Transcript Magyarorszag_gazdasaga_20sz2

A gazdasági fejlődés
lehetőségei és korlátai az új
feltételek között – 1918–
1944. II.
Magyarország gazdasága az 19301940-es években
• A világgazdasági válság
hatása
• A második világháború
hatása
Gazdasági világválság
Nemzetközi kitekintés
• okai
• jellemzői
• hatása
Jellemzői
• Világméretű
• A gazdaság valamennyi területén
megnyilvánult
• A pénz- és hiteléletre is kiterjedt
• Legsúlyosabb a mezőgazdaságban
OKAI
• Háború következményeivel nem
sikerült megbirkózni (sikertelen
próbálkozások az aranystandardrendszer visszaállítására )
• Kibővült termelési kapacitások
korlátozott felvevőpiac (értékesítési,
túltermelési válság) Árak zuhanása,
termelés visszaesése,
munkanélküliség.
• Mezőgazdaság: tengerentúl>Európa
(a csökkenő árakra a termelés
fokozásával reagáltak!)
• 1928. elapadtak az amerikai hitelek
• 1929 végén az európai gazdaság
összeomlott
• Amerikai tőzsde összeomlása (fekete
csütörtök) fordulat (rövid lejáratú
hitelek visszafizetése csak újabb
hitelfelvétel mellett lehetséges)
Összefonódások a pénz és
hitelkapcsolatok terén
• A bécsi Creditanstalt 1931 májusában ment
csődbe. (Kö-és Ke Eu. gazdaságának
legfőbb befektetője, hitelezője) Ennek
következtében Magyarországon is
bankzárlat július 17-én.
Németország 1929-31 között komoly
veszteségeket szenvedett az arany és
devizatartalékaiban.
• Bankrendszere összeomlott, bankzárlatok.
Megoldás?
• Nemzeti megoldás a nemzetközi
problémára?
• Gazdasági nacionalizmus,
protekcionizmus, állami beavatkozás és
szabályozás
• Kereskedés más módon (valuta híján
cserekereskedelem), valutaleértékelések,
vámok
Magyarország
• Gazdasági rekonstrukció (húszas
évek)
Mg-i termékek
Nagyarányú
exportja, kedvező tőkeimport
áron
árzuhanás
Komolyabb az áresésé mint az iparban
Befagynak a
hitelek
Agrárolló hátrány a nemzetközi kereskedelemben
Új vonások a 19. századi válságokhoz képest
• Az egész világra kiterjedt
• Legsúlyosabb a mezőgazdaságban, de
nem csupán agrárválság
• Valamennyi agrárterméket érintette, nem
csupán a gabonát
• A gazdaság minden területét érintette,
pénzügyi és hiteléletet is
Mo-i jellemzők
• Áresés (40-70%-os), melynek
következtében csökken a mg-i termelésből
származó bevétel
• Alacsony technikai színvonal
következtében súlyosabb következmények
• Mg. struktúrája elmaradott (szemtermelés
túlsúlya- búza és árpa, intenzív kultúrák,
kapásnövények hiánya)
• Termelés stagnált, állattenyésztés
visszaesett
• Adósságteher megnövekedett
• Ipar válsága, termelés visszaesése
(differenciálható)
1. Termelési
eszközöket,
alapanyagokat
előállító iparágak
megbénult
Beruházások visszaestek
Monopóliumok, vas- és
szénkartellek (áremelő
szerep)
(vas-, fémipar, gépgyártás,
Az árak magasan tartása fokozta a
építőanyagipar)
termelés visszaesését,
meghoszabbitotta a válságot
2.
ÉLELMISZERIPAR
3. TEXTIL-, BŐR- ÉS
PAPIRIPAR
A termelés
kevésbé,
nagyjából 20-25%KAL ESETT
VISSZA
Minimális
visszaesés a
termelésben
Az iparágak válság alatti
helyzetének okai
• Állami beavatkozás
VÁMOK
A külföldi textil, pamut,
gyapjú kiszorítása
Gyáripar
• 1932 mélypont
• A működő üzemek 2/3-at használják ki
mindössze
• MUNKANÉLKÜLISÉG
Sajátosságok: kevésbé esett vissza a
termelés, mint a fejlett ipari országokban. A
nagyarányú ipari áruimport nyomán fokozott
elzárkózással lehetővé tették belső piac bővítését.
Pénz és hitelélet
• Adós ország
• Nemzetközi pénzügyi és hitelkapcsolatok,
összefonódások
• Gyorssegélyek
• Pengő aranyfedezete összezsugorodott
• Külföldi hitelezők és hazai
betéttulajdonosok magatartása
• 1931. július 31. BANKZÁRLAT (A betétek max.
5%-át, legfeljebb 1000 pengőt lehetet csak kivenni)
A nemzeti jövedelem alakulása
1929-33
• Franciaország 19%-os, Anglia 15%-os,
Dánia 31%-os, USA 43%-os,
Németország 38%-os, Magyarország
47%-os csökkenés
Állami beavatkozási politika
• Bankzárlat, rendelkezés (lásd a 16. diát)
• Betétvisszaállítási kampány
• Kötött devizagazdálkodás (arany és
devizakészleteket zárolták, a pengő szabad átváltását
felfüggesztették, ki- és befizetéseket csak a MNB-n keresztül
lehetett bonyolítani)
• Transzfermoratórium, 1931. dec. 22. (a
külföldre szóló fizetések felfüggesztése) Külföldi Hitelezők
Alapja
• A magánosoknak is megtiltotta a külföldi
kifizetéseket
Külföldi tartozások rendezése
• Tartozások befizetése pengőben a MNBhoz
• Az összeg csak mo-i beruházásra volt
felhasználható!
Külkereskedelem
• Kötött devizagazdálkodás kiterjesztése (MNB igazolásához
kötötték export esetén arról, hogy a külföldi valutában befolyó bevétel az MNB-hez
vándorol, import esetén, hogy az MNB biztosítja a külföldi fizetőeszközt a
vásárláshoz)
• Export fokozása- felárrendszer bevezetés (a
valutaleértékelés egyik formája), melynek során a
külkereskedelmet a MNB ellenőrzése és irányítása alá
helyezték. (Cél a külső piacok bővítése)
A külkereskedelemre és nem az adósságokra terjesztették
ki!
Állami beavatkozás az iparban
• A háború ipari előkészítése az 1930-as
évek közepétől (burkoltan)
• Weiss Manafréd Művek monopóliumot
nyert a hadsereg repülőgép, kerékpár,
jármű és vontatószükségleteinek
előállítására
• Állami Vasművek, Fegyver és Gépgyár,
Magyar Vagon és Gépgyár,
Vadásztölténygyár
• Imrédy a MNB elnöke
Fegyverek külföldre is
• Olaszországnak (olasz-abesszín háború)
fedőneveken
töltény, töltényhüvely =
vegyes üvegárú.
• Magyarország nehézipari kivitele 1933-37
között 4szeresére nőtt.
• Kínába, Angliába, Egyiptomba,
Portugáliába, Dál-Amerikába, Hollandiába
és Görögországba.
Békében és háborúban is hasznos
• Kohászat és vegyipar (kén, klór, sósav,
lőszer, robbanóanyag) termékei
MŰTRÁGYA vagy SALÉTROMSAV
• Acéltermelés
• Aluminiumipar meghonosodása
(bauxitkitermelés növekedése) a német
tőke bevonulása politikai érdekből
• Magyar olajkitermelés megindulása
1937.MAORT
Mezőgazdaság
•
•
•
•
•
Vámok
Készletcsökkentés
Vetésterület korlátozása
Az értékesítés állami támogatása
Felvásárlási ár emelése, minimális árak
bevezetése
• Búzanemesítés
• Vasút- és tarifapolitika (fuvardíjmérséklés)
• Gazdaadósságok rendezése
Mezőgazdaság 2.
• Bolettarendszer
• Egykézszervezetek (kiviteli
monopóliumok, nagybirtokos szervezetek,
szövetkezetek)
Német gazdasági térnyerés
• Hitler hatalomra jutása (német gazdaság
átszervezése)
• 2 négy éves terv
• 1934 a gazdaság teljes háborús átállítása
A gazdaság felkészítése a háborúra:
AUTARCHIA (behozatal korlátozása,
multilaterális kereskedelmi szerződések
helyett bilaterális )
• Klíring elszámolási rendszer (nincs deviza)
• No. természetes élettere ---Délkelet
Európa
Románia-olaj
Magyarország-bauxit
Revíziós tervek
Jugoszlávia
színesfémek
1934. fordulópont
• Az 1931-es szerződésmásodik
pótegyezménye (Gömbös)
• Új fejezet a magyar-német gazdi
kapcsolatokban
• Hatalmas agrárpiac (hús, gabona)
• Kontingensek, vámtérítések
• 1934 olasz-magyar-osztrák hármas
egyezmény
• A legjelentősebb külker partner NO.
Magyar-német gazdasági
kapcsolatok
• A magyar kivitel többszöröse a németének
Passzív külkereskedelmi
mérleg kialakítására
törekedtek a németek
Burkolt módon áruhiteleket vettek fel
Magyarországtól
1937. újabb fordulat
• A német eszközök burkoltból nyílttá váltak
• 1937-ben megkötötték az 1931-es szerződés 3.
pótegyezményét (a magyar kivitel 25%-os fokozásával járt, a
német szállításokat azonban csak 10%-kal emelte)
• Probléma, hogy a világpiacon jóval többet
fizettek volna az agrártemékekért
• 1937-ben a vágóállatok 1/5-e, hús és
szalonnaárú több mint fele, örlemények 1/5-e,
hüvelyesek 1/3-a, magvak 60%-a, baromfi, tojás
fele, gyümölcs fele No-ba irányult.
1938. Németország elsődleges
kereskedelmi partner
• Anschluss, Csehszlovákia feldarabolás
• Mo. összkereskedelmének több mint
50%-át Németországgal bonyolította.
• Német tőke helyzete (kőolajkutatás,
bauxit- és timföldgyártás)
tőkepiac
helyzete
A magyar ipar külföldi tőkeérdekeltségeinek 50,
a teljes magyar iparnak 13-14%-a német kézre jutott
Győri program
• 1938. (Darányi)
• 5 év alatt, 1939 februárjában két évre
gyorsítják
• 600 + 400 millió pengő (közvetlen
fegyverkezésre /1939-ben a 600-at 800-ra
emelték/
és a harcképesség fokozására)
• Egyszeri vagyonadóból
• Háborús konjunktúra (nehéz- és
könnyűipar)
Háború kirobbanása
• Üzemek militarizálása
• Munkanap meghosszabbítása
• Gyors ipari termelés
1940 nyár-1941 nyár
• Megtorpanás
• A fegyverkezési beruházásokat
teljesítették, sőt túlteljesítették
• munkanélküliség
1941 nyár
• A magyar gazdaság háborús átalakítása
• Az állam közvetlen beavatkozása a
termelésbe (Megrendelő, felvásárló)
• Csaba páncélos gépkocsi, Toldi
könnyűharckocsi, Turán közepes harckocsi
(Weiss, MÁVAG, Ganz)
• 1000 féle harckocsit gyártottak
(munkaköszösségek)
• Fogyasztási közszükségleti cikkek gyártása
elsorvadt
Állami beavatkozás
• Vállalatalapítás, bővítés engedélyhez
kötése (hadiszállítók monopóliuma)
• Az állami beruházások forrása hitelből
• INFLÁCIÓ
• Nyersanyagelosztás (zárolták azokat)
• Mg-i termékek fogyasztását is
szabályozták
Német élettér
• 3 csoport
Ausztria,
Csehszlovákia cseh
és morva területei
beolvasztani
Lengyelország,
Jugoszlávia
Megsemmisíteni,
rekvirálás, pusztítás
Románia, Bulgária,
Magyarország
A német
nagytérgazdaság
részévé váltak
1939-es és 1941-es
memorandumok
• „A magyar mezőgazdaságnak a német piac
igényeihez kell alkalmazkodnia”
• „A magyar ipart a német kiviteli érdekek
szerinti átalakítása”
1.A mg.német igények szerinti alakítása
2.A már meglévő iparágakat német
érdekeltségűvé alakítani
3.Minden olyan iparvállalatot, amely a német
érdekekkelszemben áll megszüntetni
1941-1942
• Jegyrendszer Magyarországon
• Kisebb fejadagok, mint No-ban
• Ezzel párhuzamosan a magyar
szállításokat fokozták (Bárdossy)
• Nyersanyagok (bauxit, olaj) kiszállítása
szintén fokozódott
• Magyarország iparának bevonása a német
hadsereg ellátásába (óriási
megrendelések)
Gazdasági alárendeltség
• Bérmunkarendszer
• Aránytalanságok az ipar szerkezetében
• Német adósságok nőttek
A háború gazdasági mérlege
• Elpusztult javak: 22 milliárd pengőnyi (az
1938- as nemzeti jövedelem több mint
5X-e)
• Németek, nyilasok pusztításai: 6,5 milliárd
pengőnyi
• A harcok utáni pusztulás: gyárak, mg.
nagy része pusztult el a „felszabadítók”
szükségleteinek kielégítésekor
• A közlekedés károsodása
• Kereskedelmi kapcsolatok megszakadása