Transcript Huminsavak az ÁlLattenyésztésben

A természetes antibiotikum és hozamfokozó
-- új fejezet az állatgyógyászatban és takarmányozásban
HUMINSAVAK AZ
ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN
A huminsavak keletkezése, kémiai,
biokémiai reakciói
 A huminsavak az ún. humifikációs és
szénképződési folyamatok során keletkeznek
az elhalt növényi részekből / fás növény,
tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit,
grafit /. A huminsavak a tőzegfázisban
keletkeznek, de a feketeszénben már nem
találhatók meg, lebomlanak.
 A huminsavak polimer molekulák lévén széles
molekulaméret- tartományban helyezkednek
el, köztük az átmenet folyamatos.
Huminsav molekula 35 000 x
A huminsavak jellemző kémiai, biokémiai reakciói
a következő három tulajdonságra vezethető visza.
 Komplexképzés: Az aromás karboxil- és hidroxilcsoportok
a fémekkel és egyéb kationokkal szemben metastabil komplexeket
képeznek. Minél nagyobb a fém molekulatömege annál erősebb
a komplexkötés. Ezáltal a szervezet számára szükséges
mikroelemek felvételét hatékonyabbá teszik, ugyanakkor
a szervezetbe került nehézfémeket kiürítik, detoxikáló hatásúak.
 Biológiai aktivitás: Részt tudnak venni a sejtek energiatermelő
folyamataiban, mint elektrontranszfer- katalizátorok. Részben ez
a magyrázata a roboráló és immunrendszert erősítő hatásoknak.
A biológiai aktivitással kapcsolatban fontos megemlíteni
a huminsavak erős, a C-vitaminéhoz hasonló redukáló hatását.
 Fizikokémiai adszorpció: A nagy fajlagos felület és
a micellaszerkezet az aktív szénhez viszonyítva hatásosabb
adszorbens, ami a hasmenések és egyes mérgezések elleni
látványos hatás magyarázata is.
A huminsavak toxikológiai elemzése:
 A huminsavak alternatív hatóanyagként való
terápiás és profilaktikus alkalmazásának
alapfeltétele, hogy a különböző kezelések során
toxikus hatásokat ne mutasson és genetikai
elváltozásokat se indikáljon. A huminsavakat
elsősorban orális készítményként alkalmazzák.
Az irodalmi adatokból ismert toxikológiai
vizsgálatok eredményei alapján a huminsavak az
állati és emberi szervezet számára nem toxikus
anyagok.
Vírus- és baktérium ellenes
hatások:
 A huminsavak antivirális hatását azután kezdték
szisztemetikusan kutatni, miután véletlenül kiderült, hogy
bizonyos tőzegpreparátumok sikeresen enyhítik a száj és
körömfájás tüneteit. A további kutatásokban számos RNS és
DNS típusú vírusról bebizonysodott, hogy a huminsav gátolja
azok adszorpcióját és szintézisét.
 A tőzegpreprátumok antiszeptikus hatása régóta ismert, már az
egyiptomi időkből vannak erre vonatkozó ismeretek. Az I.
világháborúban a sebek elfertőzésének megakadályozására az
egyik legjobban bevált módszer a tőzegkötés volt. A későbbi
kutatások kiderítették, hogy a tényleges antibakteriális és
fungicid hatás a huminsavakhoz kötődik.
 Az antibakteriális hatás az antivirális hatáshoz képest dózisfüggő.
 A huminsavak gátló adagja azonban mindkét esetben
nagyságrendekkel kisebb, mint az antibiotikumé.
Immunrendszer erősítő hatás:
 Az immunrendszer erősítése több hatás
együttes eredménye. Részben közvetett
hatásokból áll azáltal, hogy az antibakteriális,
antivirális hatások miatt a szervezetnek eleve
több energiája marad a védekezésre,
ugyanakkor a huminsavak segítik a mikroelemek
felvételét, melyek az immunrendszer
működéséhez nélkülözhetetlenek.
Megfigyelhető egy közvetlen hatás is, mert
a huminsav be tud kapcsolódni az
immunrendszer biokémiai folyamataiba.
Méregtelenítő hatás:
 A huminsavak a különbözö sejtmérgekkel szemben detoxikáló
hatásúak. A mérgek felszívódása a dózis, az idő és a gyomor,
valamint a béltraktus kemiszorptív tulajdonságainak függvénye.
Így a huminsavak, mint erős kemiszorptív tulajdonságú
molekulák, inaktiválni tudják a mérget. Eddig számos mérgező
anyag inaktiválását mutatták ki állatkísérletekben.
A széntetraklorid májkárosító hatását huminsavval sikerült
csökkenteni. Figyelemre méltó, hogy a huminsav májvédő
hatását mutatták ki gyilkos galóca okozta mérgezéseknél.
A felboncolt állatok májának vizsgálatából az derült ki, hogy
a huminsav minden addig ismert vegyületnél hatékonyabb.
 Az eddigi eredmények azt a következést engedik meg, hogy
a huminsavak, mint anionos makrokolloidok, erős kemiszorptív
hatásuk mellet képesek egy méreganyag-metabolizáló hatást is
kifejteni a fertőzések során keletkező és a takarmányokban
megtalálható toxinokkal /pl. fuzárium / szemben.
Mikroelemek felvétele, toxikus fémek kiürítése:

A huminsavak, szerkezetükből adódóan, természetes komplexképző
molekulák. Fajlagos komplexképző kapacitásuk általában nagyobb,
mint a szintetikus kelátképzőké. Ezen hatásuk jól ismert a növényi
tápanyag utánpótlás gyakorlatából.
 A huminsavak a növény és állati táplálkozásban fontos mikroelemekkel
metastabil komplexeket képeznek. Ezáltal a szervezet könnyen fel tudja
venni, és mindezeken túl érvényesülnek a huminsavak pozitív biológiai
hatásai is. Van azomban a huminsavaknak egy egyedülálló sajátsága,
amit nem figyelhetünk meg semmelyik más komplexképzőnél.
Nevezetesen, hogy a nagyobb molekula súlyú fémekkel erősebb
komplexeket képeznek, melyeket a szervezet nem tud felvenni. Ez azt
jelenti, hogy a huminsav a hasznos fémeket /mikroelemeket / bejuttatja
a szervezetbe, míg a toxikus nehézfémeket eltávolítja. Ezen hatást
számos állatkísérlet is igazolta. A mikroelem-premixek előállításában
tehát a huminsav alkalmazása új fejezetet nyithat. A huminsavak
négyes hatása /hatékony felvétel, biológiai hatás, méregtelenítő hatás,
természetes anyag / áll szemben a hagyományos komplexképzők
hatásával / - hatékony felvétel.
A gyomor–bél rendszerben kifejtett
komplex fiziológiás hatások:
 Az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy
a huminsavak szembetűnően jó hatást
gyakorolnak az emésztőszervekre .
 A huminsavak etetése fokozza az étvágyat, igen
gyorsan megszünteti a hányingert és hányást.
Akut gastroenteritisnél órák alatt megszünteti
a hasmenést. Profilaktikus adagolással
a hasmenéses tünetek megelőzhetőek.
Hyperaciditásnál csökkenti, hypoaciditásnál
emeli a gyomorsav–termelést.
 Kihat a szervezet víz- és sóháztartására.
Ösztrogénhatás:
 A különböző tőzegpreperátumok ösztrogén
hatását régóta ismerik és vizsgálják.
A kutatások bizonyították, hogy ez a hatás
elsősorban a huminsavaknak köszönhető.
Eddgi hazai sertés és szarvasmarha telepeken
szerzett pozitív tapasztalataink is igazolják
ezt. A megtermékenyülés hatásfokát és az
élve születések számát sikerült növelni.
Huminsavak, mint takarmányadalék:
 A huminsavas takarmányadalék takarmányba keverésével
az előzőekben leírt hatások mindegyike számon kérhető.
 A kedvező élettani hatásokon kívül eddigi etetési
tapasztalataink alapján jelentősen lecsökken a fajlagos
takarmányfelhasználási mutató, hamarabb készülnek el
a különféle baromfik és vágóállatok, megnő a tojás- és
tejhozam.
 A hasmenés jellegű betegségek kiküszöbölésével, az
immunrendszer általános felerősítésével
megvalósíthatónak látszik a gyógyszer nélküli gazdaságos
állattarás.
 Összeállításunkban röviden összefoglaljuk a különböző
állatfajoknál végzett kísérletek eredményeit,
tapasztalatait.