Transcript Német betelepítés

A magyarországi
németek betelepítése
a 18. században az
újhartyáni svábok
példáján keresztül
Bevezető
Előadás célja:

Újhartyán lakosainak többsége 1764-1852
között német ajkú családokból állt, akik
nem közvetlenül német földről érkeztek
ide,
hanem
más
településekről
továbbvándorolva telepedtek itt le.
Betelepítések:
•
•
•
•
Kb. 1000 éve élnek németek a Kárpát-medencében
Szent István, II. Géza, IV. Béla (németek, erdélyi, szepességi
szászok)
Török kiűzés ---> elnéptelenedett ország
elmaradott ipar, mezőgazdaság
1720.: 3-4 millió fő
Etnikai viszonyok átrendeződése a 18. sz.-ban:
1. belső vándorlás (északról magyar és szlovák
migráció)
2. szervezett telepítés
3. magántelepítés ( Prinz Eugen, gr. Károlyi Sándor)
4.bevándorlás (román parasztok, pásztorok, ruszinok)
Benépesítés okai:
 gazdasági
 katonai
 vallási
 mezőgazdasági
Három szakasz:
1. III. Károly idején 1722-26
2. Mária Terézia ideje 1756-63
1763-73; 1768-71
3. II. József ideje 1782-87
Településterületek:
Dunántúli-khgy.: Bakony, Vértes, Budai hegység,
Veszprém, Buda, Vác, Esztergom
 Dunántúl dk-i része: Tolna, Baranya, Somogy (Schwäbische
Türkei)
 Kelet- Mo.: Szatmár megye (Szatmár, Nagykároly)
 Szlavónia, Szerémség (Eszék)
 Bácska (Újvidék)
Bánát (Temesvár)

Módosult etnikai térkép
15. sz.: 4-4,5 mill. fő → 80-85%
magyar
 18. sz.: 9,2 mill. fő → 40-45%
magyar
Kedvezmények:
vámmentesség
 ingyenes telek- és lakóhely biztosítása
 adómentesség (3-3 év)
 építőanyag szállítása az államkincstár pénzén
 szabad kereskedelem
 kamara költségén papi kúriák építése
 kézműveseknek 15 évi adómentesség

Nyelvjárások (elnevezések):

•
•
•
•
•
•
•
Heidebauerek: Mosoni-síkság
Ponichterek, heáncok: Sopron vidéke
(délbajor dialektus)
Stiffolerek: Baranya-megye
Cipszerek: Észak-Mo.
Szászok: Erdély
Nagybörzsöny: déli bajor nyelvjárás
Budai-hegyvidék: dunai bajor nyelvjárás
Cserhát (Szendehely, Berkenye): keleti
frank nyj.
Magyar-német kapcsolatok:


Kereszténység elterjesztése
(szerzetesek, lovagok)
Feudális viszonyok elterjesztése

Magyar-német házasságok
(pl.: I. István-Gizella)

Jelentős kézművesekkereskedők
Sváb népdal a Dunáról (a Duna
a tengerbe Folyik c. )


A magyarok megítélése a németekről:
Pesti német színház ->
(1812-49)
•
•
Magyarok csak sváboknak nevezik őket
•
Változó megítélés
•
Inkább „pozitív” irányba néztek rájuk
•
szorgalmas, mértéktartó, kötelességtudó, kitartó
Német gasztronómia Magyarországon (átvett
ételek):
•
•
•
•
•
Csirke paprikás
(Paprikahuhn)
Töltött paprika
(Gefüllter pfeffer)
Lecsó
(Letscho)
Kolbász,virsli
(Wurst,Frankfurter)
Galuska
(Nudel)
Sváb vályogház
Sváb konyha
Sváb szoba
Ulmer Schachtel
A német bevándorlók többségében
Németország déli részéröl tutajokkal
érkeztek a Dunán. Kiindulópontjuk Ulm,
Günzburg
és
Regensburg
volt.
Az általuk használt 150-200 személyes
tutajokat
ill.
fahajókat
tréfásan
„Schwaben-Zille” (sváb tehercsónak)
vagy „Ulmer Schachtel” (ulmi skatulya)
névvel illették. A tutajok Domboriba,
Tolna melett kötöttek ki, az akkor még
szabályozatlan Dunán. Az utazás Ulmtól
Tolnáig kb. 15 napot vett igénybe.
A német bevándorlókat manapság is
„Donauschwaben” (dunai svábok) névvel
említik.
Újhartyán
Középkor:
• Hark → Harquian, Harkyan
• Hartyáni Márton – Hartyáni János 1644 ┼
• első említés: 1276. 05. 20.
• Pusztahartyán
• tulajdonosok: Babai István, Beretvás János, gr. Rádai
Pál, gr. Grassalkovich Antal
Új-Hartyán megszületése





Újjátelepülés → ellentmondásos források:
Örkényi Ferenczy József (1844): ‘svábok, tótok’
Galgóczy Károly (1876): ‘magyarok, németek, tótok’
╚ telepítés: gr. Grassalkovich Antal 1772
dr. Borovszky Samu: gr. Grassalkovich Antal 1772
sári plébánia anyakönyve: „1718. 10. 22. Anna Jurászek,
50 éves ex Hartyán”
I. Grassalkovich Antal telepítései



család: horvát nemesi, bárói, grófi rang
gödöllői kastély+uradalom
Neoacquistica Comissio
Újhartyán telepítése




1764.
telepítési szerződés: 1764. 02. 20.
politikai község: 1772.
katolikus templom: 1776.
╚ önálló anyakönyvvezetés: 1779.
Telepítési szerződés
 40 házhely+föld+rét



1 évi adómentesség
kocsma
évi 12 forint a gödöllői uradalmi kasszába
Érkezések bizonyítása

Johannes Neumayer - Anton Wirth kutatásai → környező
falvakból = „leánytelepülés”, „másodlagos település”
╚
Dunaharaszti,
Soroksár,
Taksony,
Vecsés,
Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Ceglédbercel, Kakucs,
Hernád, Örkény
Újhartyáni német családok eredete
 Arbeitskreis
Donauschwäbischer
Familienforscher
–
Dunamenti Svábok Családfakutató Egyesülete → a
jelentősebb alapító családok honnan – hová – mikor
telepednek le Újhartyánban


telepesek első név szerinti összeírása: 1828.
korábbi források: anyakönyvek, J. N.: Ortsfamilienbuch c.
tanulmánya
Nemzetiségi adatok 1941-2001 között
1949-es adatokra a németek kitelepítése és a
lakosságcsere (szlovákok) voltak hatással
2001-ben a kulturális értékekről, hagyományokról
összesen
0-14
15-39
40-59
60-X
horvát
19 687
1 870
5 886
6 769
5 162
német
88 209
8 209
25 339
29 895
24 766
szerb
5 279
496
2 032
1 557
1 194
szlovák
26 631
2 522
6 549
8 734
8 826
szlovén
3 429
292
972
1 210
955
A kulturális értékekhez, hagyományokhoz sokkal többen
kötődnek, mint ahány bevallást tettek a nemzetiségre.
Vége