Transcript Diéta a gyógyításban

Diéta a gyógyításban
Diéta
 Eredeti jelentése: ellátás, étrend, ápolás
 Mai jelentése: gyógyélelmezés
 Célja: a diétás étrend előállításával a beteg minél előbbi
gyógyulása
 Pozitív vagy aktív diétás szemlélet: mindazon tápanyagok
biztosítása, mely elősegíti a beteg gyógyulását
Legfontosabb diéták
A diétákat a tápanyagtartalmuk és elkészítésükkor
alkalmazott konyhatechnikai eljárás szerint
osztályozzuk.
Tápanyagtartalom alapján:
Alapétrend
Energiában és fehérjében gazdag étrend
Energiaszegény étrend
Fehérjeszegény étrend
Giordano-Giovanetti étrend
Zsírszegény étrend
 Cukorbetegek étrendje
 Nátriumszegény étrend
 Elkészítési módjuk alapján:
 Folyékony
 Pépes
 Rostszegény
 Könnyű-vegyes
 Rostdús
Tápanyagtartalom alapján
 Alapétrend: gyógyintézeti, nem ír elő diétás megszorítást
 Energia és fehérjegazdag étrend: roboráló (feljavító) étrend,
bőséges energia és fehérjetartalommal, ttkg-onként 1,5-2 gr
fehérje
 Energiaszegény: cél: a beteg testtömegének csökkentése, ezért
CH, zsírszegény, fehérjében viszonylag gazdag. Az étrend max.
1500 Kcal energiát tartalmaz
 Fehérjeszegény: 0,35-0,85 g/ttkg fehérjetartalom - ac.,chr. vesegyulladás, köszvény,
allergiás állapotokban, májkóma esetén alkalmazzák
 Giordano-Giovanetti étrend: energiában dús, fehérjében szegény – chr.uraemia
esetén – fehérje: 18-30 g, energiaérték: 2000-3000 Kcal/nap
 Zsírszegény étrend: a zsírtartalom nem haladja meg a 0,8 g/ttkg-ot /max.60 g/- szívérrendszeri betegségekben, ac.hepatitis, epeút, epehólyag betegségekben ac. chr.
gastritis, diab.mell.
 Cukorbetegek étrendje: lényege az emelkedett vc érték csökkentése, és a
szövődmények megelőzése – individualizált!!! Tápanyagösszetétel: 20% fehérje,
30% zsír, 50% CH legyen
 Nátriumszegény étrend: napi 2-3 g konyhasót tartalmaz – szív-érrendszeri
betegségek esetén
Elkészítés szerinti változatok
 Folyékony étrend: ha a beteg nem tud rágni, vagy
emésztőrendszeri akadály miatt, magas lázzal járó fertőző
betegségben, műtét után – legkevésbé terheli a szervezetet
 Pépes változat: rágás megkönnyítésére, szervezet kímélésére – a
pépesítés az ételek felaprózásával a rágást helyettesíti
 Rostszegény étrend: emésztés megkönnyítésére szolgál, de már
nem szükséges a folyékony-pépes étrend
 Könnyű-vegyes változat: gyógyintézeti alapétrend legáltalánosabb változata
/könnyű:emészthetőségre vonatkozik, vegyes: változatosságra/
 Diétás rostban gazdag étrend: civilizációs betegségek megelőzésére használjuk –
bélrenyheség, vastagbél cc.
A beteg testalkatának, járásának,
tápláltsági állapotának observációja
 Általános emberi alkat: minden emberben meglévő szomatikus
és pszichés tulajdonságok összessége
 Alkattípus: az emberek nagy részében meglévő szomatikus és
pszichés tulajdonságok együttese
 Egyéni alkat: amikor valaki mindenki mástól különböző
szomatikus és pszichés tulajdonságokkal rendelkezik
 Hippokratészi vérmérsékleti (temperamentum) tipológiája:
 2400 éve alkotta meg
 Elmélete:
 Az emberi test 4 féle nedvből tevődik össze: vér, nyál, sárga epe,
fekete epe
 Attól függően, hogy a személyiségben melyik nedv dominál 4
féle típust írt le:
 Szangvinikus típus: lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek,
de nem tartósak
 Kolerikus típus: érzelmei erősek, tartósak
 Melankolikus típus: lassan keletkező, de erős érzelmek
 Flegmatikus típus: érzelmei lassan keletkeznek, nem erősek
Kretschmer rendszere
 A testalkat és az elmebetegség összefüggéséből indult ki
 Az emberek 3 fő testalkati típusba sorolhatók:
 Aszténiás (leptoszom) alkat: sovány test, mellkas lapos, hosszú.
Kezek finomak, haj sűrű, szemöldök dús
 Piknikus alkat: zömök test, széles arc, rövid nyak, végtagok.
Kopaszodásra hajlamos
 Atlétikus alkat: erős izomzat, csontozat
Scheldoni tipizálás
 3 szélső típust különböztet meg:
 Endomorf: piknikusra hasonlít, kerekded formák, elhízásra
hajlamos
 Mezomorf: atletikusra hasonlít: erős izomzat, kötött ízület, vastag
bőr
 Ektomorf: leptoszomra hasonlít, fejlett idegrendszer, vékony
alkat
Tápláltsági állapot felmérése
Broca index: testhossz(cm)-100
Módosított Broca index: ff 0,9 x Broca index
nő 0,85 x Broca index
Testtömegindex (TTI), Body Mass Index(BMI)
 A kg-ban megállapított testtömeg és a méterben mért
testmagasság négyzetének hányadosa
 Kg/m2
18 alatt: súlyos alultápláltság
18,1-20: alultáplált
20,1-25: normál tápláltsági állapot
25,1-30: I. fokú elhízás
30,1-35: II.fokú elhízás
35,1-40: III. fokú elhízás
40 felett: IV. fokú elhízás
BMI gyermekkori alkalmazása
 Ehhez nem használhatók a felnőttkori határértékek, mert
folyamatosan változik a gyermekek testfelépítése
 A fiúk és lányok tápláltsági állapotának megítélésére kidolgozott
értékelő táblázat a percentilis, melyet a köv.módon alkalmazzák:
 Kiszámítjuk a gyermek aktuális BMI értékét
 Ezt követően megnézzük, hogy a kapott BMI érték a gyermek
nemének és életkorának megfelelő táblázati sorban mely
percentilisek (értékelő táblázat)közé esik
3 percentilisnél kisebb: jelentős súlyhiány
3-10 között: sovány
10-75 között: megfelelő a tápláltsági állapot
75-90: súlyfölösleg
90-97: túlsúlyos
97 percentilisnél nagyobb: kóros elhízás
Derék-csípő hányados
 A derék (köldök magasságában) és a csípő (legszélesebb)
körfogatának mérése az„alma” (viszcerális) és a „körte”
(gluteofemoralis) típusú elhízásról ad tájékoztatást
 „alma” típusú elhízásra utal:
 Nők: D/CS hányados nagyobb, mint 0,8
 Férfiak: D/CS nagyobb, mint 0,9
 Gluteofemoralis un. „körte” típusú elhízásra utal:
 Nők: D/CS kisebb, mint 0,8
 FF: D/CS kisebb,mint 0,9
 Kockázat/igen nagy kockázat:
 Ff:
94/102 cm
 Nő:
80/88 cm
Ápoló által végezhető dg-kus
vizsgálatok
Testtömeg - hitelesített orvosi mérlegen, 0,1 kg
pontossággal,cipő, felső ruházat nélkül
Testmagasság mérés – hitelesített eszközzel, 0,1 cm
pontossággal, cipő nélkül
BMI
Tápláltsági állapot szűrés
Beteg járásának megfigyelése
 A mozgásszervi funkcióknak fontos szerepe van a napi és a szociális
tevékenységek megvalósításában (testápolás,öltözködés,étkezés –
mozgás- alapvető szükséglet)
 A mozgásszervrendszer által biztosított működések:
 Egyensúlytartás,alaptesthelyzet felvétele,tartása
 Testhelyzet változtatás
 Tárgyak mozgatása
 Járás és mozgás
 A mozgatórendszer működésével kapcsolatos fogalmak:
 Aktív mozgás: a vizsgált személy által akaratlagos izomműködéssel
létrehozott mozgás
 Passzív mozgás: A vizsgáló által véghezvitt mozgás
 Akadályt jelenthet:
 Ízületi kontraktúra
 Nagyobb menny-ű folyadékgyülem
 Ízületi ankylosis – ízület összecsontosodása, merevvé válása –
mozgásképtelenség
 Kontraktúra: ízületi mozgást akadályozó zsugorodás
 Ok: izom-,ízületi-,kötőszöveti eredet, bőrzsugorodás
 A mozgások terjedelme: az a mozgástartomány, amely egy adott
ízületben (egy-,vagy több irányban) létrejön
 Ataxia: Az akaratlagos mozgások összerendezetlensége,
bizonytalan járás
 Ok: idegrendszeri betegség
 Belső fül egyensúlyszervének károsodása
 A mozgásrendszer károsodása miatti fogyatékosság az önellátó
képességet gátolja (felmérése kérdőívvel történik)
 A legfontosabb mozgást segítő eszközök:
 Járóbot:
 Állítható, T-markolattal, fix
 A beteg tenyerét kíméli, kis helyen elfér
 Háromlábú bot:
 biztonságérzetet erősíti
 Könyök-,hónaljmankó:
 A beteg tenyerét kíméli, biztonság érzete nagyobb
 Gurulómankó:
 fékrendszer nincs rajta!
 Tenyérkímélő
 Biztonságérzetet fokozza, állíthatók(mankók)
 Járókeret:
 Összecsukható,fix, állítható
 Beteg tenyerét károsítja
 Támasztékot nyújt
 Kerekesszék:
 Fékkel ellátott,önállóan vagy segítséggel használja a beteg
 Betegemelő szék: a beteg rögzítése után a kívánt helyre
helyezhető
 A mozgást segítő eszközök helytelen használata
balesetveszélyes!!!!