Transcript Az ókori Róma

Az ókori Róma
Az Appenini-félsziget természeti
viszonyai
• éghajlata az Alpok északi hegyláncainak
köszönhetően védett volt a hideg áramlatoktól;
• a dombok között elnyúló medencék (az ókorban
Etruria, Latium, Campania néven ismertek)
nagyon jó termőfölddel rendelkeztek,
• A dombvidékes területei alkalmasak voltak a
legeltető állattartásra
• Ásványi kincsekben szegény (kivétel Elba-szigete,
ahol vasérc, márvány)
• Nincsenek akadályai a közlekedésnek – könnyű a
kapcsolattartás a távoli vidékek között is,
Az Appenini-félsziget népei
• A félsziget a neolitikum
korától lakott,
• A Kr. e. 2. évezred végén
számos nép – mint például
az italikuszok, etruszkok,
szabinok, szamniszok és a
latinok – települt meg
Itáliában, délen pedig
görögök.
Az etruszkok
• Első nyomaik kr. e. 9. századtól
• Eredetüket illetően 3 teória: (keleti szármázás,
északi, ősi – itáliai eredet),
• Nyelvük: már az ókorban is holt nyelv, ma már el
tudják olvasni és megértik (de a szűk az ismert
szókincs – sírfeliratok, vallási fogadalmak), máig
nincs besorolva (indoeurópai ???)
• írásuk: megfejtve, 26 betűs abc, a görögöktől
átvéve,
Az etruszkok politikai élete
• Etruria: fejlett mezőgazdaság, Elbának
köszönhetően gazdag nyersanyagkincsek,
• 12 városi királyság (Caere, Vei, Tarquini, Clusium,
Volsinii stb.), amelyek élén az uralkodó (lucum).
• A 12 város szövetséget alkotott
• Társadalmukról keveset tudunk: volt arisztokrata
rétegük és rabszolgáik is.
• A 6. Századtól terjeszkedő politika: a Pó és dél
felé (Latium meghódítása)
Az etruszk kultúra
Az ókori Róma történelmének
korszakai
• Róma alapítása – kr. e. 753
(a latinok mellett a szabinok vesznek részt
benne)
• A királyság kora – kr. e. 753 – 510
• A köztársaság kora – kr. e 510 – 27
• A császárság kora – kr. e. 27 – Kr. u. 476
Róma alapítása
• A város helye már a 10.
századtól lakott
• Főként pásztorcsoportok lakják,
latinok, szabinok, etruszkok
• A helyszín fontos átkelőhely a
Tiberisen
• Róma több kisebb település
összeolvadásából jön létre
folyamatos harcok során
• A 753. történetileg is
elfogadható
A királyság társadalma
• A társadalom meghatározó szervezőereje a
nemzetségekhez (gens) való tartozás
• Az eredeti nemzetségekbe tartozók: patríciusok és a
cliensek, akiket a hűség (fides) köti a patríciushoz.
(politikai jogok és részesedés az ager publicusból vagyis a
közföldekből csak a Popolus románus tagjait, vagy is a
római népet illetik meg)
gens – curia – tribus – popolus romanus
• Plebejusok nem részei a popolus romanusnak:
nemzetségeken kívüliek
• Kis számú rabszolga
A királyság politikai rendszere
• Király: - a legenda szerint 7, de több
volt,
- méltóságjelvényei (bíbor tóga, fasces,
trónszék) etruszk eredetűek,
- Választott méltóság, nem örökíthető
• szenátus: a nemzetségek vezetői, 100
majd 300 fő, tanácsadó testület,
• Népgyűlés (comitium): a popolus
romanus felnőtt férfi tagjai,
• Servius Tulius reformja: származás
helyett lakóhely szerinti 4 tribus,
amelyen belül vagyon szerinti 5 classis
(a plebejusok is), A classisokon belül
századok (centuria – összesen 193) –
csak a köztársaságban valósul meg
teljesen)
Cloaca maxima