Transcript RÓMA
Itália őstörténete
földrajzi viszonyok
őslakók
görögök
punok (főniciaiak)
italicus népek (latinok, samnisok, stb.)
etruszkok
Etruszkok
Kr.e. IX. századtól Itália északi részén telepednek meg,
ismeretlen eredetűek (nincs nyelvrokonság)
vas ismerete + kereskedelem
fejlett városállamok laza szövetsége (12 város)
vallás
jóslások nagy szerepe (bél-, madárjóslás)
művészet
boltív használata
csatornák, kövezett utak
tóga
Alapítás
legenda és a valóság kapcsolata
Romulus és Remus – a capitoliumi farkas – Aeneis
Kr.e. 753
pásztorkodó latin törzsek –
a hét domb és a város (urbs) kialakulása
A királyság kora
mondák, történetek
Romulus
szabin nők elrablása
Kr.e. 753-510 között
Romulus ant[e] omnes, post hunc Numa, Tullus et
Ancus,Tarquinius Priscus, (dein) Servius atque Superbus.
társadalom vérségi alapon szerveződik
alapító atyák (patres) és leszármazottaik – patriciusok
nemzetségfők kísérői - cliensek
később betelepülők, legyőzöttek – plebeiusok
állam működése – király + vének tanácsa (senatus)
A köztársaság (res publica)
Kr.e. 510 Tarquinius Superbus elűzése
új berendezkedés - SPQR (senatus populusque
romanus)
senatus döntő szerepe
tisztségek és tisztségviselők (magistratus)
collegialitas
annuitas
népgyűlés
comitia curiata (patriciusok gyűlése)
comitia centuriata
comitia tribuna
Főbb tisztségek
consul – egyszerre ketten viselik – hadsereg irányítása
censor – senatus névsorának összeállítása, vagyoni
osztályokba sorolás 5 évenként (a megbízatás 18
hónapra szól) – jellemzően volt consulok viselték
(consulares)
prateor – legfőbb bíró
quaestor – adók beszedése
aedilis – városi rend fenntartása
dictator – vészhelyzetben hat hónapos megbízatás
pontifex maximus – vallási vezető
Plebeiusok küzdelme jogaikért
Kr. e. 494 kivonulás a szent hegyre (mons sacer) – Agrippa
küldetése (emberi test) – néptribunus (tribunus plebis) vétójog
Kr. e. 451-450. XII. táblás törvények (leges duodecim
tabularum) – római jog alapjai
perek menete, résztvevői
jogterületek szétválása (bűntető, polgári)
római polgárjog fogalma (civitas Romana) –
választójog
katonáskodási jog (kötelesség)
perindítás joga
fellebbezés joga
vagyonhoz való jog
házasság joga
Kr. e. 443-tól működött a censor, ö osztályba sorolta a
római lakosságot vagyon alapján – katonai feladatok
Kr.e. 367 - egyik consul pelbeius
- Licinius – Sextius földtörvénye
a földtörvény maximalizálta a közföldekből bérbe
vehető föld mennyiségét 500 iugerum (125 ha)
Kr. e. 326 eltörölték az adós rabszolgaságot
A terjeszkedés kezdetei
védekező háborúk Kr.e. VII-IV. század
etruszk hódítás
gall támadás
hódítás kezdetei – oka a földhiány
Itália meghódítása – ager publicus
latin népek szövetségessé válnak (korlátozott polgárjog)
etruszkok leigázása
gallok meghódítása
görögök legyőzése – tarentumi háború – pyrrhoszi
győzelem
A római hadsereg
katonáskodás a római polgár kötelessége
a fegyverzetről maga gondoskodik
részesül a hadizsákmányból
hadsereg alapegysége a legio
új taktika – falanx helyett manipulus
három sor
alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú
pajzs, sisak, mellvért
a hadsereg élén a vezér (dux) áll
győzelem esetén imperator titulus járt neki, nagy győzelem
esetén diadalmenet (triumphus)
A pun háborúk
1. háború – Kr.e. 264-241. – kiegyenlített küzdelem
tengeren Karthago, szárazföldön Róma erősebb
fordulat – csapóhíd
2. pun háború – Kr.e.218-201. - visszavágó
szövetségesek keresése
ellenfél területén támadni
Hannibal – Scipio
Kr.e. 216. Cannae
Kr.e. 202. Zama
3. pun háború – Kr. 149-146.
Cato: ceterum censeo Cartahginem delendam esse
Háborúk következményei
nagy számú rabszolga
kiszorítja a szabad munkaerőt – kisbirtokos parasztság
tönkremegy
latifundiumok kialakulása
társadalmi különbségek növekednek
volt kisbirtokosok Rómába áramlása - proletárok
senatori rend növekvő gazdagsága
lovagrend (ordo equitum) felemelkedése
hadsereg válsága – kevés a katona, vegyes a felszerelés
gazdaság átalakulása – specializáció kezdetei
irányítási nehézségek – túl nagy a birodalom
Társadalom átalakulása
Reformok
Tiberius Gracchus Kr.e.133
Licinius féle földtörvény felújítása – földhöz juttatni a
nincsteleneket – latifundiumok kárára
Tiberiust híveivel együtt megölték
Caius Gracchus Kr.e.124.
néptribunus
lovagok megnyerése – politikai szerep
szövetségesek jogai
colonia alapítások
öngyilkosságba kergetik
Politikai küzdelem
néppárt – populares
gazdag plebeius származásúak
cél a senatus hatalmának gyengítése
senatus – optimaták
maradjon minden a régiben
éles politikai küzdelem – mindennapos utcai
zavargások
külső támadások Kr.e. II. század végén
gallok
numidiaiak (Iugurtha)
A hadsereg reformja
Marius győzelmei (néppárti)
hadseregreform
kötelező szolgálat helyett zsoldosok.
16 évi szolgálat (ellátás, fegyverzet, zsold)
a szolgálat letelte után földet kapnak, amelyen életük végéig
gazdálkodhatnak - veteránbirtok.
cohors taktika
ütőképes, harcedzett hadsereg
de drága
hadsereg és hadvezére kölcsönösen függ egymástól –
hadsereg megjelenik a politikai életben
Újabb viszályok
Livius Drusus
szövetségesek háborúja Kr.e. 90-88.
Sulla Kr.e. 82-79.
Róma ellen vonul!
dictator – néppártiak visszaszorítása
postscriptio – („halállista”)
Spartacus rabszolgafelkelése Kr. e. 74-71.
Válság elmélyülése - kiút
kalózkodás fellendülése – Pompeius sikerei
új tehetségek felbukkanása
Cicero
Iulius Caesar
1. triumvirátus – Kr.e 60. – Pompeius, Crassus, Caesar
viszonylagos nyugalom
Iulius Caesar
új hódítások – veni, vidi,vici
Gallia megszerzése
hű hadsereg
óriási vagyon
Crassus halála, Pompeius féltékenysége
Alea iacta est
Pharszalosz Kr.e. 48
egyeduralom
Caesar reformjai
tisztséghalmozás
veteránok letelepítése –
földosztás (proletárok
számának csökkentése)
állami gabonafelvásárlás
(panem et circenses)
senatus létszámának 900
főre emelése
polgárjog kiterjesztése
aranypénz veretése
naptárreform (Szoszigenész
alapján)
köztársaság lerombolása
Caesar halála Kr.e. 44.
március idusa
Újabb polgárháború
Caesar gyilkosai (Brutus, Cassius) vissza akarnak térni
a hagyományokhoz – már nem lehet
Caesar örököse Octavianus és két hadvezére (Antonius
és Lepidus) 2. triumvirátus – Kr.e. 43
Philippi Kr.e. 42
birodalom felosztása, majd viszály – Kr.e. 31 Actium
Octavianus egyeduralma
Octavianusból Augustus
Caesar örököse, de mindent másképp hírdet
principátus rendszere
primus inter pares
A köztársaság titulusai, rendje fennmarad, de mégis
egyeduralom
alapja a hadsereg
testőrség létrehozása (praetorianus)
letelepítések
kisebb hódítások (természetes határok)
az új területek egy része uralkodói magánbirtok nem állami
föld
A nyugalom kora
pax romana
Ianus templom
látványos építkezések
régi erkölcsök támogatása
tudatos véleményformálás – Maecenas
Kr.e. 27-ben lemond címeiről – Augustusnak
nyilvánítják
dinasztialapítás – nem túl sikeres
Az örökség
hatalmas birodalom
számtalan provincia
1. pun háború – Sicilia, Sardinia, Corsica
2. pun háború – Hispania, Africa
3. pun háború – Macedonia, Achaia
polgárháborúk kora – Gallia, Syria, Asia
Octavianus – Aegyptus, Pannonia
hatalmas és jó hadsereg – határok mentén és Rómában
császárhoz hű hivatalnokszervezet
erős gazdaság
jólét