alkalmazásával pusztítjuk el
a bacikat
- a hőenergiát kombináljuk a fertőtlenítőszerek kémiai hatásával
mechanikai hatás mellett
- inaktiváló hatás csak mindhárom hatás egyidejű alkalmazása
esetén jön létre
a fertőtlenítést befolyásoló speciális tényezők:
- fertőtlenítőszer tulajdonsága
- a fertőtlenítendő anyag milyensége
- az alkalmazható mechanikai hatás tulajdonsága
23
1./ Fertőtlenítő takarítás
Fertőtlenítő takarításnak nevezzük azt az eljárást,
amelynek alkalmazása során a betegellátásra szolgáló
helyiségekben
(rendelők,
betegszobák,
műtő,
ambulancia, stb.) ezek padló- és falfelületein,
berendezési, felszerelési tárgyain lévő kórokozó
mikroorganizmusokat - a szennyeződések egyidejű
eltávolítása mellett - fertőtlenítő hatású tisztítószerek
oldataival és mechanikus hatással kombinálva
elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk.
24
Fertőtlenítő takarítás szabályai
● A tisztító-fertőtlenítő szerek tárolása csak felirattal ellátott edényzetben
történhet
●
Takarításhoz csak arra a célra kialakított jó minőségű eszközök használhatóak
● A takarító személyzet tiszta védőfelszerelést köteles viselni. Ruha mosatása/
mosása az előírásoknak megfelelő gyakorisággal szükséges
● A takarító-személyzettel szembeni speciális
munkavállaló vezetője köteles gondoskodni
elvárások
oktatásáról,
●
A személyzet HBV oltással rendelkezik
●
A takarítást úgy kell végezni, hogy a rendelést, betegek ellátását ne zavarja
a
● A takarításhoz csak az Országos Epidemiológiai Központ által engedélyezett
fertőtlenítőszerek alkalmazhatók, engedélyezett koncentrációban.
25
A kézi erővel végzett fertőtlenítő takarítás lényege, hogy a szennyezett felületeket
erre megfelelő eszközzel, tisztító, illetve fertőtlenítő hatású szerek oldataival
kezeljük.
Kétedényes módszert akkor lehet alkalmaznunk ha fertőtlenítő hatású tisztítószer
áll rendelkezésre.
Ennek lényege, hogy az egyik edény a tisztító hatású fertőtlenítőszer oldatát
tartalmazza, a másik edény üres. A felülettisztítás úgy történik, hogy az oldatba
bemártott takarító eszközzel kb. 4-5 m2 -nyi felületet megtisztítunk, majd a
takarító eszközből a szennyezett oldatot a másik (üres) edénybe csavarjuk ki. Így
a felületeket mindig tiszta oldattal kezelhetjük A szennyezettségtől függően egy
eszközzel (moppal, textíliával) és 10 liter oldattal kb. 50-60 m2 felület takarítását
lehet elvégezni.
Háromedényes módszert abban az esetben alkalmazunk, ha fertőtlenítő hatású
tisztítószer nem áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben az egyik edény a
tisztítószer oldatot, a másik edény a fertőtlenítőszereket tartalmazza, a harmadik
edény üres. A felület tisztítása úgy történik, hogy a tisztítószer oldattal az egyik
takarítóeszköz segítségével a felületeket megtisztítjuk, ezt követően egy másik
takarítóeszközzel a fertőtlenítő oldatot visszük fel a padlózatra. A
takarítóeszközökből a szennyes tisztítószer, illetve fertőtlenítőszer oldatot az üres
vödörbe kell kicsavarni.
Egy mop – méretétől és anyagától függően – kb 10-15 m2 felmosására elegendő.
26
Védőeszközök
Megfelelő magatartás
Személyi higiéne
Köszönöm a figyelmet!
28