Transcript 2. A hosszú 19. század

A hosszú 19. század (1789–1914)
Közép-Európa összehasonlító
társadalom- és politikatörténete
Forradalmak kora
Nagy francia forradalom
Ipari forradalom
• a félperiférián is nehéz a
• Anglia, majd Belgium
nemzetállammá alakulás
• 1780-tól (előzményei: pamut• túl erős a királyi hatalom
ipari gépek feltalálása)
• világméretű példa (siker)
– szén- és vasércbányászat,
kohászat, gépgyártás
• diktatúrába torkollt – lezáratlan
– közlekedési forradalom
(kudarc)
(gőzhajó, gőzmozdony,
• összeurópai háború – a forradalom
vasutak)
exportja (Napóleon)
• az árutermelés 10–16• birodalom-építési kísérlet – ennek
szorosára nőtt 30–50 év alatt
kudarca után monarchista
• „luxuscikkek” széles körben
restauráció
elterjednek
• a „hivatásos forradalmár” típusá• a periférián csak a gazdagok
nak kialakulása (a jakobinusoktól a
engedhetik meg, de így nem
bolsevikokig)
is marad pénzük a gazdaság
• velük szemben áll a „hivatásos
modernizálására
reakciós” típusa
A „nagyhatalmak koncertje”
• nem állandó szervezet; szükség esetén kongresszusokon rendezik
a világ (Európa) sorsát (Bécs 1815, Berlin 1878 stb.)
• minden nagyhatalom végig tag (Anglia, Franciaország, Poroszország, Habsburg Birodalom, Oroszország)
• működése rendkívül hatékony
– 1815–1914 között csak 36 hónap háború
– szükség esetén a nagyhatalmak is fegyverrel avatkoznak be
•
•
•
•
•
•
a háborúk korlátozottak (pl. Krím; porosz–osztrák stb.)
nem törekednek egymás megsemmisítésére
Anglia „állandó érdekei” és erőegyensúly-politikája
eleinte vallási elvek működtetik (Szent Szövetség)
1848 után világi (liberális) érvelés alapján
elveti az önkényuralmat és az anarchiát
– a kisebb államok belpolitikájába is beavatkozik
– védi a (vallási) kisebbségeket
A „német hisztéria” kezdete
• fennmaradt a német területi fejedelemség rendszere
• 1806 drámai eseményei:
– megsemmisítő vereség a francia nemzetállamtól
– a német–római császári cím megszüntetése
• a Német Szövetség kudarca és a frankfurti parlament 1848-ban
• Bismarck: nem tárgyalásokkal, hanem „vérrel és vassal” kell
létrehozni a nemzeti egységet
– 1866: Ausztria legyőzése, a német egység porosz vezetésű
– 1870–71: porosz–francia háború, bosszú a francia „ősellenségen”
• esetleges határok minden irányban (sem nyelvi, sem történelmi)
• kisnémet egység; Ausztriával „kettős szövetség”
• a gyengeség túlkompenzálása: hódítási vágy (über alles, Drang
nach Osten, Mitteleuropa)
A francia félelem és az olasz önbizalom
Franciaország
• befejezetlen átalakulás
(1789, 1830, 1848)
• újabb birodalmi kaland – III.
Napóleon
• 1870 – megrázkódtatás és
porosz-fóbia
• demográfiai stagnálás az ált.
hadkötelezettség korában
• revansvágy + félelem
• gyarmati terjeszkedés –
külső szövetségesek
• de: belső morális megújulás
(a forradalom lezárása)
Olaszország
• Németországhoz
hasonlóan széttagolt
• 1806 megrázkódtatása
• az egység létrehozása
diplomáciai ügyeskedéssel
• a tanulság: szilárd elvek
nincsenek, csak jól kell
helyezkedni
• nem tömegmozgalom,
nem erősíti a demokráciát
A félperiféria gazdasága és társadalma
• félkapitalista agrárvállalkozók
• erős bankrendszer, részben állami iparosítás
• megosztott tulajdonosi réteg és parlament
– mg.-i, ipari és banktőke; hazai és külföldi vállalkozók
•
•
•
•
erős bürokrácia, jelentős uralkodói jogok
kisebb országai a gazdaságra koncentrálnak
a nagyobbak az európai egyensúly felforgatói
válságok idején ideiglenes szövetség a „feudális”
(földbirtokos, katona) és a polgári rétegek közt
• (bonapartista vagy fasiszta) diktatúrák, erős vezetővel
– (Napóleonok, Boulanger, Pétain, II. Vilmos, Hitler, Mussolini)
• több vesztes háború téríti csak észre őket
– No., Olo.: a II. világháború; Fro.: a gyarmati vereségek
A periféria társadalmai
• önellátó, iskolázatlan, lázadó parasztság
– (Mo.: 1830, Galícia: 1846, Szerbia: 1883, Románia: 1907)
• középnemesség, polgárság elszegényedése
– menekülése a piac elől és társadalmi reformprogramja
– Nyugathoz felzárkózás és a nemzetállam megteremtése
• pazarló, fényűző arisztokrácia
– konjunktúra esetén egy része liberális reformer
• minden osztály visszavonult a piacról, helyet hagyva az
idegen bevándorló vállalkozóknak
– Dunától északra zsidók
• többsége középosztálybeli, de néhányan nagyon gazdagok
• emiatt: antiszemitizmus (Oroszországban pogromok)
• alku: védelmet kapnak, cserébe nem politizálnak
– a Balkánon görögök, örmények, később Szerbiában a cincárok
A liberalizmus térhódítása a periférián
• liberális reformer értelmiség (helyi vagy „prečani”)
• felülről–kívülről jött reformrendeletek a Balkánon
• liberális alkotmányok, választójog, de: az uralkodó
szerepe nagy
• „feudális” elemek eltörlése
– paraszti földtulajdon a Balkánon, úri birtok északon
• jogrendszer: törvények százai, független bíróságok
• export-orientált gazdaság, infrastruktúra-fejlesztés
– rövid konjunktúra-időszakok (1870-ig magas gabonaárak)
– védővámok vagy szubvenciók az iparban (Mo. és Bg.
külpolitikai okokból nem alkalmazhatta)
– védegylet-mozgalmak
– a nagy orosz felvevő piac segíti a lengyel ipart
A liberalizmus torzulása
• gyors bürokratizálódás (5 % közalkalmazott) (Nbr.: 1%)
– nyugati életszínvonal igénye: kenőpénz, korrupció
• központosítás, helyi autonómiák felszámolása
• vasút- és hadsereg-fejlesztés: óriási kiadások (a büdzsé
25%-a megy ilyen célokra)
• külső eladósodás (a nemzeti jövedelem 100%-áig is), majd
agresszív adópolitika
• adókat engedelmesen megszavazó parlamentek: ennek
érdekében választási visszaélések
• nem totális rendszerek, nem diktatúrák:
•
•
•
•
szabad sajtó
legális ellenzék
lényegében független igazságszolgáltatás (politikai ügyekben is)
sok autonóm civil szervezet, független egyetemek
A magyar eset
• lengyel párhuzam: soknemzetiségű állam
• a déli nemzetiségek már nem lojálisak a 19. században sem
• példamutató politikai fejlődés a reformkorban (hasonló az 1772–
1795 közti lengyel reformokhoz)
• a reformkor végén itt is bukás, a szabadságharc leverése
• 1848–49 negatív tapasztalatai:
– a Habsburg monarchia európai szükségszerűség
– a nemzetiségek árulók, ellenünk fordultak
• következménye: hamis kiegyezés 1867-ben
– nemzetiségek „elnyomása”
– területi érdekek fontosabbak a demokráciánál
– a magyar politika nem ideológiai, hanem közjogi viták mentén
hasad ketté: ’67-es és ’48-as pártok
– a ’67-es párt állandó kormánypárt, választási visszaélésekkel
– antidemokratikus vonások felerősödése, kontraszelekció
A marxizmus
• Három összetevőből álló világnézet és társadalom-elmélet
– filozófia (dialektikus materializmus)
– gazdaságelmélet (politikai gazdaságtan)
– politikaelmélet (történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”)
• a fejlődésnek anyagi mozgatórugói vannak (ateista, materialista)
– termelőerők, termelőeszközök és az emberi tudás a fejlődés motorja
– történelmi evolúció: egymást követő, egyre fejlettebb társadalmi formációk
• a (gazdasági) alap és a (politikai) felépítmény ellentéte
– a felépítmény mindig lassabban változik, új alap esetén harc szükséges a
fejlődés gátjává vált régi felépítmény megváltoztatásáért
• kizsákmányolás: „az emberiség története osztályharcok története”
• értéktöbblet-elmélet (a munka: áru, „a profit = lopás”)
• a munkásság fokozódó elnyomorodása miatt spontán proletárforradalom tör ki (világszerte, de elsőként a legfejlettebb Angliában)
– a forradalom győzelme után egy átmeneti proletárdiktatúra („szocializmus”),
majd az osztályellenség elpusztítása után megvalósul a kommunizmus
– mivel a munkásuralom alatt nem lesz kizsákmányoló osztály, az állam elhal,
megvalósul az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus
• Eduard Bernstein (revizionisták): választásokon kell győzni