Transcript Szerződések

Sportszerződések
létrehozásának
módszertana
Szerződések
1
2. Sportszerződések
létrehozásának módszertana
Sportolói (edzői) szerződéskötés
megkötésének lépései és módszertana.
1. A téma fontos ,mert :
- Az amatőr ,hobbi sportoló maga fizeti a sportolásának költségét ,míg az üzletszerűen szórakoztató
tehát profi sportoló pénzt kap azért hogy a sportteljesítményét mások is megnézhessék
,élvezhessék
- A profi sport élőmunka igényes iparág mert az összes költségének 65-70 %-a sportolói,
edzői,szakmai stábi bér és járulékai vagy megbízási díj.
-A sportoló az adott klubban vagy sportvállalkozásban az igazolási vagy átigazolási határozott időszak
szerződéses(játékjog és foglalkoztatási ,és arculat-átátviteli ) jogviszonyában alatt fejti ki a
tevékenységét .
A szerződés a jogoknak és a kötelezettségeknek írásban foglalt
dokumentuma.
Szerződések
2
2.Profi sportolói szerződés típusok
2.1 Játékjog szerzési,vásárlási szerződés
2.1.1 Ügynöki szerződés
2.1.2 Átigazolási szerződés
2.1.3 Igazolási szerződés
2.2 Foglalkoztatási szerződés
2.2.1 Munkaviszony
2.2.2 Megbízási jogviszony
2.3 Reklám valamint arculat átviteli szerződés
2.3.1 Arculat átvitel (klub-sportoló)
2.3.2 Reklám szerződés (reklámozó-sportoló)
Szerződések
3
2.1 Játékjog szerzési,vásárlási szerződés
2.1.1 Ügynöki szerződés
2.1.2 Átigazolási szerződés
2.1.3 Igazolási szerződés
A játékjog a sportoló azon joga hogy egy versenyrendszerben szerepeljen.
 A sportoló sporttevékenységét csak játékjog HASZNÁLATI JOGÁNAK
sportklubra vagy sportvállalkozásra történő határozott időre átruházással
gyakorolhatja. Ha a határozott idő lejár a játékjog visszaszáll a
sportolóra.(Bosman szabály)
 Ha a sportoló játékjoga egy klubnál van és onnan egy másik klubba igazol –
ÁTIGAZOLÁSRÓL beszélünk . Ha a játékos játékjoga a sportolónál van
(szabad ügynök )IGAZOLÁSRÓL beszélünk .(A kölcsönadás átigazolásnak
minősül !)
 A játékos ügynök egy a sportági szövetségtől kapott licensszel bíró egyén
vagy szervezet amely a közvetít játékosokat klubok között vagy kluboknak
.A közvetítésre adhat megbízást a játékos –keressél klubot nekem –vagy a
klub –keressél játékost nekem . Az ügynök munkáját a megbízója jutalékkal
honorálja .A tranzakciókban az ügynök részvétele nem kötelező ez egy
lehetőség .

Szerződések
4
2.1.1 Ügynöki szerződés
2.1.1.1 Játékos (pld Dzsudzsák) ,megbízza az ügynököt
(Vörösbaranyi)
Határozott idejű a szerződés
 Játékjog eladásra és képviseletre vonatkozik
 Jutalék mértéke és vetítési alapja szabályozandó
(játékjog érték,jövedelem, reklám bevétel .)

2.1.1.2 Ha a klub,megbízza az ügynököt , hogy közvetítsen számára
játékost
A megbízás általában egyszeri tranzakcióra szól.(egy adott posztra egy adott
színvonalú és költségű játékos közvetítése )
 Jutalék mértéke és vetítési alapja szabályozandó
(játékjog érték,továbbadás esetén újabb jutalék )

Szerződések
5
2.1 Játékjog szerzési,vásárlási szerződés
2.1.2 Átigazolási szerződés
Akkor jön létre ha a sportoló játékjoga egyik klubból egy másik klubba
kerül át .(Speciális esete a kölcsönadás amely rövid időszaki játékjog
átruházást jelent .)
Szerződés típusa :Vagyonértékű jog adásvételi szerződés .
Tárgya :XY játékos játékjogának eladása illetve megvásárlása
Szerződés főbb tartalmi elemei :









Személyi azonosítás –kiről van szó?
Eladó kijelenti hogy nincs tudomása rejtett körülményről (sérülés )
A játékjog átruházásának határideje amely csak a Szakszövetség átigazolási határidejére eshet!
Játékjog(vagyonértékű jog) adásvételi leírása határidők és ellenérték +Áfa?
Számlázás ,fizetési határidő
Vitás kérdések rendezése
Irányadó jog
Az érintett sportoló hozzájárulása a tranzakcióhoz (aláíró kell hogy legyen )
Aláírások ügyvédi ellenjegyzés
Szerződések
6
2.1 Játékjog szerzési,vásárlási szerződés
2.1.3 Igazolási szerződés
Ez a szerződés típus akkor jön létre, ha a sportoló játékjogával saját ,maga
rendelkezik .Az adott időben nincs érvényes játékjogra vonatkozó jogviszonya más
sportszervezettel. (Lejárt a szerződése ,felbontották a szerződést ,megszűnt a klub,az
eljáró szövetség bíróság a játékosnak visszaadta a játékjogot .)
Szerződés főbb tartalmi elemei :










Személyi azonosítás –kiről van szó? Nyilatkozat arról ,hogy a játékjogával saját maga rendelkezik és nincs a
vevőre kötelezettséget adó ügynöki kapcsolata
Eladó a játékos kijelenti hogy nincs tudomása rejtett körülményről (sérülés )
A játékjog átruházásának határideje amely csak a Szakszövetség átigazolási határidejére eshet!
Játékjog(vagyonértékű jog) adásvételi leírása határidők és ellenérték +Áfa?
Számlázás ,fizetési határidő
Sportoló kivásárlási átigazolási ára?Nem mindig jelenik meg.
Vitás kérdések rendezése
Irányadó jog
Aláírások ügyvédi ellenjegyzés
Utalás arra hogy tartalmú foglalkoztatási szerződés jön létre a játékos és a klub között. Ez lehet tézisszerű vagy
részletes tartalmú mellékleti csatolásban
Szerződések
7
2.2 Foglalkoztatási szerződés
2.2.1 Munkaviszony
A klub és a sportoló között létrejövő egyik leggyakoribb jogviszony. Fejlett piacokon ez a
leggyakoribb foglalkoztatási forma.
Jogi alapját az adott ország hatályos:

munkatörvénykönyve és tb szabályai

adótörvénye

sporttörvénye

Szakszövetségi licensz és játékos kamara és egyéb szabályai
A sportszolgáltatási munkaszerződés legfontosabb speciális szabályozási
pontjai:









Szerződő felek azonosítása
Határozott idejű hatályosság
A foglakoztatás definiálása (NBI csapat „A” keret ,jobbhátvéd poszt ,meghatározó játékos)
Teljesítmény elvárás(csapat helyezés,játékos pályára lépése,NS osztályzat?,sportoló értékváltozása)
Sportolói és egyesületi kötelezettségek
Foglalkoztatás speciális szabályai pld (vasárnapi munka szabadság,dopping,rasszizmus)
Bér és jövedelem (kifizetés üteme ,mitől függ az alapbéren felüli jövedelem ?)
Sportoló kivásárlási ára
Általában a munkaszerződésekben szereplő további szabályok
Szerződések
8
2.2 Foglalkoztatási szerződés
2.2.2 Megbízási jogviszony
Mivel Magyarországon magasak a munkaviszony típusú foglalkoztatási költségek járulék terhei (50-55%) így a
sportvállalkozások is előszeretettel alkalmazzák a megbízási jogviszonyokat ,azaz a sportolót vagy annak cégét
nem alkalmazzák sportszolgáltatásra , hanem megbízzák erre. Ezen megbízási jogviszonyok mindegyike a klubra
kisebb közterhet ró és a sportoló is kedvezőbb adózás miatt egységnyi bruttó jövedelemből lényegesen nagyobb
nettó jövedelmet realizál mintha munkaviszonyban lenne .
Milyen jogviszonyokban jelenik meg a megbízás a sportolói céges vetületben ?

Ha a sportoló a cégébe vagyonértékű jogként bevitte a játékjog vagy arculat használati jogát , vagy a
reklámjogát . Ez esetekben a sportszolgáltató a sportoló cége .

Ha a sportoló privátként gyakorolja e sportszolgáltatásokat akkor egyéni vállalkozóként vagy magánszemélyként
lép jogviszonyban .
Az idevonatkozó tételes szabályok a megbízási jogviszonyt nem vagy csak korlátozottan engedik meg , mégis ez a mai
sportolói foglakoztatás legjellemzőbb gyakorlata .
Megbízási szerződés legfontosabb szabályozási kérdései :

Szerződő felek

Szolgáltatás tárgya

Felek jogai és kötelezettségei

Ellenérték és annak teljesítési feltételei

PTK szerződés általános kellékei
Szerződések
9
2.3 Reklám valamint arculat átviteli szerződés
2.3.1 Arculat átvitel (klub-sportoló)
2.3.2 Reklám szerződés (reklámozó-sportoló)
A sportszolgáltató klub ,a sportolóinak teljesítményén keresztül nem csak
sporteredményt ,helyezést ,pénzdíjat szeretne elérni hanem minél több
nézőt és reklámozó szponzort is ki szeretne szolgálni .A sport tehát nem
csak sportteljesítményt szolgáltat , hanem igen hatékony reklám szolgáltató
azaz média is egyben .A hirdető azért reklámoz a sportpályán mert
 Népszerű a sport mint médium
 Olcsó a kontaktus érték
 Nagy a potenciális elérhető fogyasztó
 Könnyű célcsoportot képezni
A sportklub a sportolóin keresztül nyújtja a reklámszolgáltatást megrendelőinek
 A sportolók mint reklámszolgáltatók az arculat átviteli szerződésen keresztül
nyújtják egységes formában a hirdetői igényt. Az egységes megjelenést
továbbá biztosítja a szakszövetségi licensz előírás,a közvetítési jogok
szabályozása ,valamint a játékjog és foglalkoztatási szerződések
Szerződések
10
2.3.1 Arculat átvitel (klub-sportoló)
Ezen szerződések nem csak a speciális reklámozói magatartást
szabályozzák, hanem a sportolói foglalkoztatási szerződések egy
fajtájaként is szolgálnak.
A klubnak kiadást a sportolónak olcsón adózható bevételt jelent .
Az arculat átviteli szerződés a klub és a sportoló , reklámmal
személyiségi jogokkal összefüggő jogviszonyát szabályozza .
Ezen szerződések pld az alábbi kérdéseket érintik :





A klub és a liga szponzorainak tisztelete
Viselkedési szabályok
Sportruházattal és sportszerekkel kapcsolatos magatartási szabályok
Nyilatkozatadási,megjelenési kötelem
Társadalmi felelősségvállalási szabályok (jótékonykodás)
Szerződések
11
2.3 Reklám valamint arculat átviteli szerződés
2.3.2 Reklám szerződés (reklámozó-sportoló)
A sportoló nemcsak a klubján keresztül jelenhet meg mint reklámozó
,hanem attól függetlenül önállóan is .Ehhez az önálló megjelenéshez
azonban általában a klub vagy a szövetség engedélye szükséges
,nem lehet azok céljaival ellentétes.
A reklámozó cég terméket vagy szolgáltatást kíván eladni a sportoló
közvetítésén ,szereplésén keresztül .
Az élsportoló mint reklámozó
 Népszerűsége ismertsége révén hiteles
 Nagy tömegekhez szól ,ér el
 Más eszközökhöz képest olcsó és hatékony
 Célcsoporthoz szól
Szerződések
12
3.A sportgazdaság és a
foglalkoztatás összefüggése
A sportvállalkozás akkor eredményes és marad fenn
tartósan:



Ha sportszakmailag és sportgazdaságilag egyaránt eredményes
Ha nyereséges és vagyongyarapító és pénzügyileg likvid
Ha népszerű és nagy tömegű fogyasztót szolgál ki
Mivel a klub költségének több mint fele élőmunka azaz
foglalkoztatási költség



Így csak a biztos bevétellel fedezett kiadásra lehet játékost szerződtetni
A játékosnak a szerződés lejártáig jár a fizetés általában függetlenül attól hogy jól
játszik –e és eredményes –e
Itt is igaz a mondás a kiadást mindig alül becsülik a bevételt pedig túlbecsülik
A játékjog és a klubmérleg összefüggése

Mivel a játékjog vétel ,hosszú távú több éves elkötelezettség így azt hitelből
kölcsönből nem lehet finanszírozni venni hanem csak tartós forrásból azaz saját
vagyonból
Szerződések
13
3.1 Játékjog vétel-alaptőkéből való
finanszírozás
Egy csapat játékosállománya (kb 25 fős a keret)
a játékosok játékjogának használati
megvásárlásával jön létre . Ezek vásárlása
igazolás vagy átigazolás útján történhet .
 A játékjog tartós eszköz amelyet birtoklási idő
függvényében a klub amortizál-azaz ki nem
fizetendő költségként leír .
 A játékjog 1-5 évre szóló elkötelezettség így azt
csak társasági saját vagyonból és nem hitelből
lehet ,szabad finanszírozni

3.2 Foglalkoztatási költség
Legnagyobb klub költség az élőmunka amely az
összes klub kiadás 65-70%
 Tényleges biztos bázisszintű bevételből ill annak
75%-ából kell kiindulni .(25% tartalék )

Ebből levonni :



Áthúzódó bázisidőszaki kötelezettségek(per,szállítói vagy adó tartozások )
Tárgyidőszaki szerződéses élőmunka állomány kötelezettsége
Tárgyidőszaki szerződéses dologi kötelezettségek
Maradvány terhére


Új élőmunka szerződések
Új dologi kötelmek