Sodródás a háborúba
Download
Report
Transcript Sodródás a háborúba
SODRÓDÁS A HÁBORÚBA
Nagy-Britannia
Világ legnagyobb birodalma (30 millió km2)
Lakosság
25%
Hajóhad, kereskedelmi flotta, tengerészeti bázisok,
távíró hálózat
Pénzügyi központ – City
De egyensúly megbomlott
USA,
Oo (pl. Kína esete)
Afrikában túl elfoglalt lett
Veszélyes, ha Kína, vagy Török Bir szétesik
No-gal gyarmati konfliktus
Venezuela – USA
Oo Afganisztánban
Fro az egyenlítőn
5-6 hajóhaddal nézett szembe
Ipari kereskedelmi felbomlott, védővámok kellenek
Hadsereg: GDP arányosan nem kerül sokba
Védeni
könnyű
Bonyolult diplomáciai alkuk, és terveket kell
készíteni
USA-val
háború népszerűtlen lenne
Fro-gal alkudozni kell a gyarmatokon
No-gal is enyhülő viszony kell
Kiszámíthatatlanná tette lehetséges lépéseit
Oroszország
Finnországtól Vlagyivosztokig
Nincs jele, hogy megállna a terjeszkedéssel
Nagy hadsereg, de drága
Növekvő lakosság (inkább kihívás)
Vasútépítés már a Schlieffen tervet fenyegeti
Japán háború után a flottát is fejleszti
No fél, NBr és Fro szövetségre törekszik
Fegyver-és olaj stabilizálta az ipart
De külföldiek kezében és fejletlen
80% mg-ból él
Munkások száma nő – sztrájkok, elégedetlenség
Kommunisták,
anarchisták
1905. forradalom
Alkotmány,
pártok, országgyűlés
Hadsereget állandóan lefoglalja
Pánszlávizmus, cár személye – nacionalizmus
Idegengyűlölet
és pogromok
Hadsereg minősége alacsony, oktatás, paraszti
réteg nem jó, kevés altiszt
Mozgósítást
nehezíti a rossz infrastruktúra
Ellentétek: tábornokok a Monarchia ellen készülnek,
de a politikai vezetés No (Fro kérésére)
Korrupt felső vezetés
Cár
autokrata, de tehetségtelen
Nincs művelt hivatalnoki réteg
Gazdasági elmaradottság egyre szembetűnőbb
Egyesült Államok
Minden adott a gazdasági fejlődéshez, és nem kell
részt vennie az eui versengésben
Mg
– EU ellátója
GDP itt a legmagasabb, aranytartalék 1/3-a
Belső piac telítődött, ezért kellett Kína és LA
Amerikai típusú világfelfogás megjelenése
Nagy flotta (1880. flottaépítési hullám)
De
szárazföldi hadserege jelentéktelen
Monroe elv érvényesítése – 1895. Venezuela
1902.
készültség a Karib tg-en
Belügyekbe beavatkozik – „sticks and carrots”
1884-45. Berlinben jelen van
1900. boxer lázadás
1905. közvetítő a japán-orosz békében
1906. marokkói válság
Nagyhatalom, de nem része a rendszernek
Szövetségek intézményesülése
1871. máj. 10. frankfurti szerződés
1873. okt. 22. három császár szövetsége
II.
Miklós, Ferenc József, I. Vilmos
Balkán vet véget (1878)
1878.
1879. kettős szövetség
1881. felújított három császár szövetsége
1884.,
berlini kongresszus (Románia, Szerbia, Montenegró)
87-ben már nem
1882. hármas szövetség
1887. viszontbiztosítási szerződés
1892. francia-orosz szövetség (1894)
Az
előző lejárt 1890-ben
1898. párizsi szerződés
1899.
német-spanyol szerződés
1902. brit-japán szövetség
„splendid
isolation” vége
1902. francia-orosz segítségnyújtási szerződés
1904. ápr. 8. Entente Cordiale
Japán-orosz
háború miatt
1905. björkö-i szerződés
1907. aug. 31. angol-orosz antant
„nagy
játszmát” lezárta
Konfliktusok
Megmerevedett a rendszer, mert békeidőben
kötöttek katonai szövetséget
1894-95. Japán-Kína
1898. USA-Spo
1899-1902. második búr háború
1904-05. japán-orosz háború
1879. Bismarck ellenőrizni akarta Bécset és
visszacsábítani Oo-t
1882. Olaszo Fro ellen
1883. Románia Oo ellen
Cél
Fro elszigetelése, és a szövetségesek
megnyugtatása – de Fro Oo közeledett
Fro a gyarmatok felé fordult
De
mindenki a világpolitika felé (1897. Mon-Oo titkos
jegyzéke a Balkánról)
NBr stratégiailag elszigetelődni kezdett
Kína
Búr
háború miatt népszerűtlen
USA-nak engedmények
Tiszti kar No szövetségét akarta
Kompromisszum kell Japánnal és Fro-gal
Antant veszélyes Olaszo-nak – közeledik
Monarchia
ellenségévé tette
Weltpolitik miatt mégsem lett brit-német szövetség
Mezopotámiai törekvések
Flottaépítés
Nagyobb hadsereg, mint Fro
1905. forrongás Oo-ban – egyértelműen No a vezető
hatalom
1905. első marokkói válság
1906. algecirasi konferencia
1908. balkáni válság
1911. második marokkói válság
Keleti kérdés újra feléled