Transcript roma_orai2
i.e. 3000 - i.sz.476
Ecseri
Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt:
•
E lsősorban halotti kultuszával:
•
különös mosolyú alakokkal díszített szarkofágjaival
•
sírkamra- festészetével tette ismertté magát
Ecseri
Etruszk temetkezési hely (sírkamrák)
Ecseri
Szarkofág
Ecseri
Átriumos lakóházak, íves boltozat Szobrászat – merev, de realisztikus ábrázolás – szinezés (életszerűbb) Falfestészet – fejlett rajztechnika - sírkamrafestészet
Ecseri
Etruszk sírkamrafestmény
Ecseri
Etruszk sírkamrafestmény
Ecseri
Itália középső részén több, egymással rokon nyelvű italicus törzs élt
I.e. 800 körül kiváltak közülük és a Palatinuson telepedtek le azok a latin pásztorok, akik
i.e. 753-ban Rómát megalapították
Ecseri
I.e. 753 1 i.e. 510-ig királyság 2 i.e. 31-ig köztársaság 3 i.sz. 476-ig császárság
Ecseri
Tudomány - latinbetűs írás, költészet - 365 napos naptári év - matematika, fizika,
csillagászat - magas szintű mérnöki tudomány - orvostudomány - jogrend (i.e. 212 – polgári jog)
Ecseri
Vallás:
- többistenhit Vallásukba bekerültek a görög istenek Zeusz – Jupiter Aphrodité - Vénusz Héra - Juno Athéné - Minerva Arész - Mars Virtus - Justicia
Ecseri
Róma művészetére kezdetben az etruszk, majd a köztársaság korának végéig a görög kultúra volt hatással – a nagy tömegben behozott görög műalkotások és az ott dolgozó görög mesterek révén
Ecseri
Építészet:
A köztársaság első évszázadaiban kialakultak a középület tipusok Építészeti újításukkal felülmúlták a görög építészet Építészeti szerkezet:
•
síkfödém
•
boltív
•
árkád és boltozat több emelet építése
Ecseri
A jellegzetes római művészet a köztársaság idején, de főleg a császárság alatt fejlődött sokat a gazdasági fellendülés miatt
Róma hatalmának legékesebb bizonyí téka a Forum Romanum volt
Ecseri
A Forum Romanum a közigazgatási, a politikai, a vallási és a kereskedelmi élet középpontja volt A Forum szépítését a legtöbb császár szívügyének tekintette Legfontosabb épületei a bazilikák, a templomok, diadalívek, amphiteatrum
Ecseri
Ecseri
Ecseri
Forum Romanum,
Ecseri
i.e. 6.sz.
Pantheon
(az összes istenek temploma) Agrippa emeltette i.e. 27-ben Hadrianus építtette át i.sz. 118-125 között Két részből áll: - a nyeregtetős oszlopcsarnok (16 db oszlop) - a kupolával fedett kerek rotunda A kupola és a tartó falak magassága megegyezik, átmérője 43,3 m. Súlya 5000 t. A kupola kazettás díszítésű, tetején 9 m-es köralakú nyílás van Ecseri
Pantheon
Ecseri
Ecseri
Pantheon
Ecseri
A Pantheon kupolája
Ecseri
A Pantheon belseje
Ecseri
Építészetükbe átvették a görög dór, ion és korinthoszi oszloprendeket Kedvelték az ion és korinthoszi formákat magába foglaló
kompozit
oszloprendet: •Ión és korinthoszi oszloprend összekeveréséből született •Római Leggazdagabb •akantusz és voluta •Párkánymezejét és a koronapárkányzatot domborművek díszítik Ecseri
Colosseum
Ecseri
A római építészeti elemeket görög oszlop rendekkel párosították – a boltíveket dór és ion oszlopokkal kombinálták – a boltívek segítségével sík talajon sikerült lépcsőzetes emelkedésű nézőteret kialakítani Ecseri
•A Vespasianus által elkezdett Colosseum építése is ezt a mintát követi •A négy szinten egyre könnyebb oszlopok fogják össze az árkádos nyílásokat •A pillérsorok dongaboltozatai fölé kerültek az üléssorok •üléssorokat ék alakú lejárók tagolják •legfelső emeleten sétafolyosó épült •aréna alatt csatornarendszer található Ecseri
A Colosseum
– Róma legnagyobb amphiteátruma Építését Vespasianus (i.sz. 69-79) kezdte - i.sz. 80-ban avatták fel (Domitianus) Az ellipszis alaprajzú épület 188x156 m, az aréna mérete 86x56 m, 90 ezer ember befogadására alkalmas A legkorábbi ismert aréna a pompeji (i.e. 80) Ecseri
Ecseri
Ecseri
Colosseum motívum
Ecseri
Róma, Marcellus Színháza, i.e. 13sz Ecseri
Augustus Forum, Ecseri
Porta Maggiore.
Ecseri
Porta Maggiore, i.sz. I.sz.
két Rómából kiinduló utat áthidaló, emlékműszerűen kialakított szakasz A kétnyílásos kapuzat a romai aquaeductusok (vízvezetékhez tartozó építmény ) egyszerű tömör, ívezetes architektúráját követi. magas, félkörős dongaboltozatokkal fedett közlekedő nyílások közrefogó három pillért magasan a járószint fölött keskenyebb, íves záródású nyílások törik át A három pillért tovább bontja a korinthozsi féloszlopok és oromzattal koronázott párkány városkapuként befoglalták a városfalba Ecseri
Titus diadalíve, i. sz. 81-ben épült Jeruzsálem bevételének emlékére a Forum Romanum délkeleti végén
Ecseri
közel négyzetes homlokzatú építményt középen magas kazettázott dongaboltozatú átjárónyílás kétoldalt magas lábazatra állított kompozit oszlopok szegélyezik Az építmény sarkain hasonló háromnegyed oszlopok állnak gazdag fatagott díszű főpárkány A diadalívet eredetileg Titus császár diadalkocsin álló szobra koronázta.
Az átjáró oldalfalain a lábazat és a vállpárkány között domborművek ábrázolják a diadalkocsin bevonuló császárt, ill. a foglyokkal és a zsákmánnyal vonuló diadalmenetet. Ecseri
Caesar, Augustus és Marcus Aurelius idejében nagymértékű építkezéseket végeztek - csatornarendszer újjáépítése, - új vízvezeték hálózat építése, - kitűnő utak (Via Appia), - bazilikák, templomok, - színházak, fürdők, cirkuszok, - könyvtárak (görög és latin nyelvű)
Ecseri
Vízvezeték a Gar folyó felett
Ecseri
Pompeji színház
Ecseri
Pompei
Ecseri
Pompei
Ecseri
A római művészet vívmányai a diadal oszlopok és diadalívek, amelyeket az uralkodó tiszteletére építettek
Ecseri
Septimus Severus diadalíve (i.sz. ~ 200) Ecseri
Constantinus diadalíve (i.sz. 312-315)
Ecseri
Traianus oszlopa – i.sz. 113 a császár dákok elleni hadjáratának és győzelmének emlékére emelték a 38 m magas oszlop több, üreges belsejű márványhengerből áll
Ecseri
Traianus oszlopa (i.sz. 113) Az oszlopot mintegy 200 m hosszú dombormű futja körbe spirálvonalban A dombormű legfelső sávjai 30 cm-rel szélesebbek, mint az alatta lévők –
perspektíva miatt
2500 alak található rajta
Ecseri
A Traianus oszlop részlete
Ecseri
A Traianus oszlop részlete
Ecseri
A Traianus oszlop részlete
Ecseri
Római Érmeművészet Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült leggyakrabban korong alakú törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott fizetőeszköz Két fő típusa: Értékpénz (meghatározott ötvözött) Váltópénz (nemesfém) Ecseri
Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7. századba nyúlik vissza Lüdia királya készíttetett elsőként vert pénzt görög poliszban (pl. Argosz, Aigina) is megindult a pénzverés.
Az első pénzeket még nem tiszta aranyból vagy ezüstből verték, hanem e kettő természetes keverékéből, ún. elektronból.
(nagyság és súly) különböztették meg.
Nagy Sándor volt az első, akinek pénzein az istenek ábrázolását emberábrázolás - saját arcképe - váltotta fel . A nagy kiterjedésű ókori államok mindegyikének szüksége volt az egységes pénzrendszer bevezetésére, amely a birodalom egyik fontos kohéziós tényezője volt. Ilyen megfontolásból verette Dareiosz perzsa király is aranypénzét, a dareikoszt.
Az ókori rómaiak sz.) hatodik királyuk, Servius Tullius idejében (ie. 6. kezdték meg a pénzverést, görög mintára. Ecseri
Marcus Aurelius érméje Ecseri
Szobrászat:
•
görög hatás érvényesül, de az egész alakos ábrázolással szemben a rómaiak a mellszobrot és a portrét részesítették előnyben
•
érzelem mentes
•
anatómiailag tökéletes portrék
•
mellőzik az idealizmust,
Ecseri
Római portrészobrászat – élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Kr. e. 3., 2. sz .
Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz.
Ecseri
Római portrészobrászat Pompeius Magnus.
Kr.e. 1. sz.
Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége Caracalla portréja. 3. sz. eleje Ecseri
Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje
Római freskófestészet Római freskó Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus) Ecseri
Róma, Pantheon, 170 k.
Ecseri
A Pantheon tér- és tömegalakítása
(alaprajz és metszet) Ecseri
Késő római építészet
Maxentius bazilikája. 4. század eleje
Két csopora osztható:
1P szeudo-Brutus: etruszk hatás 2 Megjelennek a római vonások
Lényeges felfogásbeli különbség :
A dór vándorlást követő első századokban Görögországban, csak az kaphatott szobrot, aki halálával félistenné, hérósszá magasztosult. Rómában annak lehetett szobra, aki az államot szolgálta, sőt, a szoborállítás jogosságát az utókor akár meg is kérdőjelezhette.
Ecseri
Férfiportré (i.e. 3. sz.)
Ecseri
Vénus
Ecseri
Az első század szobrainál és portréinál már érzelemgazdagabb ábrázolás tapasztalható A legnagyobb fokú hasonlóságra, az ábrázolt személy jellemének és egyéniségének kifejezésére törekedtek, a császárkorban a tekintély, a nagyság ábrázolása került előtérbe
Ecseri
A primaportai Augustus szobor, mely hadvezérként ábrázolja a császárt
Ecseri
Marcus Aurelius
Ecseri
Festészet:
etruszk és görög hatásra alakult ki, csúcspontját az i.e. 1.sz. és i.sz. 1.sz.
palotáinak és magánvilláinak falfest ményei jelentik, a festmények jelentős része elpusztult, nagy jelentőségűek Herculaneum és Pompei palotáiban napvilágra került festmények
Ecseri
A festmények fennmaradt példányain kifinomult díszítőfestészet, színpompás jelenetábrázolás, táj- és csendéletfestés, mitológiai jelenetek láthatók A teret is képesek voltak érzékeltetni, a távolabbi részleteket lazúrosabb szí nekkel festették, megtalálható az axonometria kezdetleges alkalmazása is
Ecseri
Pompeji falfestmény
Ecseri
Festmény Herculaneumból
Ecseri
A meghódított területeken,
provinciákban, így Pannóniában is
jelentős építkezéseket folytattak, jellegzetes római településeket hoztak létre Aquincum, Gorsium, Savaria,
stb.
Ecseri
Aquincum
Ecseri
Gorsium
Ecseri
Róma –
Augustus korában (i.e 27-i.sz. 14) 423 szentély és templom, - 11 fórum, - 28 nyilvános könyvtár, - 3 színház, 2 cirkusz, 2 amfiteátrum, - 11 therma, 856 kisebb fürdő, - 1800 palota, 45 ezer bérház, - 2300 üzlet, 200 pékség, - 5 mesterséges tó
Ecseri