dr. Jójárt Eszter 2013. március 14.

      Első Rész: A kötelmek közös szabályai Második Rész: A szerződés általános szabályai Harmadik Rész: Egyes szerződések Negyedik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Ötödik Rész: Az értékpapír Hatodik Rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények

    I. Fejezet:A kötelem [fsz.:diszpozitív - 6:1. § (3)] II. Fejezet: A jognyilatkozat [fsz.:Schriftform, de könnyítésként: Textform is, ha az alkalmas… - 6:7. § (2)-(3); kötelmi jogi jognyil. szab. megfelelő alkalmazása a nem kötelmiekre – 6:10. §] III. Fejezet: A képviselet [látszaton alapuló képviselet kodifikálása – 6:18. § (2); érdekellentét joghatásának új szabályozása: abszolút tilalom helyett megtámadási jog – 6:13. §] IV. Fejezet: Az elévülés [elévülés megszakítása– 6:25. §] +Címek tart.: többalanyú kötelmek, a kötelem telj.-e

   Fsz.: részleges érvénytelenség Az érvénytelenség fogalma, önállóan is érvényesíthető alapvető jogkövetkezménye: a joghatás kiváltására való alkalmatlanság – ex officio v. önálló kérelem – szerz. telj.: alaptalan, ez határidő nélküli. További vagylagos jogkövetkezmények, ha volt vagyonmozgás, akkor vagylagosan kérhető jogkövetkezmények (bíró ker. kér.-től eltérhet, kiv… ):  Bírósági érvényessé nyilvánítás (ex tunc); [ alt.: érvényessé válás a felek akaratából: lehet ex nunc is];

   Eredeti állapot helyreállítása [gyökeres változás!; csak kölcsönösen, csak természetben; eredeti értékegyensúly bizt., rei vindicatio]; Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése (szubszidiárius jogköv., másik fél felelőssége számításba jön) Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén:  Hasznok, kamatok kiegyenlítése a jogalap nélküli birtoklás, ill. gazdagodás szabályai szerint,   Kárigények – deliktuális felelősség szabályai szerint (kimentés esetén: csak negatív interesse) Harmadik jóhiszemű személy kárigénye (felróh.!)

      Sui generis, újonnan kodifikált jogintézmény ≠ engedményezések + tartozásátvállalások összességével!

Háromoldalú szerződés; alanyai: a szerződési pozícióját átruházó, szerződésből kilépő fél, a szerződésbe belépő fél és a szerződésben maradó fél Szerződési pozíció: a szerződés adott alanyának jogai+kötelezettségei Engedményezés és tartozásátvállalás szabályai mögöttesen alkalmazandóak Beszámítás kizártsága Eredeti biztosítékok megszűnése

     Talán a Kötelmi jogi Könyv legnagyobb hatású változása lesz.

Lényege: a jogalkotó elszakítja egymástól a szerződésszegésért való felelősség és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait.

Oka: a két élethelyzet közötti különbségek (van-e a jövőben bekövetkezhető kár szempontjából releváns kapcsolat a károkozó és a károsult között?, mi várható el egyik, ill. másik esetben a potenciális károkozótól?) Hatása: kontraktuális felelősség szigorúbb lesz, mint a deliktuális, ám a megtérítendő kár behatároltabbá, limitáltabbá válik.

Párhuzamos igényérvényesítés törvényi kizárása.

6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződés kötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható , hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa .

6:143. § [A kártérítés mértéke]

(1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja , hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt .

Deliktuális felelősség: 6:519. § [A felelősség általános szabálya]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható .

6:521. § [Előreláthatóság]

Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]

(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni

a)

a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;

b)

az elmaradt vagyoni előnyt; és

c)

a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével , kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. (4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

      Közvetítői szerződés, Bizalmi vagyonkezelés, Forgalmazási szerződés, Franchise (jogbérlet), Faktoring, Pénzügyi lízing.

    Új szerződéstípus: megbízási típusú, tulajdoni alapú (célja/hatása kicsit az alapítványhoz hasonlít, de nem hoz létre önálló jogalanyt) Felek:  Vagyonrendelő   Vagyonkezelő Kedvezményezett (lehet részben maga a vagyonrendelő is) Közvetett tárgy: a kezelt vagyon (vagyonelkülönítés, nyilvántartás, védettség) Közvetlen tárgy: a kezelendő vagyon tárgyai tulajdonjoga átruházása a vagyonkezelőre - vagyonkezelés (gondossági köt., rendelkezési jog szerződésben meghatározottak szerint)

     Az új Ptk. csak általános szabályozást ad az értékpapírra, dematerializált értékpapírra.

Tpt. továbbra is releváns marad A hatályos Ptk.-tól eltérően az új Ptk. az értékpapír normatív definícióját adja (nem minősítés, hanem tartalmi ismérvek).

Az új Ptk. Megoldásának hátránya: a jogbizonytalanság. De! egyedi minősítés lehetősége megmarad a kül. jsz. számára.

A normatív definíció kedvező hatásai:  nem szükséges jogszabályi minősítés az értékpapírsághoz,  kedvez a feleknek, a piacnak  rugalmas.