Transcript civil_jogszabalyok_2014

A civil szervezetek új
szabályozásáról dióhéjban
dr. Bendik Gábor ügyvéd, környezetvédelmi szakjogász
Budapest, 2014. január 24.
A legfontosabb jogszabályok
• a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény
(régi Ptk.)
• A Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (új
Ptk.)
• az egyes civil szervezetekkel
A civil törvény
A korábbi egyesülési és közhasznúsági törvényt váltotta fel.
Az egyesületek, alapítványok, közhasznú szervezetek, és egyéb
egyesülési jog alapján alapított szervezetek szabályozása
A legtipikusabb szervezettípus az egyesület, beleértve annak
különös formáit: szövetség (melynek tagja egyesület, vagy
alapítvány, min. 2 tag), párt, szakszervezet. A jelen előadás is az
egyesületre vonatkozó szabályokat emeli ki.
Nem egyesület az olyan közösség, amelynek működése nem
rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre
vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.
A civil szervezetek jogi személyek, bírósági nyilvántartással jönnek
létre.
Az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
Fontosabb gazdálkodási szabályok
• vagyonával önállóan gazdálkodik
• elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenység folytatására nem
alapítható, de kiegészítésként
végezhet az alapcél szerinti
tevékenység mellett.
• A civil szervezet tagja – a vagyoni
hozzájárulásának megfizetésén túl –
a szervezet tartozásaiért saját
vagyonával nem felel. Csak, ha nem
Beszámolási szabályok
• Éves beszámoló készítési
kötelezettség nagyon fontos
• Korábbi közhasznúsági jelentés is
beépül (közhasznúsági melléklet)
• Május 31-ig letétbe kell helyezni és
közzétenni (OBH-nak megküldeni
papír alapon).
• Saját honlap esetén ott is el kell
helyezni, és 2 évig ott tartani.
Közhasznú jogállás
• Már nem elég a közhasznú cél, mint
régen
• Nincsenek is nevesítve a közhasznú
célok
• Közhasznúságot a bíróság állapítja
meg
• Alapfeltételek:
– Magyarországon nyilvántartásba
– közhasznú tevékenységet végző
szervezet
– a társadalom és az egyén közös
A közhasznúság feltételei
részletesen 1.
•
amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet
célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a
szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más
személyek számára is hozzáférhetőek.
•
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két
lezárt üzleti év vonatkozásában a következők közül legalább egy
teljesül:
•
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot
•
b) a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív
•
c) a személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők
juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás
egynegyedét.
A közhasznúság feltételei
részletesen 2.
•
Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki ha az előző két
lezárt üzleti év vonatkozásában a következők közül legalább egy
teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt
összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes
bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek,
ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában,
vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában)
legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy
segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi
LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
A közhasznúság feltételei
részletesen 1.
•
Amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet
célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a
szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más
személyek számára is hozzáférhetőek.
•
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két
lezárt üzleti év vonatkozásában a következők közül legalább egy
teljesül:
•
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot
•
b) a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív
•
c) a személyi jellegű ráfordításai – a vezető tisztségviselők
juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás
egynegyedét.
Civil szervezetek állami támogatásának néhány kiragadott
szabálya
• NEA
• Jelentős költségvetési támogatás
esetén (50M felett az áh. Központi
alrendszerétől) vagyonnyilatkozattételi kötelezettség
• 50M Ft éves bevétel felett csak
visszatérítendő támogatás
Civil szervezetek csődje, felszámolása,
végelszámolása
• Hasonló lett a cégek hasonló
eljárásaihoz
• Nyilvántartó bíróság (az illetékes
törvényszék) folytatja le
• Kényszer-végelszámolás is lehet (pl.
ha a törvényi feltételek hiányoznak,
és megszűnik a szervezet)
Civil szervezeti kérelmek
(bejegyzés, változásbejelentés,
stb.)
Nyomtatványok: www.birosag.hu
• Kötelező mellékletek
• Ha a szövetséghez egyesület vagy
alapítvány csatlakozik, az új tag miatt
kell változásbejegyzési kérelem
Az új Ptk. miatt bekövetkező
változások
• 2014. március 15-én lép hatályba
• Jogi személyek általános szabályai és
az egyesület, mint típus
• Általános szabály: diszpozitivitás
(eltérést engedő szabályozás)
• Az alapítványokra vonatkozó
változásokat most nem tárgyaljuk
Korábban az alapszabály az egyesület
egyes szervezeti egységeinek külön
jogi személyiséget adhatott.
Ez már nem egyértelmű, mert az
általános szabályok ugyan
lehetőséget adnak erre, de csak külön
törvényi felhatalmazás alapján. Z
egyesületeknél azonban nincs ilyen.
Az egyesületeknek elkülönült
vagyonnal kell rendelkeznie:
„elegendőnek kell lennie az egyesület
működésének biztonságos
megkezdéséhez”.
Ha ez nem teljesül és emiatt az
egyesület jogutód nélkül megszűnik,
az alapító tagok a hitelezői
követelések kielégítéséért
egyetemlegesen felelnek.
Az egyesület létrehozásához ezentúl
nem szükséges alakuló közgyűlés,
elég 10 fő nyilatkozata.
Az egyesület működése során is
legalább 10 tagnak szerepelnie kell,
mert az egyesület jogutód nélkül
megszűnik, ha tagjainak száma hat
hónapon keresztül nem éri el a 10
főt.
Egyesület más jogi személy típussá
nem alakulhat át, csak egyesülettel
egyesülhet (összeolvadás,
beolvadás), illetve csak
egyesületekké válhatnak szét
(különválás, kiválás).
Az egyesület ügyvezetése: legalább
három tagból álló elnökség, vagy
egyszemélyes ügyvezető
A vezető tisztségviselők (megbízási
jogviszony, vagy munkaszerződés
alapján egyaránt, megbízási
jogviszonynál díjazás fejében, vagy
ingyenesen) A megbízási jogviszony a
közgyűlés általi megválasztás
elfogadásával szerződés nélkül is
létrejön, munkaviszonynál
munkaszerződést is kötni kell.
Tagdíj: A tagnak nem kötelező tagdíjat
fizetnie, ez az alapszabály
rendelkezéseitől függ.
Lényeges azonban, hogy ha az
alapítók, illetve a tagok nem
kötelesek az egyesületnek vagyoni
szolgáltatást teljesíteni, úgy az
egyesület jogutód nélküli
megszűnésekor a kielégítetlenül
maradt tartozásokért az egyesület
tagjainak egyetemlegesen kell
helytállniuk.
• kötelező felügyelőbizottságot
létrehozni (a többi eset mellett), ha a
tagok száma a száz főt meghaladja,
illetve ha a tagok több mint fele jogi
személy. (Itt nagy kérdés a
diszpozitivitás.)
• Alapszabály módosítása, megszűnés
dönés, alapcélok módosítása
főszabályként 3/4-es
• Elnökség főszabályként 3 tagból áll.
Ha az egyesület vezető tisztségviselője
az egyesületnek okoz kárt, a
szerződésszegésért való felelősség
szabályai szerint felel.
(Cidri 2)
Ha a vezető tisztségviselő harmadik
személynek okoz kárt, a kárért
főszabályként az egyesület felel.
Felszámolás esetén bizonyos esetekben
a vezetők egyetemlegesen kötelesek
helytállni a hitelezők kielégítetlen
tartozásaiért.