Transcript Koronázási Jelképek

Koronázási
Jelképekből sok
található mint
például a
korona,palást,jogar,alma
kard
A korona a legfontosabb koronázási jelképünk mert
főként a koronával jelezzük, hogy ki a király. A korona
különböző időből és helyről származik,és először
Szent István kapta meg II. Szilveszter Pápától. A
gömb a jogar tetején hegyikristályból van. Három
oroszlán van az oldalán és a X. században
Egyiptomban készült.
A magyar királyi korona a középkor egyik legfontosabb
koronázási emlékei közé tartozik és az első magyar
uralkodó I. István király nevéhez fűződik. „A szent király
koronájának“ is nevezik, mivel I. István királyt szentté
avatták, nagy érdemeiért szerzett a kereszténység
terjesztésében Magyarországon.
A korona a 12. század végéből származik és két részből áll.
Egy idősebb bizánci homlokkötőből „corona greaca“, mely
zománcozott lemezekkel, drágakövekkel és pendiliákkal
van díszítve, másik részét képzi az újabb „korona latin“,
mely a koronát szférikus kereszttel zárja. Tetején
aranykereszt zárja, melyet a korona legfontosabb részének
tartanak. A Szent Kereszt ereklyével hozzák összefüggésbe
és a tradíció szerint akinek a birtokában van, elnyeri vele a
hatalmat is.
Az egyetlen koronázási jelkép, mely közvetlenül
összefügg Szent István királlyal ez a koronázási palást.
A bíborszínű selyem miseruha zöld rozettákkal van
átszőve, és a szentek alakjainak hímzett ábrázolásával,
kik az ünnepélyes Te Deum dicsőítő himnuszt éneklik.
A hímzett felirat bizonyítja, hogy a miseruhát I. István
király és Felesége Gizella ajándékozta 1031-ben a Szűz
Mária székesegyháznak Székesfehérvárott, mely a
magyar királyok koronázási és temetkezési székhelye
volt.
A 12. századtól a koronázási ékszerek része. A jogar
tulajdonképpen megezüstözött lemezekkel bevont
fapálca, melyre egy hegyikristályból való szabálytalan
gömb van ráerősítve. A gömbön három ülő oroszlán
ábrázolása látható. A gömb arany rámába van erősítve,
melyből aranygolyók lógnak aranyláncokon. A jogar
aranyozott burkolata finoman díszített. A kristálygolyó
iráni-perzsa mesterek alkotása és a 10. századból
származik. Az ezüstfogóját egy Közép-Európai
aranyműves készítette a 11. és 12. század derekán. A
jogart valószínűleg III. Béla király készíttette.
Az országot jelképező arany alma a legfiatalabb
magyar koronázási ékszer és valószínűleg az Anjouházi Nagy Lajos uralkodása idején lett a koronázási
jelképek része a 14. században. Üreges aranyozott
gömb, eredetileg a Golgota földjével töltve, arany
apostoli kereszttel és az Anjou uralkodó család
címereivel díszítve.
A koronázási kardot a 16. században készítették
Velencében és a magyar királyok az aranysarkantyús
vitézek felavatására használták. Az eredeti koronázási
kard már régen a 16. század előtt elveszett. Állítólag
Anna, V. István testvére vitte Csehországba, ahol a
prágai Szent Vitus székesegyház kincstárában van
elhelyezve. Viking eredetű fényűző kard
csontdíszítéses markolattal. Állítólag Szent István
király tulajdona volt.
Készítette: Jónás Márk