Transcript Napjaink hadikultúrái - Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

A hadikultúrák és a hadviselés
módjainak legfontosabb jellemzői,
hatásuk napjaink katonai műveleteire
Dr. Forgács Balázs főhadnagy, egyetemi adjunktus
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet
Nemzetközi Tanulmányok Tanszék
2011. február 21.
Az előadás vázlata
► Kovács
Jenő élete és munkássága
► A hadikultúrák hadelméleti alapjai
► A fogalom kialakulása és megjelenése a
magyar hadügyben
► A hadikultúrák fajtái, jellemzői
► Napjaink hadikultúrái
Kovács Jenő
(1929-1996)
► Katonai
szolgálata:
1948-1988
► ZMKA 1957-1977
 Hadműveleti tanfolyam
megszervezése
► Kandidátus
(1969)
► Kutatási területei:
 találkozó ütközet
 Magyarország katonai
stratégiája
► hadikultúrák
A hadikultúrák hadelméleti alapjai
I.
►
►
„A háború tehát erőszak
alkalmazása,hogy ellenfelünket
saját akaratunk teljesítésére
kényszerítsük.”
A háború kettős jellege:
 Megsemmisítés (DIREKT)
 Kifárasztás (INDIREKT)
►
A háború jellemzői:
 Az erőszak-alkalmazás jellege
► Kultúrafüggő
► Hadikultúra-függő
A hadikultúrák hadelméleti alapjai
II.
►
►
►
►
A háborús erőszak a végletekre tör!
Ezt fokozza három kölcsönhatás
 A győzelem kivívásához egyre növekvő mértékű, egymásra
gerjesztő hatású erőszak-alkalmazás
 A saját lét bizonytalan, amely kényszerít az erőszak fokozására az
ellenség védtelenné tételéig, leveréséig – mert a másiknak is ez a
célja
 Az ellenfél ellenálló ereje ismert – a cél addig fokozni az erőszakot,
amíg fölé nem kerekedik, vagy amíg csak bírja
Ez a végletekig törő erőszak = abszolút háború
DE „miképpen módosul mindez a valóságban?”
A hadikultúrák hadelméleti alapjai
III.
►
Abszolút háború CSAK AKKOR, HA
 „1. ha a háború elszigetelt jelenség volna, váratlanul, hirtelen
keletkeznék, és nem függne össze az eddigi állami élettel;
 2. ha egyetlen vagy egyidejű döntések sorozatából állana;
 3. ha, végezetül, teljes döntést hozna, és nem kellene már eleve
számolni a nyomában keletkező rá visszaható politikai helyzettel.”
►
∑ = erőszakot mérséklő tényezők lépnek fel!
 Minél erősebb a gerjesztés, annál erősebb a mérséklés…
A legerősebb – a háborús erőszakot gátló – tényező a POLITIKA
 a háború a politikai érintkezés része
 Hatással van a háború megvívására
►
► „…a
hadművészet a legmagasabb álláspontján politikává
válik…”
A hadikultúrák hadelméleti alapjai
IV.
►
►
►
A háború céljának kitűzése politikai szándékot tükröz
 Politikai cél a háború kitörésekor
 A dolgok állása szerint, változó módon, a háborús tevékenység
során a hadviselésre is hat (Kessel)
A háború kettős jellege
 Megsemmisítés (DIREKT)
 Kifárasztás (INDIREKT)
A háborús akarat különféle irányai (erőszak-alkalmazás, intenzitás)
jönnek létre
 HADIKULTÚRÁK
A fogalom kialakulása I.
►
A stratégia fogalmának kibővülése a hidegháborúban
(globális stratégia, világstratégia, planetáris stratégia,
totális stratégia, általános stratégia, bevetési stratégia,
katonai stratégia, direkt stratégia, indirekt stratégia,
össz-stratégia, euro-stratégia, periférikus stratégia,
erővonal stratégia, védelmi stratégia, külpolitikai
stratégia, operatív stratégia, megsemmisítő stratégia,
preventív stratégia – Heinz Brill)
►Angolszász
előzmény:
„military culture”
A fogalom kialakulása II.
►
►
„A katonai kultúra olyan elképzelések, hiedelmek, előítéletek és
felismerések együttese, amelyek alakítják és meghatározzák a
kapcsolatot az alkotórészek között. Ennek eredményeképpen a katonai
kultúra határozza meg a belső feltételeket, így például a kritériumok
kiválasztását és támogatását, a kiképzést, a nevelést, az erőforrások
biztosítását és a katonai nyelvezet szókészletét; ezek lényegében úgy
kapcsolódnak egymáshoz, hogy megkülönböztető jelleget adnak a
katonai szervezetnek és meghatározzák azoknak a hadműveleteknek a
jellegét, amelyeket képesek végrehajtani, következésképpen a
számításba vett háború formáját is. Ily módon egy hadsereg belső
feltételei (azaz kultúrája) nagyobb befolyást gyakorolhat a szóba jövő
háború formájára, mint a külső feltételek és körülmények – amelyek
adott esetben negatív következményekkel is járhatnak.”
In.: Applegate, R. A. D. – Moore, J. R.: Warfare – an Option of Difficulties. A Examination of Forms of
War and the Impact of Military Culture.(Hadviselés – a nehézségek opciója. A háború formáinak
vizsgálata és azok hatása a katonai kultúrára.) In.: The RUSI Journal, 1990., 3. szám, 13-20.p.
A hadikultúra fogalma I.
►
„A hadikultúra a hadviselést
érintő katonai, szellemi és
anyagi értékek azon
összessége, amely az ellenség
erőinek felbomlasztásának,
illetve a saját csapatok
megőrzésének alapirányát
jelöli meg. A hadikultúra
nevezhető a hadtudomány
irányultságának
(áramlatának), a hadsereg
karakterének, de másként is.”
A hadikultúra fogalma II.
►
A hadikultúra „olyan társadalmi és katonai szellemi és
anyagi alapfeltétel, adottság, amelyre ráépülnek az
aktuális háború jellegéből, a haditechnika
színvonalából, a hadszíntér-viszonyokból, a moráltól
függő alakzatok. A harcászati szabályzatok, főleg az
utóbbi függőségekből adódó elveket, szabályokat
fogalmazzák meg. A hadikultúra azonban az érvényes
szabályzatoknál jóval szélesebb értelmű. A hadikultúra
a társadalmi élet egészét (tudomány, művészet,
oktatás, gazdaság, stb.) áthatja.”
A hadikultúrák fajtái
Mozgáscentrikus
Anyagcentrikus
Gerilla hadviselés
A hadikultúrák I.
A mozgáscentrikus hadikultúra
►
►
„Szétcsapni, nem
ütögetni!”
Jellemzői:
 Nagyméretű
haditevékenység
 Támadás
 Stratégiai cél:
az ellenséges fegyveres erők
megsemmisítése
 Az idő-előny birtoklása
 Direkt hadviselés
 Fő haderőnem: a szárazföldi
►
Megjelenés:
 szárazföldi országok
A hadikultúrák II.
Az anyagcentrikus hadikultúra
►
►
„a közvetett megközelítés
stratégiája”
Jellemzői:
 Elhúzódó háborúk
 Védelem
 Stratégiai cél: az ellenség
kifárasztása
 Indirekt hadviselés –
nemcsak katonai
eszközökkel
 Fő haderőnemek: légierő,
haditengerészet
►
Megjelenés: tengeri
hatalmak
A hadikultúrák III.
A gerilla hadviselés hadikultúrája
►
►
„Ha békét akarsz, értsd
meg a háborút, különösen
a gerillaháborút!”
Jellemzői:
 Nem folyamatos fegyveres
küzdelem – elhúzódó
háborúk
 Népi támogatottság
 Stratégiai cél: az ellenség
kifárasztása
 Meglepetés
 Bázisterület
►
Indirekt hadviselés
irreguláris formában
A hadikultúrák III.
A gerilla hadviselés elmélete
►
►
A XIX. századtól napjainkig
fejlődik
Megjelenési területei:
 Városok
 Hegyvidékek, dzsungelek
 Napjainkban ismét a városok
►
Irreguláris = szabálytalan?
JELLEMZŐK
FŐ MŰ
ERŐSZAK
BELPOLITIKAI
CÉL
Porosz
– német
Clausewitz:
Vom Kriege
Egyensúlyban tartja
Nincs
Két fokozatú
Megsemmisítő
Szárazföldi
Orosz –
szovjet
Clausewitz:
Vom Kriege
Egyensúlyban tartja
Nincs
Két fokozatú
Megsemmisítő
Szárazföldi
ANYAGCENTRIKUS
Liddel Hart:
Stratégia
Mérsékli
vagy
egyensúlyban tartja
Nincs
Egy fokozatú
Kifárasztó
Légierő,
haditengerészet
GERILLA
Csak
képviselők
Fokozza
van
Egy fokozatú
Kifárasztó
Szárazföldi
MOZGÁSCENTRIKUS
HÁNY FOKÚ
AZ
ERŐSZAK
MEGSEMMISÍTÉS
– KIFÁRASZTÁS
PARITÁSA
ELSŐDLEGES
HADERŐNEM
Napjaink hadikultúrái I.
► Délszláv
háborúk
► Háborúk a Perzsaöbölben
► Afganisztán
► Grúzia
Napjaink hadikultúrái II.
►
►
►
►
►
►
►
Irak, Afganisztán
Aszimmetrikus hadviselés
Irreguláris hadviselés,
sajátos szabályokkal
Terrorista? Gerilla?
Partizán? Felkelő?
Tünetek
Célok
Válaszok?
► „…partizán
módjára
kell cselekedni
mindenütt, ahol
partizánok vannak!”
Ajánlott irodalom
► Kovács
Jenő: Magyarország katonai
stratégiája.(Komplex kutatási téma) II. kötet. 1248.p.
► Deák János: Napjaink és a jövő háborúja. In.:
Hadtudomány, 2005., 1. szám, 29-49.p.
► Forgács Balázs: Napjaink hadikultúrái (A
hadviselés elmélete és fejlődési tendenciái a
modern korban). PhD-értekezés, ZMNE HDI,
2009., Bp.,
Elérhetőség:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet
Nemzetközi Tanulmányok Tanszék
1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.
tel.: 1/432-9000/29-532
mobil: +3670/376-6539
e-mail: [email protected]
Köszönöm a figyelmet!