Transcript RÓMA

Itália őstörténete
 földrajzi viszonyok
 őslakók
 görögök
 punok (főniciaiak)
 italicus népek (latinok, samnisok, stb.)
 etruszkok
Etruszkok
 Kr.e. IX. századtól Itália északi részén telepednek meg,
ismeretlen eredetűek (nincs nyelvrokonság)
 vas ismerete + kereskedelem
 fejlett városállamok laza szövetsége (12 város)
 vallás
 jóslások nagy szerepe (bél-, madárjóslás)
 művészet
 boltív használata
 csatornák, kövezett utak
 tóga
Alapítás
 legenda és a valóság kapcsolata
 Romulus és Remus – a capitoliumi farkas – Aeneis
 Kr.e. 753
 pásztorkodó latin törzsek –
 a hét domb és a város (urbs) kialakulása
A királyság kora
 mondák, történetek
 Romulus
 szabin nők elrablása
 Kr.e. 753-510 között
 Romulus ant[e] omnes, post hunc Numa, Tullus et
Ancus,Tarquinius Priscus, (dein) Servius atque Superbus.
 társadalom vérségi alapon szerveződik



alapító atyák (patres) és leszármazottaik – patriciusok
nemzetségfők kísérői - cliensek
később betelepülők, legyőzöttek – plebeiusok
 állam működése – király + vének tanácsa (senatus)
A köztársaság (res publica)
 Kr.e. 510 Tarquinius Superbus elűzése
 új berendezkedés - SPQR (senatus populusque
romanus)
 senatus döntő szerepe
 tisztségek és tisztségviselők (magistratus)
 collegialitas
 annuitas
 népgyűlés
 comitia curiata (patriciusok gyűlése)
 comitia centuriata
 comitia tribuna
Főbb tisztségek
 consul – egyszerre ketten viselik – hadsereg irányítása
 censor – senatus névsorának összeállítása, vagyoni





osztályokba sorolás 5 évenként (a megbízatás 18
hónapra szól) – jellemzően volt consulok viselték
(consulares)
prateor – legfőbb bíró
quaestor – adók beszedése
aedilis – városi rend fenntartása
dictator – vészhelyzetben hat hónapos megbízatás
pontifex maximus – vallási vezető
Plebeiusok küzdelme jogaikért
 Kr. e. 494 kivonulás a szent hegyre (mons sacer) – Agrippa
küldetése (emberi test) – néptribunus (tribunus plebis) vétójog
 Kr. e. 451-450. XII. táblás törvények (leges duodecim
tabularum) – római jog alapjai
 perek menete, résztvevői
 jogterületek szétválása (bűntető, polgári)
 római polgárjog fogalma (civitas Romana) –
 választójog
 katonáskodási jog (kötelesség)
 perindítás joga
 fellebbezés joga
 vagyonhoz való jog
 házasság joga
 Kr. e. 443-tól működött a censor, ö osztályba sorolta a
római lakosságot vagyon alapján – katonai feladatok
 Kr.e. 367 - egyik consul pelbeius
 - Licinius – Sextius földtörvénye
 a földtörvény maximalizálta a közföldekből bérbe
vehető föld mennyiségét 500 iugerum (125 ha)
 Kr. e. 326 eltörölték az adós rabszolgaságot
A terjeszkedés kezdetei
 védekező háborúk Kr.e. VII-IV. század
 etruszk hódítás
 gall támadás
 hódítás kezdetei – oka a földhiány
 Itália meghódítása – ager publicus
 latin népek szövetségessé válnak (korlátozott polgárjog)
 etruszkok leigázása
 gallok meghódítása
 görögök legyőzése – tarentumi háború – pyrrhoszi
győzelem
A római hadsereg





katonáskodás a római polgár kötelessége
a fegyverzetről maga gondoskodik
részesül a hadizsákmányból
hadsereg alapegysége a legio
új taktika – falanx helyett manipulus
 három sor
 alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú
pajzs, sisak, mellvért
 a hadsereg élén a vezér (dux) áll
 győzelem esetén imperator titulus járt neki, nagy győzelem
esetén diadalmenet (triumphus)
A pun háborúk
 1. háború – Kr.e. 264-241. – kiegyenlített küzdelem
 tengeren Karthago, szárazföldön Róma erősebb
 fordulat – csapóhíd
 2. pun háború – Kr.e.218-201. - visszavágó
 szövetségesek keresése
 ellenfél területén támadni
 Hannibal – Scipio
 Kr.e. 216. Cannae
 Kr.e. 202. Zama
 3. pun háború – Kr. 149-146.
 Cato: ceterum censeo Cartahginem delendam esse
Háborúk következményei
 nagy számú rabszolga
 kiszorítja a szabad munkaerőt – kisbirtokos parasztság
tönkremegy
 latifundiumok kialakulása
 társadalmi különbségek növekednek
 volt kisbirtokosok Rómába áramlása - proletárok
 senatori rend növekvő gazdagsága
 lovagrend (ordo equitum) felemelkedése
 hadsereg válsága – kevés a katona, vegyes a felszerelés
 gazdaság átalakulása – specializáció kezdetei
 irányítási nehézségek – túl nagy a birodalom
Társadalom átalakulása
Reformok
 Tiberius Gracchus Kr.e.133
 Licinius féle földtörvény felújítása – földhöz juttatni a
nincsteleneket – latifundiumok kárára
 Tiberiust híveivel együtt megölték
 Caius Gracchus Kr.e.124.
 néptribunus
 lovagok megnyerése – politikai szerep
 szövetségesek jogai
 colonia alapítások
 öngyilkosságba kergetik
Politikai küzdelem
 néppárt – populares
 gazdag plebeius származásúak
 cél a senatus hatalmának gyengítése
 senatus – optimaták
 maradjon minden a régiben
 éles politikai küzdelem – mindennapos utcai
zavargások
 külső támadások Kr.e. II. század végén
 gallok
 numidiaiak (Iugurtha)
A hadsereg reformja
 Marius győzelmei (néppárti)
 hadseregreform
 kötelező szolgálat helyett zsoldosok.
 16 évi szolgálat (ellátás, fegyverzet, zsold)
 a szolgálat letelte után földet kapnak, amelyen életük végéig
gazdálkodhatnak - veteránbirtok.
 cohors taktika
 ütőképes, harcedzett hadsereg
 de drága
 hadsereg és hadvezére kölcsönösen függ egymástól –
hadsereg megjelenik a politikai életben
Újabb viszályok
 Livius Drusus
 szövetségesek háborúja Kr.e. 90-88.
 Sulla Kr.e. 82-79.
 Róma ellen vonul!
 dictator – néppártiak visszaszorítása
 postscriptio – („halállista”)
 Spartacus rabszolgafelkelése Kr. e. 74-71.
Válság elmélyülése - kiút
 kalózkodás fellendülése – Pompeius sikerei
 új tehetségek felbukkanása
 Cicero
 Iulius Caesar
 1. triumvirátus – Kr.e 60. – Pompeius, Crassus, Caesar
 viszonylagos nyugalom
Iulius Caesar
 új hódítások – veni, vidi,vici
 Gallia megszerzése


hű hadsereg
óriási vagyon
 Crassus halála, Pompeius féltékenysége
 Alea iacta est
 Pharszalosz Kr.e. 48
 egyeduralom
Caesar reformjai
 tisztséghalmozás
 veteránok letelepítése –







földosztás (proletárok
számának csökkentése)
állami gabonafelvásárlás
(panem et circenses)
senatus létszámának 900
főre emelése
polgárjog kiterjesztése
aranypénz veretése
naptárreform (Szoszigenész
alapján)
köztársaság lerombolása
Caesar halála Kr.e. 44.
március idusa
Újabb polgárháború
 Caesar gyilkosai (Brutus, Cassius) vissza akarnak térni




a hagyományokhoz – már nem lehet
Caesar örököse Octavianus és két hadvezére (Antonius
és Lepidus) 2. triumvirátus – Kr.e. 43
Philippi Kr.e. 42
birodalom felosztása, majd viszály – Kr.e. 31 Actium
Octavianus egyeduralma
Octavianusból Augustus
 Caesar örököse, de mindent másképp hírdet
 principátus rendszere
 primus inter pares
 A köztársaság titulusai, rendje fennmarad, de mégis
egyeduralom
 alapja a hadsereg
 testőrség létrehozása (praetorianus)
 letelepítések
 kisebb hódítások (természetes határok)
 az új területek egy része uralkodói magánbirtok nem állami
föld
A nyugalom kora
 pax romana
 Ianus templom
 látványos építkezések
 régi erkölcsök támogatása
 tudatos véleményformálás – Maecenas
 Kr.e. 27-ben lemond címeiről – Augustusnak
nyilvánítják
 dinasztialapítás – nem túl sikeres
Az örökség
 hatalmas birodalom
 számtalan provincia
 1. pun háború – Sicilia, Sardinia, Corsica
 2. pun háború – Hispania, Africa
 3. pun háború – Macedonia, Achaia
 polgárháborúk kora – Gallia, Syria, Asia
 Octavianus – Aegyptus, Pannonia
 hatalmas és jó hadsereg – határok mentén és Rómában
 császárhoz hű hivatalnokszervezet
 erős gazdaság
 jólét