Slide 1

A semlegességtől
a
doni katasztrófáig


Slide 2

Területgyarapodások 1938-41


Slide 3

Hazánk belép a világháborúba
1940 decemberében
Teleki Pál
miniszterelnök
aláírta a magyar jugoszláv örök
barátsági szerződést.
Ebben hazánk
vállalta, hogy közte
és Jugoszlávia
között „béke és örök
barátság fog
fennállni”.


Slide 4

Kérdések:
1. Milyen területek kerültek vissza
Magyarországhoz 1941 nyaráig?
2. Ezek közül melyek azok, amelyeket
harcok eredményeként kerültek újra
magyar kézre?
3. Ki volt a miniszterelnök a világháború
kirobbanásakor?


Slide 5

Hazánk belép a világháborúba
II.
Április 3-án öngyilkos
lett Teleki Pál.
Búcsúlevelében a
következőket írta:
„Szószegők lettünk.
A gazemberek
oldalára álltunk...
Nem tartottalak
vissza, bűnös
vagyok”


Slide 6


Slide 7

Magyar hadműveletek
A harcok 1941. április 11-én kezdődtek,
amikor a 3. magyar hadsereg csapatai
áttörték a jugoszláv határvédelmet.
Az ejtőernyősöket is bevetették a Ferenccsatorna hídjainak elfoglalására.


Slide 8

A bevetett ejtőernyős egység vezérgépe a
túlterhelés miatt Veszprém mellett
lezuhant.


Slide 9


Slide 10

Feladatok:
1. Állítsd időrendi sorrendbe az alábbi
eseményeket:
a. Támadás Jugoszlávia ellen, b.
németbarát kormány Jugoszláviában, c.
Teleki Pál öngyilkossága, d. örök
barátsági szerződés megkötése.
2. Írd le azoknak a területeknek a nevét,
amelyeket szerződések útján (nem
harccal) kapott vissza Magyarország!


Slide 11

Kassai bombázás
1941. június 26-án ismeretlen
repülőgépek bombázták Kassát.
Sem a gépek típusát sem felségjelét
nem sikerült megállapítani.
A hivatalos közlemény szovjet
bombázókat említ, de vannak
feltételezések német illetve román
repülőgépekről is.


Slide 12

Kassai bombázás 2.
Sok fura esemény játszódott ekkor:
1. A bombázókat először észlelő
légvédelmi figyelőállás három
kétmotoros, sárga jelzésekkel ellátott
bombázót figyelt meg, de jelenteni nem
tudta a néma telefonvonal miatt.
2. A Kassát védő légvédelmi ágyúk- egyes
hírek szerint egy-két lövés után
elromlottak.


Slide 13

?


Slide 14

Bárdossy bejelentése
„A magyar királyi
kormány megállapítja,
hogy a támadások
következtében
Magyarország és a
Szovjet-Unió között a
hadiállapot beállott.” –
jelentette be Bárdossy
László magyar
miniszterelnök. –
Ő tudta, hogy pár nappal
korábban a szovjet
kormány megüzente,
nincsenek ellenséges
szándékai
Magyarországgal.


Slide 15

Kérdések
1. Mikor indították meg a németek,
támadásukat a Szovjetunió ellen?
2. Melyik várost érte bombatámadás
1941. június 26-án Magyarországon?
3. Milyen elméletek vannak a bombázás
okáról?
4. Ki volt ekkor a miniszterelnök?


Slide 16

A Gyorshadtest támadása
A Magyar Királyi
Honvédség
legjobban
felszerelt
egysége volt.
Gépkocsizó,
lovas és
páncélos
egységekből állt.


Slide 17

Veszteségek:
A harcok során 3730 főnyi
veszteséget – hősi halott, eltűnt,
megsebesült – szenvedett és
további 830 fő pedig súlyos
betegen ért haza.
A harccselekmények során, de
legfőképpen a mostoha út – és
időjárási viszonyok közepette
végrehajtott gyorsított menetek
alatt jelentős anyagi veszteségek
érték.
Kis harckocsijai 100%-ban, könnyű
harckocsijai 80%-ban
semmisültek meg.
Elvesztett 30 db repülőgépet,
28 db különféle tüzérségi löveget
1200 db páncélozott és egyéb
gépjárművet – és a háború még
csak négy hónapja folyt.


Slide 18

A 2. magyar hadsereg
A 2. magyar hadsereg
három hadtestből (9 könnyű
hadosztályból álló - azért
„könnyű, mert
hadosztályonként csak két és
nem három ezredeből állt!”),
egy páncélos hadtestből
egy repülődandárból álló
hadsereg volt.
Parancsnoka: Jány Gusztáv


Slide 19

A Don-kanyar
A júliusra odaérkező
magyar egységek a
Don nyugati
partján
rendelkeztek be
védelemre.
Ezt megnehezített az
itt szovjet kézen
maradt két hídfő.
Az urivi,
és a scsucsjei


Slide 20

Hídfőcsaták
A németek és a magyarok több kísérletet is tettek
a szovjet hídfők felszámolására.
Ezek sikertelenek voltak.
A 2. magyar hadsereg a z eddigi harcok során
több, mint 33 ezer főnyi veszteséget
szenvedett.
A felszerelés hiányos és elhasználódott volt, a
megvédeni kívánt terület az eredeti létszámú
hadseregnek is sok.
A feltételezés az volt, hogy a szovjetek
Sztálingrádnál harcolnak, így itt, a Donnál nem
lesz erejük támadásra.


Slide 21

1943. január 12. az urivi
áttörés
Volt erejük.
Sőt! A másik
hídfőnél is
áttörtek.
Bekerítették a
védekező
magyar
csapatokat


Slide 22


Slide 23

Kérdések:
1. Miért küldték ki a 2. magyar hadsereget
a Donhoz?
2. Milyen hiányosságai voltak a kiküldött
hadseregnek?
3. Hol és mikor törték át a szovjetek a
magyar vonalakat?
4. Ki volt a hadsereg parancsnoka?
5. Mi történt a 2. magyar hadsereggel az
áttörés után?


Slide 24

Évszámok, helyszínek
1941. április 11. Magyarország belép a II.
világháborúba.
1941. június 26. kassai bombázás
1941. június 27. Magyarország megtámadja
a Szovjetuniót
1943. január 12. az urivi áttörés, a doni
katasztrófa kezdete
Budapest, Kassa, Újvidék, Don-kanyar,